Magyar helyesírási szótár*
Valljuk meg: olvasottság, műveltség ide, írásrutin, vizuális tapasztalat oda, mindannyian belebotlunk egy-egy olyan szóba, kifejezésbe, aminek leírásakor ingadozik nyelvérzékünk, „elbizonytalanodik” helyesírásunk. Különösen akkor, ha a szó maga olyan új vagy idegenszerű, hogy nincs mihez viszonyítanunk, igazítanunk írásképét, leírását. Ezért is tekinthető helyesírásunk egyik alapművének, nélkülözhetetlen tájékozódási kézikönyvének az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent, megújult, felfrissített Magyar helyesírási szótár – helyesírásunkért, írásbeli műveltségünkért.
A helyesírás nemzeti önazonosságunk része, látható, őrizhető jele, a nemzet összetartó kapcsa, olyan, mint a magyar zászló vagy a himnusz. A helyesírás szükségessége nálunk elfogadott tény, evidencia. Nem olyan nagyvonalúan kezelt dolog, mint az angoloknál, ahol az összetételek egybe-, külön- vagy kötőjellel való írása csaknem mindegy, s nem is olyan vita tárgya, mint a németeknél, ahol a nemrég lezajlott helyesírási reform csaknem botrányok alapját képezte. Az 1831-ben alapított Magyar Tudós Társaság már a következő évben elkészítette az első magyar helyesírási szabályzatot (Magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai) azzal a felkiáltással, hogy „győzzön a jobb”, s nem kirekesztően, hatalmi szóval erőltette az újat, hanem demokratikusan, mintegy felajánlva, felkínálva a köz javára. Ez az elv érvényesül azóta is. Nem a törvény erejével, hanem csupán „alkotmányozó” javaslattételként, a nyelvi-beszédbeli változások tiszteletteljes követőjeként, a teljes magyarságra vonatkozó állásfoglalásként születtek a későbbi szabályzatok is. 1832 óta immár tizenegy, a legutóbbi 1984-ben látott napvilágot, s a következő szabályzat valamikor 2005–10 között jelenik meg. (Ahogy mondani szokták, egy-egy szabályzatnak illik egy emberöltőt kibírnia, hiszen a gyors változtatásokkal senki nem tudná elsajátítani.)
A helyesírás szinteződéséről is szólni kell e helyen. Van az általános iskolai szint, a középiskolai szint, a tanárok szintje (elsősorban magyartanároké) s a legmagasabb szint, a profiké, egy-egy szakterület kiemelkedő képviselőié. (Így főleg a térképészek, geográfusok, térképkészítők számára jelent meg 1998-ban ugyancsak az Akadémiai Kiadó gondozásában A földrajzi nevek helyesírása.) Így az új szótár széles rétegek érdeklődésére tart számot, igen nagy iránta az érdeklődés, ezt bizonyítja, hogy a könyveladási listán dobogós helyen volt 1999 augusztusában a Helikon könyvesbolt felmérése szerint.
A helyesírási szabályzatban a 10. kiadás óta van szótárrész. Ez azonban terjedelménél fogva szűk, így 1961-ben megalkották a Helyesírási tanácsadó szótárt (9 változatlan lenyomatot élt meg), majd 1988-ban kézbe vehettük a Helyesírási kéziszótárt, ez 3 változatlan lenyomatban jelent meg. Évszázadunk utolsó évtizedében (mondhatnánk azt is, hogy a rendszerváltás, -változtatás óta) a technikai, gazdasági és társadalmi fejlődés hatására nyelvünk szókészletében jelentős változások mentek végbe: szavaink egy részének korábbi gyakorisága csökkent, más szavak fontossága pedig nőtt. (Századunkban egyébként most harmadszor fordul elő, hogy hihetetlen mértékben változott a szókincs. Először az 1. világháború, majd a 2. világháború hozott gyors változásokat. Oka a technikai fejlődés volt, valamint az, hogy a trianoni békeszerződés elvágta az országot azoktól a német nyelvű területektől, amelyeknek fogalmait, szavait nyelvünk addig gyakran átvette a németből. Másodszor pedig 1945 után volt jelentős módosulás a társadalmi, politikai élet megváltozása miatt.) Tehát ismételten szókincsünk mozgása tette szükségessé az 1988-ban megjelentetett Helyesírási kéziszótár korszerűsítését, felfrissítését, a Magyar helyesírási szótár megjelentetését. A szakemberek joggal vélték úgy, hogy most lehetséges, szükséges és időszerű a változtatás. Ez elsősorban a szóanyag bővülését jelenti: mintegy tízezer új adattal gazdagodott a száznegyvenezer szót tartalmazó kötet, míg közel ezer idejétmúlt címszó kimaradt. (Ezt a későbbiekben részletezem még.) A félreértések elkerülése végett tehát két alapvető dolgot érdemes kiemelni. 1. A szabályzat nem változott (!), a 11. kiadás van még mindig érvényben, ezért szerepel az új helyesírási szótár alcímében a következő: a Magyar Tudományos Akadémia szabályai szerint. 2. A Helyesírási kéziszótár is használható még, csak természetesen abban sok új kifejezésünket nem találjuk meg.
A kötet szerzői: Deme László, Fábián Pál és Tóth Etelka, lektorai Keszler Borbála és Szathmári István. A változásokat négy csoportba sorolhatjuk.
1. Kimaradt a szótárból körülbelül ezer idejétmúlt tétel. Például: cséplőellenőr ifjúgárda-parancsnok, lakbéradó, lottóház, tagkönyvcsere, köfa (községfejlesztési alap), Vörös Csillag Tsz., tsz-istálló, Nagybajom Nagyközségi Közös Tanács, Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, pártcsoport, agglegényadó, széncsata, sztahanovista, bizalmi gyűlés, Abház ASZSZK stb. Itt említhetjük meg azokat a példákat is, amelyek kicserélődtek: tanácselnök – polgármester, tanács – önkormányzat.
2. Új szavak, szószerkezetek kerültek be. Például: apport, apportál, barter, barterügylet, bróker, brókercég, brókerház, lízing, lízingdíj, lízingszerződés, lízingrendszer, lízingel, tender, tenderkiírás, tendergyőztes, szponzor, szponzorál, nonprofit (szervezet), privatizáció, reprivatizáció, projekt, menedzserkalkulátor, menedzserbetegség, menedzserasszisztens, válságmenedzser, liberalizáció, liberalizálás, ombudsman, ombudsnő, szamizdat, aberráns, ablakmosó folyadék, adatbázis-hordozó, autópályadíj, autópálya-bérlet, e-mail, e-mailezik, élelmiszerdiszkont, fizető-autópálya, járműtörzskönyv, magánnyugdíjpénztár, mikró (mikrohullámú sütő), PIN kód, taj-szám, adójóváírás, áfa, áfa-törvény, szja, agrárszektor, akkreditívmódosítás, akciófilm, dereguláció, Állami Számvevőszék, csecsenföld, dekóder, dominóeffektus, euró, eurokonform, eurorakéta, EU-tagság, Európai Unió, intercity, pop-corn, vezetőedző (feladatkör), NAT (Nemzeti alaptanterv), alsófokú oktatási intézmény, angol nyelvtanfolyam, diszgráfia, diszlexia, nyelvvizsga-bizonyítvány, Országos képzési jegyzék (OKJ), szemléltető szöveg, Szent Korona, (s a Szent Jobb is nagy kezdőbetűs most már mint nemzeti ereklye), webgazda, weboldal, WHO, CD v. cédé, CD-lejátszó v. cédélejátszó, CD-ROM, komputer, Internet (intézmény), internet (távközlési rendszer). A kisbetűs írásmód küzdelem a hajlongó nagybetűk járványa ellen, ezt tükrözi a szótárba felvet szócsalád is: internetcím, internetkapcsolat, internetkiszolgáló, internet-hozzáférés, internetezik, internetforgalom, internethasználat, internethasználó, internetkiadvány, internetszabvány, internetkiszolgálás, internetszolgáltató, internettelefon.
3. A szótár újdonsága az úgynevezett történelmi jelzést kapó földrajzi nevek csoportja: pl. Leningrád történelmi minősítést kapva (tört.) a Szentpétervár főalak alatt keresendő, de a sztálingrádi csatát sem lehet volgográdi csatára átkeresztelni. A Varsói Szerződés, a Német Demokratikus Köztársaság, Kelet-Berlin, Hazafias Népfront, Békevilágtanács, Komszomol, Vörös Hadsereg, Világifjúsági Találkozó, Magyar Népköztársaság szintén történelmi minősítést kapott többek között.
4. Igen sok, széles körben elterjedt, közérdekű, közismert idegen szó fonetikus átírása is megtörtént. (Így két gonddal kevesebb: le tudjuk írni és ki tudjuk ejteni. Ugyanakkor félmegoldás, hiszen ez azt is jelenti, hogy a szó hivatalosan is befogadtatott a magyar nyelvbe, miután nem sikerült neki találó magyar megfelelőt keresni és elterjeszteni.) Néhány példa: aerobik, bébiszitter, csip (chip), csipkártya, díler, dzsúsz, fájl (file), fájlnév, fitnesz, fitneszszalon, flopi, helló v. heló, holokauszt, kapucsínó, klip, lobbi, logó, menedzsment, neszkávé, szkinhed, szkennel, szkenner, szolárium, imázs, sztreccsnadrág, tonik, tviszt, tvisztel, vaksz, vakszol, videoklip stb.
A további terveket illetően az Akadémiai Kiadó a szótárt meg kívánja jelentetni CD-ROM-on, s így a számítógép helyesírási ellenőrző programjai is bővíthetők, s ma már ez is nagyon fontos, jelentős terjesztője az újításoknak, a helyesírásnak.
Minya Károly
* Szerkesztőségünk örömmel adott helyet Minya Károly rövid, lényeglátó híradásának; egyszersmind emlékeztet a következőkre. – A szótár szerzői munkájuk VI. lapján ezt írják: „A szótár anyaggyűjtésének és szerkesztésének tanulságos történetét külön tudományos közleményben szándékozzuk majd megírni”. Reméljük, hogy ezt a tudománytörténeti dokumentumot mielőbb megkapjuk a szerzőktől, s a szótárról ennek alapján is eszmecsere indulhat meg napjaink helyesírásának kérdéseiről.
