Beszámoló az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának 2000. évi munkájáról

Az MTA bizottságai 1999 második felében újjáalakultak. A Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya 1999. október 25-i határozata szerint a Magyar Nyelvi Bizottság elnöke Keszler Borbála, társelnöke Grétsy László, titkára Balázs Géza lett. Köztudott, hogy ez az Akadémián az egyetlen bizottság, amelynek tagsága nemcsak egyetlen szakterület képviselőiből áll, hanem minden osztály egy képviselője helyet kap benne.

1. A bizottság ülései

A Magyar Nyelvi Bizottság 2000-ben két ülést tartott és egy nagyobb rendezvényt szervezett.

Az üléseken a bizottsági tagok részvétele mintegy 80%-os volt.

Az újjáalakult bizottság első ülését 2000. május 22-én tartotta. Az ülésnek három fő témája volt:

a) A bizottság Kiefer Ferenc osztályelnök úrtól véleménynyilvánításra megkapta az MTA doktora odaítélésével kapcsolatos előterjesztéseket. Ezek a következők: Kiefer Ferenc osztályelnök levele; Kiefer Ferenc: Értékelhető-e a nyelvtudomány? (Magyar Tudomány 1996/1.); Herman József: Feljegyzés a nyelvtudomány terén akadémiai doktori címre pályázók tudományos tevékenységének elbírálásáról; Somfai László: Idézettségi mutató a zenetudományban; Az ún. 16. pont (tartalmi követelmények).

A Magyar Nyelvi Bizottság élénk vita után a következő véleményt alakította ki, amelyet határozatba foglalt: Az MTA doktori címre pályázóknál a tartalmi követelményeket megfogalmazó alapszöveget megtartva, azt néhány pontban módosítani szükséges: néhol szigorítva, néhol könnyítve a feltételeken. A bizottság a c) pont szövegének javasolja: „A munka nyelve magyar vagy valamely világnyelv lehet, kivételes esetben az illető szakterületen használatos más nyelv. Magyar nyelvű munka esetén szükséges a valamely világnyelven való, más nyelven megírt mű esetén pedig a gondosan megfogalmazott, magyar nyelvű összefoglalás.” A d) pont javasolt szövege: „Rendszeres, magas szintű szakirodalmi tevékenység, szakmai folyóiratokban, tematikus gyűjteményes kötetekben megjelent legalább 20–25 nagyobb tanulmány, a szoros értelemben vett magyar nyelvészet esetében a benyújtott munkán kívül legalább 2–3 önálló mű.” Az e) pont javasolt szövege: „Hazai vagy külföldi tudományos kongresszusokon legalább öt ízben meghívott előadóként való szereplés és rangos (törlendő a külföldi szó) egyetemeken való oktatási tevékenység. (Kongresszusi meghívásnak az tekinthető, ha az illető részvételének anyagi terheiből a meghívó fél részt vállal.)” F) pontnak ajánljuk a Herman József által írt feljegyzésből a következő részt: „A szoros értelemben vett magyar nyelvészet esetében, azoknál, akik teljes pályafutásuk során (ide betoldanánk: főleg) magyar nyelven, magyar nyelvi témáról publikáltak, s ez disszertációjuk témája is, a külföldi visszhang, ismertség előnyt jelent, de (innen a Herman szövegében olvasható közbevetést elhagynánk) nem elengedhetetlen feltétele a doktori eljárásra bocsátásnak.”

b) Fábián Pál professzor beszámolt A magyar helyesírás szabályai című kiadvány 12. lenyomatának munkáiról, és hangsúlyozta, hogy a korszerűsítés csak a szóanyagot érintette, s nem jelenti a helyesírási szabályok módosítását.

c) Grétsy László áttekintette a magyar nyelvművelés fórumait az ezredfordulón. Örömmel állapította meg, hogy a nyelvművelés továbbra is jelen van a fontosabb lapokban, rádió- és tévéműsorokban. Az Unesco február 21-ét a nyelvek napjává nyilvánította. Már az első alkalommal a Magyar Televízió több műsorban emlékezett meg a nyelvekről, s útjára indította új nyelvművelő műsorát, a Szószólót.

d) Balázs Géza javaslatot tett a Magyar Nyelvi Bizottság 2000 és 2002 közötti programjára, s kérte a bizottságot, hogy támogassák a december 4-én, az MTA megalakulásának 175. évfordulójára megrendezendő nyelvművelő konferenciát, amely a „harmadik” nyelvművelő konferencia is lehetne.

A bizottság november 27-i ülésének napirendje a következő volt:

a) A készülő (Új) idegen szavak szótárának koncepciója. Balázs Géza írásos előterjesztése tartalmazta a szükségessé vált új szótár tervezetét, valamint szerkesztési alapelveit – ezeket szóban csak röviden egészítette ki. Kiemelte, hogy új szótár készül, amelynek alapja az MTA A magyar nyelv az informatika korában című programja által már elkészített szójegyzék. Egyéb újítása, hogy a szótár magyarításokat is tartalmaz, tehát gyakorlatilag két szótár erényeit ötvözi. Az ülésen megjelent Bucsi Szabó Zsolt, az Akadémiai Kiadó igazgatója; Csábi Szilvia, az Akadémiai Kiadó munkatársa, valamint a szótár főszerkesztői közül Tóth Etelka. Bucsi Szabó Zsolt elmondta, hogy az Akadémiai Kiadó egy modern, sok tekintetben teljesen új szótárt készít; és létrehoz magyar és idegen szavakból egy adatbázist, amely összes szótárának az alapja lesz. A bizottság tagjai sok hasznos észrevételt fűztek a tervezethez, amelyet a szerkesztők megfontolnak.

b) A napirend második – egyébként mintegy kétórás vitát eredményező – témája Grétsy László előterjesztésében az Igazságügyi Minisztériumnak, a magyar nyelv védelmének jogi szabályozására vonatkozó tervezete volt. Grétsy László elmondta, hogy a tervezetet a Magyar Professzorok Világtanácsának ajánlására készítette a minisztérium, s most több szervezethez is elküldte véleményezésre. A bizottság volt elnöke, Fábián Pál elmondta: a bizottság korábban állást foglalt amellett, hogy Magyarországon nincs szükség nyelvtörvényre (l. Nyr. 121 [1997]: 104–20). – A vita során a következő kérdések merültek fel: Az előterjesztésben valójában nyelvtörvényről, kerettörvényről, esetleg csak irányelvekről van-e szó? A tervezet nem terjed ki a nyelvhasználat minden területére. Van-e joga a Magyar Nyelvi Bizottságnak véleménynyilvánításra egy törvénytervezettel kapcsolatban?

A bizottság többségi véleményként a következőket fogadta el: A bizottság a magyar nyelv ügyével kapcsolatos kezdeményezéseket örömmel fogadja, továbbra is fenntartja azonban azt a véleményét, hogy Magyarországon nincs szükség nyelvtörvényre. A nyelv védelmét alacsonyabb szintű jogszabályokkal, rendeletekkel, illetve neveléssel, ismeretterjesztéssel kell elérni. A bizottság egyébként nem tartja magát illetékesnek abban, hogy közvetlenül, az I. Osztály, valamint az Akadémia elnökének megkerülésével mondjon véleményt egy törvénytervezetről.

c) A harmadik napirendi pontban Balázs Géza tájékoztatott a december 4-i nyelvművelő konferencia programjáról.

d) Bencédy József, Menyhárd Alfréd és Kiss József ismertették a nyáron megalakult, a Műszakiak a Magyar Nyelvért Társaság felhívását, a felhívásra érkezett válaszokat, és kérték szakmai nyelvművelő munkájukhoz a Magyar Nyelvi Bizottság támogatását.

e) Az Egyebek témakörben Tóth Etelka kért szót, és írásban kérte a bizottság tagjait bizonyos új, bonyolult szószerkezetek helyesírásával kapcsolatos kérdésben.

2. A bizottság kapcsolatai más bizottságokkal és intézményekkel

Mivel a bizottságban minden tudományos osztálynak van egy-egy képviselője, testületünk az MTA osztályaival állandó kapcsolatban van. Természetesen az egyes tudományterületekkel való együttműködés intenzitása változó, a szükséghez igazodik. A bizottságnak nagyon szoros a kapcsolata (Fábián Pál, Kiss Lajos, Hőnyi Ede és Földi Ervin révén) a FVM keretében működő Földrajzinév-bizottsággal. 2000-ben a bizottság szoros kapcsolatot alakított ki az MTA Nemzeti Stratégiai Kutatások Programján belül A magyar nyelv az informatika korában című programmal (programvezető: Balázs Géza). A program támogatásával vált lehetővé 2000. október 11-én az MTA épületében az Új magyar nyelvi technológiák című sajtótájékoztató (az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályával közös szervezésben), valamint a 2000. december 4-i akadémiai nyelvművelő konferencia. A Magyar Nyelvi Bizottság továbbra is jó kapcsolatot ápol az egyetemek és főiskolák magyar tanszékeivel, valamint a különféle nyelvi, helyesírási szótárak kapcsán az Akadémiai Kiadóval (amelynek igazgatója az egyik ülésen személyesen is megjelent).

3. A bizottság rendezvényei

a) A bizottság kiemelkedő rendezvénye volt 2000-ben a Mit tehetünk a magyar nyelv korszerűsítéséért? című konferencia, amelyet a millennium és az Akadémia alapításának 175. évfordulója alkalmából 2000. december 4-én rendezett az MTA épületében (A magyar nyelv az informatika korában című program támogatásával). A konferencián a következő előadások hangzottak el:

A délelőtti ülésszakon Grétsy László, a délutánin Fábián Pál elnökölt.

b) A korábbi évekhez hasonlóan a Magyar Nyelvi Bizottság 2000-ben is részt vállalt a magyar nyelv hetének a megrendezésében, majd az eredmények értékelésében. A magyar nyelv hete ez évben is sikeres volt.

4. A bizottság munkájához kapcsolódó egyéb eredmények

a) A magyar helyesírás szabályai 11. kiadás 12. (bővített) lenyomata (Fábián Pál, Keszler Borbála, Szathmári István közreműködésével)

b) A bizottság szakmai támogatásával A magyar nyelv az informatika korában című program 2000-ben a következőket kezdeményezte, illetve valósította meg:

c) 2000. május 24-én megalakult a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport (ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék)

d) A bizottság tagjai szerkesztői (Magyar Nyelvőr: Keszler Borbála; Édes Anyanyelvünk: Grétsy László) és szerkesztőbizottsági tagjai (Balázs Géza, Fábián Pál, Grétsy László, Heltainé Nagy Erzsébet, A. Jászó Anna, Kemény Gábor, Szende Aladár, Tolcsvai Nagy Gábor) nyelvészeti folyóiratoknak; tagjai a Magyar Rádió Nyelvi Bizottságának (Balázs Géza, Bencédy József, Deme László, Fábián Pál, Pusztai Ferenc, Szathmári István), valamint szerkesztői, illetőleg szereplői több rádiós és televíziós anyanyelvi műsornak (Balázs Géza, Deme László, Fábián Pál, Grétsy László stb.).

Balázs Géza