7. A 'történet nélküli' film
 Bár a filmek többsége történeteket mesél el, korántsem szükségszerű, hogy minden film az epikus elbeszélés szabályai szerint építkezzen. A filmszalag és a kamera bizonyos értelemben ugyanolyan eszköz, mint a papír és a toll: lehet vele regényt írni, de verset, esszét, tanulmányt is, vagy akár rajzokat, festményeket készíteni. Ez a hasonlat, bár jól érzékelteti, hogy a film különböző lehetőségek irányába nyitott, csak megszorításokkal alkalmazható, hiszen a filmet alapvetően meghatározza időbelisége és képi konkrétsága, azaz fotografikus jellege. A filmtörténetben a 'filmregény' típusú produkciók meggyökerezése óta folyamatosan jelen van egy másik, nem kommerciális filmtípus, amely különböző módokon, de elutasítja az epikus mintákat. Elsősorban a korai francia, orosz, és német avantgard filmek sorolhatók ide, Fernand Léger konstruktivista munkái, [Gépi balett] Dziga Vertov, Walter Ruttmann és Jean Vigo dinamikus városfilmjei,[Ember a felvevőgéppel, Berlin, Nizzáról jut eszembe] Moholy-Nagy László fénykísérletei, Bunuel, René Clair, Jean Cocteau művei.[Az andalúziai kutya, Felvonásköz, A költő vére] Ezek a kísérletek nem az epika, hanem a költészet, a képzőművészet és a zene irányában tájékozódnak. Céljuk a képköltészet, a dinamizált festészet, a 'fotogenetikus és dinamikus költészet' [Karel Teige], a 'fényművészet' [Jonas Mekas]. Moholy-Nagy vagy Léger műveiben forma- és fénystruktúrák váltakoznak az időben. A korai dokumentaristák városfilmjeiben a dokumentumfelvételek nem narratív, hanem zenei szerkezet szerint állnak össze. Teljes mértékben történetnélküli filmek ezek, szüzséjük elmesélhetetlen. Kétértelműbb és zavarbaejtőbb a szürrealisták viszonya a történethez. Bunuel, mint emlékirataiban olvasható, tudatosan arra törekedett Salvador Dalival, hogy csak olyan képek kerüljenek Az andalúziai kutyába és az Aranykorba, amelyek pillanatnyi ötletek termékei, nem értelmezhetők, nem kapcsolódnak a film többi képsorához. Hasonló dadaista ötletparádé volt a kiindulópontja René Clair Felvonásközének. Mégis, e filmekben sok a visszatérő motívum, melyekből történet/történetek állíthatók össze. A szürrealista módszer ugyanis nem magát a történetet, csak a tudatos történetépítkezést zárja ki. A tudatalattiból feltörő spontán ötletek - miként azt a szürrealistákat inspiráló freudi tanítás leírja - bizonyos középpontok, vissza-visszatérő jelképek köré szerveződnek, s ezekből történet állítható össze. Az andalúziai kutya vagy az Aranykor például elmesélhető történetként - egy fiatalember felnőtté válása, az útjában álló akadályok leküzdése; a testi szerelem ereje, melynek útjába állnak a polgári konvenciók stb.- , jó és megbízható alapul szolgál arra, hogy bizonyos történetekkel kapcsolatba hozzuk, másokkal viszont nem. Ugyanakkor Moholy-Nagy filmkísérletei vagy pl Andy Warhol amerikai képzőművész nyolcórás álló 'mozgóképe' az Empire State Buildingről nem mesélhető el történetként, illetve vele kapcsolatban - önkényesen - bármilyen történet elmondható, de ez már a befogadó története lesz.
Ezek a kísérletek fontos és megtermékenyítő hatást gyakoroltak a film formanyelvének alakulására, hősies daccal és művészi becsvággyal mutatták fel egy másfajta filmtípus lehetőségét. A mozi történetének szempontjából ugyanakkor mindvégig a periférián maradtak, bár értékük és hatásuk vitathatatlan. A film történetében uralkodóvá - a korábban említett okok miatt - az epikus narrációt követő filmtípus vált, s uralma száz évvel a film feltalálása után is tartósnak látszik.
| A téma órai feldolgozásához javasolt gyakorlatok |
- Hasonlítsuk össze Ruttmann Berlin-filmjét és Vigo Nizza-filmjét. Milyen hangulatot sugall az egyik és milyet a másik? Milyen művészeti iskolával hozható kapcsolatba Ruttmanné és milyennel Vigóé? [Például: konstruktivizmus - impresszionizmus] Milyen zenei műfajokkal hozhatók kapcsolatba? [Például: szimfónia - szonáta]
- Találhatóak-e a két filmben [vagy Vertov Ember a felvevőgéppel című művében] olyan képsorok, melyek egymás mellé rendezésével történet állítható össze?
- Milyen történetek mesélhetőek el Az andalúziai kutya és az Aranykor kapcsán? Hogyan változik az egyes képek jelentése attól, hogy különböző - a film egészének nem ellentmondó - történetekbe illesztjük őket?
- Írjuk meg utólag a két Bunuel-film elképzelt irodalmi forgatókönyvét.
|
|
|
A TÖRTÉNETMESÉLÉS TÖRTÉNETE
Előző fejezet: