Tudományos ülés két baranyai faluban

Két rangos esemény színhelye volt a közelmúltban Baranya két faluja. Hosszúhetényben június 6-án Berze Nagy János születésének 120. évfordulója alkalmából emlékülés volt, amelyen a Hosszúhetényi szótárt mutatták be a szerzők, majd a művet a néprajz- és a nyelvtudomány szaktekintélyei méltatták. Alsómocsoládon, július 3-án falunap keretében ismerkedhettek meg a résztvevők a község néprajzi, nyelvjárási anyagából készült monográfiával.

A két eseményt nemcsak a szerkesztő – Pesti János – személye kapcsolja össze, hanem az is, hogy mindkét mű egy nagy néprajzi, nyelvjárási gyűjtő- és feldolgozómunka része. A tevékenység gyökerei a 30-as és az azt megelőző évekre nyúlnak vissza. A szótár és a monográfia kiadása szorosan kapcsolódik a Berze Nagy János által 1933-ban megkezdett és az egész megyére kiterjedt tanítók, kutatók, tudósok által végzett anyaggyűjtéshez.

Az emlékülésre való felkészülés már hónapokkal ezelőtt megkezdődött. A falu küldöttsége megkoszorúzta a pécsi temetőben Berze Nagy János sírját. Mesemondó és rajzpályázatot hirdettek a környék iskolásainak. Az emlékülés résztvevői láthatták a folyosón a beküldött pályaműveket, megcsodálhatták a szép rajzokat Grosch Szilárd rajztanár magyarázata közben, majd megkoszorúzták Nemes Jánosnak, az egykori hosszúhetényi tanítónak, a neves néprajzi gyűjtőnek az emléktábláját.

Az ünnepi ülést Nádor Rudolfné polgármester köszöntője után Andrásfalvy Bertalan egyetemi tanár Berze Nagy Jánosra emlékező előadása nyitotta meg. Felelevenítette a pécsi tankerületi felügyelő alakját, aki a népi kultúra már-már kiveszőfélben lévő anyagát mentette meg a pusztulástól. Műveivel megalkotta a „magyar Kalevalát”, hisz a mese-, rigmus-, ráolvasás-, monda-, szólás-, közmondásgyűjteményéből a népi hiedelemvilág – a mítosz – rajzolódik ki. Nagy Ilona népmesekutató a mesék időben és térben távoli összefüggéseire mutatott rá.

A nagynevű elődök nyomdokait követte Dalos Nándor, a ma már nyugdíjas hosszúhetényi tanár. Az ő 40 éven át gyűjtött szógyűjteményéből szerkesztett szótárt Pesti János. A szótár elsősorban adattár: a nyelvjárási és a fontosabb köznyelvi szavak lexikonszerű gyűjteménye. 6000 szócikkben 12.000 alakváltozatot tartalmaz, s a hozzá kapcsolódó megjegyzésekből az egykor itt élt parasztok, iparosok küzdelmes élete és műveltsége ismerhető meg.

A mű tudományos értékeiről Király Lajos főiskolai tanár szólt. Pesti János rámutatott arra, hogy hogyan őrizte meg a hosszúhetényi nyelvjárás a magyar szavak ősi formáit.

Az alsómocsoládi monográfia elején a következőket olvashatjuk: „Megjelent a millennium tiszteletére, a III. évezred küszöbén”, „A község ezzel a könyvvel állít emléket a XX. század fontosabb helyi történéseinek, és egyúttal köszönti a XXI. századot”. A mű 357 oldal terjedelmű. A legnagyobb része (7–237) a falu lakóival készült beszélgetéseket tartalmazza: szántásról, vetésről, cséplésről, gazdálkodásról, gyógyfüvekről, a község múltjáról, húsvétról, babonáról, betyárokról stb.

A régi és az új felvételek alapján elmondható, hogy itt is ugyanúgy, mint Hosszúhetényben, a nyelvjárás visszaszorulóban van a regionális köznyelvi használat javára.

A beszédfelvételek után a helyi bognár kisiparral kapcsolatos tanulmány következik, majd népmeséket, hiedelemmondákat találunk, ezeket a magyar és a német nyelvjárásról készült elemzések követik, s olvashatunk egy értekezést Kulcsár Józsefről is, aki helyi tanítóként a múlt század végén először készített feljegyzéseket az alsómocsoládiak életéről.

A monográfia mintegy 200 évre visszavezethető történésekre világít rá. Abból, amit ma látunk, hallunk, lejegyzünk, még távolabbi összefüggésekre lehet következtetni. A különböző települések közti azonosságok arra utalnak, hogy csak a „jéghegy csúcsa” látszik, egy olyan korról is tudósítanak, amelyről nem maradt írott emlék – hallhattuk Tímár György történész előadásában.

Az emlékülés és a falunap szervezettségét, valamint az elhangzott előadások színvonalát tekintve, az akár a Tudományos Akadémián is lehetett volna; viszont az előadók közvetlen stílusa, az olykor elhangzó vidám megjegyzések, jóízű közbeszólások nem feledtették hogy a „szülőfaluban” vagyunk.

A kiadásért köszönet illeti a Hosszúhetényi Nemes János Művelődési Központot, a Hosszúhetényi Baráti Kört, a munkatársakat, valamint az Alsómocsolád Község Önkormányzatát, Dicső János polgármestert és még sok mást, akiket a két kötet név szerint felsorol, s nem utolsósorban a Sümegi és a Németh Nyomdát a nyelvjárási szövegek precíz jelöléseiért, a hibátlan szedésért.

A Hosszúhetényi szótár megvásárolható a község könyvtárában és a postahivatalban 900 Ft-ért, az Alsómocsolád község helytörténeti adattára I. a helyi polgármesteri hivatalban 1000 Ft-ért.

Dezsőné Zemplényi Vera