Beszámoló a Magyar Nyelvi Bizottság 1999. évi munkájáról

A Magyar Nyelvi Bizottság 1999-ben két ülést tartott. Az üléseken a bizottsági tagok részvétele általában 76%-os volt.

1. A március 18-i ülésen a bizottság gondos előkészítés alapján a Helyesírási kéziszótár korszerűsítésének munkálataival foglalkozott.

A szerkesztők véleményt kértek vitás kérdésekben, főképp egyes idegen szavak helyesírásával kapcsolatban. (A bizottság elé már csak az előzetes viták után is kétségesnek maradt esetek kerültek).

2. A június 15-i ülés témái:

a) Az ülés fő témája Ágoston Mihály előterjesztése volt összevető nyelvtanok írására.

Ágoston Mihály javasolta a bizottságnak, hogy indítson el, majd tegyen rendszeressé és önmagából s a gyakorlatból továbbépülővé egy átfogó, hatékony és folyamatos mozgalmat a magyarság mindhárom régiójában, mégpedig azzal a konkrét céllal, hogy a magyarság

– egyrészt többnyelvűségi készségével (elsősorban a világnyelvivel) viszonylag könnyen, gyorsan és jól be tudjon kapcsolódni a fejlett kultúrájú mai népek világába;

– másrészt ezalatt tudatosan és minden eddiginél hatékonyabban tudjon ellenállni az anyanyelvi észjárásunk, természetes nyelvérzékünk, anyanyelvi készségünk épségét károsan befolyásoló minden idegenszerűségnek.

Úgy vélte, hogy nem elsősorban tankönyvekre van szükség, hanem az említett nemzeti cél elérésére. Ebben segítségünkre lehetnek többek között a határon túl több mint fél évszázadon át már észlelt egzakt tapasztalatok vagy legalábbis a fölismert jelenségtípusok.

Nemcsak a rendszer- és részrendszerekbeli eltérések tudatosítására lenne tehát szükség, hanem az eltérések és a hézagok(!) mellett a párhuzamos megfelelésekre és az azonosságokra való rámutatásra, azaz ezek tudatosítására is.

A bizottság határozata: Javaslatot kell tenni a Közoktatási Minisztériumnak, hogy írjon ki pályázatot kontrasztív nyelvtanok írására.

A levelet a bizottság elnöke elküldte Pokorni Zoltán miniszternek. Eddig választ még nem kaptunk.

b) Fábián Pál elnök bejelentette, hogy elkészült a Magyar helyesírási szótár, és egy hónapon belül megjelenik.

c) A bizottság elnöke tájékoztatást adott a Helyesírásunk című iskolai helyesírási szabályzat és szótár kibővítéséről.

d) A bizottság elnöke tájékoztatást adott az akadémiai ciklusváltásról és az ezzel kapcsolatos teendőkről.

3. Mivel a bizottságban minden tudományos osztálynak van egy-egy képviselője, testületünk az MTA osztályaival állandó kapcsolatban van. Természetesen az egyes tudományterületekkel való együttműködés intenzitása változó, a szükséghez igazodik.

Az elmúlt években különösen a Földtudományok Osztályával, a Földművelődésügyi Minisztérium Fölrajzinév-bizottságával, az MTA Kémiai Tudományok Osztályával alakult ki gyümölcsöző együttműködés.

4. Néhány eredményünk:

a) Különösen jelentős eredménynek tartjuk, hogy a bizottság szakmai támogatásával megjelent a Magyar helyesírási szótár.

A szókincs minden nyelvnek a legmozgékonyabb állománya; azonnal jelzi a társadalomban végbemenő változásokat. A szótárak mindig csak bizonyos késéssel tudják ezeket a mozgásokat követni, tükrözni. Az új helyesírási szótár mintegy 140.000 szavas anyagának összeállítása során a munkatársaknak és a lektoroknak fő törekvése természetesen a korszerűsítés volt. Ez az új szótár előzményéhez, a Helyesírási kéziszótárhoz (Bp., 1988.) képest kétirányú tevékenységet jelentett. Egyrészt ki lehetett (sőt ki is kellett) hagyni belőle a feleslegessé vált szavakat, másrészt bővíteni kellett a régi szóanyagot szókincsváltó évtizedünk friss elemeivel.

A szótárban szereplő mintegy 140 000 szó a teljes magyar szókincsnek (igen szerény számítások szerint 1 000 000 szavunknak) alig több, mint egytized része. Ennek ellenére a szótár – szerkesztési technikája révén – hasznos segítséget jelenthet értő forgatóinak a szótárban nem szereplő szavak tekintetében is. Azáltal ugyanis, hogy a szótár nemcsak címszavakat tartalmaz, hanem ragozott formákat és képzett származékokat, továbbá előtagokkal, illetőleg utótagokkal alkotott összetételeket is, az analógiák révén megtöbbszörözi a benne levő szóanyagot.

b) A korábbi évekhez hasonlóan a bizottság 1999-ben is részt vett a magyar nyelv hetének a megrendezésében, majd az eredmények értékelésében. A magyar nyelv hete ez évben is sikeres volt.

c) A bizottság tagjai szerkesztői (Magyar Nyelvőr: Keszler Borbála; Édes Anyanyelvünk: Grétsy László) és szerkesztőbizottsági tagjai nyelvészeti folyóiratoknak, tagjai a Magyar Rádió Anyanyelvi Bizottságának (Balázs Géza, Bencédy József, Deme László, Fábián Pál, Szathmári István), valamint szerkesztői, illetőleg szereplői több rádiós és televíziós anyanyelvi műsornak: „Édes anyanyelvünk”; „Beszélni nehéz” (Deme László), „Értsünk szót!” (Grétsy László), „Tetten ért szavak” (Balázs Géza); Csillagjel” (Duna Tv – Balázs Géza), „Hej, hej, helyesírás” + „Hej, hej, helyes beszéd” (Duna Tv – Balázs Géza).

A bizottság folyóirata, a Magyar Nyelvőr, a művelt magyar közönség (tanárság) nyelvi–nyelvművelői igényeinek kielégítésén túl törekszik a nyelvtudomány különféle területeit érintő tudományos igényű cikkek közlésére is.

d) Fábián Pál az MTA stratégiai kutatási programjainak keretében részt vett az idegen tudományos műszók magyarítását célzó akadémiai kiadói munkálatokban.

e) Grétsy László közreműködött az informatikai terminológia magyarítását célzó műszótár szerkesztésében. (Szerző: Kis Ádám); szintén a stratégiai kutatások keretében. – A mű sikeresen elkészült; kézirata az MTA-nál van.

Keszler Borbála