Minden amiről tudni érdemes
Tollhegy
Ahol tanítják
Pályán lévő tanárok képzése
Akik segíthetnek
Gyakorlatok, tippek, tanácsok
Mindaz amire a tanításhoz szükség lehet
Az oktatásban használható filmek, videók listái
Ahol megbeszélhetjük közös ügyeinket
Amit hasznos lehet ismerni
Ajánlott olvasnivaló
Linkek
Mozgókép- és média tanárok képzése a felsőoktatásban
Visszatérés a főoldalraTartalomjegyzékArchívum a már nem aktuális, de talán még hasznos anyagainkból

A teljes dokumentum letöltése A VÁROS ÉS A MOZGÓKÉP
Előző fejezet:
6. A film városa: játékfilm egy városról
TartalomKövetkező fejezet:
8. Befejezés

7. Városfilm: a városi környezet a film anyaga


A városfilmekről szólva egyfelől egy létező filmtípusról kell beszélnünk, másfelől valami olyasmiről, ami az elmúlt évek-évtizedek filmművészetét általában is jellemzi. A 80-90-es években több olyan kezdeményezés is volt, amely városokhoz kapcsolódó nemzetközi filmsorozat elkészítését tűzte ki célul. A szórakoztató filmek mellett született egy sorozat Európa fővárosairól, amelyben neves rendezőket kértek fel arra, hogy teljesen kötetlen formában mutassák be városukat. (A magyar epizódot Jancsó Miklós készítette Budapesti muzsika címmel.) Mindezek a kezdeményezések arról vallanak, hogy korunkban is változatlanul él film és város a mozgókép megszületésétől fogva eleven kapcsolata. Ugyanakkor ezek, s a hozzájuk hasonló szellemben készült alkotások az azóta eltelt idestova száz esztendőről is bizonyságot adnak, hiszen e művek igencsak eltérnek a filmművészet első évtizedeiben készültektől.
Walter Ruttmann Berlin-filmjének elemzésekor részletesen foglalkoztunk azzal, hogy a filmművészet kifejezőeszközeinek tisztaságáért aggódó korabeli rendezők mennyire kiváló témára, "anyagra" leltek az ébredező metropoliszok utcáin. A film azóta "felnőtt" lett, kifejezőeszközeinek önállóságát, sajátos vonásait nem kell lépten-nyomon bizonygatnia. A filmművészet érdeklődése jó ideje számtalan dologra kiterjed, formavilága napról napra gazdagodik. Miért vált a film számára most ismét fontossá a város mint téma és módszer, mint egyszerre a kifejezés tárgya és eszköze?

Nézzétek meg Szabó István Várostérkép című rövidfilmjét!
Milyen motívumokból építkezik a film?
Milyen jellegű helyszíneket keres fel a rendező?
Mennyire ismerhetők fel az egyes városrészletek?
Hasonlítsátok össze Ruttmann Berlin, egy nagyváros szimfóniája című alkotásával!
Van-e története a filmnek? Vannak-e szereplői? Kicsoda, avagy micsoda a film főszereplője?
Milyen szerkesztési elv irányítja a film egymást követő képsorait?
Most hasonlítsuk össze Szabó munkáját Fellini Róma-filmjével!
Mik a közös vonásai a két műnek, miben térnek el egymástól?
Nézzétek meg Szabó István Tűzoltó utca 25. című filmjét! A fenti elemzési szempontokat terjesszétek ki erre a munkára is!

A saját útjait és lehetőségeit kereső filmművészet számára jó ideig az volt a fontos, hogy mit forgasson, mi az a téma, történet, amely legjobban alkalmas a filmes kifejezésre. Aztán, a nagykorúvá váló, modern filmművészet számára, körülbelül az 50-es években induló európai újhullámoktól kezdődően, az vált fontossá, hogyan jelenít meg a film gondolatokat, az igazi témává a történetmondás, az ábrázolás módja vált. Végül egy messzeható kulturális fordulat, az emberiség töretlen fejlődésében, a racionalizmusban bízó gondolkodásmód megingása, az általános elbizonytalanodás után már az volt az igazi kérdés, hogy ki mondja el a történetet, milyen személyiség áll - mint egyetlen biztos pont a kiismerhetetlen világban - a gondolatok mögött. Nos, ennek a személyiségkeresésnek, pontosabban személyiségteremtésnek egyik színtere az ezredvégi nagyváros. Addig tehát, amíg a filmművészet korai filmvárosaiban maga a film talál otthonra, a mostani városfilmekben az egyén, az egyes ember próbál otthonra lelni.

A városról szóló dokumentumfilmek önfeledt lelkesedéssel hódoltak a nagyváros ereje, dinamikája előtt. Mit gondoltok, milyen érzéssel közeledik a városhoz a személyiségét kereső művész?

Természetesen számtalan életérzésnek teret adhat a város; az alkotó saját formavilágát, művészi hitvallását is ráruházhatja kedves városára.

Nézzétek meg Jancsó Miklós Budapesti muzsika című filmjét! Mennyiben tekinthető tárgyilagos útifilmnek, s mennyiben személyes vallomásnak?
Idézzétek fel azokat a jeleneteket, amelyeket más, Budapestről szóló filmben is el tudnátok képzelni, és azokat, amelyek csak ebben a filmben kaphattak helyet!


Előző fejezet:
6. A film városa: játékfilm egy városról
TartalomKövetkező fejezet:
8. Befejezés

Hírek - Tollhegy - Iskolák - Pedagógusképzés - Szaktanácsadók - Tanítás - Taneszköz - Ajánlott filmek - Fórum - Irattár - Szakirodalom - Internet ajánlat - Felsőoktatás