Minden amiről tudni érdemes
Tollhegy
Ahol tanítják
Pályán lévő tanárok képzése
Akik segíthetnek
Gyakorlatok, tippek, tanácsok
Mindaz amire a tanításhoz szükség lehet
Az oktatásban használható filmek, videók listái
Ahol megbeszélhetjük közös ügyeinket
Amit hasznos lehet ismerni
Ajánlott olvasnivaló
Linkek
Mozgókép- és média tanárok képzése a felsőoktatásban
Visszatérés a főoldalraTartalomjegyzékArchívum a már nem aktuális, de talán még hasznos anyagainkból

A teljes dokumentum letöltése A VÁROS ÉS A MOZGÓKÉP
Előző fejezet:
5. Filmváros: a városi környezet a film díszlete
TartalomKövetkező fejezet:
7. Városfilm: a városi környezet a film anyaga

6. A film városa: játékfilm egy városról


A dokumentumfilm mellett játékfilm is szólhat egy városról. Ebben az esetben a város mint téma vagy történet, esetleg mint valaminek a jelképe beépül egy fikciós film kereteibe. Kapcsolata a történettel azonban nem csupán annyi, hogy a cselekmény azon a helyszínen játszódik. A film története, a történetben megfogalmazódó gondolatok a városból fakadnak, a város élteti őket, a városban teljesednek ki. Méghozzá egy bizonyos városban. A városról szóló dokumentumfilmekkel ellentétben ugyanis (ahol az egyedi városképben a város általános jellemvonásai is megragadhatók) a játékfilm esetében igazi "városegyéniségre" van szükség, ami ontja magából - vagy éppen befogadja - a film témáját, történetét.

Nézzétek meg Wim Wenders 1986-os, Berlin fölött az ég című filmjét!
Milyen jellegzetes berlini helyszíneket ismertek fel a filmben?
Mennyiben kapcsolódik a film a berlini helyszínekhez, s mennyiben független tőlük?
Sorold fel azokat az eseményeket, amelyek csak a berlini helyszínen történhettek meg, és azokat, amelyek más városokban is megeshettek volna!
Csoportosítsd e jeleneteket aszerint, hogy melyik tartozik az epizódok, s melyik a történet menetét meghatározó jelenetek sorába!
Hasonlítsátok össze Ruttmann és Wenders Berlin-filmjét!
Miképpen kapcsolódik az előbbi, miképpen az utóbbi Berlinhez?
Szerintetek forgathatott volna-e Ruttmann hasonló filmet más nagyvárosról? Indokoljátok a válaszotokat!
S azt el tudjátok-e képzelni, hogy Wenders más helyszínen is forgathatta volna Berlin fölött az ég című filmjét?
Indokoljátok a választ!

A városról szóló játékfilmek között különleges helyet foglal el Federico Fellini Rómáról készült műve. Már a film eredeti címe - Fellini-Róma - jelzi, hogy itt nem egy város a főszereplő, inkább egy város és egy személyiség összefonódása. Az alkotó emlékei, fantáziaképei, vágyai és félelmei egy város kapcsán, amit úgy hívnak, Róma - s ami ugyanakkor nem is lehetne más, mint Róma, hiszen ez a város váltotta ki a fenti benyomásokat a rendezőből. Az epizodikus szerkezetű film látomásai egyaránt táplálkoznak a város valóságából és az alkotói képzeletből. Mindezt a film különböző módszerekkel rögzített epizódjai is pontosan jelzik.

Csoportosítsátok a film epizódjait aszerint, hogy melyek játszódnak azonosítható, útikönyvekből is jól ismert római helyszíneken, s melyek a város azonosíthatatlan pontjain!
Mely típusú helyszínből találtatok többet?
Most aszerint csoportosítsátok az epizódokat, hogy melyeket forgathatta Fellini eredeti helyszínen, s melyeket díszletek között! Ebben az esetben milyenek az arányok?
A két feladat elvégzése után szembesítsétek az eredményeket előzetes elvárásaitokkal! Milyen következtetés vonható le Fellini módszeréből?

Különösen két képsorról nehéz eldönteni, hogy eredeti helyszínen, illetve díszletben forgatták-e. Látszólag mindkét epizód dokumentarista eszközzel készült, valójában azonban mindkettő igazi fikció, a rendező képzeletének műve.

Nézzétek meg újra a film metró- és autópálya-jelenetét!
Milyen jelzések utalnak mindkét esetben az epizód dokumentumjellegére? Ugyanakkor mi távolítja el a képsorokat egy szokványos híradó-tudósítástól?


A metrójelenet esetében csak az ókori villa festményeinek eltűnésekor válik teljesen bizonyossá, hogy az egész tudósítás Fellini fantáziájának a műve. Az autópályánál azt gondolhatjuk, hogy a rendező egy Róma környéki útszakaszon rendezte meg az egyre kaotikusabb életképek sorát. Pedig a Mester a római filmgyár udvarán építtette fel a több kilométeres autópálya-szakaszt.

Fellini bizonyára nem akarta becsapni a közönséget.
Próbáljátok értelmezni az eljárását, majd következtetéseiteket vetítsétek ki a film egészére!



Előző fejezet:
5. Filmváros: a városi környezet a film díszlete
TartalomKövetkező fejezet:
7. Városfilm: a városi környezet a film anyaga

Hírek - Tollhegy - Iskolák - Pedagógusképzés - Szaktanácsadók - Tanítás - Taneszköz - Ajánlott filmek - Fórum - Irattár - Szakirodalom - Internet ajánlat - Felsőoktatás