Apáczai-napok a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolán

Rangos esemény színhelye volt 1998. október 15–16–17-én a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola. Az Apáczai-napok keretében nemzetközi tudományos konferencia zajlott három témakörben, hét szekcióban.

Sokan jelentkeztek előadással a hazai felsőoktatási intézményekből, szlovákiai és burgenlandi kutatóhelyekről. A tudományos életben ismert szakemberek úgy vélték, érdemes főiskolánk rendezvényén részt venniük.

A magyarságkutatás 1997-ben indult intézményünkben egy díjnyertes pályázat eredményeként. Célja: Északnyugat-Magyarország, Burgenland és Csallóköz térségében a magyarság történeti és jelenkori anyagi és szellemi kultúrájának feltárása, komplex vizsgálata. A kutatások a földrajzi nevek összegyűjtésére, a keresztnevek vizsgálatára, iskola- és sporttörténeti kutatásokra terjednek ki elsősorban.

Az egyes szekcióülések ezek köré a témák köré szerveződtek:

– Az iskola és művelődéstörténet szekcióban hallottunk a hazai pedagógusképzés és továbbképzés történetéről, a kisebbségi magyar társadalmak értékszemléletéről, a burgenlandi magyarságkutatás eredményeiről, a Révkomáromi Városi Egyetem tevékenységéről és a szlovákiai magyarság körében végzett kutatásokról, valamint a hozzájuk szervesen kapcsolódó témákról.

– A földrajzi- és keresztnévkutatás szekcióban az előadások sokszínűségét mutatta, hogy a névtan általános kérdései, az oktatásban való felhasználása és a konkrét névtani kutatások mellett helyet kapott a gyermekszleng vizsgálata, valamint napjaink helyesírási problémái is.

– A sporttörténet szekció előadói az ókortól napjainkig tekintették át egy-egy korszak módszereinek változását, olimpiai és sporttörténetét határainkon innen és túl, de kitértek megyénk nemzetközi sportkapcsolataira is.

– A szakmódszertani kutatások eredményeiről három szekcióban számoltak be az előadók. A felnőttnevelés szekcióban a felnőttoktatás módszertani megújítása, motivációs tényezői, a humán tényezők jelensége, regionális sajátosságai kerültek előtérbe.

– A gyermekirodalmi szekció érdekessége volt, hogy előzetesen többféle témában hallgatói pályázatot is hirdettek. A pályaművekből – vers- és meseillusztrációk – kiállítás nyílt a konferencia idején. Az eredményhirdetést a beküldött irodalmi alkotások bemutatása tette hitelessé.

Október16–17-én közel száz előadás hangzott el. Ezek közül a földrajzi- és keresztnévkutatás szekció témáját szeretnénk röviden bemutatni.

Hajdú Mihály „A névtan általános kérdései az oktatásban” címmel tartotta bevezető előadását. Megtudtuk, hogy a névtant közel 800 éve művelik Magyarországon, de önelvű tudománnyá csak a közelmúltban vált.

A hallgatóságra utalva részletesen szólt arról, hogy a névkincs felkutatásában milyen nagy szerepe van a pedagógusoknak. Az iskolásokat is be lehet vonni a keresztnevek, becézőnevek, állatnevek feltárásába; de minden esetben meg kell őket ismertetni az eredményekkel is.

Ezt követően a tulajdonnév változásáról, értelmezésének sokszínűségéről beszélt, és a köznév és a tulajdonnév közti különbség meghatározásának nehézségeit elemezte.

Ördög Ferenc Győr-Moson-Sopron megye helységneveinek motivációit és nyelvi eszközeit elemezte. Környékük településelnevezéseiben leggyakrabban a birtoklás ténye volt a motiváció, többféle nyelvi megjelenítésben. De bőven található példa arra is, amikor a tájrészlet, az egykori gyepűvonal, a vámszedőhelyre való utalás volt a névadás indítéka.

Hegedűs Attila a földrajzi köznevek regionális kötöttségéről, Cs. Nagy Lajos a felvidéki hallgatók identitástudatáról beszélt, amelyet helyi névgyűjtő munkájuk is befolyásol. Császi Ildikó Zoboralja történeti helyneveit mutatta be. Beckl János és Unti Mária a burgenlandi magyar helynevek változásairól, névadási motivációiról tartott előadást. Unti Mária a felsőőri magyar népsziget négy faluja közül Alsóőr és Őrisziget jelenkori földrajzi neveinek névélettanát vizsgálta.

A délutáni szekció fő témája a keresztnévkutatás volt. Vörös Ferenc a szlovák és magyar utónévkönyv összehasonlító elemzését bemutató előadásából megtudhattuk, hogy a szlovákiai magyar keresztnevek divatjának alakulásában fontos szerepet játszott és játszik a nyelvi és a települési tradíció, valamint a politika is.

Koi Balázs Egy falu keresztneveinek vallomása című előadásából Tiszabezdéd helység keresztneveinek történetét ismerhettük meg. Vizsgálódásaink középpontjában azok a tényezők álltak, amelyek az utónevek alakulását befolyásolták.

Fercsik Erzsébet a keresztnevek szerepét vizsgálta a budapesti utcanévadásban. T. Somogyi Magda a növény- és állatnevek szerepét elemezte a budapesti utcanévadásban. A következő előadás témája két, határral mesterségesen elválasztott településrész keresztneveinek alakulása volt, melyet Héder Ágnes előadásában hallgathattunk meg. Azt is megtudtuk, hogy a felekezeti hovatartozás is nagymértékben befolyásolta a névválasztást.

Október 17-én a szekcióelnök tisztségét Ördög Ferenc töltötte be. Ezen a napon elsőként Koncsol László pozsonyi író előadása hangzott el a csallóközi földrajzi nevek származtatásának témájában. Részletesen szólt Patonyok mikrotörténelméről és névanyagáról.

Bíró Ferenc a vízneveknek a helynevek alakulásában betöltött szerepéről beszélt. Ezt Ábrahám Imre előadása követte, melyben a névadás népi alternatívái elevenedtek fel a hallgatóság számára.

A Körös Főiskola kutatócsoportjának tagjai egy Békés megyei kutatás eredményeiről számoltak be. Virágné Horváth Erzsébet tanárnő és két hallgatója műhelymunkájának témáját a gyermekszleng vizsgálata alkotta. A konferencia zárásaként Lendvainé Décsy Kornélia az intézmények közül a bankok nevében előforduló helyesírási sokféleséget elemezte.

A konferencia zárása megerősítette bennünk, hogy sok tennivalója van a nyelvtudománynak mai megváltozott világunkban. Iránymutatásra, tájékoztatásra, szélesebb körű nyelvművelésre van szükség. Bízunk abban, hogy a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola mostani tudományos konferenciája egy sorozat kezdete volt. Mivel a magyarság jelentős része határainkon kívül él, a velük való kapcsolattartás feladatunk és kötelességünk. Úgy véljük, hogy ezek a konferenciák a fő színhelyei a felelősséggel, tudatosan vállalt magyarság megőrzése érdekében folytatott tudományos tevékenység széles körű megismertetésének.

Domonkos Krisztina–Zsédely Anita