A hat országból meghívott előadók nagyrészt még Beuys barátai, tanítványai, útitársai voltak, tanúi a művész személyes kisugárzásának.
Joseph Beuys egész életét és munkásságát egy új emberkép hirdetéseként értelmezte. ezt a következő képletben fejezte ki:
MŰVÉSZET=EMBER=KREATIVITÁS=SZABADSÁG.
Ebben az értelemben ez a szimpozion is "hirdetési" fórum, amely egy láthatatlan terméket reklámoz: azt, ami az emberben a legdrágább.
•
Program
2000. október 25. szerda
18.00
a rendezvénysorozatot megnyitja Dr. Beke László
bevezetőt mond Pathy Zsóka
az előadók bemutatása
20.00 Koncert
2000. október 26. csütörtök
9.00
Dieter Koepplin Svájc
Beuys műveinek áttekintése
a "Meteor a feszületen”-től a "A huszadik század
végé"-ig
A szimpozium első előadása képet ad Joseph Beuys művészi formaalkotási módszeréről a rajzok és a plasztikák tükrében. Bemutatja ezenkívül a vulkáni bazaltból készített szobrok sorozatát, a Koch kereszttől kezdve A 20. század vége című késői munkáig
Dieter Koeplin
1936-ban született Baselban. A reformáció időszakának
művészetével foglalkozik, különös tekintettel Joseph Beuysra. 1966 óta
a bázeli Öffentliche Kunstsammlung grafikai kabinetjének vezetője. Publikációi
jelentek meg a humanizmus és a reformáció korának német művészetéről, továbbá
a 20. század rajzművészetéről. A bázeli Öffentliche Kunstsammlung számos
kiállítási katalógusának szerzője.
10.10
Johannes Stüttgen Németország
A szociális plasztika eszméje a kibővített művészetfogalom alapján
(diavetítés)
Az evolúció csak akkor töltheti be eredeti rendeltetését, ha az ember tudatára ébred annak, hogy nemcsak természeti és társadalmi lény, hanem egyúttal és mindenek előtt szabad Én is. A folyamat végén nyilvánul meg az, ami létrehozza: a teremtőelv. Az ember a régi Teremtés végpontja, és az új teremtés kiindulópontja: a szociális plasztika létrehozója és megformálója. Joseph Beuys: "Minden ember művész". Az embernek ez a kulcsszerepe azt jelenti, hogy folyamatosan dolgoznia kell saját fejlődésén, és a társadalom legalkalmasabb formáinak kialakításán jogi, gazdasági, de mindenekelőtt kultúrális értelemben, hiszen ebben nyilvánul meg az a szabadságtőke, amely a fejlődést lehetővé tette és elősegítette. A régi formák, a nemzetállam, a diktatúra, a párturalom és a kapitalizmus nem tarthatók fenn tovább. A kibővített művészetfogalom megteremti ezek felváltásának lehetőségét és módját.
Johannes Stüttgen
1945-ben született Freiwaldauban. A düsseldorfi
Művészeti Akadémián Joseph Beuys tanítványa volt. Részt vett a Fluxus-akciókban
és rendezvényekben, és a kibővített művészetfogalom alapján szervezett
szociálpolitikai akciókban, mint például a Fluxus Zone West. 1980
és 1986 között a FIU ügyvezetője. Vendégprofesszor Hamburgban és Giessenben.
Számos más tevékenység mellett tagja a Mehr Demokratie e.V. kuratóriumának.
11.20
Volker Harlan Németország
Alkímia és plasztikai elmélet a kibővített művészetfogalom alapján
(diavetítés)
Az alkímia a világ értelmezésének egyik lehetséges módszere. Az élő természet
a formakeletkezés - formaváltozás - formavesztés folyamatában vizsgálja,
amelyek például egy növény életciklusában oly szembetűnően jelentkeznek.
Az anyag világában ugyanez a megszilárdulás - oldódás - légnemüvé válás
folyamata, Paracelzus kategóriáival Sal - Merkur - Sulfur. Ezek
a fogalmak lelki és szellemi folyamatokra is vonatkoztathatók. Rudolf Steiner
nyomdokain fejlesztette ki Beuys a plasztikai elméletet, és ennek formáival
írta le a társadalmi változásokat mint "szociálplasztikai folyamatokat".
Volker Harlan
1938-ban született Drezdában. Festészetet, biológiát,
teológiát és művészettörténetet tanult. Kölnben plébános. 1983-ban
többekkel együtt alapítója a Witten/Herdeckei Egyetemnek. 1995-ig az
Egyetem Akadémiáját vezette, 1983 óta a természetfilozófia és az esztétika
docense. Kutatási területe: fogalomtörténet, a megismerés elméleti és gyakorlati
kérdései, a természetet és a művészetet érintő észlelési és a megismerési
folyamatok.
VOLKER HARLAN: MI A MŰVÉSZET?
MŰHELYBESZÉLGETÉS BEUYSSZAL
délután
15.30
Wolfgang Zumdick Németország
U-Toposz. Tér nélkül. Joseph Beuys és a reálutópia fogalma
Joseph Beuys kibővített művészetfogalma két pólus között mozog: az idea és a valóság, illetve a profanitás és a művészet között. Joseph Beuys ennek a két szférának a szintézisére törekedett, s meg volt győződve a művészet küldetéséről. Ez a feszültség minden művének immanens része. Az előadás a reálutópia fogalmát tárgyalja, éppen tizenöt évvel Beuys utolsó beszéde után, melyben a reálutópisztikus gondolkodás felelősségét terhelte ránk.
Wolfgang Zumdick
1957-ben született Lippstadtban. Germanisztikát
és filozófiát tanult. 1987-ben diplomázott Beuys műveinek filozófiai vizsgálatával.
Számos tanulmányt közölt a 20. századi művészet és a filozófia kapcsolatáról.
Szabadúszóként él Aachenben.
16.00
Kiss Endre Magyarország
A tárgy mint jel, jel mint tárgy -
Joseph Beuysról
Joseph Beuys arra késztet minket, hogy a mindmáig tartó történelemmel, más szóval saját múltunkkal foglalkozzunk. Egyfelől meghatározza a klasszikus modernitás helyzetét abban a bizonyos időpontban, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy megkezdődött az átmenet a klasszikus modernitásból a posztmodernbe. Másfelől megfogalmazza ugyanezt a helyzetet a művészi személyiség, az emberi szabadság és az inspiráció szemszögéből, amennyiben a klasszikus-modern állásfoglalást emberi hitelességgel telíti. A végső összefüggéseket kutatja, mint Franz Kafka, a világ láthatóságával foglalkozik, mint Balázs Béla, és a funkcionális összefüggések ábrázolhatóságát keresi, mint Bertolt Brecht.
Kiss Endre
A budapesti ELTE Filozófiatörténeti Tanszékének
professzora. Humboldt-ösztöndíjas, több helyen vendégprofesszor. Számos
publikációja jelent meg Nietzschéről, művészetelméletről és a posztkommunista
jelenség szociálfilozófiájának átfogó és interdiszciplináris feldolgozást
igénylő területéről.
17.00
Georg Jappe Németország
" ...az iránynak a fejünkben kell meglennie"
A képlet nagyon egyszerű. Nézzék meg ezt a kályhát. (...) Ez a tárgy meleget sugároz, belsejében a fűtőanyag átalakul, de ezt a folyamatot valakinek kívülről kell beindítania. Az ember ad az anyagnak energiát, meleget, és az anyag ezt továbbadja a helyiségnek. Az egészben a burkolat, a formai elem a leglényegesebb szempont. Egy másik, rejtett síkon maga az ember is ilyen kályha, amelyet külső erő táplál. Hogy ez az erő kívül esik a fizikai világon, tehát metafizikai, Beuys mindig hangsúlyozta. Ugyanakkor, azokban a nagyon is metafizika-ellenes évtizedekben, amelyekben működött, kivonta magát minden ideológiai kötöttség alól, és ezt a szellemi erőt sohasem nevezte meg egyértelműen, csupán körülírta keresztény, misztikus és sámánisztikus fogalmakkal.
Georg Jappe
1936-ban született Kölnben, Dél-Tirolban nőtt fel.
Tanulmányait Bonnban, Frankfurtban, Bécsben és Párizsban folytatta. Évekig
dolgozott különféle művészeti folyóiratoknak, néhány jelentős kiállítás
ötletadója, többek közt: Strategy: get Arts (1970) és Ressource Kunst (1989/90,
a budapesti Műcsarnokban is). Több irodalmi mű szerzője.
20.00
Rea-Thönges-Stringaris Németország
"szükség esetén akár fává válok..."
Joseph Beuys 7000 tölgyfa c. akciójáról
A 7000 tölgy című műalkotással, mely az 1982-es kasseli Documentára
készült, Joseph Beuys dinamikus illusztrációját adta a kibővített művészetfogalomnak.
Látványos, egyúttal visszafogott módon ez a megvalósult szociális szobor
a klasszikus avantgárd hagyományára utal vissza, és még ma is kihívást
jelent.
A 7000 tölgy egy következetes művészi gondolkozás
eredménye, ami Beuys írásaiban is kimutatható, többek közt: Raumplastik/Parallelprozess
4, Informationsburo der Organisation für Direkte Demokratie és FIU/Honigpumpe
am Arbeitsplatz.
Rea-Thönges-Stringaris
1934-ben született Athénben. Régészetet és művészettörténetet
tanult Bonnban és Münchenben. 1973-ig a kasseli Állami Művészeti Gyűjteményben
dolgozott. 1972 óta állt szoros barátságban Beuys-szal. 1974-ben jelen
volt a FIU megalapításánál. 1979-ben a Zöldek egyik alapítója. 1981 és
1987 között tagja a Documenta felügyelőbizottságának. 1982 és 1987 között
részt vett a 7000 tölgy projektben. 1989-ben alapítója a FIU kutatóintézetének.
1994-ben alapítója a 7000 Tölgy Egyesületnek. Kasselben és Athénben él.
2000. október 27. péntek
9.00
Prof. Antonio d'Avossa Olaszország
Utopia concreta come utopia della terra
(Konkrét utópia mint a Föld utópiája)
Az előadás tárgya Joseph Beuys itáliai éveinek munkássága, elsősorban természetfelfgásának és néhány ehhez kapcsolodó projektjének és művének elemzése (Piantagione Paradise, Bolognano, 7000 tölgy, Kassel, Difeza Della Natura és Olivestone).
Antonio d'Avossa
1951-ben született. A milánói Accademia di Belle
Arti di Brera professzora, kortárs művészetet tanít. Kritikus, számos tanulmány
szerzője, számos kiállítás kurátora (többek közt: Aperto 93, Velencei Biennálé,
1993; Joseph Beuys: Difesa Della Natura, Centre d'Art Santa Monica, Barcelona,
1993). Érdeklődési területe a humán tudományok, az antropológia és a művészettörténet
határterületeinek elméleti és gyakorlati vizsgálata.
10.10
Johannes Stüttgen Németország
Szabad- és Hanzaváros Hamburg;
összművészeti alkotás
11.20
Shelly Sacks Nagy Britannia
Hogyan hozzuk ki az elefántokat a sivatagból?
A FIU -hatás, mint "hőmunka"
Joseph Beuys, a Nemzetközi Szabadegyetem (Freie Internationale Universitat) megalapítója a szervezetet "folytonos konferenciaként" képzelte el, mely eszköze lehet a minden ember számára hozzáférhető művészet legfontosabb, új formái kialakításának. Az előadás a "folytonos konferencia" gondolatát taglalja, példákat hoz az FIU eddigi és jelenlegi tevékenységéből, a közvetlen demokráciát segítő új vállalkozások és szervezetek létrehozásától a lelki munkáig, az egyének és csoportok széles spektruma közötti együttműködésen át az interdiszciplináris kutatásokban.
Shelly Sacks
Dél-Afrikában született. Művészeti tanulmányokat
folytatott. A Beuys által alapított FIU keretében 100 napig dolgozott a
kasseli Documentán a Mézpumpa a munkahelyen akcióban. A FIU-val és a glasgow-i
Goethe Instituttal együttműködve 1995-ben kollokviumot szervezett Glagowban
a szociális plasztikáról. 1997 óta az Oxford Brookes University művészeti
fakultásának rektora. 1998-ban az egyetemhez kapcsolódva megalapította
a Szociális Szobrászat Kutatóintézetet. Dél-Afrikában, Németországban,
Angliában dolgozik. Müvészi tevékenysége kiterjed az akciókra, helyspecifikus
munkákra, installációkra. Együttműködik a dél-afrikai társadalmakat támogató
kultúrális és politikai szervezetekkel.
délután
15.00
Rügyecskék
Faültetés Joseph Beuys tiszteletére
Rügyecskék Ember- és Környezetvédelmi
Közhasznú Alapítvány
16.30
Glózer László
A hírnév állomásai
Az életút, mint műalkotás
Előadásában Glózer László azt vizsgálja, hogy Beuys mint kivételes jelenség hogyan illeszthető be a 20. századi művészet történetébe. Az előadó az életutat mint megalkotott műremeket elemzi és értelmezi.
Glózer László
1936-ban született Szombathelyen. 1956 óta Németországban
él. Freiburgban és Münchenben hallgatott művészettörténetet, filozófiát,
régészetet. 1965 óta ír kritikákat a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak
és a Süddeutsche Zeitungnak. Az 1981-es kölni Westkunst-kiállítás katalógusának
szerzője. Több kiadványt és filmet készített modern művészeti témákról.
Jelenleg a hamburgi Hochschule für Bildende Künste professzora, modern
művészetet tanít.
17.20
Gerhard Theewen Németország
J. Beuys vitrinjei
A vitrinek Joseph Beuys művészetében már igen korán jelentős szerepet játszottak. Az előadás néhány kiemelt példán keresztül bizonyítja, hogy Beuys a vitrineket mint kis méretű térinstallációkat rendezte be. Ebből származik az a követelmény, hogy a jövőben a Beuys-kiállítások kurátorai ne a pontos méretarányok okvetlen betartására törekedjenek, hanem a vitrin-installációk elmélyült tanulmányozása után intuitív módon alakítsák ki minden tárgy terét.
Gerhard Theewen
1955-ben született Kölnben. A düsseldorfi Művészeti
Akadémián tanult. A Salon című művészeti folyóirat kiadója 1977 és 1984
között. 1991-ben publikálja Joseph Beuys vitrinjeinek leírását (Verlag
König, Köln). Cikkek és előadások, többek közt a Beuys-vitrinekről, és
olyan témákról, mint például Beuys és a humor. 1997-től 1999-ig a Művészeti
Akadémián oktatott művészettudományt.
18.20
Lucrezia De Domizio Durini Olaszország
Joseph Beuys: Difesa della natura
Lucrezia De Domizio Durini bárónő Beuys utolsó 15 évének közvetlen tanúja, a művésznek az emberről és a környezet védelméről alkotott elméletét ismerteti.
Lucrezia De Domizio Durini
Újságíró és kritikus, a Művészetek és Irodalom Lovagrendjének
tiszteletbeli tagja. 1971-től szoros együttműködést alakított ki Joseph
Beuys-szal, egészen annak haláláig. Több, mint hatvan, Beuys gondolatkörét
tárgyaló könyv szerzője, konferenciák, kiállítások szervezője. Műgyűjtő,
Beuys műveket adományozott többek közt az Uffizi Képtárnak Firenzében és
a Mitterand Alapítványnak Párizsban.
szünet
19.20
Friedhelm Mennekes Németország
Manresa
Ebben az akcióban Beuys összekapcsolta művészetfelfogását a plasztikai elmélettel és személyes válságkezelési tapasztalataival. Mindebben explcit módon a kora újkori baszk Loyolai Szent Ignác gondolataira hivatkozott. Az ő "Életemlékek" című írásából származik magának az akciónak a címe; Manresa egy katalóniai város neve, ahol Loyolai Szent Ignác élete fordulópontjához érkezett. Az előadás bemutatja az akciót, annak elemeit más akciókkal összefüggésben, és felvázolja filozófiai hátterét. Az akció fotódokumentációja a konferencia idején megtekinthető az előadóteremben.
Friedhelm Mennekes
1940-ben született Bottropban. 1961 óta jezsuita.
Bonnban, Münchenben és Frankfurtban folytatott filozófiai, politikatudományi
és teológiai tanulmányokat. 1980 óta gyakorlati teológiát és vallásszociológiát
tanít a frankfurti Philosophische-Theologische Hochschule Sankt Georgenben.
1987 óta a kölni Szent Péter jezsuita templom plébánosa. 1979 óta szervez
kiállításokat a művészet és a vallás határterületein. 1987-ben megalapítja
a Kunst-Station Sankt Peter Köln elnevezésű kortárs művészeti és zenei
centrumot. Meghívott professzor Braunschweigben és Mainzban, számos előadást
tartott művészeti akadémiák művészettörténeti tanszékein, többek közt Berlinben,
Bécsben, Bloomingtonban (Indiana, USA) és Savannah-ban (Georgia, USA).
2000. október 28. szombat
9.00
Christa Maria Lerm Hayes Írország
"Egyszer még a Finnegans Wake-et is megcsinálom."
James Joyce szerepe Joseph Beuys műveinek genezisében
Joseph Beuys igen alaposan tanulmányozta Joyce Finnegans Wake című művét, szinte minden oldalához fűzött megjegyzéseket. Az előadás Beuys életművének azokat a motívumait követi, melyeknek kiindulópontja a könyv Beuys hagyatékából származó, általa preparált példánya, illetve az úgynevezett Ulysses-folytatás. Mindez számos mű új értelmezéséhez ad kulcsot. A legújabb kutatások eredményeinek első bemutatása
Christa Maria Lerm Hayes
1967-ben született. Művészettörténeti, angol irodalomtudományi
és történelmi tanulmányokat folytatott Heidelbergben, Londonban, Bonnban
és Kölnben. Ez utóbbi helyen Antje von Gravenitz asszisztense volt. Dolgozott
a van der Grinten/Beuys Archív Nordrhein-Westfalen gyűjteményében, a zürichi
James Joyce Alapítvány ösztöndíjasa volt. Írországba történt áttelepülése
óta a dublini Unversity College és más ír egyetemek előadója. Publikációinak
és előadásainak tárgya Joyce, Beuys, Warburg és az ír művészet.
9.45
Antje von Graevenitz Hollandia
Joseph Beuys: Scala Libera - 1985
Beuys egyik legutolsó művét az ugyanakkor keletkezett művészeti írások és az 1985-ös Ich glaube című mű tükrében tárgyalja az előadás, összevetve az alkímiai, vallási és művészettörténeti jelenségeket. Beuys életművének és más művészek műveinek összehasonlítása tematikai azonosságok nyomán.
Prof. Dr. Antje von Graevenitz
1940-ben született Hamburgban. Könyvtárosi, művészettörténeti,
régészeti és etnológiai tanulmányokat folytatott Münchenben és Hamburgban.
Számos publikációja jelent meg a modern művészet körébe tartozó antropológiai
és kultúrtörténeti témákban. Sok évig dolgozott művészeti folyóiratoknak,
továbbá holland kultúrpolitikai intézményekben. 1989 óta a kölni egyetemen
általános művészettörténetet tanít, elsősorban 20. századot.
szünet
11.00
Matthias Bunge Németország
Imágó és imagináció
Kép és képfogalom Joseph Beuys felfogásában
Joseph Beuys a képfogalmat egész, széleskörű művészi
kifejezőeszköz-tárára kiterjesztette. Szerinte maga a plasztikai elmélet,
munkásságának e központi eleme is "kép", "gondolatkép". A kibővített
művészetfogalmat a "gondolat képi formába öntéseként" jellemzi, és megállapítja,
hogy a gondolatnak végül mindig "képinek" kell lennie.
A kiválasztott példák jól illusztrálják az imágó
és az imagináció funkcióját és érvényességét, ahogyan a művész a képtől
és a képzelőerőtől eljut a szociális plasztika gondolatáig.
Matthias Bunge
1956-ban született Saarbrückenben. A Saarlandi Egyetemen
művészettörténet, klasszikus archeológiát és filozófiát tanult. Jelenleg
az Eichstatti Katolikus Egyetem művészettörténész vendégprofesszora. Saarbrückenben
él.
Délután
15.00
F.I.U. - Találkozó
Dokumentáció
Rainer Rappmann, Dieter Schwerdtle
17.00
Peter Schata Németország
Méz-pumpa a munkahelyen
A Mézpunmpa a munkahelyen installáció egy nagy teret átfogó, függőleges és vízszintes elemeket egyaránt magában foglaló elemekből áll, egy középső géptérrel, melyben egy pumpa (a mézpumpa) és elektromotorok végeznek fizikai munkát, míg egy szomszédos térben (a munkahelyen) számos ember végez szellemi tevékenységet, melynek központi kérdései az ember és a társadalom. Előadásában Schata elemzi a koncepciót, illetve ennek az időszakos installációnak a kisugárzását a kibővített művészetfogalom alapján.
Peter Schata
1950-ben született Hertenben. Grafikát és szabad
művészetet tanult a düsseldorfi Művészeti Akadémián. Később anglisztikát,
filozófiát, pedagógiát és politikatudományt hallgatott. 1976-ban megalapította
az Achberger Verlagot. 1977-ben a kasseli Documentán együttműködött Joseph
Beuys-szal a Mézpumpa a munkahelyen című projektben. Kiadója a documente
No.1 - Esti beszélgetések című műnek. 1981 óta a gazdasági szférában dolgozik.
1998 óta filozófiai és irodalomtudományi tanulmányokat folytat.
szünet
20.00
Johannes Stüttgen Németország
A közvetlen demokráciáról
2000. október 29. vasárnap
9.00
Beke László Magyarország
Joseph Beuys ma: Világ/Nézet
Joseph Beuys életében a 20. századi avantgárd művészet legfontosabb alakjának, ezen belül a háború utáni német művészet megújítójának számított. Halála óta vita folyik arról, mi is az ő szerepe a 21. század művészeti előkészítésében. Az előadás a Beuys-recepció radikális változásait vizsgálja az elmúlt tíz év folyamán.
Beke László
1944-ben született Szombathelyen. A budapesti ELTE
Művészettörténet Tanszékén végzett. 1996-2000 között a Műcsarnok főigazgatója.
1996-ban a Velencei Biennálé magyar pavilonjának kurátora. 2000 szeptembere
óta az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének igazgatója. Számos írása
jelent meg a kortárs művészet témakörében, több kiállítás kurátora.
10.00
Plénum
Összegző pódiumbeszélgetés
A beszélgetést vezeti Rainer Rappmann.
Az egyes előadások hossza a megadott időpontok között
az előadóktól függ. A programváltozás jogát fenntartjuk.
A konferencia német és magyar nyelven zajlik.
Szervezők:
PATHY ZSÓKA (Németország)
MAYER MARIANN, REGŐS ANDREA (Műcsarnok)
beuys@mucsarnok.hu
www.beuys.c3.hu