Minden ’mindenki’ jelentésben

1991 szeptemberében nyelvjárásgyűjtő úton voltunk – az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek mintegy 30 magyar szakos diákja és 10 egynéhány tanár – Erdélyben, a Gyergyói és a Csíki-medencében, valamint a Gyimesi-szorosban. Kolozsvárra visszajövet – a székely kapukat megcsodálandó – a buszról leszállva gyalog mentünk végig Máréfalva főutcáján. A falusiak közül többen kijöttek a kapuba, vagy a kapun belülről néztek kedvesen bennünket. Az egyik kerítés mögött álló idősebb asszony így szólt, amikor illedelmesen köszönvén elmentünk a házuk előtt: „Be örvendünk, hogy magyar köszöntést hallunk. Jöjjenek minden!” Vagyis: jöjjenek mindnyájan. A minden úgynevezett általános névmás itt ’a szóban forgó, a számba jöhető személyek közül mindegyik; mindenki’ jelentésben szerepel. Tehát úgy, ahogy első világirodalmi rangú költőnknek, Balassi Bálintnak a Katonaének című versében olvashatjuk:

Vitézek! mi lehet
Ez széles föld felett
Szebb dolog az végeknél?
Holott kikeletkor
Az sok szép madár szól,
Kivel ember ugyan él;
Mező jó illatot,
Az ég szép harmatot
Ád, ki kedves mindennél.

„Mindennél”, azaz: mindenkinél.

A Történeti-etimológiai szótár szerint a minden -en eleme valószínűleg módhatározórag, a szó tehát eredetileg ’mindannyian, összesen’ értelmű volt. És folytathatjuk: mint ahogy Balassi Bálint versében, illetőleg ma is a máréfalviak nyelvében. A TESz. egyébként ilyen példát hoz a XIV–XV. századi Jókai-kódexből: „valak magat alatattya menden felmagatatk” és a XV. századi Apor-kódexből: „meg agatok […] menden kik krnl aiandokokat aiandokotok”. Úgy látszik azonban, hogy a tiszántúli nyelvjárásokban is él a szó ilyen jelentésben máig. Csűry Bálint, a kiváló debreceni nyelvjárástudós 1936-os Szamosháti szótárában a Szatmár megyei Túrricse községből közöl idevágó adatokat: „Oth vótak azok mndenn” és „Mndenn ot vótuk.” Aztán Szabó Pál Szakadék című 1939-es regényében – tehát mondhatnánk: a biharugrai nyelvjárásban – találkoztam efféle mondatokkal: „Ezért csatangol az egész fiúiskola szétszóródva a faluban. [Új bekezdés.] Gyerünk a Vásártóba! – indítványozza Bakos Feri […] Most minden a Vásártó felé fordulnak.” „(Szita Pista mondja) […] itt azonnal kell valamit tenni, azonnal, míg az apja él, az anyja él, míg minden élnek.”

De hadd utaljak még arra is, hogy az Értelmező szótár Katona József Bánk bánjából idézi a következő mondatot: „Udvarod átkozza minden”, azaz: mindenki. És Petőfinél szintén találkozunk a szó ilyen használatával:

A halálos beteget
Meggyógyítja szemsugára…
Így írák le őt nekem,
Így beszéle róla minden.

Tehát: mindenki. A Petőfi-szótár több hasonló példát is közöl.

Szathmári István