Vécsi Nagy Zoltán:
Khoncz István: ODOLOSÜVEGBÖL ...HOLLÓ.
Liget Galéria Bp. 1998. október 30.
Engedjék meg, engedjétek meg, hogy
megemlékezzek a méhatatlanul elfeledettröl, akinek szellemi befolyását
a kortárs müvészetre és müvészetelméletre mindeddig senki sem méltatta,
legalább is erre mutat az a tény, hogy bár munkatársaimmal egyetemben komoly
eröfeszítéseket tettem bizonyára érdekes egyéniségével, munkásságával foglalkozó
dolgozatok, tanulmányok, cikkek felkutatására, meg kell valljam, szégyen
reánk, de nem sikerült semmi érdemlegesre bukkannunk.
Ezek alapján szinte teljes bizonyossággal
állíthatom, hogy eleddig Grátzer Józsefnek, ennek a nagy hatású gondolkodónak
és mesternek, ös-akciómüvésznek és pre-performernek a szövegeit senki sem
idézte, adta elö kiállító teremben.
Köszönöm tehát a Liget Galéria vezetöjének
és Khoncz Istvánnak - a mesterhez hü, szellemét méltón, ezúttal is kivételes
igényö munkákkal képviselö müvésznek, hogy a szakmának ezt a halaszthatatlan
adósságát végre leróhatom.
Íme hát három tanítás falhoz állítás,
gorilla és repülés címen Grátzer 1957 -ben, Budapesten megjelent munkájából,
amit mintegy eldobott virágokból kötött csokrot szeretnék átnyújtani a
müvésznek és a kedves közönségnek.
Falhoz állításFalnál állok. Oldalt. Profilban. Fal felőli lábamat s testemet szorosan a falhoz szorítom. Most fel kellene emelni a külső lábat. Nem tudom. Nem megy. Nem lehet.
Gorilla
Ennek a tréfának a formája társasjáték, de voltaképpen nem egyéb beugratásnál. Akkor sikerül legjobban, ha ismerős, összeszokott társaságba idegen téved. A szegény, gyanútlan vendéget pompásan megtréfálhatjuk vele.
A játékvezető megmagyarázza az idegennek - nevezzük őt Pistának -, hogy gorillát fognak játszani. Valaki kimegy, azalatt bent a társaság kijelöl egy játékost, majd a játékvezető intésére az egész társaság egyszerre torkaszakadtából üvölteni kezd. A behívott játékosnak ki kell találnia, hogy ki a gorilla. Esetleg abból, hogy ki üvölt a legjobban. Ha eltalálta, akkor a legközelebbi játékban az megy ki. Ha nem találta el, újra neki kell kimermie. - Kezdjük tehát a játékot - mondja a játékvezető. - Pista, te vagy az új fiú, te menj ki először. Pista kimegy, egy perc múlva behívják és a játékvezető intésére az egész társaság üvöltésbe tör ki. Akire Pista rámondja, hogy ő a gorilla, az magára vállalja és kimegy. Mindenki gratulál Pistának, hogy ilyen hamar beletanult a játékba. Azután valakit kijelölnek gorillának és behívják a kintlévő játékost. A játékvezető ekkor azt mondja, az előbb nem üvöltöttek elég hangosan. Majd int és Pista a játék "szabályai" szerint üvölteni kezd, a többiek a legteljesebb csöndben maradnak, mert ezt beszélték meg Pista beugratására.
Az egyedül üvöltő, majd zavartan elhallgató fiú olyan ellenállhatatlanul furcsa hatást tesz, hogy a társaság harsogó nevetésbe tör ki. Pista okos fiú, nem sértődős és miután rájön, hogy beugratták, ő is együtt nevet a többiekkel.Repülés
A falhoz állok oldalt, mereven, kinyújtott karral. A fal felőli kezem hátát a falnak támasztom. Testsúlyommal kezem hátát a falnak nyomom. Ennek a karomnak valamennyi izma megfeszül. Ötvenig számolok magamban lassan. Ekkor elveszem kezem a faltól és a testem mellé engedem ernyedten. És furcsa: karom lassan felemelkedik körülbelül vállmagasságig.