Miami – ha van valami, ami ennek a nemzetnek kell, akkor az a nagyobb autó. Ezért vagyok teljesen felpezsdülve azon, hogy a Ford egy újabb „fémhegy" modellel jelenik meg, amely még annál is több úttorlaszoló tömeget ad a fogyasztók kezébe, mint a megalomániás autópiac jelenlegi vezetôje, a Chevrolet Suburban Division („Chevrolet Elôvárosi Divízió") – az elsô személygépkocsi, amit úgy terveztek, hogy amikor lejön a futószalagról, a Holdról is látni lehessen.
Nem tudom, mi lesz majd az új Ford neve. Valószínűleg Ford Untamed Wilderness Adventure („Ford Szelídítetlen Vad Kaland"), vagy valami ilyesmi. A tv-reklámokban mutatják majd, amint folyókon gázol át, köves hegyoldalakon vágtat felfelé, liánokon ugrál, sziklákról veti le magát, hullámok között vágtázik és óriási cápákkal birkózik több száz méter mélyen a víz alatt — csupa olyan dolgot, amit az autók a Haszon-sportgépjárművek Világa c. műsorban mutatnak, és amelyben senki nem közlekedik rendes közúton.
Sôt, miután az emberek elhagyták ôket, a műsorban bemutatott autópályákon nyüzsögnek az ôzek, a mókusok, a madarak és egyéb állatfajok, amelyek elmenekültek az erdôkbôl, nehogy eltapossa ôket valamelyik természetbe vágyó, aki többtonnás járművével nyolcvannal cikázik az aljnövényzet bokrai között.
A valódi világban persze senki sem vezet haszon-sportgépjárműveket az erdôben, mert amikor az ember kifizet 40000 dollárt (közel tízmillió forintot) vagy még ennél is többet egy közlekedési eszközért, akkor nem az a kívánsága, hogy mókusok ugrabugráljanak rajta. A valódi világban, amit leginkább csinálnak az emberek haszon-sportgépjárműveikkel, az az, hogy megpróbálják be- vagy kimanôverezni ôket a parkolóhelyekrôl. Ezt a helyi bevásárlóközpontomnál szerzett tapasztalataimra alapozom, ahova a felsôbb rétegű vásárlók közül sokan Chevrolet Subdivision-nel járnak. Megfigyeltem, hogy ezek az emberek gyakran vásárolnak csak egy-két dolgot — mondjuk egy üveg ásványvizet meg fél kiló szárított répareszeléket —, melyeket betesznek Subdivision-jeik hátuljába, ahol kb. annyi m3 csomagszállító-kapacitás van, mint egész Finnországban. Ez azt jelenti, hogy marad elég hely a csomagtartóban, ha esetleg ezek az emberek útközben hazafelé fel szeretnének pakolni egy bölénycsordát.
Ezután jön a dolog ijesztô része: kitalálni a Subdivision-nel a parkolóhelyrôl. Ez nagy kihívás, mert a jelek szerint a vezetô nem lát el járműve végéig. Nekem kisméretű autóm van, és már találtam párszor olyan helyzetben magam, ahol csapdába kerültem egy Subdivision mögött, amint annak nagy fémes feneke a fejem fölé emelkedik, melynek hatására úgy éreztem magam, mint amikor egy tokiói lakos felnéz Godzillára.
Próbálkoztam már a dudálással is, de a Subdivsion-ök sofôrjei nem hallanak meg engem, mert állandóan tücsök nagyságú mobiltelefonjaikon beszélgetnek. Mottójuk: „Mennél nagyobb az autód, legyen annál kisebb a telefonod!" Azt nem tudom, kivel beszélgetnek. Lehet, hogy szeretnének kapcsolatba lépni valakivel, aki ugyanabban a hívókörzetben van, mint autójuk hátulja, hogy megtudják, mi van ott. Csak azt tudom, hogy mostanában rakétapisztoly beszerzésén gondolkodom, hogy figyelmeztethessem ôket, amikor éppen el akarnak taposni.
Bár, az igazat megvallva, nem hiszem, hogy érdekelné ôket, ha áthajtanak rajtam. Ugyanis az egyik ok, amiért haszon-sportgépjárművet vásároltak, a „biztonság". Mármint abban az értelemben, hogy „Ön személy szerint biztonságban lesz, bár az elôfordulhat, hogy idôrôl-idôre ki kell takarítania a gumivájatból más autósok maradványait."
Mindenesetre most már hamarosan itt lesz az új Ford, amelyik még nagyobb lesz, mint a Chevrolet Subdivision. Úgy képzelem, ez azt jelenti, hogy a különbözô típusú utasoknak külön fedélzet jut, és valahol távol, a kocsi elején, a díszítô figura Leonardo DiCapriót fogja ábrázolni, amint Kate Winsletet tanítja repülni.
Alig várom, hogy ezek közül a baba gépek közül valamelyik begördüljön a helyi bevásárlóközpontom parkolójába! A többi autós és gyalogos próbál majd elmenekülni, de az új Ford gravitációs ereje odaszippantja ôket, és úgy csüngnek majd kiterjedt oldalán, mint megannyi mágneses figura a hűtôszekrény ajtaján. Azonban a sofôr nem veszi észre őket, mert keresni fogja rizsszem méretű mobiltelefonját, ami begurult hallójáratába.
És nem ez lesz a vég. Ez itt Amerika, a fenébe is, és a Chevrolet nem fogja ölbe tett kézzel nézni, ahogy a Ford lelép a hôn óhajtott „Legkevésbé Józan Gépjármű" titulussal! Nem. Az autók még nagyobbak lesznek: látom, amint az új kertvárosi felsôosztály teljes méretű, 18 kerekű nyergesvontatókkal viszi majd vissza lejárt filmjeit a videókölcsönzôbe, s ezeknek olyan neveket adnak majd, mint „A Kóborló". Ez büszke idôszak lesz minden amerikai számára, amikor megtapsolhatjuk országunkat. Jó hangosan kell majd éljeneznünk, mert nehéz lesz azt meghallani a feneketlen keréknyomokból.
Dave Barry, © 1999,
The Miami Herald (Tribune Media Services)
Fordította: Joó Ferenc