 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
   |
 MOZGÓKÉP ÉS MÉDIAOKTATÁS KÖZOKTATÁSI INTEGRÁCIÓS PROGRAMJA1996-98 | ||
 Előző fejezet:III. Tanterv-fejlesztési alprogram | Tartalom | Következő fejezet: V. Film és video alprogram |
IV. Taneszköz-fejlesztési alprogram
1) Tankönyv, tanári kézikönyv és szöveggyüjtemény(ek) készítése és kiadási támogatása a mozgóképkultúra és médiaiasmeret-oktatásbanElőzmények
A mozgóképkultura és médiasmeret közoktatási integrációs programjának részeként még az 1996 szeptemberében megtartott mozgókép-média tankönyv-konferenciát követően született terv arra, hogy a Magyar Mozgókép Alapítvány megrendelésében és szakmai kontrolljával készülő mozgókép-média tankönyvcsalád mellett, ill. azt bizonyos fokig helyettesítve a lehető leghamarabb készüljön el a
- Mozgóképkultúra és médiaismeret (tankönyv 12-18 évesek számára) c. alaptankönyv
- a Képkorszak (szöveggyüjtemény a mozgóképkultúra és médiaismeret oktatásához diákok számára) c. szöveggyüjtemény
- a Módszertani segédlet a mozgóképkultúra és médiaiasmeret oktatói számára c. tanárikézikönyv, illetve kezdődjenek meg a két kötetesre tervezett
- Az új képkorszak (mozgókép és médiaelméleti szöveggyüjtemény tanárok és főisk. ill. egyetemi hallgatók számára) c. szöveggyüjtemény fordítási szerkesztési és munkái.
Az elkészült kötetekről
A tankönyv (írta: Hartai László és Muhi Klára, közreműködött Gelencsér Gábor, lektorálta: Hirsch Tibor és Kovács András Bálint, pedagógiai szakértő: Jakab György) a tankönyvpiacon megjelenő első olyan munka, amely a NAT vonatkozó alaptantervi anyagát teljes egészében kifejti, sőt azt kibővíti az érettségi teljesítéséhez szükséges ismeretekkel. A tankönyv a mozgókép sajátos ábrázolási eszközeinek oktatására és a mediatizált kommunikáció működési törvényszerűségeinek feltárására helyezi a hangsúlyt. A könyv számos elemzési példát és kreatív gyakorlatot, valamint gazdag illusztrációs anyagot tartalmaz.
A mozgókép és média oktatásához nélkülözhetetlen szöveggyüjtemény (szerkesztette: Gelencsér Gábor, közreműködött Hartai László, lektorálta: Zalán Vincze és Lányi András) a tankönyv szerkezetével és szemléletmódjával összehangolva mintegy 60 szövegből álló szakszerű válogatást közöl a filmmel és médiával foglalkozó klasszikus és a kortárs szakirodalomból.
A tanári kézikönyv (írta: Hartai László, lektorálta: Jakab György) tartalmazza a kifejtett és a minimális követelményeket külön is részletező tantervet, amelynek az alapján a műveltségi területet valamely más óra (irodalom, rajz, történelem-társadalomismeret, informatika) keretében oktató tanár is tájékozódási pontokhoz jut a tananyag megszervezésének helyi lehetőségeit illetően. A segédlet elsősorban a mozgókép és médiaoktatás közoktatási integrációs programjának a keretében készülő mozgóképkultúra és médiaismeret taneszközeit, kiemelten a tankönyvnek a használatát mutatja be. Értelemzi a művek kiválasztásának szempontrendszerét, a gyakorlatok elvégzésének és azok feldolgozásának módját, foglalkozik a mozgókép és a média, ill. más tárgyak kapcsolódási lehetőségeinek kérdésével. A segédlet részletes irodalomjegyzéket és az ajánlott filmek listáját is tartalmazza.
A NAT bevezetése előtt álló közoktatás, a felsőoktatásban egyre szaporodó média és mozgókép szakok olyan jegyzeteket igényelnek, amelyek még soha nem jelentek meg magyar nyelven. A filmnarratológia alapvető részterülete a filmtudománynak, amelynek az ismerete meghatározó a mozgóképi szövegek felépítésének szakszerű vizsgálata során. A Film és elbeszélés (írta: Kovács András Bálint, lektorálta: Margócsy István) alapozó jegyzet, amely a diákok számára készülő tankönyvben alkalmazott fogalmi rendszerrel összhangban vázolja és értelmezi a filmnarratológia fontosabb kérdéseit. A könyv a tanári továbbképzésben és a fősikolai-egyetemi képzésben egyaránt jól használható.
A tömegkultúra kultúrtörténetével és esztétikájával foglalkozók előtt bizonyára ismert a szerző néhány olyan meghatározó jelentőségű munkája, a Tömegfilm esztétikája vagy a Profán mitológia. Király Jenő ezúttal a mozgóképoktatás számára kiemelten fontos kérdést, a filmek rendszerezésének, a filmtipológiának a problémáját tárgyalja Filmműfaj és műfajfilm c jegyzetében (lektorálta: Kovács András Bálint), elsősorban a műfaji film-szerzői film és az archetípus-szignatúra felosztás mentén. A kötet fontos taneszköz a mozgókép és média szakos hallgatók kezében, míg a tanárok számára szinte nélkülözhetetlen a műveltségi terület oktatásához.
A jegyzetként megjelenő, egyetemi és főiskolai hallgatók ill. a tanárképzésben résztvevő pedagógusok számára készülő mozgókép és médiaelméleti szöveggyüjtemény (szerkesztő: György Péter és Kovács András Bálint) többnyire magyar nyelven még meg nem jelent szövegeket tartalmaz majd (jelenleg fordítás alatt)
A művek kiadása
Mivel a mozgóképkultúra és médiaismeret közoktatási integrációja a tanárképzés hiánya és a tárgy újszerűsége miatt csak fokozatosan valósulhat meg, nagy jelentősége van annak, hogy az elkészült taneszközöket egyfelől valamely kiadó megjelentesse, másfelől azok valóban el is jussanak az iskolákba.
Ezért az OKI és a Korona Kiadó Kft. megállapodást kötött amelynek értelmében a fenti könyveket (valamint még két felsőoktatási használatra készülő jegyzetet, Kovács András Bálint Film és elbeszélés, valamint Király Jenő Fimműfajok, műfajfilmek c. munkáját) a Kiadó megjelenteti. A tankönyvből, a tanári segédletből valamint a diákoknak szóló szöveggyüjteményből álló taneszközcsomag első 1000 példányát az OKI a Kiadótól megvette, s íly módon a taneszközök a Regionális Médiaoktatási Központokon keresztül 1998 márciusáig ingyen eljutnak azokba az iskolákba, amelyekben a moderátorok által elvégzett országos felmérés szerint 1998 őszére kiemelt érdeklődés mutatkozik a mozgókép és médiaoktatás beindítására.
(A Kiadónak a megállapodás szerint a kötetek piaci fogadtatásától függően a készülő további 6 tanköny ill. felsőoktatási jegyzet kiadása is a szándékában áll a következő két év során.)
2) Oktatásmódszertani videofilm (filmnyelvi gyakorlatok Herskó Jánossal)
A mozgóképkultúra és médiaismeret közoktatási integrációját, a tanárok felkészülését nagyban segítő, a kreatív médiapedagógiai munkához felhasználható módszertani videófilm elkészítése szintén fontos része a MOZGÓKÉP-PROGRAMNAK.
A leendő mozgóképtanárok számára a kamerával készített gyakorlatok esetében nem is annyira a technikai kérdések jelentenek problémát, mint a diákok által készített anyagok lényegre koncentráló analízise. Noha ez a módszertani videofilm azoknak az iskoláknak, azoknak a pedagógusoknak lesz kiváltképpen fontos, amelyekben a gyakorlati médiaoktatásra lehetőség nyílik, de a videosegédlet személete, a diákmunkák elemzése, a mozgóképi nyelv alappproblémáinak megragadása minden mozgóképtanár-képzés számára hasznos.
Herskó János filmrendező, a Szinház és Filmművészeti Főiskola professzora 1996 február végén kezdte meg a munkát a Közgazdasági Politechnikum 10 diákjával. Az órákat 10 alkalommal, esetenként 2-5 tanórányi időben tartották, s ezalatt készült el mintegy 14 órányi muszter. A kurzuson résztvevő diákok között kezdő, és a mozgóképi kifejezésben teljességgel járatlan hallgató éppenúgy volt, mint kifejezetten tehetségesnek tűnő, erős formakészséggel rendelkező diák.
Herskó rendkívül gyorsan rátért a gyakorlati munkára. A foglalkozások között a diákok intenzív munkát végeztek. Az órák lényegében az általuk készített anyagok közös feldolgozására (megtekintés, értelmezés, megvitatás, továbblépési irányok megjelölése) épültek. Herskó a technikai-fogalmi appartus tisztázásával nem sokat bíbelődött, hiszen a gyakorlati munka során értelemszerűen tisztázódik a legtöbb - táblán vagy papíron szinte megfogalmazhatatlan - kérdés.
Herskó az elemzés során tárgyszerűen és konkrétan fogalmazza meg, hogy esetleg miért nem működik egy-egy elem a szóban forgó mozgóképi szövegben. Fontos hozadéka lesz az anyagnak az a Herskó személyiségéből, tapasztalataiból s így szemléletből fakadó humánum, amellyel a szókimondó és egyértelmű megfogalmazások mégsem válnak a diákok számára bántóvá. A személyiségfejlesztés kitűnő és szemléletes példája lesz íly módon a készülő videóanyag.
Az elemi megfigyelésekre - dokumentum szegmensekre - épülő fogalmazási gyakorlatokat követő önportré után a szerepjátékra alapozódó "fikció" irányába tett rövid epizódok elkészítésével zárult le az egy éves kurzus -, 1997-ben.
Herskó minden óra végén (immár diákok nélkül) röviden kifejtette a kamera előtt a tárgyalt kérdések módszertani-pedagógiai mögöttesét.
A módszertani videó szerkesztésére 1998 tavaszán kerül sor. A fejezetes szerkezetű taneszköz masterkópiájának hossza előreláthatólag mintegy négy óra lesz.
3) Oktatási multimédia-fejlesztés
Előzmények
A mozgóképkultura és médiasmeret közoktatási integrációs program TANESZKÖZ-FEJLESZTÉSI ALPROGRAMjának részeként olyan korszerű, az önálló munkára és ismeretbővítésre alkalmas taneszközök fejlesztését kezdtük meg, amelyek egyfelől illeszkednek a mozgókép és médiaoktatás egyéb taneszközeihez (tankönyv, szöveggyüjtemények, módszertani videók) -, s célszerűen válogatott álló és mozgóképekkel, ill. hanganyagokkal kiegészítik azokat, másrészt túlmutatnak a mozgókép és médiaoktatás tantárgyi keretein, s általánosabb történeti ill. történelmi háttéranyaggal egy korszaknak ill. egy életmű alapos, az iskolai munkát meghaladó feldolgozását teszik lehetővé.
Az első ilyen ún. multimédia-taneszköz a Jancsó Miklós munkásságát feldolgozó multimédia CD-ROM.
A témaválasztásról
Jancsó Miklós filmjei olyan karakteres stiláris állandókat mutatnak, amelyek különösen alkalmassá teszik multimédiás feldolgozásra; Jancsó a magyar film egyik legfontosabb, az egyetemes filmművészetben is kiemelkedő alkotó; a szerzői filmes Jancsó tematikája szokatlanul erősen kötődik a magyar történelemhez, a politikai mozgalmak történetéhez, miközben sajátos közéleti személyiségként a hatvanas évektől szinte minden fontos kulturális-szellemi sőt politikai esemény megkerülhetetlen alakja.
Íly módon életműve (amelyben bizonyos formai megoldások, motívumok és figurák sajátos szériái, rá és csakis őrá jellemző "jelekké" váltak) és személyisége szinte kihívja a multimédiális feldolgozást.
A CD-ROM készültségi állapota
A Jancsó Miklós életművét feldolgozó multimédia CD a koncepció kidolgozása és az anyaggyüjtés első etapjának végeztével az ún. demo-fázisban van. A szelektált kép és szöveganyagok egy része már digitalizált formában rendelkezésre áll, más részük még nem került adatbázisba. A grafikai tervezés első része szintén megtörtént, a további finomítás, ahogy a hipertextes kapcsolatok tényleges beállítása még hátra van a gyártásssal együtt.
| Előző fejezet: III. Tanterv-fejlesztési alprogram | Tartalom | Következő fejezet: V. Film és video alprogram |
Hírek - Tollhegy - Iskolák - Pedagógusképzés - Szaktanácsadók - Tanítás - Taneszköz - Ajánlott filmek - Fórum - Irattár - Szakirodalom - Internet ajánlat - Felsőoktatás |