Beszámoló a Magyar Nyelvi Bizottság 1998. évi munkájáról
A Magyar Nyelvi Bizottság 1997-ben két ülést tartott: június 8-án és október 5-én.
I. Az 1998. június 8-i ülésen a bizottság a következő kérdésekkel foglalkozott.
1. Tudománypolitikai jelentés készítése, az úgynevezett diszciplínaviták részére és keretében. – A bizottság Balázs Gézát kérte fel a jelentés tervezetének kidolgozására.
2. Fodor Józsefné levelet intézett a bizottság több tagjához a szerves kémiai helyesírás reformja tárgyában. Fodor Józsefné azt kérte, hogy a bizottság tiltakozzon az új szerves kémiai szabályozás ellen. – A bizottságnak Nyitrai József bizottsági tag, a Kémiai Osztály képviselője helyett Nagy József BME-docens nyújtott felvilágosítást. Ugyanő felelt a feltett kérdésekre is; bizonyítva, hogy a kémiai helyesírásban az eddigi rendszert mélyebben érintő változás nem történt.
A bizottság több tagja kérdéseket tett fel az előterjesztőnek, aki tüzetesen megvilágította álláspontjukat. A bizottság a tájékoztatást elfogadta.
Elvi álláspontunk az, hogy a kémia (és általában a szaktudományi) helyesírások gondozója és őre az MTA-nak illetékes osztálya. Mivel az új szerves kémiai szabályzatot az illetékes szakbizottság után a VII. Osztály is elfogadta, a Magyar Nyelvi Bizottság ezt a határozatot nem vitathatja. Annál is kevésbé tehetné ezt, mivel korábban már egyetértett az új szerves kémiai szabályzat bevezetésével és az abban foglalt néhány kisebb módosítással. Ezek semmiképp sem jelentik a magyar kémiai helyesírás „elangolosítását”, amitől Fodor Józsefné az új szerves kémiai szabályozást félti.
3. A Helyesírási kéziszótár átdolgozásának ütemterve. Előterjesztő: Tóth Etelka, az Akadémiai Kiadó munkatársa, Deme László és Fábián Pál szerzőtársa. – A szótár jelentősen bővülni fog a kiadónál felhalmozott új szóanyag felhasználása révén. A munkálatokat rendkívüli módon meg fogja könnyíteni, hogy egyes munkafázisok számítógéppel elvégeztethetők. A bizottság segítségére elsősorban az új idegen elemek írásmódjának meghatározása és néhány más probléma eldöntése végett lesz szükség.
A bizottság egyetértett a szerzőknek azzal a törekvésével, hogy az új Helyesírási kéziszótár a szabályzat kibővítésének, nemzeti helyesírási etalonnak tekintessék.
Az elnök kérte a bizottság tagjait, hogy javaslataikat mielőbb juttassák el a szerkesztőknek.
4. Az akadémiai helyesírási szabályzatot és az akadémiai szójegyzéket több magánkiadó is „lekoppintja”, és különböző című kiadványokban forgalmazza mint „új” szabályzatot. – A bizottság sajnálattal állapította meg, hogy a szabályzatot copyright nem védi, hanem tankönyvként kezeltetik, azaz szabadon „idézhető”. Sőt még örülni kell annak, ha nincsenek eltérések a szabályzat meg a kalózkiadvány között!
A bizottság több tagja szerint lépni kellene valamit a jogvédelem irányába.
5. A stratégiai kutatások keretében a bizottságnak lehetősége nyílhat bizonyos munkálatok indítására. Sajnos, nagyon sok idő telt el teljes bizonytalanságban, hogy mire és miképpen köthető szerződés. Most – úgy tűnik – megindulhatnak egy magyar–angol / angol–magyar számítástechnikai szótár munkálatai. Bizonytalan azonban a tervezett nagy szaknyelvi helyesírási ellenőrző program (CD-lemez) finanszírozásának a sorsa. Az MTA stratégiai kutatási bizottságával a helyzetet tisztázni kell. Nagyon el vagyunk késve; félő, ha kapunk is pénzt, nemigen fogjuk tudni elkölteni az év végéig.
6. Az elnök bejelenti, hogy Prószéky Gábor, a MorphoLogic cég igazgatója, a tervezett helyesírási ellenőrző program működését június 10-én 14 órakor be fogja mutatni a fonetikai stúdióban. Erre a bizottság tagjait az elnök meghívja.
7. A bizottság szükségesnek tartja, hogy az „új nyelvújításba”, amelyet Glatz Ferenc elnök meghirdetett, a tudományos osztályok tevékenyen kapcsolódjanak be. A szaktudományi nyelvek magyar terminológiájának kialakítása olyan ügy, amely csak az illetékes tudósok közreműködése révén valósulhat meg.
II. Az 1998. október 5-i ülésen a bizottság tüzetesen megvitatta Balázs Gézának tudománypolitikai előterjesztését, s azt fő vonalaiban helyesléssel elfogadta, több tekintetben azonban rövidítést, illetőleg átdolgozást javasolt.
A bizottság külön köszönetet mondott Deme Lászlónak, hogy a bizottság törekvéseit, pontosabban az anyanyelvi beszéd- és íráskultúra ápolására irányuló törekvések célját és lényegét kiváló tömörséggel egy „Bevezető”-ben összefoglalta.
[A tudománypolitikai jelentést a bizottság határidőre felterjesztette az osztályhoz. Az osztály a jelentést november 16-i ülésén elfogadta. A szöveget a Magyar Nyelvőr meg fogja jelentetni.]
III. Mivel a bizottságban minden tudományos osztálynak van egy-egy képviselője, testületünk az MTA osztályaival állandó kapcsolatban van. Természetesen az egyes tudományterületekkel való együttműködés intenzitása változó, a szükséghez igazodik.
Az elmúlt évben a Földtudományok Osztályával, a Földművelésügyi Minisztérium Földrajzinév-bizottságával, az MTA Kémiai Tudományok Osztályával volt szükség az együttműködés fokozására.
IV. A korábbi évekhez hasonlóan a bizottság 1998-ban is részt vett a magyar nyelv hetének a megrendezésében, majd az eredmények értékelésében. A magyar nyelv hete ez évben is sikeres volt.
V. A bizottság tagjai szerkesztői (Magyar Nyelvőr: Keszler Borbála; Édes Anyanyelvünk: Grétsy László) és szerkesztőbizottsági tagjai nyelvészeti folyóiratoknak, tagjai a Magyar Rádió Anyanyelvi Bizottságának (Balázs Géza, Bencédy József, Deme László, Fábián Pál, Szathmári István), valamint szerkesztői, illetőleg szereplői több rádiós és televíziós anyanyelvi műsornak (Balázs Géza, Deme László, Grétsy László stb.).
Budapest, 1998. november 30.
Keszler Borbála
bizottsági titkár
