BEMUTATKOZÓ | MÛEMLÉK | SZOLGÁLTA- TÁSOK | KERESÉS | KAPCSOLAT | RÉGI KÖNYVEK | PERIODIKÁK | HELYISMERET | RENDEZVÉNYEK | BAJAI KÖLTÕK E-KÖNYVTÁR |
Hosszú volt az út idáig...
A könyvtár létrejötte elõtt Baján számos könyvtár, illetve könyvtári funkciót ellátó olvasóegylet mûködött részben egyházi, részben világi tulajdonban (Legényegylet, Ipartestület, Polgári olvasókör, Városi Közigazgatási Könyvtár, Csitaonica, Ciszterciek, Ferencesrendiek könyvtára, stb.).
A Türr István Múzeumnak kezdettõl volt kézikönyvtára, melynek állománya a II. világháború után 5.800 kötetbõl állt. l947-ben a múzeum vezetésével dr Takáts Endre megyei fõlevéltárost bízták meg, aki a könyvtár állományát 22.481 kötetre gyarapította.
Megszerezte a Városi Közigazgatási Könyvtárat, a volt Nemzeti Kaszinó könyvtárát, a veszélyeztetettt magángyûjtemények miniszteri biztosa révén a Hadik-Barkóczy grófok, gróf Zichy György, az iktári Bethlenek könyvtárát, s több, nyugatra távozott, vagy kivándorolt bajai polgár könyvtárát. A szerzeményezés eredményeként a bajai könyvtár kiemelt közkönyvtárként van számontartva az országban.
Az évtizedek során több helyet is kinõtt, ezért a város folyamatosan igyekezett megfelelõ elhelyezési lehetõséget találni. Jó megoldásnak kínálkozott a Zsinagóga helyreállítása és könyvtárrá alakítása.
A Zsinagóga épületét 1842-ben kezdték építeni és 1845-ben készült el késõklasszicista stílusban ( s mint ilyen világszerte számontartott). A II. világháború éveiben a bajai zsidóság nagy részét elhurcolták és kivégezték. A megmaradott mintegy 300 fõ az áldozatok emlékére, a Zsinagóga udvarán emlékhelyet létesített, ahol a márványtáblákon több, mint ezer név szerepel.
Miután anyagi erejükbõl a templom felújítására már nem futotta, a 70-es években eladták a városnak. A szükséges munkálatok után 1985 október 22-én került sor a Könyvtár megnyitására, 1993 december 1-én pedig a Zsinagóga mellett - a volt zsidó szegényházban - létesült Gyermekkönyvtáréra.
A ma már mintegy 170.000 kötettel rendelkezõ
Könyvtár a soknemzetiségû város egyik szellemi
központja, ahol a könyvtári tevékenység mellett
pezsgõ szellemi élet is folyik, elõadásokkal,
mûhelymunkákkal, hangversenyekkel és ahol szívesen
várják azokat a látogatókat, akik meg szeretnék
nézni az épületegyüttest, a benne található
õsnyomtatványokat, antikvákat, a 19. század elejéig
kiadott 4352 db könyvet.