Tényfeltáró kutatásunk során a riportok elkészítése és a szakirodalom átböngészése mellett a saját kérdőíves felmérések elkészítése által felvázolt helyzetelemzésekre támaszkodhattunk. Kutatásaink során 208 embert kérdeztünk meg városunkban (bevásárlóközpontok mentén, iskolákban, Piac téren). A kérdőívek kitöltése biztosította a névtelenséget, és megpróbáltuk kerülni az olyan kérdéseket, amelyek megválaszolása esetleg kellemetlen lenne a megkérdezettnek. Kérdőíveinkben a népesség különböző szegmenseinek a témában való jártasságát, a korrupció megítélését vizsgáltuk. Fontosnak tarjuk megemlíteni, hogy későbbi kutatásainkat és lényegében ezen tapasztalatokra alapozva készítettük. A kérdőívek feldolgozása után közösen megbeszéltük a tapasztalatokat és az általunk kapott helyi eredményeket.

 A 208 válaszadónak 56,25%-a volt nő (117 fő). A férfi válaszolók aránya 43,75% (91).

A válaszadók kor szerinti megoszlása igen egyenletesnek mondható. 56 személy volt 20 évesnél fiatalabb (26,9%), 60-an voltak 20-39 évesek (28,8%), 46-an 40-59 évesek (22,1%), a legidősebbek pedig 46-an voltak (22,1%).

A válaszadók legnagyobb többsége  középiskolai végzettséggel rendelkezik (110 fő, 52,9%). Őket követik az értelmiségiek a maguk 52 emberével (25%), majd sorrendben a szakmunkásképző intézetet végzettek (35 ember, 16,8%) és a 8 általánost végzettek következnek (11 ember, 5,3%).

 A korrupció fogalmának meghatározásával - mint ahogy azt várni lehetett - az értelmiségieknek volt a legkevesebb gondjuk. Az értelmiségieknek mintegy 98%-a tudta helyesen megfogalmazni a korrupció fogalmát. Ez esetünkben - konkrét számokban kifejezve - csupán egy olyan embert jelent, aki nem tudta megfogalmazni. A középiskolai végzettséggel rendelkezők mintegy 90%-a használta helyesen a fogalmat, a szakmunkásoknál pedig csak 46% ez az arány, a 8 általánost végzetteknél pedig 25%. Ez az arány már elgondolkodtató. Súlyozottan összesítve a válaszokat, a válaszadók mintegy 82%-a tudta helyesen meghatározni a korrupció fogalmát (171 fő).

 Kérdőíves kutatásunkban leginkább a végzettség és a korrupció erős korrelációs kapcsolatára kívántunk rámutatni, ami főként az ötödik és a hatodik kérdésekre adott válaszok alapján tükröződik. Nézzük meg sorjában, hogy melyik csoport mit is válaszolt a kérdésekre!
 Az ötödik kérdés első része az volt, hogy a megkérdezettek mennyire tartják elterjedtnek a korrupciót Székesfehérváron. Az „összátlag” 3,46 lett, ami azt jelenti, hogy az emberek inkább korruptnak tartják a várost. Itt is és a későbbi válaszoknál is jól látszik, hogy az értelmiségiek a legpesszimistábbak. Fehérvár „korrupciós indexe” az értelmiségiek szemében 4,3, ami nagyon magas arány. A középiskolai végzettségűeknél ez az index 3,3, a szakmunkásoknál 3,1, a legoptimistábbak pedig a 8 általános végzettségűek 2,3-as átlaggal. Hozzá kell azonban tennünk, hogy az alacsonyabb végzettségűeknél lefelé haladva egyre nagyobb volt azok aránya, akik nem is igazán tudtak mit kezdeni a kérdéssel, hanem vagy nem is válaszoltak semmit, vagy pedig aránytalan számot mondtak.
 Az ötödik kérdés második része az volt, hogy az országot általánosságban mennyire tartják korruptnak a megkérdezettek.  Itt valamivel alacsonyabb osztályzat született, ami azonban még mindig meghaladja a 3-as szintet: 3,21. Itt is ugyanaz a tendencia érvényesült, mint az első résznél, itt is szintén az értelmiségiek voltak a legpesszimistábbak, akik 3,9-es értéket adtak. A középiskolai végzettségűek 3,1-re taksálták az országot, a szakmunkások 2,8-ra, a 8 általánost végzettek pedig 2,4-re. Mindez igazolja a TI felmérését, miszerint Magyarország a „közepesen korruptak” mezőnyébe tartozik, bár a TI felmérésének 5,18-as átlaga inkább a pozitív vég felé, míg a mi felmérésünk kissé inkább a negatív vég felé hajlik el.
 A kérdés harmadik része megdöbbentett minket. Székesfehérvár lakossága ugyanis nagyon sötét színekben látja Budapestet: 4,2-es indexe igen rossznak mondható. A három index közül ez az egy haladja meg jelentősebben a 4-es osztályzatot. Külön elkeserítő az értelmiségiek 4,7-es (!) minősítése. Ez az érték már egymaga alátámasztja azon megoldási javaslatpontunkat, miszerint a korrupció elleni harc egyik legjobb fegyvere a nyilvánosság. Hiába vannak ugyanis a korrupcióellenes intézkedések, ha az ország nagy része nem érzi a helyzet javulását. A középiskolai végzettségűeknél is 4 fölött van ez az átlag: 4,2. Csupán a szakmunkásoknál (3,6) és a 8 általánost végzetteknél (3,4) megy ez az index 4 alá. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy elsősorban az értelmiségiek és érettségizettek csoportja az, amelyik leginkább jártas e kérdésben.
 Napjainkban egy sikeres embernek meg kell legyen a képessége a kiskapuk megtalálásához és kihasználásához. Válaszadóink ugyanis döntően egyetértenek ezzel a kijelentéssel és 4,66-ra osztályozták. Nagyon magas az értelmiségiek helyeslése ezzel a kérdéssel kapcsolatban: az ő osztályozó füzetecskéjükben 4,8-as átlag szerepel e tárgy mellett, a középiskolát végzetteknél 4,7, a szakmunkás végzettségűeknél 4,3, a 8 általános végzettségűeknél pedig szintén 4,8.
 Kutatásunkban csupán a végzettség korrelációt vizsgáltuk. Néhány szóval most kitérünk az egyéb összefüggésekre is: a férfiak és az idősebbek valamivel romlottabbnak látják az országot, mint a nők és a fiatalabbak. Azonban e különbségek számunkra nem voltak meggyőzőek.
 Érdekes összefüggés, hogy a válaszadók annál korruptabbnak látták az országot, minél magasabb osztályzatot adtak a hatodik kérdésre. A kapcsolat itt volt a legszorosabb.
 Mindent összegezve biztosan állíthatjuk, hogy van még mit tennünk a munka frontján. Sokat kell munkálkodnunk azon, hogy a kis- és közemberek ne csak a gazdasági mutatók szerint éljenek egyre jobban, hanem ott belül is. Hiába a gazdag ország, ha a lélekben keserűség van. Úgy nem lehet örülni. A rendszerváltást úgy kell befejezni, hogy annak ne 10,000 győztese, hanem 10,000,000 győztese legyen.