| < vissza | |
|
IIIIIIII SZŐKE ANNAMÁRIA: "LASSÍTOTT LÓNÉZÉS" Muybridge fotói megreformálták a hippológiai irodalmat, utánuk a lómozgás tárgyalása elképzelhetetlen e fotók nélkül. Székely elsősorban Stillman könyvét, valamint Anschütz |
|
 |
|
 |
|
| Ottomar Anschütz: Bilderstreifen,
Pferdegangarten. Zootopszalagok. / Zoetrope strips. Lissa (Posen), é.n. / s.d. (1888) |
|
pillanatfelvételeit[62] használja
fel további kutatásaiban. A vázlatkönyveiben található zootropszalag-vázlatoktól
eltekintve  azonban
nem készít több szemléltetőeszközt. 1883/4-ben a kompozíciós órák
is leálltak, így nem is volt rájuk szükség. A hippológiai irodalmat,
úgy tűnik, egyrészt saját kíváncsiságát és alaposságát kielégítendő
használja, másrészt freskómegbízásai miatt veszi elő, a korrekció
igényével. Végül is, Székely célja nem a zootropszalag készítés volt, bármennyire úgy tűnik is az eddigiek alapján, hiszen, legalábbis nemzetközi összefüggésben, itt látszik a legtöbb eredményt elérni. A szalagok a magyar oktatásban kevésbé haladó szerepet töltöttek be: "A zootropicus szalagok haszna a következő: Ha valami rajzolva van, a szerint állíttatik be a kis ló mannequin, és ezt profilból nézve kikereshető a tabellán, hogy miféle menésmód, miféle percze van előállítva, és ez is hű-e. Továbbá, ha valamely adott menésmódnál compositionális okokból egy vagy két lábnak vonala adva van, akkor azon menésmód hason perczébe beállíttatik a ló mannequin és a többi lábak alakja így megtaláltathatik. Harmadszor, ha több lovat kell ugyanazon menésmódban előállítani, akkor ezen tabella szerint lehet hű és változatos alakokat találni: az egyik előállítandó például a 4. phasisban, a másik a 6. vagy 8. vagy 10.-ben. Hasznos ez az összefogott lovak előállításánál is változatosság előállítása végett. Pl. a hosszú trabnál, hogy a lábparalellségek elkerültessenek, az egyik ló a légbenlét első perczébe, a másik a légbenlét legtávolabbi perczébe állítandó elő. (Egyiket a légbenlét, másikat földdel összekötött állapotban előállítani nem tanácsos.)"[63] A lómannequin a művészeti oktatásban, illetve a művészeti gyakorlatban már régóta használatos "Gliederpüppchen"-ek, "Proportionsfiguren"-ek, valamint agyag- és viaszbábúk családjába tartozik, amelyek az arány-, a mozgás-, a csoportelrendezés és tömeg-, a drapéria-, valamint a fény-árnyék problémák kezelését könnyítették meg.[64] A Székely által említettet tanítványai készítették el,[65] ma a Főiskola Anatómiai Tanszékén a nagy valószínűséggel még Székely által beszerzett lócsontváz mellett csupán a francia gyártmányú, a főbb mozgási gócpontjainál megmozgatható fém lóváz maradt fent,[66] |
|
 |
Armature articulée brevetée. S.C.D.C.,
1980-as évek. A Magyar Képzőművészeti Főiskola Anatómiai Tanszéke. / Chair of the Anatomy of the Hungarian Academy of Fine Arts. |
| amely részben betölti azt a funkciót, amit a mannequin is: vagyis a lábak helyes állása, "photográphiai, megbízható felvételek szögeit pontosan beállítván", gyorsan ellenőrizhető vagy megkapható általa. A famannequin, amelyre "a tagok tengelyei rá vannak fehérrel vezetve",[67] e rendeltetésén túl a helyes arányok felvételéhez nyújtott segítséget, főleg perspektivikus beállításban. E célból Székely - az emberi arányok szintézisét nyújtó Harless-féle táblázat analógiájára[68] - | |
 |
Az emberi test részeinek méreteit
összefoglaló ábra. / Chart of the sizes of human body parts. E. Harless: Lehrbuch der plastischen Anatomie für akademische Anstalten und zum Selbstunterricht. Dritte Abtheilung. Die ganze Figur in ihrer Ruhe und Bewegung. Ebner & Seubert, Stuttgart, 1858. P.181. |
| egy összesítő, az általa
kiszámított "átlaglóval" méretarányos táblázatot készített,
amely a szemléltető ábrák, mannequinek mellé volt kiakasztva, és le
lehetett róla olvasni, hogy bizonyos távolságból, bizonyos szögben
és bizonyos beállításban milyen méreteket vesznek föl a ló egyes tagjai.[69]
Ezen
túl még egy perspektívaszerkesztési eljárást is kidolgozott, amivel
az "alaprajzból konstruálni lehet a lovat."[70]
A pontosságot és helyességet biztosító mindezen segédeszközökkel - a lábnyomoktól a mannequinig - felszerelt műteremben, a szögek és arányok méregetése közepette valóban elveszni látszik az az elevenség, amely mindezen műveletek végcélja lett volna. Az alaknak az a konstrukciós váza, ami az ábrázolás e fázisában létrejött, azonban mégis az életszerűség, a plaszticitás, és a kifejezőerő szolgálatában állt. A helyes, tágabb értelmezésben, a természet működésének, törvényszerűségeinek megfelelő vonalaknak végül is a kompozícionálisan helyes, az esztétikai szabályokból levezethető törvényszerűségekkel kell korreszpondeálniuk: "A componálásnál vagy vonalakkal vagy masszákkal dolgozunk, de a masszák szélei újból vonalak által határoltatván, szükséges lesz tudni, melyek a festészileg helyes állásai a vonalaknak."[71] A szalagok használatáról fentebb idézett mondatokban a változatosságnak és a párhuzamos vonalak elkerülésének a követelménye az a kritérium, amely alapján a mozgás egyes fázisai elnyerhetik helyüket a kompozícióban, tehát a mozgás, az elevenség érzete a kompozíció tágabb összefüggésében realizálódik. A korrekció ekképp Székely számára elméletileg mint egy komplex folyamat végeredménye jelenik meg; nem csupán az egzaktság érdekében végzett mechanikus ellenőrzésről van szó. Pedig ez utóbbi inkább jellemzi a művészek egy részének reagálását a pillanatfölvételek első megjelenésekor. Muybridge számára, párizsi tartózkodásakor a népszerű festő, Meissonier is adott fogadást, hogy a művészek megismerjék korszakalkotó felvételeit.[72] Meissonier - |
|
 |
Meissonier Muybridge
fotográfiája alapján készült gyanta lovas szobra Duhousset nyomán.
/ Wax equestrian statue by Meissonier based on Muybridge's photograph,
after Duhousset. E. Duhousset: Le Cheval dans la Nature et dans l'art. Paris, Henri Laurens, é.n. / s.d. P.155. |
 |
|
 |
J. L. E. Meissonier: "1807",
a trombitás fotográfia nyomán javított lova / the trumpeter's horse
corrected in accordance with photography. Etienne-Jules Marey 1830/1904. La Photographie du Mouvement. Centre National d'Art et de Culture Georges Pompidou, Musée National d'Art Moderne, Paris, 1977. P.112. |
| Duhousset hatására is - sok más festővel egyetemben, felhasználja e fotókat, elsősorban csataképeinél. Duhousset ez időben elismert lószakértőként tanácsadói szerepet töltött be művészeti körökben, s e mellett a lóábrázolások történésze is: visszafelé is számos korrekciót | |
 |
E. Duhosset korrekciói Géricault
képén. / Corrections by E. Duhousset on the picture of Th. Géricault. E. Duhousset: Le Cheval dans la Nature et dans l'art. Henri Laurens, Paris, é.n. / s.d. P.142. |
| hajt végre műalkotásokon, s ezeket veszi át Marey is a mozgásról írt könyvében.[73] Duhousset-nek a lóábrázolások egzaktsága érdekében tett fáradozásait dicsérik Gérome és Guillaume akadémikus művészek levelei, melyeket büszkén közöl a Le cheval második kiadásában Marey levének társaságában.[74] "Gyakran szó esik a művészet és a tudomány versenyéről, amelybe mindkettőnek bele kell mennie avégett, hogy egymást tökéletesítsék. Ahhoz azonban, hogy közeledésük valóra váljék, egyesíteni kéne, mint azt Ön tette, a gyakorlati ismereteket a kivitelezés képességével [...] Adjon a művészeknek egy sorozat figurát, ahol a ló mozgásmódjainak (attitudes) igazsága a formák helyességével egyesül, s Ön nagy szolgálatot tett" - írja Marey, aki a művészet szempontjait sem téveszti szem elől, amikor a pillanatfelvételek előnyeiről van szó. Paradox módon kutatásainak mégsem ez az oldala korszakalkotó a progresszív és a művészet későbbi sorsára nézve meghatározóbb törekvések számára. Az a szemléletmód azonban, amit képvisel, elég általános. Alexandre Dumas, fils - aki jelen van a Meissonier-nél rendezett fogadáson - figyelmét sem kerülik el olyan kis művészettörténeti mozzanatok, hogy Uccello John Hawkwoodot ábrázoló lovasportréjának lova évszázadokig elhúzódó vitát kavart a szakemberek körében, míg nem a Jockey Club egy tagjának felkiáltása a freskó előtt - "Il marche l'amble!" (vagyis a ló poroszkában megy) - le nem zárta a vitát.[75] | |
|
[62] The
HORSE IN MOTION as shown by instantaneous photography with a study
on animal mecanics founded on anatomy and the revelations of the
camera in wich is demonstrated the theory of quadrupedal locomotion
by J. D. B. Stillman. Executed and published under the auspices
of Leland Stanford. Bouton, 1882.; Ottomar Anschütz: Exerziergalopp
in 20 Phasen. Lissa, 1887. és Bilderstreifen,
Pferdegangarten. 5 db. szalag. Lissa, é.n. |
|
| következő fejezet > | |