|
Milyen elemekből áll a Hegykő falunév?
Korábban a Magyar Nemzet többek között a következő balesetről tájékoztatott: „Nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel közlekedett Hegykő (Győr-Moson-Sopron megye) külterületén személygépkocsijával egy német állampolgár…” Kíváncsi voltam, hol lehet ez a falu. A térképen meg is találtam, viszont teljesen sík területen, a Hanság szélén, Fertőszentmiklóstól északnyugati irányban. Kérdés, honnan kaphatta a nevét, hiszen se hegy, se kő nem található a közelében.
A korábbi adatok megadják a magyarázatot. A Földrajzi nevek etimológiai szótára 1262-ből így jelzi a nevét: Igku (olv.: igykü). Tehát az igy és a kő szónak az összetétele. A régi *id – igy szavunk azt jelenthette, hogy ’szent’. Ez őrződött meg az egyház szóban is, amely korábban ’szent ház’, vagyis ’templom’ értelmű volt (ma is azt mondjuk: székesegyház). A ’szent kő’ jelentésű igy kő eredetileg arra utalt, hogy azon a helyen a pogány magyarok áldozati köve állhatott. Ezt igazolja a falu német neve is: Heiligenstein.
Később azonban az id – igy szó kiszorult nyelvünkből, aztán természetesen megszűnt a szent köveknél való áldozás is, ilyenformán az igy kő mintegy értelmetlenné vált. Ezen segített az úgynevezett népetimológia. Az összetételt úgy értelmesítették, hogy az igy előtagot a más helységnevekben gyakran előforduló hegy szóval helyettesítették, nem törődve ennek a szónak a más értelmével, illetve azzal sem, hogy a második elem, a kő milyen jelentést vesz fel az új összetételben.
A hegy szó – mint ismeretes – rendszerint a dombnál magasabb kiemelkedést jelenti; kő szavunknak pedig helységnevekben gyakran a következő az értelme: ’kúp alakú sziklacsúcs, sziklás hegy’, illetve mint helynévi utótag a késő középkorban épült hegyi várak megnevezésére is szolgált (példa az előbbire: Istállóskő a Bükkben; Oltárkő Erdélyben, a Békás-szorosban; – az utóbbira pedig Somoskő Nógrádban vagy Csókakő Fejér megyében).
Szathmári István
|