III. A MOZGÓKÉP-ÉS MÉDIAOKTATÁS TANTERVI SZABÁLYOZÁSÁNAK ALAPKÉRDÉSEI
III/1 KÖTELEZŐ TANANYAG?
| Kérdés |
Egyetért-e Ön azzal, hogy a mozgóképkultúra-és médiaismeret maghatározott és számonkérhető követelményrendszer mentén, kötelezően elsajátítandó tananyag formájában jelenjék meg a közoktatásban? Kérjük, hogy indokolja meg a válaszát.
|
|
Talán éppen ez a LEGFONTOSABB KÉRDÉS, hiszen az egyetértés ill. az ellenvélemény mértéke és indoklása jelzi a mozgóképkultúra és médiaismeret oktatásának jelentőségét. Néhány jellemző észrevétel az indoklásokból (a kérdőívekben a válaszadó neve nem szerepel):
- Egészen egyszerűen alapvető. A gyerekeknek éppen ahhoz nincs útjuk, ami körülveszi őket.
(Lovassy L. Gimnázium, Veszprém)
- Az elmúlt 100 év alatt a mozgókép taníthatóvá érett, tudomány és művészet lett. Tanítása meg- és elkerülhetetlen korparancs!
(Jedlik Ányos Gimnázium, Budapest)
- A szülők és a gyerekek egyaránt igénylik, egyik legfontosabb eleme lehet a közoktatás modernizációs folyamatának.
(Fiumei úti Ált. Iskola, Szolnok)
- A kultúra olyan területéről van szó, amellyel napi kapcsolatban van a modern társadalom minden tagja. Ennek értő használata pedig csak módszeres tanulás útján sajátítható el.
(Reguly Antal Ált. Iskola, Zirc)
- Ennek az ingertömegnek a kezelése nem helyettesíthető. A konzerv, a kész, lezárt, dobozolt tudományok egyike sem tudja pótolni, amit ez a fajta ismeret jelent. Annyira jelen van az életben, időben, térben, mintha egy teherautó menne át rajtunk... ezt nem lehet nem kezelni.
(Tamási Áron Gimnázium, Budapest)
- Diákjaink tudását, érdeklődését, ízlését, értékrendjét meghatározó mértékben befolyásolja a média. „Ő" a „fő tanár", a fő információforrás. Tudatosabban kell tudni viszonyulni hozzá. Ráadásul a „média" sok munkaerőt felszívó, óriási „iparág" is.
(ELTE Radnóti M. Gyakorlóiskola, Irodalomtanárok Országos Egyesülete)
- Nem feltétlenül jó, ha ez megtörténik. De! Ha ez nem történik meg, a tárgy nem tud beilleszkedni a hazai oktatás rendszerébe!
(Magyarországi Német ÁMK, Baja, igazgató-helyettes)
- Nem lenne szerencsés tantárggyá silányítani egy élő problémát. Természetesen kell fix óraszámban filmmel, médiával foglalkozni, de nem kellene elidegeníteni a gyerekeket.
(Teleki Blanka Gimn. és Közg. Szk., Mezőtúr)
A NAT megjelenésével párhuzamosan az ismeretanyag mennyisége nőtt, a kötelező óraszámok pedig szűkebb behatárolást kaptak. Nem tartom indokoltnak a kötelező óraszám újrafelosztását.
(Városmajori Gimnázium, Budapest, igazgató)
Az egységesülő média-univerzum alapjaiban avatkozik bele a fejlődő személyiség világképébe, és ez tapasztalatom szerint nem dolgozható fel a magaskultúrát és a tudományok szegmenseit tanító oktatási rendszerben.
(Városmajori Gimnázium, Budapest, szaktanár)
|
|
A vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy (a területre vonatkozó elemi információk birtokában) a pedagógusok 93%-a egyértelműen a kötelező stúdiumok körébe illesztené a mozgóképkultúra és médiaismeretet! (Az általános iskolai körben ez az arány 95%, de még az elképzelést kevésbé elfogadó gimnáziumi körben is 80%).
A válaszadók tehát szinte teljes egyetértésben úgy vélekednek, hogy a mozgókép és médiaismeretnek a kötelezően oktatandó iskolai stúdiumok sorában a helye. A mintegy tucatnyi ellenvéleményen lévő kolléga sem a tárgy jelentőségét vitatja, hanem a feltételeket - főként az óraszámok mértékét - nem látja megnyugtatóan rendezettnek.
III/2 MOZGÓKÉP-ÉS MÉDIAOKTATÁS: MILYEN ÉLETKORBAN?
ALAPSTÚDIUM A KÖTELEZŐ MINIMUMHOZ, ÉS AZ ÉRETTSÉGIRE FELKÉSZÍTŐ FAKULTÁCIÓ
| Kérdés |
Egyetért-e Ön azzal, hogy a mozgóképkultúra-és médiaismeret minimum követelményeinek elsajátítását célzó, kötelező formában történő oktatásra a 7/8. és a 9/10. évfolyamokon kerüljön sor?
|
|
Az Alaptanterv a 7-10. évfolyamot jelöli meg a tárgykörben előírt minimumkövetelmények teljesítésére. Az életkori szakasszal a válaszadók 79.8 %-a egyet is ért, a javaslatot csupán a kérdezettek 9%-a veti el. Néhány tanár az elképzelést módosítva hosszabb időszakra tágítaná, egyik-másik pedagógus két évfolyamra szűkítené a tárgy kötelező stúdiumait.
A kollegák meglepő módon fel sem vetették a korai, vagyis már az iskolába lépés időszakában szükséges médiaoktatás gondolatát -, noha talán éppen a kisiskolás korban sokkolja a gyerekeket a legdirektebb formában a média. (Kétségtelen, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint az elemi iskolában cross-curriculáris módon bevezetett médiaoktatás gyakran súlytalanná és technika-központúvá válik, ám a kisiskolás kori médiaoktatás lehetőségeit, módszertanát kutatni kell.)
- Ez a korosztály már elég érett a tananyag befogadására, viszont médiafogyasztási szokása talán még befolyásolható.
(Padányi B. Márton Róm. Kat. Gimn., Szakiskola és Ált. Isk., Veszprém)
- A tantárgy ebben az életkorban komplexitásánál fogva alkalmas arra, hogy az emocionális és intellektuális szférát összekapcsolja.
(Janus Pannonius Gimn. és Szakközépisk., Pécs)
- Szívem, eszem és tapasztalataim szerint már legalább az 5-6. osztályban kötelezővé tenném.
(Ált. Isk., Konyár)
- Inkább a 16 éves korosztályhoz kapcsolnám a kötelező ismereteket - majd a 17-18 évesekhez az emelt szintű követelményeket.
(Szent-Györgyi Albert Gimn. és Szk., Balassagyarmat, igazgató-helyettes)
- Végig tanítani kellene. Sőt. Minden művészeti és szintetizáló társadalomismereti tárgy kiesik a nagyoknál.
(Lovassy László Gimn., Veszprém)
|
|
III/3. MOZGÓKÉPKULTÚRA-ÉS MÉDIAISMERET: ÉRETTSÉGI TÁRGY?
| Kérdés |
Egyetért-e azzal, hogy mozgóképkultúra-és médiaismeret a diákok számára kötelezően választható érettségi tárgy legyen?
|
|
Lényegében nincs vita a megkérdezettek körében arról, hogy az ÉRETTSÉGI RENDELETI SZABÁLYOZÁSÁVAL LEHETŐVÉ KELL TENNI A MOZGÓKÉP/MÉDIA KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGIT, hiszen ezzel egyetért a válaszadók 90.3 %-a.
A válaszadók 85.7%-a azt is támogatja, hogy az érettségire fakultációs formában a 11/12. évfolyamokon kell felkészíteni, az ezen a területen továbbtanulni szándékozó diákokat. Az indokok magukért beszélnek:
- Természetesen, hiszen biztosítanunk kell szervezett formában és színvonalasan a felkészítést a felsőoktatás számára. A XXI. században a médiaipar/tudomány irányából hatalmas lesz a kereslet.
(Géza király közg. Szakk., Vác)
- A diákok számára a médiával kapcsolatos pályák nagyon vonzóak, így a képzést igazoló érettségi bizonyítványra a továbbtanulás szempontjából óriási szükség van
(Hajnóczy J. Kollégium, Pécs)
- Fakultációs formában elég ismeretet szerezhetnek a tanulók. Előnyt jelenthet a továbbtanulásnál. Eggyel több választási lehetőséget biztosít a diákoknak.
(Eötvös J. Szakképző Int., Berettyóújfalu)
- Nagyon szívesen választanák azok a diákok, akik humán pályára készülnek, mert mindig is az érettségi ötödik tárgyának a választásával voltak gondjai a humán érdeklődésű diákoknak. És amikor hallottak erről a lehetőségről, hogy mozgóképkultúra médiaismeretet választhatnának esetleg, nagyon nagy örömmel fogadnák például jogi pályára menők, bölcsészkarra menők, művészeti szakközépiskolák.
(Batsányi János Gimn és szakk, Csongrád, szaktanácsadó)
- Az iskola profilját alapvetően meghatározhatja. Az intézményt népszerűbbé teheti.
(Madách Imre Gimn., Salgótarján, szaktanácsadó)
|
|
III/4. TANÁRI KOMPETENCIA?
TANÁRTOVÁBBKÉPZÉS ÉS SZAKOS ILL. SZAKOSÍTÓ DIPLOMA
Egyértelmű, hogy a mozgóképkultúra-és médiaismeret bevezetését a szakképzett pedagógusok alacsony száma nehezíti meg a leginkább. Az EGYETEMI ILL. FŐISKOLAI SZAKOK és főként a SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ SZAKOK indításának következtében (pl. ELTE BTK filmelmélet és pedagógia A-szak és továbbképző szak, BDTF, EKTF szakirányú továbbképző szak, PPTE kommunikáció szak) -, néhány éven belül a tárgyat DIPLOMÁS TANÁROK OKTATHATJÁK azokban az iskolákban, ahol érettségire készítik fel a diákokat.
A kötelező minimum oktatásához szükséges tanári felkészültség megszerzésére azonban belátható időn belül AZ EGYETLEN REÁLIS LEHETŐSÉG A MIN. 120 ÓRÁBAN ELVÉGZENDŐ TANUSÍTVÁNYOS TANÁR-TOVÁBBKÉPZÉSI FORMA LESZ. A kérdőívben a következő kérdésre adott válaszok mentén vizsgáltuk a tanári kompetencia megszerzésére szolgáló javaslat elfogadottságát:
| Kérdés |
Egyetért-e azzal, hogy a rendeleti szabályozás írja elő, hogy a kötelező mozgóképkultúra-és médiaisamereti oktatáshoz min. 120 órányi akkreditált tanári továbbképzés elvégzése szükséges (a rendelet hatályba lépésétől számított öt éven belül), míg az önálló tantárgyi formában történő oktatás feltétele a felsőfokú szakos vagy szakosító diploma (szintén a rendelet hatályba lépésétől számított öt éven belül)?
|
|
A válaszok statisztikai megoszlása azt mutatja, hogy a kollegák ma már világosan látják, hogy a terület oktatására nem vállalkozhatnak kizárólag az alapdiploma adta felkészültséggel. A javaslat támogatása teljes körű a szaktanácsadók körében.
- Bizonyos keretek között lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy egyes pedagógusok konzultációs rendszerben szakvizsgát tehessenek.
(Jedlik Ányos Gimnzium, Budapest)
- Ellenzem. Egy már diplomával rendelkező tanár központi irányelvek útmutatásával maga is fel tud készülni.
(JATE Ságvári E. Gyak. Gimn., Szeged)
- Csak így látom biztosítva a szükséges szakmai színvonalat, amire különösen szükség van ahhoz, hogy legyőzhető legyen az új tantárggyal szembeni kezdeti bizalmatlanság vagy ellenállás. A tanár személyének, felkészültségének fontos szerepe van a mozgóképkultúra népszerüsítésében.
(Gábor Dénes Szakk. és Gimnázium, Szeged)
- Szükség van központi szabályozásra, mert az igazgatók hajlamosak arra bízni, akinek nincs meg a kötelező óraszáma
(Megyei Pedagógiai Intézet, Veszprém, szaktanácsadó)
|
|
|
Kutatási jelentés a mozgókép- és médiaoktatásról a helyi tantervek alapján
Előző fejezet: