Adalékok a horvát szaknyelv magyar és német mintáihoz

1. A horvát nyelvújítás magyar mintáit bemutató munkámban (Ungarische Vorbilder der kroatischen Spracherneuerung. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1989) röviden foglalkoztam a vasút és a posta szókincsével is. Az előbbi témában a nyelvi anyagot a Budapesten 1896-ban megjelent Temeljna pravila dioničkoga družtva željeznice (A Lonja-völgyi vasúti részvénytársaság alapszabályai) című munkából gyűjtöttem. Időközben került elő a Zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtár anyagából egy terjedelmesebb vasútüzleti rendtartás: Poslovni propisnik za željeznice javnoga prometa u području zemalja ugarske svete krune, amely az egy évvel korábban kiadott 5.592./M.E. számú Üzletszabályzat a magyar szent korona területén levő közforgalmú vasutak számára című, Wekerle Sándor m. kir. miniszterelnök és Kossuth Ferenc kereskedelemügyi m. kir. miniszter által jegyzett rendtartás pontos fordítása.

A szabályzat a vasúti áruszállításnak a vasútra magára és a szállítókra vonatkozó kötelező előírásait tartalmazza. Szókincsükben különösen érdekesek és a horvát szakterminológia szempontjából fontosak az árufajtákkal, az áruforgalommal, az egyes alkalmazottakkal, tiszt(ség)viselőkkel, a hivatalos iratokkal, eljárásokkal, a fizetendő díjakkal és illetékekkel kapcsolatos kifejezések, valamint néhány elvont jogi, illetve eljárásjogi fogalom neve. A horvát szöveg pontosan követi a magyar eredetit, ezért mondatszerkesztése több helyen elüt a korabeli horvát nyelvi normától. A konkrét tárgyak és foglalkozások megnevezései mellett több olyan elvont fogalom neve is előfordul, amelyek használata nem korlátozódik csupán a vasúti szaknyelvre, hanem más jogi tárgyú szövegekben is megtaláljuk őket. Többségük német és/vagy magyar mintára alkotott tükörszó vagy tükörjelentés (Lehnübersetzung, illetve Lehnbedeutung). A mai szóképzési norma szerint szokatlan horvát kifejezések közül már sok nem él, néhányukat azonban az elmúlt évtizedben, a szerbhorvát (horvátszerb) korszak megszűnésével újra megkísérelték feléleszteni.

2. A következőkben jelentéskörök szerinti csoportosításban és a megfelelő szövegkörnyezetben mutatom be a horvát fordítás jellegzetes szóalkotásait. (A zárójelben található számok a horvát és magyar forrás megfelelő oldalszámai.)

2.1. Árufajták nevei, valamint más, vasúti szállításhoz kapcsolódó kifejezések. Sok előírás szabályozza a gyorsáruszállítást. A gyorsáru neve brzovozna roba (tkp. ’gyorsszállítási áru’): unutar rokove… koji su… za brzovoznu robu ustanovljeni… – azon határidőkön belül… amelyeket a gyorsárukra nézve megállapít… (32; 1955), de találkozunk derivátummal is: brzovoznina: brzovoznine dužna je primiti (t.j. željeznica, Ny. I.) pretpostavljajuć, da ne ima zapreke carinskom… rukovanju brzovoznine – gyorsárut felvenni köteles (ti. a vasút, Ny. I.), feltéve ha a gyorsáru vám- kezelésének nincs akadálya (55; 1972); pospješena brzovoznina – gyorsított gyorsáru (61; 1976). A horvát jelzős szerkezet és derivátum levezethető a brzi voz ’gyorsvonat’ kifejezésből is. A horvát sztenderd ma vlak: brzi vlak ’gyorsvonat’, teretni vlak ’tehervonat’, putnički vlak ’személyvonat’. Rammelmeyer (DtL 32, 35, 36, 155) a voz ’vonat’ szót a fenti összetételben a vlaknál korábbi szótári adattal bizonyítja. A ’gyorsvonati áru’ elemzés lehetséges annak ellenére is, hogy a vonathoz kapcsolódó más kifejezések, például a vonatvezető megfelelője ugyanebben a forrásban vlakovođa, a személyvonaté pedig osobni vlak (Personenzug) és nem voz. ’Darabáru’ jelentésben komadna roba szerepel: kod komadne robe… dužna je željeznica… besplatno ustanoviti broj komada i težinu – az olyan darabáruknál… köteles vasút… darabszámot és a súlyt… díjtalanul megállapítani (46; 1965); komadnu robu valja providiti sa takovim oznakama… – a darabárukat oly megjelöléssekkel kell ellátni… (54; 1971). A horvát jelzős szerkezet mintája a magyar kompozítum lehetett. A horvát szó a korabeli és a későbbi egy- és kétnyelvű szótárakban sem található, Rammelmeyer sem veszi fel. Filipović 1911-es kisszótárában (Mali rječnik hrvatskoga i njemačkoga jezika. Zagreb) megtalálható a Stückgut második jelentéseként roba na komad, amely jobban megfelel a horvát szóalkotásnak.

Hasonló szóképzési eljárás eredményei a kocsiosztály, kocsiszakasz, kocsirakomány jelentésű kolni red (razred), kolni odjel és kolni tovar: u drugom i trećem kolnom redu – a második és harmadik kocsiosztályban (15; 1942); kolni razred – kocsiosztály (10; 1939); za kolni odjel ima se platiti pristojba – kocsiszakaszonként díjszabásszerű illetéket kell megfizetni (12; 1940); svaki pojedini kolni tovar – minden egyes kocsirakomány (44; 1964). A Filipović (1911) szótározta kolni tovar = Wagenladung alapján valószínű a német és a neki pontosan megfelelő magyar minta hatása is. A mai norma az ilyen és hasonló fogalmak kifejezésében sokszor az elöljárós szerkezet, de nem ritka a jelzős szerkezet sem: Šamšalović szótárában Wagenladung = tovar na kolima és csak második jelentésként kolni tovar, Wagenrad = kotač od kola, de: Wagenhebel = kolno dizalo, Wagensitz = kolno sjedalo (ugyanakkor sjedalo u kolima is) (Šamšalović, Gustav: Njemačko-hrvatski ili srpski rječnik. Zagreb 1975.). Újabban egyre több kolni ulaz ’kocsibejárat’ kiírást látok Zágrábban a korábban megszokott ulaz za kola helyett. Úgy tűnik, a német és magyar substantivum+substantivum összetételek egyes típusait inkább adjectivum+substantivum szerkezettel adják vissza a birtokos vagy elöljárós szerkezetű körülírás helyett.

2.2. Az áruforgalom tekintetében alapfogalmak a feladó, az átvevő, a feladási és rendeltetési hely, illetve az ezekre vonatkozó előírások. Az átvevő (tkp. címzett) preuzimatelj: na svakom pojedinom komadu robe mora biti točan naslov preuzimatelja trajno pričvršćen – minden egyes árudarabon az átvevő pontos címének tartósan megerősítve rajta kell lenni (30; 1954); ako predatelj želi, da se pošiljka ne dopremi u kuću preuzimatelja… – ha a feladó azt akarja, hogy a küldemény az átvevőnek házhoz ne szállíttassék… (ibid.). Übernehmer jelentésben Filipović 1869-es szótára (Neues Wörterbuch der kroatischen und deutschen Sprache I–II. Agram) primalac, primac (’Empfänger’) jelentést ad meg, ugyanígy Filipović (1911) is. A preuzimatelj (és preuzimalac is) Šulek német–horvát szótárában (Šulek, Bogoslav: Deutsch–kroatisches Wörterbuch – Němačko–hrvatski rěčnik. Agram. 1860) bukkan fel először. Szerkezetileg pontosan megfelel az Übernehmernek. ’Feladó’ jelentésben predatelj (tkp. átadó) szerepel: ako preuzimatelj ne odveze robu iza dolaska vlaka, a predatelj nije zahtijevao… – ha az átvevő az árut a vonat érkezése után sem viszi el s a feladó nem kívánta… (31; 1955); a horvát főnév a német Übergeber megfelelője. Eredeti jelentése ’onaj koji predaje, izdaje, izdajica, proditor’. A horvát szó további jelentésfejlődése, jelentéskörének tágulása hasonló a magyar szóéhoz. A két most említett esetben érdekes megfigyelnünk a -telj nomen agens képzőt, amelyet a szerbhorvát (horvátszerb) korszakban hosszú időre kiszorított az -ac (-lac), s amely most kezd ismét szokásba jönni (slušalac helyett slušatelj, čitalac helyett čitatelj stb.).

A feladási hely vagy feladási állomás predalište, illetve predatna postaja: glede otpreme mrtvaca na groblje predališta može željeznica… učiniti odredbe… – a hullának a feladási hely temetkező helyére való szállítására nézve a vasút… rendelkezéseket állapíthat meg (35; 1957); na istoj predatnoj stanici – ugyanazon feladási állomáson (33; 1956). A rendeltetési állomás odredišna postaja, amely részben megfelel a Bestimmungsort ’rendeltetési hely’-nek: željeznica dužna je putnika… otpraviti sa najbližim, najprikladnijim i na istoj ili drugoj pruzi prema odredišnoj postaji općećim vlakom… – a vasút tartozik azt az utast… a legközelebbi, legalkalmasabb ugyanazon vagy másik vonalrészen ugyanazon rendeltetési állomás felé közlekedő vonattal… (20; 1940); za istu odredišnu postaju – ugyanazon rendeltetési állomásra (33; 1956). A német és magyar összetett szó, illetve jelzős szerkezet hatása nyilvánvaló. A mai nyelvhasználatban a -hely, -pont stb. utótagú összetételeket a horvát -ište képzővel alkotott deverbális főnévvel fejezi ki (példánkban: Bestimmungsort = odredište), hiszen e régi szláv képző jelentése ’valaminek a helye’.

2.3. A küldeményeket megfelelő iratokkal kellett ellátni. Ilyenek a feladóvevény, az (átvételi) elismervény és a fuvarlevél. A szállításhoz fuvarozási szerződés szükségeltetett, de az általános, ’okirat’ jelentésű szót is meg kellett ebben a terminusi körben alkotni. A feladóvevény a szabályzatban predatnica (tkp. ’átadási, feladási irat’), amely a predati ’átad, felad’ igéből képzett kifejezések családjába tartozik (predatelj, predatna stanica). Ennek általános jelentését szűkíti a szabályzat, amikor podgyászvevényről, (predatnica o prtljagi) beszél: predatnica o prtljagi – podgyászvevény (24; 1949), de állhat a predatnica jelentéskörét leszűkítő szó nélkül is: na želju putnika ima se osim predatnice izručiti i potvrdnica o plaćenoj vozarini za prtljagu – az utas kívánságára a podgyászvevényen kívül a fizetett podgyászviteldíjról elismervényt is kell kiszolgáltatni (25; 1950). A predatnica ’Übergabsurkunde’ jelentésben Šulek német–horvát szótárában fordul elő először. Margalits Ede 1898-as kisszótárában (Horvát–magyar és magyar–horvát zsebszótár tekintettel a két nyelv szólásaira. Budapest) ’feladóvevény’ jelentéssel adja vissza. A minta kétségkívül a német kompozítum, amelyet a horvát derivátummal utánoz, s a derivátum igei tagja pontosan meg is felel a mintának (Übergab- ~ predat-). A potvrdnica Filipovićnál (1911) Bestätigungsschein, de ugyanez az alak megtalálható már 1869-es szótárában is. A magyar nyugta más szemléletmódot tükröző latin minta után alkotott tükörszó, az elismervény azonban már közelebb áll a német és horvát szóhoz.

’Fuvarlevél’ jelentésben vozni list szerepel, hasonló képzés a mai nyelvhasználatban is előfordul, például vozna karta ’menetjegy’; a fuvarozási szerződés vozarinski ugovor: na temelju vozarinskog ugovora – a fuvarozási szerződés alapján (86; 1995). Ez az utóbbi a vozarina ’Fuhrlohn’ (Filipović 1911) alapszóból van képezve, tehát magában a kifejezésben is benne van, hogy a szerződés tulajdonképpen a fuvardíjra vonatkozik. A horvát nyelvújítás korának kedvelt melléknévképzője a -ben. A ’Bewilligungsurkunde’ jelentésű dozvolbena isprava szerkezet melléknevének alapszava a dozvola ’Bewilligung, Erlaubnis’: u dozvolbenoj ispravi – az engedélyokiratban (105, 107; 2012, 2014). Az említett kifejezés esetében a német minta valószínű, hiszen a német összetett szó előtagja és a horvát jelzős szerkezet alapszava egyaránt az ’akar’ jelentésű ige tövét foglalja magában.

2.4. Külön csoportba sorolhatók a fizetnivalókkal, díjakkal, illetékekkel kapcsolatos kifejezések. Általános jelentésben, de anyagiakra vonatkozóan is a tražbina ’(anyagi) követelés’ használatos: željeznica je dužna vozni list i robu uz naplatu njezinih tražbina… izdati na izručnom mjestu primaocu – a vasút köteles a fuvarlevelet és az árut (ti. a fuvarozási szerződésen alapuló, Ny. I.) követeléseinek kifizetése mellett… az átvevőnek átadni (72; 1984); vozarina i ostale tražbine – a fuvardíj az… egyéb követelésekkel (90; 1998). A főnév a tražiti ’suchen’ (Filipović 1911) igére megy vissza, jelentése ugyancsak Filipovićnál: ’Suche, Ansuchen, Nachfrage, Forderung’. A mai nyelvhasználatból általános jelentésben kiszorította a zahtjev és a pretenzija, de a jogi szókincs részeként még él. Az ARj is felveszi ’praetensio’ jelentésben, de megvan régebbi szótárakban is, Jambrešićnál (Lexicon latinum. Zagrabiae. 1742) második jelentésként praetensio alatt: izkanye, potrebuvanye… Anforderung, Anspruch auf etvvas. Magáévá tulajdonítás. Ennek a horvát jogi terminusnak szemléleti háttere megegyezik a magyar követelésével, amely „a cselekvés tartósságát kifejező -l gyakorító képzővel jött létre a követ igéből, amely a régi nyelvben az erélyes, sürgető kérés kifejezésére is szolgált” (TESz). A követ ige első jelentése: ’nyomában, utána jár’ (TESz, az én kiemelésem, Ny. I.). A magyar szó mai jelentésében a nyelvújítás korában vált általánossá. A NyR. (Nyelvünk a reformkorban. Szerk. Pais Dezső. Akadémiai Kiadó. 1955) idézi Pápai Sámuelt: „Ezt a szót: praetensio itt körülöttünk Követelésnek, a Tiszaiak Követésnek mondgyák, de mivel követni már többet is tesz, úgymint sequi, ezt is imitari, ezt is deprecari, nem ártana, ha közönségesen megeggyeznénk abban, hogy praetendere követelni légyen” (NyR 119). A magyar és a horvát szó szemléleti háttere igen közel áll egymáshoz; mindkettő alapja a ’nyomában jár, követ’ ige főnévi alapszava, amely a horvát igében még határozottabban fejeződik ki: trag = nyom(a valakinek, valaminek); Spur’. A két szó hasonló karriert futott be (követés ~ traženje követelés ~ tražbina). Szemléleti tekintetben érdekes a ’pótlék, pótadó’ jelentésű prirez: vozarinski prirez – menetdíjpótlék (13; 1941); prirezi na vozarinu – fuvardíjpótlékok (48; 1967) és még több adat. Filipović (1869) ’Zuschlag’ majd ’Nebensteuer’ (1911) jelentéssel is szótározza. Margalitsnál a magyar megfelelők adópótlék, pótadó. Az ARj accessusnak is értelmezi. A horvát szó szerkezete a következő: praefixum + igető + morféma. A horvát pri- igekötő megfelel a német zu-nak. A horvát rez alapigéje rezati ’vág; schneiden’ ilyen jelentésének szemléleti háttere rokon a magyar ró igével, amelynek a XV. században ’jemanden mit einer Steuer belegen; jemandem etwas auferlegen; adót kivet valakire’ jelentése is volt (TESz). A prirez tehát ’hozzárovás, hozzávágás, -vésés’, s ebből a konkrét képzetből fejlődött ki az elvont jelentés. ’Illeték’ jelentésben más jogi szövegekhez hasonlóan pristojba használatos (vö. Nyomárkay 1989): U slučaju prijave u odredjenom vremenu… nadoplatak od 1 krune k cjeničnoj pristojbi, no najviše dvostruki iznos ove pristojbe; bez ovakve prijave dvostruki iznos pristojbe, no barem 6 kruna – kellő időben való jelentkezés esetében… 1 korona pótilletéket a díjszabásszerű díjhoz, de legfeljebb ezen díj kétszeresét; ilyen jelentés nélkül a díj kétszeresét, de legalább 6 koronát (ti. köteles fizetni minden egyes szállított állatért, Ny. I.) (21; 1947). Az idézett szövegben a pristojba főnév ’illeték’ és ’díj’ jelentésben is szerepel. ’Gebühr (Taxe)’ jelentésben szótározza Filipović (1869), csak ’Gebühr’ jelentésben később ugyanő (1911). Megvan a Jur.pol.term.-ban is. Rammelmayer szerint „Dt. LÜ, zu pristojati se »sich gebühren«, pristojan »gebührend (anständig)«”(DtL 265). A szó jelentés és elsősorban szerkezet tekintetében szembeszökő egyeztetést mutat a magyar illetékkel, és így a magyar minta hatása valószínű. Az időben ki nem váltott csomagokért bizonyos határidő lejártával fekbér, illetve álláspénz fizetendő: Ako se prtljaga u roku od 24 sata ne odnese… imade se platiti u cjeniku ustanovljena ležarina ili stojarina – ha a podgyászdarabok 24 órán belül… el nem vitetnek, a díjszabásszerű fekbér vagy álláspénz fizetendő (26; 1951). A szótárak egyiket sem veszik fel. A Jur.pol.term.-ban ’(piaci) álláspénz, helypénz’ jelentésben mjestovina szerepel, ezt Mamić is feltünteti: „ono što se plaća da tko smije na kojem mjestu stajati i prodavati. Stand-Geld” (Tem 96), ez azonban nem az a jelentés, amelyben a szavak ebben a hivatalos szövegben szerepelnek. A két szó képzési modellje: igető + képző. Az ilyen szerkezetekben – ha valóban tükörfordításokról van szó – a mintaként szolgáló kompozitum második tagjának jelentését az utánzó nyelvben képző hordozza. A mintanyelv kétségtelenül a német, amelyben a Standgeld ’bei Überschreiten der Entladenfristen von Eisenbahngüterwagen zu entrichtende Gebühr’ jelentéssel is rendelkezik (Wahrig DWb), valamint a Lagergeld, Lagergebühr ’Gebühr für das Lagern von Waren…’ (Wahrig DWb). Mivel a magyar (szak)kifejezések is német mintára mennek vissza, a horvát kifejezések kialakulásában kettős hatással is számolhatunk.

2.5. Az áruszállítással kapcsolatos eljárások feltétele, hogy a feladott áruk el legyenek látva bizonyos megjelölésekkel, bélyegekkel: vozni listovi… moraju providjeni biti kontrolnim biljegom koje tuzemne željeznice – a fuvarleveleknek… valamelyik belföldi vasút ellenőrzési bélyegével kell ellátva lenniök (42; 1962); komadnu robu valja providiti sa takovim oznakama… – a darabárukat oly megjelöléssekkel kell ellátni… (54; 1971) stb. A providiti (providjeti) igét Rammelmeyer német tükörfordításának tartja a (mit etwas) versehen mintájára. Végső forrás a lat. providere. A Jur.pol.term.-ban ’versehen (mit etw.)’ jelentésben azonban csak oskrbiti (se) čim szerepel (a többi adatra az utalásokat l. DtL). Nem zárható ki teljesen a magyar ellát mintája sem, amely ’versehen’ jelentésben 1803 óta mutatható ki (TESz). A vasútnak gondoskodnia kell az áruk elraktározásáról is: dužna je željeznica robu na pogibelj i trošak predatelja uskladištiti – köteles a vasút az árut a feladó veszélyére és költségére beraktároztatni (80; 1990); može željeznica za uskladištenu robu zahtijevati u cjeniku ustanovljenu ležarinu – a vasút a beraktározott áru után a díjszabásszerű fekbért szedheti (55; 1972); privremeno uskladištenje robe – az áru ideiglenes beraktározása (58; 1974). A példáinkban előforduló ige alapszavát Mamić is felveszi szójegyzékébe (Tem 109), német nyelvi megfelelőinek (mintáinak) a Niederlage, Lager (Warenlager) szavakat adja meg. Rammelmeyer nem említi. Az uskladištiti mintájaként a ném. einlagern mellett (e fordítás alapján is) felvehetnénk a szövegünkben is szereplő beraktároz igét, ám a raktározra első ismert adatunk 1900-ból való csupán (TESz). A három szó szerkezete pontosan megegyező: u/skladišt/iti ~ ei/lager/n ~ be/raktár/oz. A megfelelően megjelölt árukat rendőri, vám- és adókezelésnek is alá kell vetni: putnici su dužni pribivati… redarstvenom rukovanju s njihovom prtljagom – az utasok kötelesek… a rendőri kezelésnél jelen lenni. (25–26; 1950); carinsko ili porezno rukovanje – vám- vagy adóhivatali kezelés (61; 1976) és még több adalék. Filipovićnál (1869) Manipulazion = rukovanje, ugyancsak nála (1869) handhaben = rukovati (čim), Handhabung = rukovanje, Heysenál (FWb) Manipulation = kunstgerechte Handhabung, Behandlung, Betastung… A horvát ige és főnév esetében formai okokból – ha egyáltalán fel kell tételeznünk idegen mintát, és nem párhuzamos szemléletmód nyelvi képéről van szó – inkább magyar minta valószínű. A magyar ige és főnév a némethez (német mintájához?) hasonlóan elvont síkon is használatos, például ’beteget gyógyít, gyógykezel’ jelentésben, míg a horvát szó ezt a cselekvést nem fejezi ki.

Külön feladata van a feladónak vagy megbízottjának a küldemény kísérésében: lokomotive, tendere, parna i strojna kola mora pratiti strukovno sposoban pouzdanik predatelja – a mozdonyokat, szerkocsikat, gőz- és gépkocsikat a feladó szakértő megbízottjának kell kísérnie (41; 1962). A pouzdanikot ’Vertrauensmann’ jelentésben szótározza Filipović (1869 és 1911 is). Az ARj adatai szerint a Jur.pol.term.-ban fordul elő első ízben. Jelentésével kapcsolatban az ARj megjegyzi: „išto što povjerenik”. A povjerenik és a pouzdanik jelentés és szerkezet tekintetében is egyezik a magyar megbízott-tal, amely ilyen módon – amint ezt a jogi szövegekben való előfordulásuk is mutatja – a horvát szavak mintájának is tekinthető (vö. részletesebben: Nyomárkay 1989). A fenti mondatban előforduló parna i strojna kola ’gőz- és gépkocsi’ szerkesztését tekintve szintén magyar mintára utal; a német Dampfmaschine megfelelője parostroj vagy parni stroj, a Dampfwagené parovoz, a mondatban szereplő gőzkocsi és gépkocsi kifejezéseket nem tartalmazza Mayer Lajos műszótára sem (Műszótár az összes vasúti szolgálat számára. Irta Mayer J. Lajos… – Technisches Wörterbuch für den gesammten Eisenbahn-Dienst… Budapest. 1882). A fuvarozással kapcsolatos eljárások körébe tartozik a feladóval történő megállapodás, valamint a feladók esetleges rendelkezései, diszpozíciói is: željeznica nije odgovorna: kod robe koja se po ovom poslovnom zapisniku, ili po cjeniku, ili po utanačbi sa predateljem, upisanoj u vozni list, otprema na otvorenim kolima… – a vasút nem felelős: oly áruknál, melyek ezen üzletszabályzat, vagy a díjszabás, vagy a feladóval történt és a fuvarlevélbe felvett megállapodás szerint nyitott kocsikon szállíttatnak… (83; 1993); ’megállapodás’ jelentésben utanačba még egy mondatban szerepel. Az utanačba főnév a Jur.pol.term.-ban Verabredung, Übereinkunft, Mayernál Übereinkommen. A magyar tanács által fejlesztett horvát szócsaládot Hadrovics László bőven adatolja (l. UngEl), de ezt a főnevet nem említi, jelentése itt ’megtanácskozás’, esetleg ’Ratschlag, Ratschluß’ lehet. A szemléleti háttér magához a megállapodáshoz, megegyezéshez vezető folyamat, amely aztán a cselekvés eredményét is jelenti.

A küldeményekkel való rendelkezés kifejezésére a raspoložiti (raspolagati) igét, ’rendelkezés’ jelentésben pedig a raspoložba főnevet találjuk: ako predatelj na poziv željeznice raspolaže sa robom… – ha a feladó a vasút felhívására az áru felett rendelkezik; …tada je žejeznica dužna predatelja pozvati na raspoložbu – köteles a vasút a feladót rendelkezésre felszólítani (69; 1982); naknadne raspoložbe predatelja – a feladó utólagos rendelkezései (67; 1980). A raspoložba – amint a kontextusból kitűnik – a cselekvést és a cselekvés eredményét is jelenti. Mamić razpoložnostot szótároz ’Verfügbarkeit’ jelentésben (Tem 38), Filipovićnál (1869) ugyanebben a jelentésben razpoloživost áll, de a ’Verfügung’ megfelelőjeként naredba, razredba mellett megtalálható a raspoložba is, szótára 1911-es kiadásában azonban már csak raspoloženje olvasható. A német Verfügung ’Anordnung’ jelentése a XVII. sz. óta használatos. Az alapige ’verbinden, ineinanderpassen’ jelentésből több elvont jelentés is alakult (DudEt). A magyar rendelkezik alapszavában is az elrendezés, besorolás, rend képzete fejeződik ki, a horvát szó alapigéje, položiti, is valamilyen elhelyezést, helyére tevést, átvitt értelemben letevést, pl. vizsga letételét (položiti ispit) jelenti, úgy tűnik a szemléleti háttér mindhárom szó esetében rokon vonásokat mutat. A rendelkezések és megállapodások a felek belátásától függnek: može željeznica… prema svojoj uvidjavnosti jedinstveno urediti… – a vasút… belátása szerint egységesen szabályozhatja… (54; 1971); na naručbu dozvoljuje željeznica po uvidjavnosti općenje posebnih vlakova – külön vonatok indítását a vasút belátása szerint engedélyezi (9; 1937). A horvát főnév alapigéje: uvidjeti, uviđati az einsehen tükörszava és – fejlődését tekintve – tükörjelentése is. Hasonló a helyzet az elvonással képzett uvid ’Einsicht’ főnévvel is. (vö. DtL). Maga a német ige is latin tükörfordítás. Az elvont jelentésű főnevet szótározza Filipović (1869) Einsicht alatt: razgled, razgledanje, uvidjavnost. Ugyanabban a szócikkben szerepel az uvidjavan melléknév ’einsichtsvoll’ jelentésben. Rammelmeyer is megjegyzi: „uviđavan »einsichtig« seit 19. Jh.”, de csak 1928-as példára hivatkozik. Einsichtig címszó alatt Šamšalović is felveszi. A horvát uvidjavnost az alapige imperfektív alakjából -n- képzővel alkotott melléknévből -ost főnévképzővel van képezve. Közvetlen német vagy magyar minta csak az alapigében mutatható ki.

Az egyes előírások, intézkedések érvényességét, hatályát a krijepost (krepost) főnévvel alkotott szókapcsolatok fejezik ki: u krijeposti stojeći… uvjeti – érvényes szállítási feltételek (8; 1937); povišenja pristojbe… stupaju u krijepost – díjemelések… lépnek hatályba (9; 1938). Margalits szótárának magyar–horvát részében: kriepost = érvény. Az idézett horvát kifejezések mintái valószínűleg a német in Geltung treten, in Geltung sein kapcsolatok, de nem zárható ki a magyar érvénybe lép, érvényben van hatása sem. A német gelten (<ófeln. geltan „…wert sein, entschädigen, opfern… germ. geldan ’erstatten, einrichten’ …verwandt mit Geld…”) (DtWb). A magyar törvényerő, hatály ’Kraft, Macht’ ugyanazt a szemléleti hátteret mutatják, mint a krijepost, vagyis az előírások, rendelkezések, törvények által képviselt erőt, hatalmat. Természetesen számolhatunk a Rechtskraft hatásával is, amely Filipovićnál (1869) pravna moć ’jogerő (-hatalom)’; zakonita sila ’törvényerő’ és krepost ’erő’ jelentésben szerepel. Vannak helyzetek, amelyekben az előírások szerint az egyik szerződő félnek a másik költségére, kockázatára kell bizonyos feladatokat elvégeznie: prekorači li predatelj tovarni rok za više od 24 sata, tada može željeznica robu na trošak i pogibelj predatelja istovariti dati… – ha a feladó a rakodási időt több mint 24 órával lépi túl, a vasút az árut a feladó költségére és veszélyére kirakathatja… (57; 1973); …dužna je željeznica robu na progibelj i trošak predatelja uskladištiti (80; 1990). A mintát Filipović (1869) szótárának Gefahr címszava alatti auf meine Gefahr = na moj račun, rovaš, odgovor ’az én számlámra, rovásomra, felelősségemre’ állandósult szókapcsolatban találhatjuk meg. A költségére és veszélyére, terhére és veszélyére német mintára keletkezett tükörfrazeologizmus a magyarban és a horvátban is. Talán azért verhetett gyökeret hosszú ideig a nyelvhasználatban (gyerekkoromban szüleim beszélgetéseiben viszonylag gyakran hallottam), mivel a költség és fáradság típusú (pl. költséget és fáradtságot nem ismerve stb.) úgynevezett „nem igazi páros kapcsolatok” rendszerébe illeszkedett bele (vö. Hadrovics MFraz 86). Dengl János 1937-ben megjelent munkájában (Magyar nyelvhelyesség és magyar stílus. Budapest) a „Kifejezésbeli (frazeológiai) helytelenségek” című fejezetben így ír: „Árut nem szállítunk valakinek a veszélyére, hanem kockázatára. Helytelen tehát ez a számlákon található fordulat: Ma küldünk Önnek számlájára és veszélyére…” (Dengl i. m. 256., a szerző kiemelései). A német nyelv II. világháború utáni visszaszorulásával kiveszett a mai köznyelvből, legfeljebb idősebbek használják még, legtöbbször a nyelvi humor vagy irónia kedvéért. Mindenesetre érdekes, hogy állandósult szókapcsolatok hogyan mentek át a köznyelvből egyes szaknyelvi rétegekbe (jelen esetben a kereskedelem nyelvébe). ’Felelősség, hiba elkövetésének terhe’ jelentésben használja a szabályzat a krivičnost ’vétkesség, bűnösség’ főnevet. Broz-Iv. ’kriv’ (ált. ’bűnös, vétkes’), valamint szakterminusként ’kriminalan’ (’criminalis’) jelentésben veszi fel. Maga a kifejezés, a ’felelősség terheli’ jelentésű tereti krivičnost valószínűleg német mintára megy vissza: željeznica je za iste samo onda odgovorna, kao ju tereti krivičnost – a vasút azokért csak akkor felelős, ha vétkesség terheli (22; 1948). Más esetekben ugyanebben a jelentésben a grijeh ’bűn, Sünde’ fordul elő: u koliko se željeznica ne može u grijeh upisati kažnjivost – amennyiben a vasutat vétkesség nem terheli (59; 1975). Ha esetleges kedvezőtlen következményekre figyelmeztet a szabályzat, akkor a magyar szöveg szintén a …terhe mellett kapcsolatot használja, a horvát szövegben pedig pod prijetnjom ’fenyegetettsége alatt’ fordulat szerepel: predmeti… ne smiju se pod prijetnjom posljednica, ustanovljenih u §-u 60., niti poput putne prtljage predati – a… tárgyakat a 60. §-ban megállapított következmények terhe mellett úti podgyászként sem szabad feladni (24; 1949). A prijetnjat (prietnja) Filipović (1888) ’Drohung’ jelentésben szótározza, hasonlóan Broz-Iv. is. A szó korábbi szótárakban is megvan, Verancsicstól (Vrančić) kezdve Stulliig (Stulić), de speciálisan jogi használatra nem találunk példát. Bizonyos eljárások kapcsolódhatnak feltételezésekhez, vélelmezésekhez. Mindkét fogalom kifejezésére a predmnijevati igét találjuk: ako se kasnije prtljaga pronadje, o tom valja putnika obavijestiti, predmnijevajući, da mu se boravište istražiti dade – ha a podgyász később megkerül, az utast erről értesíteni kell, feltéve, hogy tartózkodási helye kinyomozható (28; 1952); predmnijeva se, da je šteta iz ove pogibelji nastala… – azt vélelmezhetik, hogy a kár ezen veszélyből keletkezett… (84; 1944). Az igét ’voraussetzen, vermuthen’ jelentésben megtaláljuk Filipović horvát–német szótárában (1888). Broz-Iv. nem veszi fel, Rammelmeyer sem. Mamićnál a belőle képzett főnév található predmnjeva és predmniva alakban ’pravna pretpostavka; Präsumption, Vermuthung’ jelentésben. Utóbbi alakot a Jur.pol.term.-ból idézi. Voraussetzung címszó alatt Filipovićnál (1869) mišljenje, predpologa és predpolaganje ’gondolat, feltevés’, Vermuthung alatt predomišljaj és domnjeva található. A magyar vélelem 1804-ben fordul elő először (TESz). Kollonics László 1870-es szótárában (Német–magyar egyetemes hivatali műszótár – Deutsch–ungarische allgemeine ämtliche Terminologie. Pest) Vermuthung = vélelem, s ugyanezen címszó alatt Verdacht = gyanú. A horvát ige (és természetesen a Mamić említette főnév is) alapjelentés és szemlélet tekintetében a magyar vélhez áll közel, amely ’meinen, glauben, vermuten’ jelentésben a XV. század közepe óta adatolható. Szerkezetileg azonban a voraussetzenre emlékeztet, noha szemantikailag nem felel meg neki pontosan. A német ige ugyanis ’feltételez; als gegeben annehmen’ jelentésű, míg a magyar és a horvát – szemléletét tekintve – megmarad a gondolás, gondolkodás síkján. A horvát szó jogi szakkifejezés, a szaknyelvből nem került át a mindennapi nyelvhasználatba. Rámutatás, utalás szerepét töltik be a topogledan, ovopogledan ’e tekintetbeni’ melléknevek, amelyek szótárakban így nem is fordulnak elő, s minden bizonnyal a német diesbezüglich, diesbeträchtlich tükörfordításai. Mai szótárak, pl. Šamšalović ’diesbezüglich’ jelentésben a pogledom na to ’tekintettel arra, arra való tekintettel’ szerkezetet adják meg. A megfelelő magyar szövegben nem is találjuk meg az e tekintetben vagy abban a tekintetben kifejezéseket: …topoglednom zahtjevu ovlaštenika, da se obavi vaganje praznih kola… – a rendelkezésre jogosult azon kívánságának, hogy az üres kocsi megmérlegeltessék… (47; 1966); predatelj mora ovopoglednu svoju privolu izjaviti – a feladó köteles beleegyezését… kinyilatkoztatni (58; 1974).

2.6. A vasúti személyzet, illetve munkakörök közül a rendtartásban a pratilac ’kalauz’ és a vlakovođa ’vonatvezető’ szerepel: putnik… koji pratiocu (conducteur) ili vlakovodji bez poziva prijavi, da nije mogao vozne karte kupiti… – aki a kalauznak vagy a vonatvezetőnek felszólítás nélkül jelenti, hogy menetjegyet nem válthatott… (14; 1941); …smiju putnici izaći samo naročitom dozvolom vlakovodje; na prvi znak vlakovodje – az utasoknak csak a vonatvezető határozott engedélyével szabad kiszállniok; a vonatvezető által adott első jelre (19; 1945). Mayer szótárában kalauz = Conducteur, Schaffner, Filipovićnál (1911) Conduteur = sprovodnik. A pratilac és a sprovodnik is a Begleiter tükörfordítása. ’Conducteur; kalauz’ jelentésben még Broz-Iv. sem veszi fel. A vlakovođa kapcsán Rammelmeyer megjegyzi, hogy „Skr. vlakovođa bzw. Vozovođa »Zugsführer« ist wohl direkte LÜ, unabhängig von tsch. vlakovůdce, slov. vlakovodja” (DtL).

3. A nyelvi kölcsönhatások vizsgálata a legeredményesebb akkor, ha szövegek egybevetésén alapul. Ilyen módon fény derül sok alkalmi terminusra, tükörfordításra vagy tükörjelentésre, amelyek szótárakba nem is kerültek be, részint azért, mivel esetleg csupán egyetlen szövegben fordultak elő, részint mivel mesterkélt, az utánzó nyelv normájától eltérő szóalkotással keletkeztek. A röviden bemutatott vasútüzleti rendtartás szókincséből leszűrhető, hogy a horvát szavak és kifejezések jelentős része már rendelkezésre állt a nyelvben, amikor a fordítás készült. Legnagyobb részük német minta alapján keletkezett tükörszó, noha néhány esetben nem zárható ki a német és a magyar minta együttes hatása sem, sőt a szemléleti háttér, a szóalkotás mögött meghúzódó világkép mutathat rokon vonásokat a magyarral olyankor is, ha maga a szó szerkezetileg német mintát utánoz (vö. Bańczerowski, J. 2000: 258–65).

SZAKIRODALOM

Nyomárkay István

SUMMARY

Nyomárkay, István

On Hungarian and German models of Croatian technical language

The paper, broadening the perspectives of the author’s earlier studies, presents the German and Hungarian models of part of Croatian railway terminology. The research is based on contemporary texts (instructions).