Katasztrófahelyzet küszöbén vagyunk?

Megkérdeztük Nagy Tamást, a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) irodavezetőjét: hogyan áll a hulladékhasznosítás ügye Magyarországon?

–Magyarországon évente összesen kb. 104 millió tonna hulladék keletkezik, ebből mintegy 4–4,5 il tonna a lakosság által termelt szilárd hulladék. Ez a mennyiség 20-23 millió m³-nek felel meg, és kb. 2-3%-kal nő évente. A hulladék kb. 85%-át gyűjtik szervezett keretek között. Ennek döntő többségét – 85–90%-át – lerakással ártalmatlanítják, kb. 5–7%-át elégetik, és százalékban alig kifejezhető részét hasznosítják újra. Ebben az a tragikus, hogy a lerakók közül egyesek szerint csak tíz százalék, mások szerint 30 százalék felel meg a legalapvetőbb környezetvédelmi előírásoknak, és egy-egy ilyen lerakó működése sem problémamentes. A környezetvédelmi előírások és a lakossági tiltakozások miatt egyre nehezebb újabb lerakót nyitni, és az új lerakók is hamarosan betelnek. Ezért el lehet mondani, hogy Magyarországon hulladékkatasztófa-helyzet árnyékában vagyunk.

– Hogyan lehetne elkerülni a katasztrófát?

– A Hulladék Munkaszövetség elsődlegesnek tartja a hulladék keletkezésének megelőzését, mivel egyedül a nem keletkező hulladék nem szennyezi a környezetet. Fontosnak tartjuk a szelektív kezelést, és szükségesnek tartjuk az ártalmatanítást is, mivel vannak olyan hulladékok is, amelyek nem dolgozhatók fel gazdaságosan, illetve ésszerű feltételek mellett. Csupán ezeket a hulladékokat kellene égetéssel és lerakással ártalmatlanítani. Ezzel szemben ma Magyarországon a hulladék túlnyomó része a szeméttelepekre, illetve az égetőkbe kerül.

– Milyen mértékű segítséget jelentene a szelektív gyűjtés?

– A kommunális hulladék jelentős hányadban tartalmaz olyan anyagokat, melyek újrafeldolgozással, komposztálással hasznosíthatók lennének. Ezáltal a lerakandó hulladék mennyisége és kezelési költsége jelentősen csökkenhetne, továbbá a hulladék másodnyersanyagként való hasznosítása iparágat teremthetne, munkahelyet biztosíthatna, bevételeket jelenthetne. A hasznosítható összetevők elkülönített gyűjtésére és kezelésére országszerte voltak és vannak biztató kísérletek, az országos szintű gyűjtés azonban főként a jelenleginél fejlettebb háttéripar és a megfelelő jogi szabályzók megalkotásának késlekedése miatt nem valósul meg. Környezeti szempontból a legsürgetőbb a veszélyesnek minősülő összetevők és a komposztálható hulladék szelektív gyűjtésének megszervezése lenne. Az utóbbira vonatkozóan az Európa Tanács hulladéklerakással kapcsolatos rendeletét kiegészítő javaslatának 5. kitétele (COM 97/0085, SYN, Article 5) előírja, hogy 2002-ben az 1993-ban keletkező komposztálható hulladék tömegének nem legfeljebb 75%-a kerülhet csak lerakásra a vegyes szeméttel együtt. 2005-ben ugyanez az arány 50%, 2010-ben pedig csak 25% lehet. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a jelenleg vegyes hulladékban 30-40 tömegszázalékot kitevő komposztálható hulladék mennyiségének arányát fokozatosan 2005-ig 5-7%-ra kell csökkenteni a lerakással ártalmatlanítandó hulladékban.

Láthatjuk, milyen nagy különbség van a vállalásaink és a jelen helyzet között, és hogy mennyi sürgős teendő lenne ezen a területen.

– Hogyan működik az újrahasznosítás a különféle hulladéktípusoknál?

– A papír a szelektív hulladékgyűjtés egyik legnépszerűbb eleme, viszont nagyon alacsony áron veszik vissza, ami visszafogja a lakossági papírgyűjtést. Ennek elsősorban az az oka, hogy Magyarországon csak egy-két nagyobb papírgyárban foglalkoznak a hazai hulladékpapír újrafelhasználásával. Ezek a feldolgozóüzemek szívesebben fogadják a külföldi jól működő újrafelhasználási rendszerekből érkező papírt, mivel ez sok esetben sokkal tisztább és jobb minőségű, mint a magyar, fajtára válogatva és sok esetben bálázva van. A másik nehézség, hogy a hulladékpapírból készült újrapapírnak Magyarországon még nincs olyan kultúrája, mint Nyugaton.

A komposztálható hulladékkal kapcsolatban fontos lenne, hogy ezt a hulladékfajtát minél előbb kivegyük a kommunális hulladékból, hiszen a lerakóban a vegyes szeméttel együtt a komposztálható hulladék nem komposztálódik, hanem olyan folyamatok indulhatnak meg benne, amelyek metángáz keletkezéséhez vezetnek. Ez egy igen ártalmas üvegház-gáz.

A komposztálható hulladék mintegy 25–35%-ban van jelen a vegyes hulladékban, ez képviseli a legnagyobb részarányt, ezért is nagyon fontos lenne vele foglalkozni. Problémássá teszi a komposztálható hulladék gyűjtését és feldolgozását, hogy a feldolgozás eredménye, a humusz értékesítési ára nem áll arányban a ráfordított munkával. Ez jelentősen visszaveti a magyarországi szerveshulladék-feldolgozást.

– De ugyanakkor azzal, hogy kevesebb szemét kerül a szeméttelepekre, haszon keletkezik.

– Ez egy másik problémát vet fel: Magyarországon a lakosság nincs igazán ösztönözve arra, hogy kevesebb hulladékot termeljen, hiszen sok városban a szemétdíjat lakásonként vagy lakóhelyiségenként, és nem a hulladék mennyiségének függvényében állapítják meg. Fontos lenne, hogy ezen minél előbb változtassanak.

– Egyre több embert zavar, hogy a szemétben mennyi műanyag van.

– Jelenleg ez tömegét tekintve kb. 8–12 százalékot tesz ki, térfogatszázalékban ez nyilván sokkal több. A műanyaghulladék-gyűjtéssel kapcsolatban az a gond, hogy rendkívül gazdaságtalanul szállítható, hiszen ha egy IFA-t megraknak PET-palackkal, az csak 200–250 kg. Ezért a műanyaghulladék egységnyi tömegére nagyon magas szállítási díj esik. Nagyon meg kell hát gondolni, hogy a begyűjtés helyszínétől milyen messze szállítjuk az anyagokat.

– Erre talán az lenne a megoldás, ha a helyszínen tudnák tömöríteni a hulladékot.

– Ezzel kapcsolatban vannak próbálkozások, és ez feltétlenül szükséges lenne ahhoz, hogy gazdaságosabbá váljon a műanyaghulladék-gyűjtés. Fontos még említeni, hogy a magyarországi műanyaggyűjtést rendkívüli mértékben akadályozza a támogatási rendszer hiányossága, mint ahogy ezt a legutóbbi Kukabúvárban is leírtuk. Fontos lenne, hogy a támogatást megnöveljék, és különféle műanyagokért különböző mértékű legyen.

– Mi a helyzet a veszélyes hulladékkal?

– A veszélyes hulladék 1–3 százalékban van jelen a lakossági hulladékban. Ezeket még mindig a lerakóra szállítják, pedig így visszafordíthatatlan károkat okozhatnak a környezetben. A veszélyes hulladék ártalmatlanítása sokszor többtízezer forintba kerül köbméterenként, és sajnos Magyarországon igazából nincs kötelezettség, hogy ezt a hulladékfajtát ki kell venni a vegyes szemétből. A legjellemzőbb veszélyes hulladékok a kommunális hulladékban a szárazelemek, az akkumulátorok, a festékes-, lakkos-, hígítósdobozok, különféle oldószerek, vegyszerek, mosószerek maradékanyagai. Ezeket minél előbb külön kellene gyűjteni, és fontos lenne megakadályozni, hogy a szeméttelepekre, vagy pedig füstgáztisztítóval nem ellátott égetőkbe kerüljenek. Külön gyűjtést igényelne a PVC is, mivel égetés során sósavgáz keletkezik, és ez rendkívül veszélyes. Sokan állítják, hogy a PVC-ből használat közben is kioldódhatnak egészségre káros anyagok A Humusz síkraszáll amellett, hogy ne használjunk PVC-csomagolóanyagokat, és főleg gyerekjátékokat ne készítsenek belőle.

Az akkumulátorokat jelenleg Szlovéniába és Ausztriába viszik feldolgozásra Ez felveti a „határokon átmenő" hulladékszállítás kezelését .

– Mi a helyzet a többi hulladékkal?

– A színesfém-hulladék begyűjtésével és hasznosításával van a legkevesebb probléma, mivel ezek térítési díja igen magas. A színesfém-hulladékokra jelentős visszagyűjtő-hálózat épült ki, a fővárosban 50–60 színesfém-átvevőhely is van. A vashulladék már egy kicsit problémásabb, mivel ennek már alacsonyabb az ára. A vashulladék jelentős részét Észak-Olaszországba és Ausztriába viszik.

A kombinált dobozok különféle nyersanyagokból tevődnek össze, egyre nagyobb hulladékgazdálkodási problémát jelentenek. A Humusz jelentős erőket mozgat meg a többutas csomagolási rendszerek megmentéséért.

– Mit tesz a Humusz a szelektív hulladékgyűjtés ügyéért?

– A Hulladék Munkaszövetség összegyűjtötte és nyilvántartja a hulladékátvétellel foglalkozó cégeket. Ezt a nyilvántartást mi rendszeresen közre is adjuk. Az Internetre is feltettük, a http://www.zpok. hu/humusz/ címen megtalálható. Gyűjtésszervezéssel és szaktanácsadással is foglalkozunk, a 386-2648-as telefonszámon bárkinek szívesen segítünk ebben a témában.

Jelenleg a Humusz filmet is forgat a hulladékgazdálkodással kapcsolatban, amit iskolákban szervezett előadásokra készülünk elvinni. Nyárra tervezünk egy nagyobb akciót, amihez egy vasúti kocsit bérlünk, és az ország különböző részein tartanánk bemutatót, előadásokat, játékokat a hulladék témájával kapcsolatban. A Humusz adja ki a Kukabúvár nevű negyedévente megjelenő lapot is, amely amellett, hogy a hulladékgazdálkodás helyes szemléletét képviseli, zöld szemmel tudósít az aktuális hulladékos ügyekről.

– Mit tehetünk mi magunk annak érdekében, hogy minél kevesebb szemét halmozódjon fel?

– Megszervezhetjük a hulladék-újrahasznosítást lakóhelyünkön. Az újrahasznosításnál talán még fontosabb, hogy az emberek figyeljenek oda a hulladék-megelőzésre. Vásárlás előtt fontos meggondolni, hogy valóban szükségünk van-e az árura. Ha magunkhoz veszünk egy szatyrot vagy egy kosarat, és nem minden vásárlásnál fogadunk el egy újabb nejlonszatyrot, azzal is kevesebb hulladék keletkezik.

Az italoknál keressük inkább a betétdíjas üvegeket és ne az eldobó csomagolást részesítsük előnyben! Ne vásároljunk túlcsomagolt árukat! Kerüljük a dobozos üdítők vásárlását, ahol a csomagolás értéke messze felülmúlja a benne lévő ital értékét. A Humusz irodájában kapható olyan vászonszatyor, amely egyrészt fölöslegessé teszi a reklámszatyrok vásárlását, másrészt vásárlási tanácsokat is tartalmaz.

Mikola Klára