Előző cikk
Tartalomjegyzék
Nyitólap
Keresés
Vissza

„taní-tani!” Országos anyanyelv-tanítási verseny az ELTE-n

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Mai Magyar Nyelvi Tanszéke 2000-ben ünnepelte megalakulásának 30. évfordulóját. Ebből az alkalomból több különféle rendezvényt tartott. Az ünnepség 2000. október 16-án szakmai konferenciával kezdődött, ehhez kapcsolódott október 17–18-án egy országos anyanyelv-tanítási verseny.

A tanszék megalakulása óta kiemelt feladatának tekintette az iskolai anyanyelvi nevelés fejlesztésének támogatását, a magyar nyelvi tantervekkel és tankönyvekkel való törődést. Ezt az irányvonalat folytatva új hagyományt kívánt teremteni azzal, hogy meghirdette az első országos anyanyelv-tanítási versenyt a tanárképző főiskolák és a tudományegyetemek magyar szakos hallgatói számára. A Debreceni Református Tanítóképző Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszékének lelkes oktatói már évek óta szerveznek anyanyelv-tanítási versenyt a tanítóképző főiskolák végzős hallgatói számára. A Mai Magyar Nyelvi Tanszék versenyfelhívása az Oktatási Közlönyben jelent meg, a versenyre minden felsőoktatási intézmény (önálló tanárképző főiskola, tanárképző főiskolai kar és tudományegyetem) 1-1 versenyzőt küldhetett.

A 2000. évi verseny központi témaköre az írásbeli szövegalkotási készség fejlesztése volt. A főiskolai versenyzők az 5–8. osztályban, míg az egyetemi versenyzők a 9–12. évfolyamon tanítottak. Az óra típusának az ismeretbővítő, készségfejlesztő órát jelöltük meg. Minden hallgató a saját intézményében készült fel a tanítási órára, ahhoz óravázlatot készített. Az óra témáját a versenyzők a következő témakörök közül választhatták ki.


A főiskolai hallgatók számára meghirdetett témakörök:

Az elbeszélés (5. osztály)

A leírás (5. osztály)

A jellemzés (6. osztály)

A hír (8. osztály)


Az egyetemi hallgatók számára meghirdetett témakörök:

Az önéletrajz (9. osztály)

Az ismertetés (10. osztály)

A hivatalos levél (10. osztály)

Az értekezés (11. osztály)


Három főiskolai hallgató választotta a jellemzés tanítását, ketten a hír műfaját. Az egyetemi hallgatók körében az önéletrajz volt a legnépszerűbb téma, hárman döntöttek emellett, egy-egy hallgató vállalkozott a hivatalos levél, az ismertetés és az értekezés műfaji jellemzőinek a tanítására. A főiskolások tanítási versenyének helyszíne az V. kerületi Váci utcai Ének-zenei Tagozatú Általános Iskola volt, az egyetemistáké pedig az Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium.

A zsűribe meghívtuk minden versenyző felkészítő tanárát, továbbá egy általános iskolai és egy középiskolai szaktanácsadót. A zsűri elnökének független szakembert kértünk fel.


 

A zsűri elnöke volt:

Benkes Zsuzsa, korábban országos tantárgyi felelős


A zsűri tagjai voltak:

Antalné Szabó Ágnes szakmetodikus (ELTE Bölcsészettudományi Kar,
Károli Gáspár Református Egyetem)

Bozsik Gabriella szakmetodikus (Eszterházy Károly Főiskola)

Gecsei Edit szaktanácsadó (Győr-Moson-Sopron megye)

Keszler Borbála tanszékvezető (ELTE Bölcsészettudományi Kar)

Kovács Ferencné szakmetodikus (Miskolci Egyetem)

Liszka Gábor szakmetodikus (Pázmány Péter Katolikus Egyetem)

Medve Anna szakmetodikus (Pécsi Tudományegyetem)

Mrenáné Szakálos Ilona volt szaktanácsadó (Jász-Nagykun-Szolnok megye)

Pintérné Bujtás Tímea (Berzsenyi Dániel Főiskola)

Sejtes Györgyi szakmetodikus (Szegedi Tudományegyetem)

Suhajda Edit szakmetodikus (ELTE Tanárképző Főiskolai Kar)

Szabó G. Ferenc (Nyíregyházi Főiskola)

Szabó Józsefné (Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Főiskolai Kar)

Szikszainé Nagy Irma (Debreceni Egyetem)

Szabolcsi János vezetőtanár (Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium)

Tölgyszéki Papp Attila vezetőtanár (Ének-zenei Tagozatú Általános Iskola)


A versenytanításokon minden zsűritag egyenrangú tagként pontozott azért, hogy minél igazságosabb döntés szülessen. Az értékelés szempontjait, a pontozás módját október 17-én reggel közösen beszéltük meg és fogadtuk el.


A zsűri a következő szempontok alapján értékelte a hallgatók óráját:


Mennyire volt(ak) megfelelő(ek)?

 Az óra eredményessége (10 pont) 
 Az óra szakmai színvonala (10 pont) 
 Az óra didaktikai színvonala (10 pont) 

 Az óra felépítése (6 pont) 
 Az alkalmazott módszerek (6 pont) 
 Az alkalmazott feladattípusok (6 pont) 
 Az alkalmazott munkaformák (6 pont) 
 Az óra szervezése (6 pont) 

 A tanár egyénisége (4 pont) 
 A tanár beszédkultúrája (4 pont) 
 A tanár kérdéskultúrája (4 pont) 
 A tanulók aktivizálása (4 pont) 
 A munkafegyelem biztosítása (4 pont) 
 A tanulók értékelése (4 pont) 
 A nyelvi példák (4 pont) 
 Az eszközök használata (4 pont) 
 Az óra légköre, hangulata (4 pont) 
 Az óra ötletessége (4 pont) 

Összesen 100 pont


A vidéki versenyzők és a vidéki kollégák már október 16-án megérkeztek szálláshelyükre, számukra és a budapesti résztvevők számára még aznap este eligazítást tartottunk a következő két nap eseményeivel kapcsolatban. A főiskolai hallgatók október 17-én, kedden reggel hospitálással kezdték a napot, majd a második órától kezdve folyamatosan tanítottak.

Ez alatt az idő alatt az egyetemi hallgatók is órákat látogattak, valamint részt vettek egy meglepetésprogramon. Ezt a programot más témakörökkel szerda délelőtt a főiskolai hallgatóknak is felajánlottuk. A meglepetésprogramot Kugler Nóra szakmetodikus tanárnő készítette elő és szervezte meg. A meglepetés része volt, hogy a hallgatók a helyszínen kaptak egy-egy grammatikai témakört, ehhez tanári segítség nélkül, önállóan kellett egy feladatsort összeállítaniuk. Munkájukhoz a tankönyvek kivételével bármilyen segédeszközt használhattak a magyar nyelvészeti könyvtárban. A főiskolások feladata egy minél ötletesebb gyakorlatsor kidolgozása volt a határozói igenévvel kapcsolatban, az egyetemistáké pedig általában az igenevekkel kapcsolatban. A meglepetéshez hozzátartozott, hogy a program végén minden résztvevő magával vihette tanszékünk grammatikai munkacsoportjának legújabb könyvét, a Magyar grammatika című egyetemi tankönyvet. A feladatsorokat név nélkül, jeligésen bírálták és pontozták: Kugler Nóra, Balogh Judit és Laczkó Krisztina, az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékének grammatikus szakemberei. Természetesen ezeket a feladatsorokat külön, a versenytől függetlenül értékeltük és díjaztuk.

Az egyetemi hallgatók tanítási versenye október 18-án, szerdán zajlott le, a gyakorlógimnáziumban összesen hat 45 perces órát tekintettünk meg. A tanítási versenyhez kedd délután szakmai program is kapcsolódott. Ezen elsőként Keszler Borbála, A Mai Magyar Nyelvi Tanszék vezetője köszöntötte a résztvevőket és a vendégeket. Majd felolvasta Pokorni Zoltán miniszter úr kedves sorait, melyben a verseny megszervezésének folytatására biztatott bennünket. Ezután Kojanitz László, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője tartott egy nagy érdeklődéssel fogadott előadást a közoktatás fejlesztésének fő irányairól. Ezt követően Antalné Szabó Ágnes tájékoztatta a jelenlévőket a verseny megszervezéséről és jövőjéről. Majd Jobbágyné András Katalin előadásával folytatódott a szakmai program a magyar nyelvi kerettanterv készítésének alapelveiről. Nagy érdeklődéssel hallgattuk a következő előadót, Horváth Zsuzsát is, aki az európai magyar nyelvi és irodalmi érettségi modelleket hasonlította össze. Ezután a házigazdák következtek, közülük elsőként Keszler Borbála foglalta össze a grammatikatanítás megújulásának fő irányelveit és lehetőségeit, majd Kiss Jenő, a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet igazgatója beszélt a nyelvjáráskutatás és az anyanyelvi nevelés kapcsolatáról. Az előadások után minden jelenlévőt meghívtunk a magyar nyelvészeti könyvtárba, egy szerény fogadásra. A ritka találkozás örömét és a hasonló alkalmak szükségességét jelezte, hogy a résztvevőknek a fáradságos nap után sem volt kedvük abbahagyni a beszélgetést, és csak késő este tértek haza vagy vissza szálláshelyükre.

A zsűri szerda délután fogalmazta meg a tanítási verseny tapasztalatait, a megtekintett tizenegy óra tanulságait, ezeket a díjkiosztó ünnepségen Benkes Zsuzsa foglalta össze. Előtte még közösen megbeszéltük és elfogadtuk a verseny szabályzatát, hogy ezzel is segítsük a következő évek versenyszervezőit. A kollégák támogatták javaslatunkat, hogy a következő esztendőkben is hirdessünk a 2000. évihez hasonló tanítási versenyt, teremtsünk ezzel új hagyományt. Egyetértettek azzal a kezdeményezésünkkel is, hogy célszerűbb és hasznosabb a versenyt a jövőben forgószínpadszerűen szervezni, vagyis minden évben más-más helyszínen. A 2001. évi verseny megszervezését elvállalta a Pécsi Tudományegyetem nevében Medve Anna szakmetodikus kolléganőnk, de szervezőnek jelentkezett már a Debreceni Tudományegyetem és a Berzsenyi Dániel Főiskola is.

A 2000. évi országos anyanyelv-tanítási verseny ünnepélyes eredményhirdetéssel és a díjak átadásával zárult. Az Oktatási Minisztérium és személyesen Pokorni Zoltán miniszter úr nagylelkű támogatásának köszönhetően a résztvevőktől nem kértünk benevezési díjat, és sem az ellátásért, sem a szállásért nem kellett fizetniük. A minisztériumi támogatásból a versenyzők számára ajándék könyvutalványokat vásároltunk, a sok önzetlen támogatónktól pedig számos értékes könyvet kaptunk. Így a rendezvény fontosságához, nemes céljához méltóan gazdagon megjutalmaztuk a legkiválóbb, legeredményesebb órát tartó hallgatókat, külön kategóriában díjaztuk a főiskolai versenyzőket és az egyetemi hallgatókat. A két első helyezett az ajándékkönyveken kívül 15 000–15 000 Ft értékű könyvutalványt kapott, a második helyezettek 10 000–10 000 Ft, míg a III. helyezettek 5000 Ft értékben vehettek át könyvutalványokat. De senkit sem engedtünk haza könyv nélkül, mindenkinek jutott az értékes könyvadományokból, még a felkészítő tanárok munkáját is meg tudtuk köszönni néhány könyvvel. A meglepetésprogram résztvevői is kivétel nélkül kaptak ajándékkönyveket.

A zsűri pontozásának eredményeképpen a következő sorrend alakult ki:

A tanítási verseny eredménye

A főiskolai hallgatók versenyében:

I. helyezett: Hajba Renáta (Berzsenyi Dániel Főiskola)

II. helyezett: Zsoldos Anita (ELTE Tanárképző Főiskolai Kar)

III. helyezett: Tarján Bernadett (Eszterházy Károly Főiskola)

További díjazottak:

Kósa Krisztina (Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Főiskolai Kar)

Hegedüs Anikó (Nyíregyházi Főiskola)

Az egyetemi hallgatók versenyében:

I. helyezett: Littomericzky Andrea (Károli Gáspár Református Egyetem)

II. helyezett: Fischhof Zsuzsa (Debreceni Egyetem)

III. helyezett: Miklós Gabriella (Miskolci Egyetem)

További díjazottak:

Bóna Judit (ELTE Bölcsészettudományi Kar)

Kiss Bernadett (Szegedi Tudományegyetem)

Hamza Ágnes (Pázmány Péter Katolikus Egyetem)

A meglepetésprogram eredménye

A főiskolai hallgatók csoportjában:

I. helyezett Kósa Krisztina (Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Főiskolai Kar)

További díjazottak:

Hegedüs Anikó (Nyíregyházi Főiskola

Tarján Bernadett (Eszterházy Károly Főiskola)

Hajba Renáta (Berzsenyi Dániel Főiskola)

Az egyetemi hallgatók csoportjában:

I. helyezett Bóna Judit (ELTE Bölcsészettudományi Kar)

További díjazottak:

Littomericzky Andrea (Károli Gáspár Református Egyetem)

Miklós Gabriella (Miskolci Egyetem)

Fischhof Zsuzsa (Debreceni Egyetem)


A verseny támogatói voltak: az Oktatási Minisztérium, az ELTE, az ELTE Hallgatói Önkormányzata, az Akadémiai Kiadó, a Balassi Kiadó, a Corvina Kiadó, a Dinasztia Kiadó, a Helikon Kiadó, a Jégbüfé, a Korona Kiadó, a Krónika Nova Kiadó, a Műszaki Könyvkiadó, a Nemzeti Tankönyvkiadó, a Pauz Kiadó, a Pepsi-Cola, a Reader’s Digest Válogatás, a Pedellus Kiadó, a Szemimpex Kiadó, a Tinta Kiadó. Köszönjük támogatásukat, és számítunk rájuk a következő esztendőkben is.

A záróünnepélyen mindannyiunk nevében fogalmaztuk meg azt a gondolatot, hogy a tanítási verseny nagyszerű alkalom arra is, hogy a magyar nyelv tanításának ügyét felvállaló kollégákat megismerjük, a tanárképző intézmények hallgatói és oktatói kapcsolatot teremtsenek, tapasztalatokat cseréljenek, ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy a verseny a következő esztendőkben is folytatódjon. Mindannyian hisszük és valljuk, hogy az országos anyanyelv-tanítási versennyel anyanyelvünk ápolásának, a magyar nyelv tanításának az ügyét szolgáljuk.

Viszontlátásra 2001-ben!

A tanárképző főiskolák és a tudományegyetemek számára meghirdetett országos anyanyelv-tanítási verseny szabályzata


1.

 

Az országos anyanyelv-tanítási versenyt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Mai Magyar Nyelvi Tanszéke indította el 2000-ben a tanszék fennállásának 30. évfordulója alkalmából. A továbbiakban a tanítási versenyt évről évre más-más felsőoktatási intézmény szervezi meg.

2.

A tanítási verseny célja: a magyar nyelv tanításának tartalmi és módszertani korszerűsítése, a felsőoktatási intézményekben folyó szakmódszertani munka megismerése, a kapcsolatteremtés, valamint a tapasztalatcsere segítése.

3.

A tanítási versenyen külön kategóriában indulnak a tanárképző főiskolai és az egyetemi hallgatók. A főiskolai hallgatók és az egyetemi hallgatók tanítási versenye más-más helyszínen, az adott iskolafoknak megfelelő intézményben folyik.

4.

A tanítási versenyre minden felsőoktatási intézmény egy-egy nappali tagozatra beiratkozott magyar szakos hallgatót nevezhet be.

5.

A tanítási verseny időpontja minden évben az őszi félév.

6.

A tanítási órák témáját a versenyt szervező tanszék oktatói határozzák meg.

7.

A tanítási versenyre szóló felhívás szövegét – a témakörök megnevezésével, a pontos időponttal együtt – legkésőbb a versenyt megelőző félévben közzé kell tenni az Oktatási Közlönyben. A felhívást a tanárképző főiskolák és az egyetemek versenyfelelős kollégái is megkapják.

8.

A hallgatók választják ki tanítási órájuk témakörét a meghirdetett témaajánlások közül. Választásukról a versenyt szervező intézményt időben értesítik.

9.

A tanítási verseny tananyaga egyetlen tankönyvhöz, tankönyvcsaládhoz sem kötődhet.

10.

A tanítási versenyen minden hallgatónak biztosítani kell a hospitálási lehetőséget.

11.

A tanítási versenyre a hallgatók részletes óravázlatot készítenek, és ezt a zsűrinek a tanítás kezdete előtt átadják. Az óravázlat tartalmi és formai követelményeit a versenyzők előzetesen megkapják.

12.

A versenytanítás során a hallgatók a másik iskolatípusban tartott órákat megtekinthetik.

13.

A zsűri tagjai: a zsűrielnök, valamint minden benevező intézményből egy-egy fő szakmetodikus és két fő szaktanácsadó.

14.

A zsűri egységes – közös megegyezéssel készült – pontozási rendszer alapján értékeli a hallgatókat.

Antalné Szabó Ágnes


Előző cikk
Tartalomjegyzék
Nyitólap
Keresés
Vissza

----------

{131} {132} {133} {134} {135}