hely_ism

600 éve, 1406-ban

•   szerezte meg a város a vásár- és vámjogot

450 éve, 1556-ban

•   január 30-án hunyt el Sárváron TINÓDI LANTOS Sebestyén énekmondó, költő, zeneszerző. – Színes betonszobrát 1936-ban Baján az Eötvös József Főiskola Gyakorló Iskolájában állították fel.

345 éve, 1661-ben

•   született Bács megyében KARAGICH Lukács történész, író. – Több bácsmegyei helységben, kolostorban tanított, Baján is. Itt egy ideig a Historia Domus írója.

310 éve, 1696-ban

•   december 24-én I. LIPÓT császár- és király Baját szabadalmazott kamarai városi rangra emelte.

295 éve, 1711-ben

•   újra felépült a ferencrendi rendház.

235 éve, 1771-ben

•   született Baján PASICS János huszárkapitány, költő

220 éve, 1786-ban

•   szeptember 18-án született Tatán PENDL NEP. János P., dr. író, pap-tanár. – 1802-től a ferences rend tagja. A bajai főgimnázium tudós igazgatója 1819-1851. között. A szabad művészetek és a filozófia doktora volt. Széles körű tudományos és irodalmi tevékenységet fejtett ki. Tóth Kálmánnak is tanára, igazgatója volt (a költő is gyakran hivatkozott erre a körülményre). Amikor a ferencesek megváltak a gimnáziumtól, ő adta át tisztségét az első világi igazgatónak, Horváth Ferenc, dr.-nak.

210 éve, 1796-ban

•   február 20-án született Baján MÉSZÁROS Lázár honvéd altábornagy, hadügyminiszter, akadémiai tag. – Az 1848-49-i forradalom- és szabadságharc egyik katonai vezetője. 1848. máj. 23-tól a Batthyány-kormány hadügyminisztere. 1848. jún. 8-án tábornokká nevezték ki. Az ogy.-en Baja képviselője. 1848. okt. 1-től a Honvédelmi Bizottmány tagja, 1849. ápr. 15-től altábornagy. Júl. 2-24. között a honvédseregek fővezére, majd vezérkari főnök Dembinszky mellett. Világos után Törökországba emigrált, majd Angliában telepedett le. Távollétében halálra ítélték. 1858. november 16-án Angliában, Eywoodban halt meg.

195 éve, 1811-ben

•   alakult meg Baján a református egyházközség

•   kápolna épült a várostól délre található Máriakönnyén (Vodica), Bácska népeinek közös búcsújáró helyén

175 éve, 1831-ben

•   március 30-án született Baján TÓTH Kálmán költő, író, az MTA l. tagja, Baja országgyűlési képviselője /1865-1878/. – Korán elhagyta a Petőfi-utánzók táborát, és egyéniségét megszólaltatva, a kiegyezés korának ünnepelt lírikusa lett. Hazafias verseit országszerte szavalták, népdalait a kunyhótól a palotáig mindenütt énekelték. Abban az időben, amikor a nemzet nagy része kétségbeesett, Tóth Kálmán költészete örvendeni tanított. 1860-ban alapította a Bolond Miska c. bátor szellemű élclapot. Később, megválva a laptól, csendben írogatott. 48 évesen agyvérzést kapott, 1881. február 3-án hunyt el Budapesten.

•   június 30-án született Baján FIALLA Lajos orvosprofesszor. – Gyermekkorát Baján töltötte (édesapja, dr. Fialla Jakab meghitt barátja volt városunk híres szülötteinek: Türr István, Tóth Kálmán, Mészáros Lázár), 17 évesen részt vett a szabadságharcban, annak bukása után Bécsbe ment orvosi egyetemre, 1857-es diplomaszerzése után hazajött Bajára, de az önkényuralommal nem tudott megbékélni, Romániába utazott, Bukarestben telepedett le, ott élt 1911-ben bekövetkezett haláláig.

•   elkezdték magyarul írni a Lövész Egyesület jegyzőkönyveit. – Baja város legrégibb egyesülete, 1803-ban alakult. A város epreskertjében 1833-ban 10 hold telek volt a társulaté, mely rendelkezett három kúttal, tekepályával, jégveremmel, szép parkja volt séta-, és kirándulóhelyet teremtve a polgároknak.

•   született Baján JOANNOVICH György író, szerkesztő, Baja postamestere. – Apja szerzett jogán középiskolai tanulmányai után lett Baja postamestere. Magyar Posta Közlöny címmel szerkesztette Baján az első postai szaklapot 1867-1868-ban. Budapestre költözése után a Posta Közlöny szerkesztője a fővárosban.

•   kitört Baján a nagy kolera járvány

170 éve, 1836-ban

•   április 29-én született Baján FELEKYNÉ MUNKÁCSY Flóra színművész. – A 19. század második felében a legszebb magyar színésznőnek tartották. A Nemzeti Színház második nemzedékéhez tartozott; klasszikus és társadalmi színművek hősnőit is megformálta, a romantikus leányszerepek érzelmes alakítója volt. Több vidéki körútja alkalmával mindig úgy jött Bajára, mint aki hazajött.

•   másodszor is felépült a Kálvária kápolna a hívek adományából 1795-ben épült kis kápolna helyén, klasszicista stílusban.

165 éve, 1841-ben

•   március 25-én született Óbecsén ALLAGA Géza gordonka- és cimbalomművész, zeneszerző. – Bécsben K. Schlesinger tanítványa. 1861-től Molnár György budai Népszínházának karmestere, 1863-tól a Nemzeti Színház gordonkása. Ezután Pécsett, 1870-től Baján működött, mint zenetanár. 1873-tól ismét a Nemzeti Színház gordonkása, 1884-98 között az Operaház első gordonkása. Az 1870-es évektől foglalkozott cimbalommal, melynek tökéletesítésén is sokat munkálkodott, neki köszönhető a hangszer újbóli elterjedése. Gyógyíthatatlan betegsége miatt öngyilkos lett (Baja, 1913).

•   szeptember 21-én született Baján KOHN Sámuel budapesti főrabbi, történész. – A híres tudós rabbi, és hitszónok Kohn Schwerin Götz bajai és Bács megyei főrabbinak volt az unokája. Középiskoláit Baján végezte. Fő műve: A zsidók története Magyarországon, a legrégibb időktől a mohácsi vészig.

•   szeptember 24-én meghalt GRASSALKOVICH Antal (III.) császári és királyi kamarás, titkos tanácsos. – Örököse nem lévén, vele halt ki a család férfi ága. Ezt követően hédervári gr. Viczai Károly vette meg a bajai uradalmat, majd 1856-ban eladta gr. Zichy Ferraris Félixnek.

•   október 3-án avatták a belvárosi templom elkészült tornyát

•   született Baján POPOVICS Dömötör ügyvéd, költő

160 éve, 1846-ban

•   június 10-én született Pesten PLÓSZ Sándor jogász, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, igazságügyminiszter, az MTA tagja. – Jogi tanulmányait Bécsben és Pesten végezte. Előbb ügyvédként, majd 1872-től bíróként, ill. egyetemi tanárként működött. 1894-től igazságügyi államtitkár, 1899-1905. között igazságügyminiszter. - 1894-től 1901-ig Baja várost képviselte az országgyűlésen. – Munkásságának legfontosabb eredménye az 1911. évi I. tc., a polgári perrendtartás, amelyet közel 30 évi kutatómunka, tervezet után dolgozott ki végleges formában.

•   létesült Baján bölcsőde

•   született SZENCZY Győző. – A bajai gimnázium igazgatója volt 1881-1897. között. Lelkes munkásságával és szívósságával mintaintézménnyé fejlesztette az iskolát. Az intézetet szemléltető eszközökkel látta el, tanulmányi kirándulásokat, tornaversenyeket szervezett, olyan időben, amikor mindez újítást jelentett. Kiváló szónok volt. Szakirodalmi művei az iskolai értesítőkben jelentek meg.

155 éve, 1851-ben

•   november 23-án született Baján BAYER József irodalom- és színháztörténész, a MTA tagja, Baja város díszpolgára (1913). – Baján a Királyi Katolikus Állami Főgimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait kitűnő eredménnyel. Hegedűsként játszott az iskolai zenekarban, vasárnaponként főleg vonósokból álló hangszeres műkedvelő együttessel játszott. Első színházi élményeit Baján szerezte. A pesti egyetem bölcsészkarán szerzett földrajz-történelem szakos diplomát, ezután 1912-es nyugdíjba vonulásáig Bp.-en tanított. Gazdag adatanyagot nyújtó munkássága felöleli a m. játékszín és m. dráma történetét és kiterjed annak világirodalmi kapcsolataira is.

150 éve, 1856-ban

•   június 13-án Budapesten született KOROKNYAI Ottó festőművész. – Bécsben, Bp.-en és Párizsban tanult. Arcképeken kívül főleg novellisztikus témájú életképeivel szerzett elismerést. Tíz képe a Nemzeti Galériában van. Sok képe a bácskai népéletet örökítette meg.

•   június 28-án született Baján LEMBERGER Ármin dr. ügyvéd, író, lapszerkesztő (Bajai Hírlap), műfordító. – Középiskoláit Baján végezte, jogot Bécsben és Budapesten tanult, 1885-ben avatták doktorrá, majd ügyvédként irodát nyitott Baján. 1898-ban megalapította a Bajai Hírlapot, melyet 17 éven át szerkesztett. 1900-ban „A bajai helyi iparkiállítás kalauza” c. művében megírta Baja város eredetét, történetét, fejlődését. Itthon és külföldön egyaránt osztatlan sikert aratott Arany János Toldijának németre fordításával.

•   született Baján RUPPERT Antal (írói álnév: Vértes) tanár, író. – A polgári fiúiskola tanára volt. – Elbeszélései, novellái a fővárosi lapokban (Pesti Hírlap, Budapesti Hírlap, Új Idők) jelentek meg.

•   vette birtokba B a j á t gróf ZICHY FERRARIS Félix

140 éve, 1866-ban

•   született Baján HORVÁTH Jeromos dr. ciszterci áldozópap, tanár. – Baján a főgimnáziumban 1890-1909. között tanított.

135 éve, 1871-ben

•   elhunyt Karlócán CSOKOR Jován bajai születésű jogász, tanár, teológus, író.

•   létrehozták a Baja-Bezdán tápcsatornát. – A teljes Ferenc-csatorna rekonstrukcióját és bővítését Türr István szervezte, megkötötte a kincstárral a baja-bezdáni tápcsatorna építésére vonatkozó szerződést. A régi csatornát a részvénytársaság 1870. augusztus 1-től vette át az államtól. Az új csatornaágnál 1872. május 5-én Ferenc József vette ki az első ásónyomnyi földet, és tette le az alapkövet. A Baja Bezdáni táp- és öntözőcsatorna hossza 44,6 km. A régi Ferenc-csatorna teljes felújítása 1872-75-ben fejeződött be.

•   született Baján RAJK Aladár jogász, lapszerkesztő. – Baja országgyűlési képviselője volt több cikluson át. 1901-1910. között a Függetlenségi Párt hetilapját szerkesztette. Írásaiban kemény érvekkel harcolt, s ezért ellenfelei is becsülték. Mindent elkövetett, hogy szülővárosának hasznára legyen. Rendkívül nagy tudású politikus és publicista volt.

•   született Budapesten DONHOFFER Szilárd bácsbodrog-vármegyei tisztifőorvos, a Bajai Orvos-szövetség elnöke.

130 éve, 1876-ban

•   március 15-én Baján született CSERBA Elemér, dr. jogász, m. kir. kormányfőtanácsos. – Középiskolái elvégzését követően elkerült Bajáról. Budapesten tanult ügyvédnek, 1903-ban diplomázott, négy évig Újpesten, majd ezt követően Rákospalotán folytatta ügyvédi tevékenységét. Rákospalota várossá nyilvánításakor, 1923-ban őt választották meg polgármesternek. Közigazgatási pályáján folytatott munkássága elismeréseként nevezték ki 1935-ben m. kir. kormányfőtanácsosnak.

•   november 11-én született Baján ALBERT Andor szobrászművész. – A bp-i Iparművészeti Iskolában, majd Stróbl Alajos szobrászati mesteriskolájában tanult. 1900-ban a Képzőművészeti Társulat kiállításán Munkácsy Mihály mellszobrával díjat nyert. Főleg arcképeket, síremlékszobrokat készített.

•   Korcsolyázó Egylet alakult Baján

125 éve, 1881-ben

•   január 10-én született Debrecenben MEDGYESSY Ferenc szobrász, Kossuth-díjas, kiváló művész. – Baján két köztéri szobra látható: a „belváros kapujában” álló, a város arculatához szervesen hozzánőtt Jelky-szobor, és az Eötvös József Főiskola épületeit összekötő sóhajok hídja előtti teret díszítő szobor, az iskola I. világháborúban elesett hősi halottainak emlékműve.

•   február 3-án elhunyt Budapesten TÓTH Kálmán bajai költő, író, az MTA l. tagja, Baja országgyűlési képviselője /1865-1878/. - Korán elhagyta a Petőfi-utánzók táborát, és egyéniségét megszólaltatva, a kiegyezés korának ünnepelt lírikusa lett. Hazafias verseit országszerte szavalták, népdalait a kunyhótól a palotáig mindenütt énekelték. Abban az időben, amikor a nemzet nagy része kétségbeesett, Tóth Kálmán költészete örvendeni tanított. 1860-ban alapította a Bolond Miska c. bátor szellemű élclapot. Miután megvált a laptól, emlékeit rendezve, csendben írogatott haláláig.

•   február 23-án elhunyt Baján KUBINSZKY Mihály teológiai doktor, kalocsai f. püspök, érsekmegyei tanfelügyelő. – A tanügy terén tanúsított érdemei elismeréseként a Bajavidéki Rk. Néptanítói Egylet 1892-ben emlékére gyűjtést rendezett – Kubinszky érmet is veretett -, és márvány obeliszk síremléket állíttatott hamvai fölé.

•   március 25-én Nagyszentmiklóson született BARTÓK Béla zeneszerző, zongoraművész, zenetudós, az MTA tagja. – A bajai Liszt Ferenc Kör meghívására 1928. április 9-én a városban, a Nemzeti Szállóban adott hangversenyt.

•   július 25-én Budapesten született RERRICH Béla építész, kerttervező. – Kertépítési munkái között egyik legjelentősebb a bajai Déri-park kialakítása.

•   alakult meg a Kereskedő Ifjak és Magántisztviselők Egylete. – Az egyesület a munka utáni, közös érdeklődésű társaságban eltöltött, színvonalas szórakozás (olvasmányok felolvasása, bálok) céljából alakult.

120 éve, 1886-ban

•   elhunyt Budapesten POPOVICS Dömötör bajai születésű ügyvéd, költő

115 éve, 1891-ben

•   március 3-án született Regőcén [ma Jugoszlávia, Rigyica] BOSSÁNYI Ervin festőművész, szobrász. – Nem volt bajai születésű, de a nyarakat itt és a környékbeli falvakban töltötte ifjúkorában, s később is, bár életének javarészében külföldön élt, haláláig bajainak vallotta magát. Nem csak festett, hanem az országot járva, népművészeti tárgyakat is gyűjtött. Fia, Jo BOSSÁNYI e hagyatékból a bajai Türr István Múzeumnak ajándékozta a baja-környéki tárgyakat.

•   június 26-án született Baján MELLES Béla hegedűművész. – Vonósnégyes-társaságot alakított, mellyel sikeresen külföldi hangversenykörutakat tett. Az Operaház tagja (hangversenymester) volt. 1936-tól a Zeneművészeti Főiskola tanára. 1939-ben Bp.-en hunyt el.

110 éve, 1896-ban

•   február 26-án született Baján BÁLDY Bálint Kossuth-díjas kisállattenyésztő. – Bellosics Bálintnak, a bajai tanítóképző tanárának, neves etnográfusnak a fia. Gimnazista éveit követően került el Bajáról. 1927-ben került Gödöllőre, ahol a kisállattenyésztés hazai fejlesztése volt a fő célkitűzése, ehhez külföldön is gyűjtött tapasztalatokat. Nevéhez fűződik a baromfikeltető-gépek elterjesztése. Sokan látogatták kutatóintézetét a világ minden tájáról. Fő műve „A baromfi tenyésztése” a bajai városi könyvtárban megtalálható.

•   április 12-én született Kajnádon MOHAY Ádám, dr. tankönyvszerkesztő, író, természettudományi szakíró, tanár. – A bajai gimnáziumban tanított 1923-1936. között természetrajzot és kémiát. Baján Aeró Kört alakított az ifjúság korszerű sportolásának segítésére.

•   befejeződött az eredetileg barokk stílusban épült bajai városháza külső és belső átalakítása neo-reneszánsz stílusúvá.

•   megalakult a Jótékonycélú Leányegyesület. – Erdős Jakab, a bajai izraelita polgári fiú- és leányiskolák igazgatója indított mozgalmat egy népkonyha javára, mely a téli hónapok alatt a szegény iskolás gyermekek ebédeltetését biztosítaná az egyesület tagjainak személyes felügyelete alatt. Az egyesület évenként egy táncmulatságot is rendezett.

•   született Baján KÓSA Imre amatőr fotós. – Szakmája szerint gyógyszerész   volt.    Drogériát   üzemeltetett   a   városban,   ahol fényképkidolgozással is foglalkoztak. 1958-ban megszervezte a Duna Fotóklubot, amelynek alapító tagja is lett; rendszeresen és sikeresen szerepelt képeivel a klub kiállításain.

105 éve, 1901-ben

•   február 1-én született Baján BÖJTÖS Antal újságíró, a Jánoshalma és Vidéke c. lap főszerkesztője

•   április 6-án omlott le Baján a Mészáros-féle ház

•   április 29-én elhunyt Zomborban CZIRFUSZ Ferenc ügyvéd, gimnáziumi tanár, iskolaalapító igazgató. – Gimnáziumi tanári foglalkozását feladva a bajai tanítóképző beindításával kapcsolatos összes személyi és dologi ügyekről ő gondoskodott, a tantervet és a rendtartás szabályait is ő dolgozta ki. Az új intézmény épületét példás takarékosság mellett építtette fel. 1876-ban Bács-Bodrog vm. tanfelügyelőjévé nevezték ki. Számos tudományos dolgozatot írt történelmi, nevelési, közművelődési stb. témákból. A Bács-Bodrog vármegyei Történelmi Társulatnak egyik alapítója, majd három évig elnöke is volt. Baja városa 1903-ban utcát nevezett el róla.

•   május 1-én született Budapesten SZERB Antal író, irodalomtörténész. – Családja itt élt, ő is „kedves órákat” töltött Baján. - Egyetemi tanulmányait Bp.-en és Grazban végezte, magyar-német-angol szakos tanár lett (1924). Pesten, majd Szegeden tanár. 1933-ban az akkor alakult Magyar Irodalomtudományi Társaság elnöke. Írói magatartásában a tudós és művész törekvései egyesültek, a tudományt a szépirodalom, a regényt az esszé felé közelítette. Irodalomtörténet-írásában humanista és haladó volt. A háború alatt nyugatra hurcolták, a balfi táborban a nélkülözések és kínzások elpusztították.

•   július 25-én elhunyt Baján NASCHER Sinai Simon dr. teológus, berlini főrabbi. – Baján és Berlinben tanult s az utóbbi helyen a Hochschulén avatták rabbivá, az egyetemen filozófiai doktorrá. 1866-ban Berlinben hitszónok-rabbivá választották, de betegsége következtében visszavonult.

•   szeptember 22-én született Ziczhyfalván CSUKA Zoltán költő, műfordító. József Attila-díjas (1965). – 6 éves korában költözött családjával Szabadkára, majd 1915-ben Pécsre, a gimnáziumi tanulmányait itt végezte, és ekkor indult szerkesztői pályája a „Diák” és a „Krónika” c. lapok szerkesztésével. 1922-ben került a „Vajdaság” c. napilaphoz, és ekkor indította az „Út” c. aktivista folyóiratot. Az 1920-as évek végén a vajdasági magyar szépirodalom szervezésébe fogott, folyóiratszerkesztéseivel a vajdasági m. írók felnevelésén fáradozott. Megalapította Szenteleky Kornéllal a „Kalangya” c. folyóiratot 1931-ben. 1933 aug.-ban tért vissza Mo.-ra és Érden telepedett le. Megindította a „Láthatár” c. folyóiratot, és szerkesztette megszűnéséig (1944 ősze). 1945-től szerb, horvát, szlovén regényeket fordított. Írásaiban megemlékezik róla, hogy egy ideig Baján is élt.

•   szeptember 23-án született Baján BÁLDY BELLOSICS Flóra tanító, néprajzkutató. – A középiskoláit Baján végezte, majd tanítói oklevelet szerzett. Fiatalon már ismert néprajzkutató. A magyar tájak, köztük Baja és vidéke népi díszítőművészetével foglalkozott.

•   november 5-én született Baján IJJAS József r.k. főpap. – A Bácskai Apostoli Kormányzóság érseki biztosa (Szabadka székhellyel, 1941.máj.26-1944. dec. 20.) A Csanádi Egyházmegye apostoli kormányzója, c. püspök (1964), 1969-től kalocsai érsek. Tisztéről 1987-ben lemondott, a pápa felmentette. 1976-tól pápai trónálló volt.

100 éve, 1906-ban

•   április 08-án született Sepsiszentgyörgyön CSEH Imre (Szentkatolnai) dr. kórházigazgató, orvos, Baja díszpolgára (1973). – 1941 júniusban került Bajára, ahol a kórházban először, mint laborvezető korboncnok főorvos dolgozott. A bajai kórház igazgató főorvosává 1958. május 26-án nevezték ki. Kórházigazgatói tevékenységének ideje alatt az egészségügyi intézmény jelentős fejlődésen ment át; új osztályokat hozott létre, illetve a meglévők korszerűsítésére is törekedett, jelentős eredményeket érve el. Sokat foglalkozott a fiatal orvosok nevelésével, hivatásérzetük elmélyítésével. Vezetői tisztségéből saját kérésére mentették fel 1969-ben. Nyugdíjba ment 1975-ben, szakmája szeretetéből adódóan azonban Baján és más helységekben is vállalt kórházi munkákat. Rövid betegség után, 1990. június 16-án hunyt el Baján.

•   május 24-én elhunyt Budapesten TÁBORI Róbert író. – Bácsalmáson született 1855. november 10-én. A középiskolát Baján végezte, egyetemi tanulmányait Bécsben és Bp.-en. Újságírói pályáját Bécsben és vidéki lapoknál kezdte, 1890-től a Pesti Napló belső munkatársa, 1895-től az Új Idők helyettes szerkesztője. Számos regénye, novelláskötete jelent meg.

•   június 21-én Baján született BRUSZT Pál, dr. főorvos, Baja díszpolgára (1970). – Az orvosi egyetemet Bp.-en végezte, majd egy évet a bécsi fogászati klinikán töltött. Hazajövetele után apja praxisát folytatta, aki magánrendelőt tartott fenn. 1947-ben a város megbízta az iskolafogászati rendelő újjászervezésével. A fogszuvasodás kutatása terén végzett vizsgálataiért 1960-ban érdemes orvosi kitüntetést kapott. A stomatológusok élmezőnyébe tartozott. – Tagja volt a bajai Duna Fotóklubnak, zenerajongó is volt; két évig zeneakadémiai tanártól tanult csellójátékot. A helyi Liszt Ferenc Kör szimfonikus zenekarában közreműködése nélkülözhetetlen volt.

•   július 6-án született BÁLINT János író, költő. – Baján volt fűszerüzlete 1937-40 között. Eleinte népdalszerű verseket költött, majd bibliai meditációkat írt, novellákat, színműveket, regényt, mezőgazdasági és politikai cikkeket. Több folyóiratnak, újságnak lett elismert munkatársa. Szeretett szülőföldje ihlette „Érsekcsanád és népe” c. néprajzi kismonográfiájáért díjat kapott.

•   október 1-én elhunyt Budapesten FELEKYNÉ MUNKÁCSY Flóra színművész. – A 19. század második felében a legszebb magyar színésznőnek tartották. A Nemzeti Színház második nemzedékéhez tartozott; klasszikus és társadalmi színművek hősnőit is megformálta, a romantikus leányszerepek érzelmes alakítója volt. Több vidéki körútja alkalmával mindig úgy jött Bajára, mint aki hazajött.

•   november 21-én elhunyt Újpesten ARANYOSSY Gyula színész, rendező, színigazgató. – 1864-ben Kétszery József társ.-ánál kezdte a pályát. Több ízben kísérletezett igazgatással: 1894-1899 között kisvárosokat látogatott. Jellemkomikus és bonviván szerepeket játszott. Minden szerepkörben otthonos volt, egyéni humorral kedves figurákat teremtett a színpadon. Baján 1868-71. között működött.

•   novemberben indult a Baja és Vidéke [2.] (az első ilyen című lap 1885. júl. 7-én indult, és novemberben megszűnt) c. társadalmi hetilap; felelős szerkesztője ROTSCHILD Zsigmond volt, kiadója CSERNICSEK Imre.

•   elhunyt Baján CSUPOR Gyula tanár, jogász, költő, író. – Baján született 1839. november 24-én, középiskoláit is itt végezte. Tóth Kálmán költő barátja. Budapesti tanulmányai után 1861-ben Baján városi aljegyző. 1862-ben magyar és történelem tanár a főgimnáziumban, 1872-ben ügyvédi vizsgát tett és praktizált. Sokat publikált újságokban, folyóiratokban, gyakran „Zöld vadász” írói álnéven.

•   elhunyt Baján MILASSIN Vilmos ügyvéd, költő, újságíró (álnév: Ördög Róbert). – Baján született 1842-ben. Középiskoláit Baján végezte, ügyvédi oklevelet Pesten szerzett, majd Baján praktizált. Költeményeket, tárcákat, politikai
vezércikkeket írt a korabeli lapokban, színdarabjait is bemutatták. Legkiterjedtebb volt
munkássága – miután több nyelven beszélt – regényfordítás terén.

•   elhunyt KALOCSAY Alán ciszt. rendi tanár, egyház szónok, költő. – Baján is tanított a gimnáziumban.

•   megszűnt a Bajai Friss Újság. – 1901-ben indította ROTSCHILD Zsigmond; a budapesti Friss Újság variánsa volt, naponta került az olvasókhoz.

95 éve, 1911-ben

•   január 6-án elhunyt Bukarestben FIALLA Lajos orvosprofesszor. – Baján született 1831. június 30-án. Gyermekkorát szülővárosában töltötte (édesapja, dr. Fialla Jakab meghitt barátja volt városunk híres szülötteinek: Türr István, Tóth Kálmán, Mészáros Lázár), 17 évesen részt vett a szabadságharcban, annak bukása után Bécsbe ment orvosi egyetemre, 1857-es diplomaszerzése után hazajött Bajára, de az önkényuralommal nem tudott megbékélni, Romániába utazott, Bukarestben telepedett le.

•   január 19-én született Eszéken ÚJPÉTERY Elemér, dr. /Ulakity/ követségi titkár, szociográfus. – Középiskoláit Baján, az egyetemet Budapesten végezte, itt is doktorált. „Baja város természetes szaporodásának kérdése” c. munkáját 1935-ben, „Baja város jövője” c. könyvét 1936-ban jelentette meg. Ugyanebben az évben kezdte meg pályáját a Külügyminisztériumban, 1942-ben lett követségi titkár lett Lisszabonban, ahol 1944-ben ügyvivői hatáskörrel is felruházták. 1946 júniusában lemondott állásáról és Portugáliában nemzetközi kereskedelmi cégeknél dolgozott 1979-es nyugdíjazásáig.

•   január 20-án született Szabadkán FEKETE-KOVÁCS Győző sportszakíró, tanár. – Középiskoláit Szekszárdon, a tanítóképzőt Nagykőrösön végezte. Szegeden diplomázott 1953-ban tanárként. Kiváló labdarúgó játékosként, három világbajnokságon volt a magyar csapat tagja. A szegedi egyetem elvégzése után a III. Béla Gimnázium tanára, később igazgatóhelyettes. Jelentős sportpedagógiai munkát fejtett ki, mint edző, szaktanácsadó a bajai egyesületekben. Évekig sporttudósító. Megírta a Finomposztó Vállalat Labdarúgó Szakosztályának történetét, valamint a bajai labdarúgás 75 éves történetét.

•   február 23-án született Baján SALLAI István könyvtáros. – Tanítói oklevelet, 1949-ben angol tanári diplomát szerzett. 1933-tól néptanítóként dolgozott. 1949 - től a Népkönyvtári Központ vezetője. 1952-től az OSZK Könyvtártudományi és
Módszertani Központjának osztály-, később főosztályvezetője volt. A brit típusú közkönyvtári rendszer (public library) koncepciójának népszerűsítésével hatott a magyarországi közművelődési könyvtárügyre.

•   március 26-án elhunyt Nyitrán BENDE Imre hittudós, író, nyitrai megyés püspök. – Bajához, szülővárosához gyermek- és ifjúkorának emlékei fűzik. – A teológiát a bécsi Pazmaneumban végezte, 1847-ben Kalocsán szentelték pappá. 1848-tól 1853-ig ugyanott tanár, érseki levéltárnok, majd szentszéki jegyző. 1854-ben Futakon plébános, utána 1869-ben Újvidéken c. apát lett. 1878-ban és 1884-ben Újvidék ogy. képviselője liberális párti programmal. 1886-ban kalocsai kanonok; ugyanebben az évben besztercebányai püspök lett. 1893-ban nyitrai püspökké nevezték ki. 1901-ben elnyerte a pápai trónálló és római gróf címet.

•   június 25-én született Sükösdön BÁRDOS Ferenc pedagógus, könyvtáros, helytörténész, író. – A bajai múzeum, a városi könyvtár és a bajai Tóth Kálmán Társaság egyik alapítója, szervezője volt. 1952-től főkönyvtárosként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Szépirodalmi munkásságában főleg a magyar falu és tanyavilág egyszerű embereinek életét ábrázolja. Ötvözve magában a pedagógust és a Baját szerető patriótát, számtalan helytörténeti írásával, előadásával népszerűsítette a bajai „nagyokat” és ismertette a város múltjának eseményeit.

•   augusztus 11-én született Baján PUSKÁS Klára festőművész-tanár. – Életét mások szolgálata vezérelte, a segítés, örömszerzés; ez hatotta át pedagógiai munkásságát is. Tanítása célja a szépség megláttatása volt. – Főleg vászonra és papírosra festett, olaj ill. vízfestékkel; színgazdag művész volt. Művei a bajai képzőművészet kiemelkedő alkotásai között tartandók számon, az egyetemes magyar festészet részeként.

•   augusztus 31-én született Marosvásárhelyen KOSZTA István ref. lelkész, író /írói álnév: Tilos István/, helytörténész. – 1942-ben került Bajára, ahol nyugdíjba vonulásáig református lelkipásztor, lelkészköri elnök. A latin nyelvű bajai ferences zárda történetét /1694-1840/ lefordította és Kőhegyi Mihállyal együtt publikálta.

•   elhunyt FÖLKL János bajai asztalos, világjáró. – Hasonlóan Jelky András szabólegényhez, vándorútra kelt. Világjárása során eljutott Abesszíniába. Mint császári udvari főasztalos vette feleségül 1911-ben II. Menelik abesszin császár egyik leányát, Jebaigát.

•   halt meg Baja első polgármestere, HAUSER Mór. – 1874-ben választották meg polgármesternek. Rendezte a város pénzügyi viszonyait és egy bécsi előnyös kölcsönnel   konvertálta   a   város adósságait.   Puritán ember volt. A város iránti végtelen szeretete és annak javára kifejtett munkássága, takarékossága folytán közmegbecsülésben részesült.

•   készült el a Baja-bátaszéki vasútvonal

•   született Baján BAJAI BREINIK Antal író, költő. – Eleinte verseket írt, majd áttért a prózaírásra. Számos irodalmi pályázaton ért el sikereket műveivel, sok írását, riportját jelentették meg fővárosi lapok, elsősorban a Kis Újság. Novellái nyilvánosságot nyertek naptárakban, antológiákban, a Kiskunságban és más folyóiratokban. „Lázadók” c. paraszttragédiáját Mo.-n többszázszor adták elő, de bemutatták többek között Dél-Amerikában és Kínában is. 1957-től a bajai Tóth Kálmán Társaság tagja.

•   született Baján KINCSES Ferenc igazgató. – A középiskola végzéséig Baján tanult, egyetemi tanulmányokat Pécsett és Párizsban folytatott. Fiatalon bekapcsolódott az irodalmi életbe, tagja lett a Janus Pannonius Társaságnak. 1950-től nyugdíjba vonulásáig rangos oktatási intézmények élén állt; igazgatója volt a csurgói gimnáziumnak, majd a bajai Tanítóképző Intézetnek. Múlhatatlan érdemeket szerzett a felsőfokú tanítóképzés alapozásában, kiépítésében. Egyik alapítója és első elnöke a Tóth Kálmán Társaságnak, a Bajai Daloskör történetének szerzője.

90 éve, 1916-ban

•   február 23-án Baján született FÁBIK József kőműves, Kossuth-díjas (1950). – A polgári iskola elvégzése után Baján kőművestanonc. 1949-ig a bajai Szakszervezeti Építő Vállalatnál, 1949-51-ben a Magyar Gyárépítő Vállalat mohácsi építkezésén, majd a Dunai Vasmű építkezésén dolgozott. 1950-ben a sztahanov-mozgalom hazai kezdeményezője és elterjesztője. 1951-53-ban elvégezte a Gazdasági és Műszaki Akadémiát; 1953-54-ben az Építőipari Művezetőképző Iskola igazgatója. 1954-től haláláig az Április 4. Magasépítő és Szerelőipari KTSZ elnöke.

•   június 15-én elhunyt Baján BELLOSICS Bálint etnográfus, iskolaigazgató. – Nem Baja szülötte volt, de alkotó munkájának helyszíne itt volt. A magyar nemzetiségi néprajzi kérdések vizsgálatával szerzett elévülhetetlen érdemeket.

•   született Baján ALMÁSI Károly író, újságíró. – Baján tanult a gimnáziumban, érettségi után Budapesten tisztviselőként dolgozott, 1945-től újra Baján élt. 1947-49. között a Bajai Hírlap és a Bácsbodrog Népe c. lapok munkatársa. 1956-57 között a Bácskai Híreknek dolgozott, később Kalocsára költözött, és a Kalocsa és Vidéke c. hetilapban jelentek meg írásai.

85 éve, 1921-ben

•   január 11-én született Baján BAJAI Ernő újságíró, rejtvénylap-szerkesztő. – Nevezetes bajai családok leszármazottja: apja a Liszt Ferenc Kör elnöke volt, édesanyja a Baján közismert Kabdebó családból származott. Középiskolai tanulmányait Baján kezdte és Budapesten fejezte be, aztán közgazdaságtant tanult. Egy irodalmi pályázat sikere indította el az újságírói pályán. Az 1956-ban alapított Füles c. rejtvényújságnak lett munkatársa, később rovatvezetője nyugdíjazásáig. Szerepe volt a rejtvény és a kvízjáték szabályrendszerének megformálásában, neve fogalom lett a szórakoztató fejtörő feladványok készítői és kedvelői körében.

•   augusztus 18-án lett vége a szerb uralomnak Baján

•   október 10-én elhunyt Párizsban SCHULHOFF Lipót csillagász. – Baján született, az otthonához közeli Bajai Katholikus Főgymnasiumba járt, ekkor még orvosnak készült. A pesti egyetemen fordult érdeklődése a csillagászat felé, ezután Bécsben iratkozott be az egyetemre, az 1870-es években Franciaországban állapodott meg, a párizsi Bureau des Longitudes-ban dolgozott nyugdíjazásáig. A Francia Tudományos Akadémiához 1877-ben benyújtott dolgozatáért megkapta a Vaillant-díjat, amely nemzetközi elismerést hozott számára, és a MTA 1878-ban levelező tagjává fogadta. Hét akadémiai kitüntetése mellé 1914-ben megkapta a Becsületrend keresztjét is.

•   november 1-én IV. Károly király és Zita királynő Baján szállt hajóra és hagyta el hazáját

•   Baja Csonka Bács-Bodrog vármegye székhelye volt

•   született Baján BÓNÉ Zoltán, dr., közgazdász, író, egyetemi tanár. – A bajai cisztercita gimnáziumban tanult, az egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte, de a háború alatt emigrált. Svájcban, Portugáliában élt a II. világháború végéig, majd Peruban telepedett le, ott szerzett egyetemi katedrát. Több világutazást tett, útjairól színes beszámolókat jelentetett meg. Számos könyv szerzője.

80 éve, 1926-ban

•   január 30-án született Baján LUKIN László zenepedagógus, Baja város díszpolgára. – A Bajai Tanítóképző Gyakorló Elemi iskoláját követően a Ciszterci Rend Bajai III. Béla Gimnáziumában érettségizett 1944-ben. Zenei tanulmányait Recska Ilona zenetanár zongoraóráin kezdte, Bálint Ferenc ének-zenetanár, valamint Lovas Andor főkántor a karvezetés, zeneelmélet és az orgonálás terén segítették a tehetséges gimnazistát. Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán diplomázott. Amatőr kórusokat vezetett, helyettes karnagya volt a Budapesti Kórusnak. Széleskörű zenei népszerűsítő munkát végzett; ált.iskolai, gimnáziumi tankönyveket írt. 1954 óta vezette az Országos Filharmónia hangversenyeit, 1958 óta a Muzsika c. folyóirat Tücsök Muzsika c. ifjúsági rovatát, rádióban zenei ismeretterjesztő előadásokat tartott. Szülővárosa meghívására gyakran utazott Bajára, rendhagyó zeneórákat tartva. 2004. augusztus 18-án halt meg Budapesten.

•   augusztus 4-én alakult meg Baján a Liszt Ferenc Kör. – Küldetésének tekintette a nívós hangversenyek rendezését és a zeneiskolai képzés megvalósítását.

•   október 24-én született Baján KOMOR /KLAUBER/ István színházigazgató, rendező. – Középiskoláit Baján végezte a ciszt. gimnáziumban. A bp.-i Színművészeti Főiskolán szerzett rendezői diplomát. Több színháznál dolgozott, leghosszabb ideig a Szegedi Nemzeti Színházban, mint főrendező. Jászai-díjjal tüntették ki 1963-ban. A kaposvári Csiky Gergely Színházban előbb főrendező, majd haláláig (1974) a színház igazgatója.

•   november 6-án született Uszódon TÓTH-PÁL Zoltán, dr. író, népművelő, tanár, könyvtárigazgató. – A középiskolát Kalocsán végezte, tanári diplomát a budapesti egyetemen szerzett magyar és történelem szakon. Kalocsán, majd Kiskunfélegyházán tanított, később a III. Béla Gimnázium igazgatójává választották. A Tóth Kálmán Gimnázium tanáraként és megyei szakfelügyelőként is működött, majd haláláig (1982) a bajai Ady Endre Városi Könyvtár kiváló igazgatója volt.

•   elhunyt Budapesten BODROGI Lajos tanár, tanügyi és szépíró, közjegyző. – Baján született 1849-ben. Szépirodalmi, tanügyi, társadalmi és színi bírálatokat írt.

•   elhunyt SZENCZY Győző bajai gimn. igazgató. – A bajai gimnázium igazgatója volt 1881-1897. között. Lelkes munkásságával és szívósságával mintaintézménnyé fejlesztette az iskolát. Az intézetet szemléltető eszközökkel látta el, tanulmányi kirándulásokat, tornaversenyeket szervezett, olyan időben, amikor mindez újítást jelentett. Kiváló szónok volt. Szakirodalmi művei az iskolai értesítőkben jelentek meg.

•   kezdődött Baján a villanyvilágítás

75 éve, 1931-ben

•   május 10-én Hercegszántón született SZURCSIK János festő, Munkácsy-díjas. – Baján a Rudnay-szabadiskolában tanult 1948-49. között, majd a Képzőművészeti Főiskolán Fónyi Gézánál és Domanovszky Endrénél. A 60-as évek végén expresszionista és az olasz neorealizmust idéző monumentális drámai életképekkel szerepelt a tárlatokon. A bajai tanítóképző intézet pannóját állami megbízásra ő készítette 1962-ben. Baján 1992-ben volt gyűjteményes tárlata.

•   augusztus 18-án született Baján SÁRKÖZI Elga /Ernst/ műfordító. – Apja Baján ügyvéd volt; iskoláit szülővárosában végezte.

•   szeptember 2-án elhunyt Baján VALENTIN Emil, dr., ügyvéd, a Bajai Független Újság lapszerkesztője, író. – Baján született 1865-ben. Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. A századfordulótól dr. Rajk Aladár ügyvéd, ogy. képviselővel közös ügyvédi irodát tartottak Baján. A lapszerkesztésen túl számos cikke jelent meg a helyi lapokban, novellát, tárcát publikált vidéki és fővárosi lapokban.

•   szeptember 21-én hunyt el Bp.-en HEGEDŰS /Heckmann/ Gyula színész. – 1870-ben Kétyen született. Vándorszínészként kezdte pályáját, Baján is játszott, később a Vígszínház tagja lett, a Zeneakadémián színészmesterséget tanított.

•   bővítették a III. Béla Gimnázium épületét

70 éve, 1936-ban

•   március 19-én elhunyt BODICSI Sándor harangöntő művész. – Városunkban tanulta a szakmát, ezután Budapesten, Svájcban és Münchenben bővítette szakmai ismereteit. Megalapította Baján nagy jelentőségű harangöntő, fémöntő és toronyórakészítő műhelyét a Dózsa Gy. út (akkor Pesti u.) 30. szám alatt. Munkáiról messze földön hallottak, érkeztek a megrendelések az ország különböző részeiből. Halálát követően nem volt több harangöntő mestere Bajának.

április 22-én elhunyt CSERBA Elemér, dr. jogász, m.kir.kormányfőtanácsos. – A középiskola elvégzését követően elkerült Bajáról. Budapesten tanult ügyvédnek, 1903-ban diplomázott, négy évig Újpesten, majd ezt követően Rákospalotán folytatta ügyvédi tevékenységét. Rákospalota várossá nyilvánításakor, 1923- ban őt választották meg polgármesternek. A közigazgatási pályán folytatott munkássága elismeréseként nevezték ki 1935-ben m. kir. kormányfőtanácsosnak.

•   augusztus 29-én született Baján SZÉCHENYI Lenke gobleinművész. – Baján töltötte gondtalan ifjúkorát, a III. Géla Gimnáziumban érettségizett 1955-ben. Puskás Klára, B. Mikli Ferenc festők korán felismerték tehetségét. Az Iparművészeti Főiskolán tanult Budapesten, a goblein szakot választva. 1984-1988 között ugyanitt már tanár. Utoljára a Hungária Gobelin Kft. vezetője volt. Bár Budapesten élt, változatlanul bajainak vallotta magát.

•   készült el JELKY András, bajai születésű világjáró szabólegény szobra. – Az emlékművet MEDGYESSY Ferenc szobrász, a szobor másfél méter magas talapzatát, a földgömböt MISKOLCZY Ferenc bajai festő- és szobrászművész alkotta.

65 éve, 1941-ben

•   január 5-én elhunyt BRUNOWSZKY Rezső, a Bajai M. Kir. Állami Elemi Népiskolai Tanítóképzőintézet igazgatója. – 1872. szept. 27-én született Kisszeben községben, Sáros megyében. 1892-ben az iglói áll. tanítóképző-intézetben szerezte meg a tanítói oklevelet, 1896-ban Budapesten polgári iskolai tanítói képesítést nyert, 1898-ban „Tanítóképző-intézeti tanári” bizonyítványt. Pedagógiai sikerekben gazdag pályafutását 1897-ben kezdte meg Kolozsváron, később Sárospatakon, Csurgón dolgozott, 1927-ben vette át a bajai állami tanítóképző-intézet igazgatását. A világháború és a szerb megszállás által megtépázott, felszerelésében kifosztott intézet újjászervezése volt a feladata.

•   augusztus 4-én elhunyt Budapesten BABITS Mihály író, esszéista, műfordító, az MTA l. tagja. – Szekszárdon született 1883. november 26-án. A két világháború közötti m. polgári irodalom egyik irányítója, a Nyugat első nemzedékének egyik kiemelkedő képviselője. A pécsi cisztercita gimn.-ban, majd a bp.-i tudományegyetem bölcsész karán tanult. 1905-1906-ban gyakorló tanár volt Baján a ciszt. gimnáziumban.

•   elhunyt Baján GREINER Gyula író, tankönyvszerkesztő. – Kalocsán született 1874-ben. Tanítói oklevelét 1893-ban szerezte és mindjárt Madarasra került állásba. 1926-ban nevezték ki igazgatónak. Tanügyi lapok állandó cikkírója és számos iskolai tankönyv szerkesztője, írója. Írásai és cikkei a bajai és délvidéki lapok hasábjain is gyakorta megjelentek.

•   elhunyt Balatonalmádiban HORVÁTH Cyrill irodalomtörténész. – Veszprémben született 1865-ben. A középkori irodalom terén végzett úttörő kutatásokat. A bajai gimnázium tanára volt 1890-1894 között. A Tóth Kálmán emlékalbum szerkesztője.

60 éve, 1946-ban

•   február 14-én elhunyt Budapesten SCHOBER Béla, Galgóczi dr., volt pü. miniszteri államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatója, Baja város felsőházi képviselője

•   június 9-én elhunyt Budapesten LEGÁNYI Dezső iskolaalapító igazgató. – Pécsen született 1883. augusztus 12-én. A gimnáziumot Eperjesen, az egyetemet Budapesten végezte. 1923-ban került Bajára, amikor a városban olyan tanárt kerestek, aki megpróbálkozna iskolaalapítással is. A fiú-, és leány-felsőkereskedelmi iskolák kiépítése fűződik nevéhez.

•   szeptember 6-án elhunyt Baján ÁGOSTON Vencel festőművész, tanár. – 1895. május 19-én született Bodvicán. Tanári pályáját Kiskunfélegyházán, a tanítóképzőben kezdte, és eleinte sűrűn változtatta helyét. Éber Sándor (id.) rajztanár nyugdíjba vonulását követően került 1925-ben a bajai tanítóképzőbe, és itt is tanított haláláig.

•   november 24-én elhunyt Chicagóban MOHOLY-NAGY László festő, építész, művészeti író. – Bácsborsódon született, a budapesti műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. Dolgozott Berlinben, Weimarban, 1937-ben Chicagóban az ő kezdeményezésére alapították meg az Institute of Designt.

55 éve, 1951-ben

•   május 18-án elhunyt Baján PUSKÁS Klára festőművész-tanár. - Életét mások szolgálata vezérelte, a segítés, örömszerzés; ez hatotta át pedagógiai munkásságát is. Tanítása célja a szépség megláttatása volt. – Főleg vászonra és papírosra festett, olaj ill. vízfestékkel; színgazdag művész volt. Művei a bajai képzőművészet kiemelkedő alkotásai között tartandók számon, az egyetemes magyar festészet részeként.

50 éve, 1956-ban

•   márciusban Baján és környékén addig nem tapasztalt mértékű jeges árvíz pusztított. – Baja számára a legtragikusabb esemény, amikor 11-én a jeges ár áttörte a halász szoborról is nevezetes tégla boltíves Vörös-hidat. Az ár március 13-án tetőzött Baján 1037 cm-rel. Öt nap múlva, 18-án vonult el a jég Baja alól.

•   április 6-án Hegyeshalmon hunyt el VARGHA DAMJÁN György cisztercita szerzetestanár, kódexkutató. – A bajai gimnáziumban is tanított.

•   április-május között rendezték a „Diákok az Olimpiáért” Délmagyarországi Középiskolás Sporttalálkozót Baján

•   július 19-én elhunyt Budapesten BABAY József író, újságíró. – Nagyatádon született 1898. november 29-én. Pécsi jogi tanulmányait megszakítva Bp.-en újságíró lett. A „Magyarság” belső, az „Új Idők” főmunkatársa volt. Regényeiben, színműveiben a magyar falu életéről rajzol megszépítő, meseszerű képet. Számos regényalakja őriz bajai embereket baráti köréből.

•   októberben Petőfi Kör alakult Baján

•   október 25-re érkezett meg Bajára a forradalom lángja. – A helyi Petőfi Kör tagjai, és az ifjúsághoz csatlakozott felnőttek tömegének közreműködésével ezen a napon ledőlt a Déri-kert Sztálin szobra; majd helyét az 1956. október 23. feliratú emlékoszlop foglalta el.

•   elhunyt Baján HÓDSÁGHY Béla tanár, költő, műfordító. – Hódságon született (1889), az 1920-as években került Bajára. Itt előbb banktisztviselő volt, majd az akkor szervezett Bajai Kereskedelmi Iskolában tanított. A tanári oklevél megszerzése után hosszú évekig tanít a polgári iskolában, majd a gimnáziumban, egészen haláláig. Könyvtárosa volt a Kereskedelmi Kaszinónak, Nemzeti Kaszinónak, és egy időben igazgatója a múzeumnak. Élénk irodalmi munkát fejtett ki, versei megjelentek folyóiratokban, napilapokban. Teljes Faust fordításának első részét Baján jelentette meg.

40 éve, 1966-ban

•   elhunyt BARCSAI József pedagógus szakíró. – Baján született 1880-ban. Élete és munkássága összeforrt az irodalommal, pedagógiával. 1902-1938. között volt tanára a bajai tanítóképző intézetnek. A század első évtizedében az országban elsőnek dolgozta ki a tanítóképzésben felhasználható lélektani kísérletek rendszerét.

35 éve, 1971-ben

•   szeptemberben 26-án elhunyt Mohácson BÁLDY Bálint Kossuth-díjas kisállattenyésztő. – Bellosics Bálintnak, a bajai tanítóképző tanárának, kiváló etnográfusnak a fia. 1896. február 26-án született Baján. Gimnazista éveit követően került el Bajáról. 1927-ben került Gödöllőre, ahol a kisállattenyésztés hazai fejlesztése volt a fő célkitűzése, ehhez külföldön is gyűjtött tapasztalatokat. Nevéhez fűződik a baromfikeltető-gépek elterjesztése. Sokan látogatták kutatóintézetét a világ minden tájáról. Főműve „A baromfi tenyésztése” a bajai városi könyvtárban megtalálható.

•   elhunyt Budapesten FENYŐ A. Endre festőművész, képzőművészeti kritikus. Munkácsy-díjas. – Baján született 1904. február 25-én. A Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkárnál és Vaszary Jánosnál tanult. 1938-1947. között Finno.-ban és Svédo.-ban élt, alkotásait svéd és finn kiállításokon mutatta be. Első gyűjteményes kiállítása Bp.-en 1930-ban volt, majd hazatérte után 1948-ban és 1956-ban állította ki tájképeit, politikai mondanivalójú figurális kompozícióit. A Nemzeti Galéria több munkáját őrzi. 1948-50 között írta művészeti kritikáit.

30 éve, 1976-ban

•   január 25-én elhunyt Pest környékén HÍDVÉGI Nándor tanár. - A bajai tanítóképzőben tanított 1952-66. között.

•   elhunyt Pécsen ORTAI József, dr., pedagógiai szakíró. – Baranyában született 1893-ban. A középiskolát Baján, az egyetemet Pécsett végezte. Előbb Pécsen, aztán Baján segédtanfelügyelő. Pedagógiai szakcikkeken kívül írt hazafias színdarabokat, műdalokat, amelyeket maga zenésített meg. Tagja volt az Aranytoll Irodalmi Társaságnak. Gyakran jelentek meg írásai a bajai sajtóban, különösen a 30-as évek derekán.

25 éve, 1981-ben

•   február 6-án avatták Baján a Bácshús gyárát.

•   február 27-én hunyt el ERNST Jenő kétszeres Kossuth-díjas biofizikus Pécsen. – Bajáról indult el a magyar biofizika megalapítója, itt született 1895-ben, a ciszterci főgimnáziumban érettségizett, majd Budapesten beiratkozott az orvosi fakultásra. Az Orvosi Fizikai Intézetben 1930-tól dolgozott; már ebben az időben nemzetközileg a legismertebb magyar biológus kutató volt.

•   június 9-én Budapesten hunyt el BAK János festő. – A Képzőművészeti Főiskolán 1937-ben RUDNAY Gy. és GLATZ O. növendéke volt. 1946-53-ig Baján élt, ekkor a Rudnay-szabadiskolában tanított.

•   szeptember 1-én avatták az Újvárosi ÁMK-t.

•   elhunyt SZÖGES /Spitznagel/ János építészmérnök Münchenben. – Baján született 1898. november 5-én. A Bajai Ciszterci Főgimnáziumban érettségizett. A Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát 1921-ben. Az első világháború után életre keltette az apjától örökölt vállalatot Baján. Miután a vállalat fellendült, szaporodtak a városon kívüli munkái, elköltözött Budapestre, 1938-ban. 1948 márciusban vállalatát államosították. 1956-ban kivándorolt családjával Brüsszelbe. Münchenben festeni kezdett, amatőrök kiállításain díjakat is nyert, sok képet hagyott maga után, egyik alkotása a müncheni városi múzeumba került.

20 éve, 1986-ban

•   április 12-én elhunyt Baján MAJOR Máté Ybl- és Kossuth-díjas építész, egyet. tanár, akadémikus, Baja város díszpolgára. – 1904. augusztus 3-án született Baján. Építészmérnöki diplomáját 1927-ben szerezte meg. Egyetemi tanárrá 1949-ben nevezték ki. Szerkesztette a „Tér és Forma”, az „Új Építészet” c. lapokat. 1959-től a „Magyar Építőművészet” szerkesztőbizottságának az elnöke. Nagy átfogó építészettörténeti munkája: Építészettörténet 1-3.köt. /1954-60/. 1973-ban kiadta „Egy gyermekkor és egy kisváros” címmel önéletrajzi regényét.

•   augusztus 3-án elhunyt Baján RÁBL Béla amatőr színjátszó. – Baján született 1907. november 18-án. A polgári iskolában tanult. Kisiparosként alapító tagja lett 1953-ban a Vas- és Fémipari Szövetkezetnek. Műkedvelő színjátszóként a vidám színpadi műfajok őstehetsége, sikeres komédiása volt. A nevével fémjelzett műsort garantáltan telt ház fogadta.

•   október 3-án elhunyt Budapesten a bajai születésű RAICS István zongoraművész, zeneszerző, műfordító, költő. József Attila-díjas. – 1912. május 25-én született Baján. Irodalmi, népköltészeti munkásságán kívül

15 éve, 1991-ben

•   március 15-én helyezték el Baján a Rókus kápolna sírkamrájában MÉSZÁROS Lázár hadügyminiszter porhüvelyét. – Baján született 1796. február 20-án. - Az 1848-49-i forradalom- és szabadságharc egyik katonai vezetője. 1848. máj. 23-tól a Batthyány-kormány hadügyminisztere. 1848. jún. 8-án tábornokká nevezték ki. Az ogy.-en Baja képviselője. 1848. okt. 1-től a Honvédelmi Bizottmány tagja, 1849. ápr. 15-től altábornagy. Júl. 2-24. között a honvédseregek fővezére, majd vezérkari főnök Dembinszky mellett. Világos után Törökországba emigrált, majd Angliában telepedett le. Távollétében halálra ítélték. Angliában, Eywoodban halt meg 1858. november 16-án.

•   június 7-én elhunyt FLACH Pál helytörténész. – Vaskúton született (1907), középiskoláit a bajai cisztereknél végezte, majd a szegedi egyetemen szerzett jogi diplomát. A háború alatt Münchenbe került, ezután itt élt és dolgozott. Érdeme a bácskai múlt feltárása, megírta Kunbaja, Császártöltés és Hajós településtörténetét, foglalkozott a bajai utcanevekkel és az 1803. évi háztulajdonosok regiszterével. Megírta a bajai egyházak és temetők históriáját, vizsgálta a német nemzetiség helyzetét az 1941-es népszámlálás alapján. Kiadta Felvidéki István Tóth Kálmánról írt tanulmányát, dr. Schwalm Pál sorozatának (Ungarn-deutsche erzählen und singen) köteteit.

•   november 1-én történt a IV. Károly emlékmű ünnepélyes avatása

•   november 16-án kezdte meg működését az Ad Libitum kórus. – A kórus vezetője: Pethőné Kővári Andrea, a III. Béla Gimnázium tanára.

10 éve, 1996-ban

•   januárban Bajaszentistvánon új posta kezdte meg működését.

•   január 24-én elhunyt Kalocsán CSESZLÁR Katalin /dr. Lantos Istvánné/ költő, tanár, bajai gimn. igazgató, a Tóth Kálmán Társaság tagja. – Újpesten született 1922-ben, de bajai hajós családból származott, iskoláit is Baján végezte. Előbb kétkezi munkás, majd tanári diplomát szerzett. Versei különböző munkáslapokban jelentek meg. Széleskörű társadalmi munkát végzett. Éveken át nyugdíjazásáig a III. Béla Gimnázium igazgatója.

•   április 18-án a múzeum és a DÉMÁSZ székház közötti utcában domborművet avattak DÉRI Miksa emlékezetére.

•   április 25-én megalakult a Duna Dráva Nemzeti Park

•   június 10-én avatták fel ATANACKOVICS Bogoboj ügyvéd, író (a szerb romantikus próza művelője) szobrát a bajai szerbtemplom kertjében

•   július 1-én a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskola és a Pollack Mihály Vízügyi Főiskola összevonásra került Eötvös József Főiskola néven
•   augusztus 1-én a két bajai cselgáncsklub, a Bajai Honvéd SE és a Bajai Judo Club egyesült

•   augusztus 10-én elhunyt HAJNÓCZI Gyula Kossuth- és Ybl-díjas építészmérnök, egyetemi tanár, az MTA l. tagja. – Baján született 1920-ban, a középiskola elvégzéséig élt szülővárosában. 1950-től tanított építészettörténetet a bp.-i Műszaki Egyetemen. Magyarország számos római kori műemlékét restaurálta.

•   augusztus 20-án avatták fel az Árpád-kutat Baján. – Az Árpád fejedelemről elnevezett díszkút alkotói: Veres Gábor és Veres Éva.

5 éve, 2001-ben

•   április 5-től további funkcióval bővülve, a Pécsi Tudományegyetem külső csillagászati tanszékeként is működik a Bajai Csillagvizsgáló Intézet

• augusztus 20-án Bajaszentistvánon avatták Szent István mellszobrát, melynek alkotója: BÚZA Barna

• október 23-án avatták fel KIRCHMAYER Károly 56-os emlékművét a Déri-kertben

• elhunyt VÁGVÖLGYI Ferenc orvos /az 1956-os októberi forradalom egyik bajai vezetője/