|
| |||||||||||||||||
I. TANÁRKÉPZÉSI ALPROGRAMA mozgókép és médiaoktatás közoktatási integrációja erősen függ attól, hogy a felsőoktatásban, az egyetemi és a főiskolai képzésben megjelennek-e azok a tanárképes szakok, amelyeken a hallgatók magas szinvonalú képzésben részesülhetnek. ELTE-BTK Az ELTE BTK-n az esztétika tanszéken, a média szak mellett az 1994/95-ös tanévtől kezdte meg a működését az a program, amelyet a kari, majd az egyetemi tanács szakalapítási előterjesztésére előbb a MAB 1996 végén akkreditált, majd az FTT 1997 végén javasolta a szak megindítását az MKM felsőoktatási főosztályának - ún. "A" szakként. A szak gazdája Kovács András Bálint filmesztéta, egyetemi docens -, jelenleg a Párizsi Magyar Intézet Igazgatója. Ez a szak lehet a modellje a magas szintű elméleti és gyakorlati felkészültséget biztosító mozgóképtanár-képzésnek. Az alakuló szak curriculumának és oktatási tapasztalataink a figyelembe vétele más felsőoktatási intézmények számára is egyszerüsítheti a szakalapítási eljárást. A programban résztvevő hallgatók első csoportja az 1997/98-as évben fejezi be mozgóképelméleti és pedagógiai tanulmányait az alakuló szakon, míg a második csoport az 96/97-es tanévben kezdte meg a 8 szemeszterre tervezett kurzust. A hallgatók a programra az ELTE BTK-ról (de más egyetemekről, így a Pázmányról vagy a Képzőművészeti Főiskoláról is) felvételt nyerhettek az első év végén -, sikeres felvételi esetén. Az alapítás előtt álló szakon a két évfolyamon jelenleg mintegy 35 hallgató képzése folyik. A program heti 12-14 órában nyolc szemeszteren át filmtörténetet és filmelemzést, hat szemeszteren keresztül filmnyelvi gyakorlatokat és filmelméletet, továbbá egy-négy szemeszterben tömegkultúra elméletet, kritikaírást, televíziós műfajelméletet és szakmódszertant ill. tanítási gyakorlatot tartalmaz. A szakon többek között Kovács András Bálint, Király Jenő, Balassa Péter, Hirsch Tibor, Gelencsér Gábor, Geréb Anna, Galicza Péter, Hartai László, Sós Mária oktatnak. További főiskolai és egyetemi kezdeményezések a mozgókép és médiatanárképzés területén Az egyetemi-főiskolai körből több intézményből is kezdeményezték bizonyos fokig hasonló tematikával szakok megalapítását. A tanárképző főiskolák közűl elsősorban a BDTF (Szombathely) és az EKTF (Eger) összehangolt szakalapítási kezdeményezésének eredményeképpen a művelődési és közoktatási miniszter az 9/1998 sz. rendeletében szabályozta a mozgókép és médiakultúra szakirányú továbbképzési szak képesítési kövtelményeit, amelynek teljesítése szükséges a mozgókép-és médiapedagógusi szakképzettség megszerzéséhez. A JPTE Tanárképző Intézetében 1999 őszén indul a tanárjelöltek számára választható két éves mozgókép és médiatanár képzés, Lányi András irányításával. A Szinház és Filmművészeti Főiskola filmelmélet kurzusa olyan magasszintű követelményeket támasztó képzési forma, ahova elsősorban a filmművészet iránt érdeklődő, tanári végzettséggel rendelkező hallgatók nyertek felvételt, míg a Képőművészeti Főiskolán működő intermedia szak diákjai, ill. az Iparművészeti Főiskolán bizonyos rendszerességgel induló multimédia posztgraduális-kiegészítő szakok hallgatói elsősorban a rajz-vizuális kommunikációban szerzett jártasságukat bővíthetik a mozgókép és médiaoktatás irányában. A Kodolányi Alapítványi Főiskola Székesfehérváron, ill. az alakulóban levő nagykanizsai főiskola is önálló mozgókép és médiatanárképzésben gondolkodik, míg a KLTE-n a Művelődéstudományi és Felnőttnevelési tanszék keretében tervezik a képzést. A Pázmányon ill. számos egyéb felsőoktatási intézményben már ma is működő kommunikáció szakokkal együtt tehát a felsőoktatás számos pontján megkezdődött a mozgókép és médiapedagógusok teljes vagy részleges képzése.
| ||||||||||||||||||
|