|
| |||||||||||||||||
4. Gyakorlati tudnivalók4.1. A Regionális Médiaoktatási Központok szerepéről Az általános médiapedagógia, illetve a szűkebb értelemben felfogott mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy országos elterjedése érdekében ún. Regionális Médiaoktatási Központok (RMK) alakultak az ország több pontján - többnyire a megyei pedagógiai intézetek keretében -, amelyeknek az a feladata, hogy felmérjék az iskolákban a médiapedagógia iránti igényt, helyi továbbképzéseket szervezzenek, hangolják össze a médiapedagógiában az érdekelt intézmények (iskolák, mozik, helyi televíziók és újságok stb.) együttműködését és hosszabb távon médiapedagógiai szaktanácsadóként működjenek az adott régióban. Aki tehát médiapedagógiával kíván foglalkozni, az bátran forduljon a hozzá legközelebb lévő Regionális Médiaoktatási Központ képviselőjéhez. 4.2. A tantervekről 1996-ban és 1997-ben 11 darab olyan tanterv került be az Országos Közoktatási Intézet (OKI) tantervi adatbankjába, amely a Mozgóképkultúra és médiaismeret műveltségi részterület teljes követelményrendszerét tartalmazza. Ezek a tantervek teljes mértékben NAT-konformnak tekinthetőek és interneten is hozzáférhetőek az OKI, a megyei pedagógiai intézetek, illetve az ún. pedagógiai szolgáltatópontok rendszerén. 4.2.1 Az OKI által közvetlenül rendelt tantervek Ebből öt darab tantervet közvetlenül az OKI rendelt meg olyan tanároktól, akik már - korábbi kísérleteik eredményeként - gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkeztek ezen a területen. Ezen tantervek követelményei nagymértékben meghaladják a Mozgóképkultúra és médiaismeret NAT-ban leírt követelményrendszerét, s kivétel nélkül önálló tantárgy keretében értelmezik a Mozgóképkultúra és médiaismeret területét. Ugyanakkor valamennyi tanterv önálló modulokból építkezik, ami lehetővé teszi újabb, teljes körű tantervek kialakítását - a helyi tantervek kialakításakor -, ugyanakkor azt is biztosítja, hogy a kisebb óraszámban, illetve integrált, komplex tantervi formákban gondolkodó iskolák, illetve tanárok kedvük szerint építsék fel a modulokból saját tanterveiket. A tantervek kiválasztása két szempont szerint történt (a NAT-konformitás eleve szempont volt): Egyrészt a gyakorlati tapasztalatok mélysége (az ötből négy már érettségi tapasztalatokkal is rendelkezik). Másrészt az, hogy minél többféle tanítási formát, illetve szakmai irányzatot fedjen le. Mindez azt jelenti, hogy a természetes NAT-konformitás mellett milyen hangsúlyok, hangsúlybeli sajátosságok jellemzik az adott tantervet. 1996/97-ben a következő tantervek kerültek az OKI adatbankjába: 1. Gyakorlati médiaismeret 7-12. évfolyam (Szent László Gimnázium, Bp.) a médiaismeret van túlsúlyban; meghatározó az ún. kreatív médiapedagógia, a videózási gyakorlat 2. Mozgóképkultúra és médiaismeret 7-12. (Művészeti Szakközépiskola, Szombathely) művészeti szakközépiskolák számára készült a tanterv 3. Mozgóképkultúra és médiaismeret 7-10 (Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen) irodalomcentrikus tanterv, fő eleme a filmesztétika 4. Mozgóképkultúra és médiaismeret 7-12 (AKG, Bp.) médiaismeret-centrikus tanterv 5. Mozgóképkultúra és médiaismeret 7-10 (Városmajori Gimnázium, Bp. Mozgóképkultúra-centrikus tanterv 4.2.2. A teljes iskolai tantervek lényegében egy közös "ősi tanterv" - amelyből egyébként a NAT követelményrendszere is íródott - variánsának tekinthetőek. Újdonságukat és értéküket elsősorban az adja, hogy többnyire nem "megszállott" mozgóképtanárok írták, akik csak önálló tantárgy keretében tudják elképzelni a Mozgóképkultúra és médiaismeret oktatását, ílymódon ezek a tantervek (Újreál, Esterházy, Nyiregyházi) az előzőkhöz képest valamivel könnyebben kapcsolódhatnak össze más tantárgyak tantererveivel. Teljes iskolai tantervek keretében készített tantervek Újreál tantervcsalád - 7-10. évfolyam Nyíregyházi tantervcsalád - 7-10. évfolyam Nemzeti Tankönyvkiadó - 7-10. évfolyam "Esterházy" tanterv - 1-10. évfolyam Pauz tantervcsalád ÉKP - komplex (filmesztétika, mozgóképkultúra és médiaismeret) tanterv
| ||||||||||||||||||
|