Fodor István:
Az elõadás írásvetítõvel történt, így az elmondott és a kivetített információkat
harmonikus anyaggá – a rendelkezésre álló idõ korlátai miatt – nem lehetett
rendezni. Ezért az alábbiakban az elõadás tömörített tartalma található.
Minden évben a Wold Economic Forum végez egy felmérést 45-50 ország
bevonásával, ami alapján a versenyképesség szempontjából az országokat
rangsorba állítja. 1995-ben Magyarország a 46-ik, 1996-ban a 39-ik a
nemzetek listáján. Ebbõl két üzenet olvasható ki: értékelhetõ a fejlõdés, de
olyan országok sora elõzi meg Magyarországot, amelyeknél kívánatos lenne
minél elõbb jobb pozíciót elérni.
A versenyképesség a legfontosabb paramétere a világban lejátszódó
globalizáció folyamatának. Magyarország jövõje elsõsorban e képességének
fejlõdésén és a világban végbemenõ folyamatok adta lehetõségeken múlik.
Melyek ezek a folyamatok?
15 évvel ezelõtt a világ fele gazdaságilag, kereskedelmileg el volt zárva
egymástól. Ma már csak néhány országról mondható ez el. Ez a hatalmas
nyitás indította el a globalizációt, és számtalan területen soha nem tervezett
változásokat hozott. Ebben az átalakuló világban a három pólus (USA, Ázsia,
Európa) különbözõ helyzetben van.
Amerika vezetõ pozíciója vitathatatlan (privatizáltsága, szabályozás,
technológia, költséghatékonyság stb.).
Ázsia dinamizmusával nagy lendülettel fejlõdött az elmúlt években, talán
ennek is tudható be jelenlegi gazdasági válsága. Országai között nagy a
különbség, illetve a válság hatása is eltérõ, de versenyképességével továbbra is
számolni kell. Ez fogja kihozni a válságból.
Európa küszködik. A gazdasági jellemzõk legtöbbje alapján hosszú idõ kell
ahhoz, hogy Európa versenyképessége utolérje a másik két kontinensét. Az
elmúlt tíz évben a versenyképesség egyik legfontosabb elemét adó
bérköltségek – az Európa GDP-jének zömét adó országokban – a
többszörösére nõttek és ma több, mint kétszerese például az amerikai átlag
bérköltségeknek. A tíz százalék fölötti munkanélküliség, az egyes
nyugat-európai országok konzervatív szemlélete nehezíti a versenyképesség
gyors növelését. 1997 során az Európai Unió érezhetõen intézkedések sorát
kezdte el e fejlõdés érdekében. Nyugat-Európa számára az egyedüli út
versenyképességének nagyon gyors növelése annak érdekében, hogy a
globalizációt széles gazdasági sávban túlélje. Ez egyben lehetõséget jelent
olyan országoknak mint Magyarország. Az integrációs folyamatokkal
párhuzamosan különbözõ technológiai szinteken a lényegesen alacsonyabb
költségek miatt komoly lehetõsége van a magyar gazdaságnak.
A bérköltségeken kívül a versenyképességnek további elemei a hatékonyság,
az innováció és az oktatás. Mindhárom tétellel külön lehetne hosszan
foglalkozni, de aktualitása miatt leginkább az oktatás az, amely területen
sürgõs teendõk vannak. Oktatásunk jelenlegi színvonala még alapot ad
optimizmusra az elõzõekben említett európai termelési integráció területén, de
ez a jövõben már nem elég. Nem elég megóvni ezt a színvonalat, hanem
fejleszteni is szükséges. Ugyanakkor félõ, hogy a jelenlegi intézkedések egy
része már a szinten tartást sem teszi lehetõvé.
A magyar ipar fejlõdése és jövõképe szempontjából igen fontos az a lehetõség,
amelyet elsõsorban Európa és bizonyos értelemben a világ más területei
kínálnak föl. Nem szabad elfelejteni, hogy egy olyan polarizálódottságban,
ahol az USA, Japán, Európa 370 millió jólfizetett, fix egzisztenciával
rendelkezõ polgárával szemben Közép-Kelet-Európában, Ázsiában 1.300
millió hasonlóan képzett, bizonytalan egzisztenciájú, tettre kész polgár áll
szemben.
Hozzáadott érték szempontjából három kategóriába sorolható a hazai ipar:
összeszerelõ és feldolgozó, beszállító és fejlett technológiájú ipar. A
legalacsonyabb technológiai szintû feldolgozó, összeszerelõ ipar
növekedésének legfontosabb feltétele a versenyképessége. Ez öntörvényû
piaci viszonyok között fejlõdhet. Természetesen szerepe a foglalkoztatás
politikában fontos, de protekcionista elemekkel legfeljebb ipartelepítési
programban támogatandó.
Fontos a kisvállalatokra épülõ beszállítói ipar fejlesztése, fejlõdése, amihez
elsõsorban az innovatív gondolkodás serkentése és a kezdõ vállalkozások elsõ
idõszakra vonatkozó pénzügyi támogatása szükséges.
A legfontosabb a fejlett technológiai ipar minél nagyobb volumenû és
mélységû hazai megtelepedése. A fejlett technológiai ipar jelenléte a high-tech
kultúra terjedésén, az alkalmazott kutatás-fejlesztés növelésén, a technológiai
fejlõdésben való részvétele növekedésén túl hatással van a beszállítói ipar
növekedésére is. A fejlett technológiájú ipar magyarországi terjeszkedéséhez
nagyon sok különbözõ szintû intézkedésre és döntésre van szükség, amelyben
a mindenkori kormányzatnak és a különbözõ szakmai szervezeteknek van
elsõsorban szerepük. Ezek az intézkedések sürgõsek annak érdekében, hogy az
ország felzárkózása Európa versenyképességének növelése jegyében egy
partneri viszonyhoz vezessen.