Országh László–Magay Tamás: Angol–magyar nagyszótár.
Akadémiai Kiadó, 1998. 1779 p.
Országh László–Futász Dezső–Kövecses Zoltán:
Magyar–angol nagyszótár.
Akadémiai Kiadó, 1998. 1583 p.*
Az Akadémiai Kiadó a Klasszikus Nagyszótárak sorozatának első darabjaként jelentette meg az átdolgozott Angol–magyar / Magyar–angol nagyszótárakat. Régóta aktuális volt már e szótárak felújítása, hiszen a korábbi változat – noha számítógépen is megjelent – eredetileg az 1950-es években készült, utolsó kisebb javítása 1976-ban történt, így az eddig piacon lévő legteljesebb angol szótárunk lényegében közel 50 évvel ezelőtti nyelvállapotot tükrözött. Ezért különösen nehéz, felelősségteljes feladat volt az új kiadás elkészítése.
Már a kötetek kézbevétele is igazi öröm: kívül ízléses, jó minőségű borítás, belül szép, fehér papírra nyomtatott, olvashatóan szedett szócikkek. A lap szélére nyomtatott regiszter segít a keresésben. A szótár használatát jelentősen megkönnyíti, hogy egy-egy kötetben sikerült elhelyezni az eddigi kétszer kettővel szemben.
A szótárpárt böngészve valóban számtalan új szót találunk. A lapozgatva olvasgatás élvezete után ellenőriztem, hogy az Oxford English Dictionary (OED) 1992-es kiadásában 1980 után feltűnő szavak, jelentésárnyalatok közül melyeket tartalmazza az új angol–magyar (AM) szótár. Ennek eredményét foglaltam össze a mellékelt táblázatban. A teljesség kedvéért még két modern egynyelvű angol szótárt is bevontam a vizsgálatba. Mindkét szótár, a Cobuild és a Cambridge International Dictionary of English (CIDE), számítógépes korpusz (szöveggyűjtemény) felhasználásával készült, s az utolsó két-három évtized szókincsének minél teljesebb leírására vállalkozik. (A vizsgált szótárak méretének összehasonlításául: az egykötetes Cobuild és a CIDE egyaránt körülbelül 90 ezer címszót tartalmaz, az új angol–magyar 120 ezret, míg a 20 kötetes OED 92-es kiadása 450 ezret.)
A táblázatból látható, hogy az OED-ben publikált új szavak csaknem fele (21/53) került be az új angol–magyar szótárba, elsősorban azok, amelyeket már a CIDE is tartalmazza. Még olyan szavak is vannak benne, amelyek csak az OED-ben fordultak elő (Argie, backslash, coprocessor, hoolivan). Egy-két olyan szó viszont sajnos kimaradt, ami nemcsak az OED-ben, hanem a CIDE-ben is előfordult már: brill, kissogram, yuppie. A yuppie felvétele azért lett volna fontos, mert ez meglehetősen divatos angol szó: a Young Urban Professionals rövidítéséből eredő, kissé gunyoros elnevezés a „menő” fiatalokra (az utánnyomásba bekerült). Egész bonyolult szócsalád is alakult köré, ennek része a yap és a yumpie is, valamint a yuppification. Ez utóbbi egy városrész átalakítása oly módon, hogy a gazdag yuppie-k jól érezzék magukat benne.
Érdekessége, mulatságossága miatt lett volna jó a kissogram, kissagram szó felvétele: ez olyan születésnapi vagy egyéb alkalomból küldött jókívánság, amit egy csinos ifjú hölgy egy puszi kíséretében ad át. (Bizonyára jól menő üzletág lehet.)
A magyar–angol szótár címszóállományának felfrissítése sokkal nehezebb feladat lehetett, mivel sem új magyar értelmező, sem korszerű magyar–idegennyelvű nagyszótárunk nincs. Még az Értelmező kéziszótár „leporolt” változata is csak a közeljövőben jelenik meg. Így a kiadónak saját erejéből kellett – ráadásul igen gyorsan – megoldania ezt a kényes feladatot, amely alapos, körültekintő gyűjtőmunkát igényel. A címszavak közt böngészve úgy találtam, hogy ez – a rendelkezésükre álló rövid időt figyelembe véve – viszonylag jól sikerült. A bevezetőben is megemlítik, hogy szleng szavakat is felvettek a szótárba, álljon itt néhány példa: csaj, hapsi, pihizik, zsozsó, tropa, toplák. A szleng kifejezések egy része azonban véleményem szerint nem ilyen általános célú szótárba való; a jelek szerint kritikátlanul sok anyag került át az egyik főszerkesztő (Kövecses Zoltán) szlengszótárából. A csupán periférikusan használt kifejezéseket (pl. gádzsi) szerintem jobb lett volna kihagyni, a magam részéről nem „tobzódtam” volna a kifejezetten durva szavak számos ekvivalense felsorolásának „élvezetében” sem (pl. az angol–magyar részben a fucked up ekvivalensei). Annál is kevésbé, mert a minden tekintetben pontos ekvivalensnek tekinthető szó megadása ezekben az esetekben még nehezebb és kockázatosabb. Könnyen előfordulhat, hogy a szócikkíró félrevezeti a felhasználót, aki így esetleg a szándékoltnál durvább, az adott helyzetben nem megfelelő fordítást választ. Ebben a kérdésben is követendő példának tartom az említett Cobuild és CIDE szótárak gyakorlatát: csak a valóban gyakran, akár írott szövegben is előforduló tabu szavakat veszik be a szótárba, gondosan elmagyarázva, kik és milyen körülmények között használják azokat.
Felhőtlenebb élvezetet nyújtanak a nem kifejezetten szleng, inkább bizalmasként minősíthető új szavak: ciki, kápé, pofafürdő, tökjó. Külön örültem a csevej szónak, ami az idei nyár egy kedvelt publicisztikai vitatémája volt (Timár Gy.: Egy különös sorsú pesti szó. Népszabadság. 98. jún. 3.): létezik-e egyáltalán ez a szó, ha egy szótárban sincs benne. Ha létezik, hogyan kell írni, j-vel vagy ly-lyel? Itt mindenesetre megtalálhatjuk, ly-lyel írva.†
Természetesen számos, a technikai fejlődésnek köszönhető új szó van a szótárban: rádiótelefon, mágnesszalag, mikrohullámú sütő stb. Ez az új kiadás legnagyobb erénye. A társadalmi-gazdasági változást–visszaváltozást jól tükröző szócsaládokban is bővelkedik: adókibúvó, adókihágás, adókijátszás, adókikerülés. (Mennyi fontos szó, és ezek az árnyalatok…). Az adó szó összetételeinek alakulása jól példázza a szótár címszóanyagának változását: a korábbi kiadásban 119 ilyen összetett szó szerepelt (az adó műszaki jelentésével együtt), az új kiadásban 134. Néhány példa a kimaradt szavakra: adótárnok, adótiszt, adóvallomás, és az újonnan bekerültekre: adóparadicsom, adószorzó, adótáblázat, adótanácsadó. Az adó előtagú összetett szavak nagy száma jól illusztrálja, hogy a szótár szokatlanul kevéssé él a bokrosítás eszközével. Ez már a korábbi kiadásban is így volt, talán érdemes lett volna ebben a kérdésben bátrabban felülvizsgálni az eredeti kiadást. Rendszerint a magától értetődő produktív képzett és összetett alakok egyáltalán nincsenek külön címszóként kezelve a szótárakban, csak olyankor, ha valamilyen jelentésváltozáson ment keresztül a képzett alak (pl. olvasó). Szerintem nem érdemes például a tüzelőanyag szó minden összetett alakját külön felvenni: tüzelőanyag-ellátás, tüzelőanyag-fogyasztás, tüzelőanyag-gazdálkodás, tüzelőanyag-rendszer, ha a megadott ekvivalensek mechanikusan képezhetők az összetétel tagjaiból, ráadásul pedig ugyanezeket az utótagokat mégegyszer felsorolni az üzemanyag szó alakjainál is. Ezek a szavak igen hasznosak – a kötőjeles írásmód miatt – a magyar helyesírási szótárban. Bokrosított formában vagy példaként még a kétnyelvű szótárban is indokolt egy-kettőt közülük felsorolni.
Igen jónak tartom a kiadónak azt a törekvését, hogy az általuk megjelentetett nagyszótárak magyar címszóállományát egységesíteni kívánják. A fentebb említett kifogásaim is arra utalnak, hogy nagyon nagy szükség volna egy alaposan kidolgozott, mintának tekinthető magyar címszóállományra. Az igazán jó megoldás hosszú távon az volna, ha – célszerűen az MTA Nyelvtudományi Intézetével együttműködve – elkészülne egy olyan naprakész magyar címszóadatbázis, amely a különböző méretű és célú szótárakhoz ajánlott aktuális címszólistát foglalná magába. Ebből automatikusan leválogatható lenne a kb. 150 000 szavas nagyszótár, a 80 000 szavas középszótár és a 30 000 címszavas kisszótár ajánlott címszóanyaga. Ez az adatbázis természetesen folyamatosan bővülne, aktualizálódna, az időközben divatjamúlttá vált kifejezések valamilyen minősítést kaphatnának.
Nemcsak a szótár címszóállománya újult meg, helyenként egy-egy új jelentést is betoldottak, pl. a boot szó számítástechnikai ’rendszerindítás’ fordítását.
A szócikkek belsejében hiányoltam, hogy tipográfiailag nem különülnek el az egyszerű példamondatok a kötött idiómáktól. Egy ilyen nagyigényű munkában erre érdemes gondot fordítani. A szótárról megjelent kritikák arra utalnak, hogy a szócikkek sok más tekintetben is javításra szorulnak. Az újabb átdolgozáskor célszerű lenne figyelembe venni a szótárt használó szakemberek véleményét.
A nyomtatott változat alapjául szolgáló korszerű SGML adatbázis-formátum lehetővé teszi, hogy további, kevésbé tűzoltó jellegű átdolgozások készülhessenek. A későbbi felújításokban célszerű lenne nagyobb mértékben figyelembe venni a jelenlegi lexikográfiai tendenciákat: a példákat legjobb lenne párhuzamos korpuszokból1 válogatni. Arra kell törekedni, hogy mindkét irányú címszólista minél nagyobb korpuszon alapuljon, ehhez már az eddig összegyűjtött magyar számítógépes korpusz is elégséges lehet, az angol korpuszok mennyisége és minősége pedig természetesen messze felülmúlja a magyarét. A modern angol szótárakból számos jó ötletet át lehetne venni (pl. vonzatok, szinonimák, antonimák a margón).
A jövő szótárához is a jelenlegi adatbázison keresztül vezet az út: ebben majd a felhasználó dönti el, hogy az egynyelvű vagy többnyelvű szótár adataira kíváncsi-e éppen, akar-e részletesebb jelentésárnyalatra bontást, vagy csak a főbb jelentésekre kíváncsi, hány példát szeretne megnézni, milyen korszakokból, milyen műfajokból és így tovább.
Az említett kisebb-nagyobb hiányosságok ellenére úgy gondolom, jogosan állítja a kiadó, hogy felújította a nagyszótárakat. Nemcsak a kötés és a nyomdatechnika változott, a tartalom is – a korábbi kiadásnál lényegesen jobban – megfelel a ma igényének. Bízom benne, hogy a hamarosan megjelenő német és francia szótárak is legalább ilyen mértékű és minőségű átalakuláson mennek keresztül.
Pajzs Júlia
* A cikk rövidebb változata megjelent az ÉS 1999. január 15-i számában „Országh = Szótár” címen.
† A csevej (Rejtő Jenő szava!) a dörej, zörej stb. analógiáját követve j-vel írandó, ahogyan az AkH. 1994-es lenyomata a szót már tartalmazza. A szerk.
1 Párhuzamos korpusznak nevezik az egy (vagy több) nyelvre lefordított és egységes formában számítógépen tárolt szövegeket. Ezek közül azok az igazán jól használhatók, amelyekben mondatszinten van megje-löl-ve, melyik eredeti mondatból mi lett a lefordított változatban. Angol-magyar (továbbá bolgár, észt, francia, ro-mán, szlovén) viszonylatban ilyen Orwellnek az 1984 című regénye alapján készült párhuzamos korpusz.
