Legyen egységes az Európai Unió magyar nyelvű terminológiája!
Az EU adminisztratív és közigazgatási nyelvezetének magyar fordítása

1. Bevezetés

Az Európai Unió felépítésével, közigazgatásával és adminisztrációjával kapcsolatos információ pontos rögzítése és átadása fontos politikai és gazdasági érdekünk. Az Európai Unióból érkező információ továbbításához pontos, szakszerű fordításokra van szükség. A szakszerű fordítás alapfeltétele a terminológia, a már kialakult vagy kialakulóban lévő szaknyelv megfelelő alkalmazása. „A normák szerint rendszerezett terminológia segítségével hatékonyabban tudnak együttműködni az adott terület szakemberei, mivel felgyorsul közöttük a kommunikáció folyamata” (Sager 1998: 257). Különösen fontos ez a közigazgatási, jogi szaknyelv esetében, hiszen a jogi szabályozás nyelvi megnyilvánulásban ölt testet: a szöveg szakmai és nyelvi pontossága egymást feltételezi.

A terminológia lényegéhez tartozik tehát a nyelvi norma: „Valamilyen normarendszer nélkül nincs nyelv, nem létezik nyelvi közlés. A nyelvi közlés lényegében azért is válik lehetségessé, mert az egyes nyelvi elemeket a történelmileg kialakult hagyomány alapján ugyanúgy értelmezi a közlő, mint a befogadó. Különösen fontos a nyelvi norma szerepe a szaknyelvekben, hiszen a szakközlemények rendszerint új információt hordoznak, vagy legalább az olvasójuk számára újakat. … Arra … törekednünk kell, hogy az újonnan alkotott szakszavak minél több követelménynek eleget tegyenek. … a leendő szakszavaink a lehetőséghez mérten egyszerűek, hajlékonyak, ha módunk van rá magyarosak, a szaknyelvi terminológia vagy a nómenklatúra rendszerébe jól beilleszthetők, s lehetőleg időállóak legyenek” (Seregy 1989: 32, 36).

Az informatika és a globalizáció korszakában az Európai Uniónak és a Közösségen kívül élő országoknak egyaránt érdekük a nyelvi kompatibilitás kialakítása: „…a 90-es évekre a magyar nyelv számítógépes szempontok alapján történő leírása is fontos lett az egységes európai nyelvi infrastruktúra szempontjából. … Az érdeklődés tehát részben magára a magyar nyelvre, részben pedig az annak gépi leírásához használt módszerre irányul” (Prószéky 1996: 30).

E kompatibilitás kialakítása két elv alapján történhet: egyrészt a számítógépes feldolgozhatóság érdekében közelednünk kell az Európai Unió hivatalos nyelveinek szakszókészletéhez, másrészt törekednünk kell a megfelelő magyar nyelvű terminológia kialakítására. Ez utóbbira már azért is szükség van, mert a terminológia elemei szoros kapcsolatban állnak a köznyelvvel. „A köznyelvi szókészlet és frazeológia gazdagításában a társadalmi nyelvváltozatok egy ideje már jóval nagyobb szerepet játszanak, mint a nyelvjárások. …A szakszókincsek ma már a magyar szókészletnek nagyobb részét alkotják, mint a közmagyar szavak, s bizonyos számítások szerint jóval több szaknyelvi írásbeli produktum jelenik meg, mint köznyelvi vagy irodalmi. … a magyar nyelv leginkább fejlődő, szókészletükben gyarapodó részei a szaknyelvek” (Kiss 1995: 83).

2. Tapasztalataink

A Gödöllői Agrártudományi Egyetem szakfordító szakán a Fordítástechnika tantárgy keretein belül az Európai Unió tevékenységével foglalkozó írásokat is fordítunk, mivel ez a feladat számos fordítástechnikai ismeret megszerzésére ad alkalmat. Az is fontos szempont, hogy mire ezek a diákok elvégzik agrár szakjuk mellett a szakfordító szakot is, napi munkájukhoz valószínűleg jól kell majd ismerniük az EU terminológiáját, fogalmait, idegen nyelven és magyarul egyaránt.

Európai uniós közigazgatási terminológiai szótár tudomásom szerint még nem látott napvilágot Magyarországon, ezért kutatómunkát kellett folytatnunk a hallgatókkal, ha a viszonylag általánosnak tekinthető nyelvhasználatot fel akartuk tárni. A párhuzamos (angol és magyar nyelvű) szövegek vizsgálatából azonban kiderült, hogy az EU közigazgatásával foglalkozó szövegek magyar fordításaiban korántsem egységes a terminológia, illetve a szakkifejezések helyesírása. Ezek az ingadozások sokszor egyetlen dokumentumon belül is megfigyelhetők.

Az alábbiakban a dokumentumokban talált szóalakok, szószerkezetek nyelvészeti rendszerezése után mutatványt közlünk a különböző megoldásokból, minden szócikk elején feltüntetve, milyen alakot tartanak megfelelőnek a szakemberek: a jogász, a nyelvész és a fordító.

3. A jelenségek rendszerezése

A) A hivatalos közleményekben, a jogi kiadványokban, a jegyzetekben, valamint a népszerűsítő füzetekben ugyanazon terminológiai egység fordítását olykor több formában is megtalálhatjuk:

1.	idegen szóval (például: implementation – implementáció angolos helyesírással is: implementation; directive – direktíva; quota – kvóta);
2.	az idegen szót magyar képzővel ellátva (például: implementation – implementálás);
3.	a megfelelő jelentésű magyar kifejezéssel (például: implementation – kivitelezés és megvalósítás; directive – irányelv);
4.	lexikai behelyettesítéssel (például: implementation – alkalmazás; quota – mennyiségi korlátozás).

B) A szószerkezetek szintaktikai és szemantikai szerkezete is sokféle:

1.	a forrásnyelvi alak reprodukálása úgy, hogy a szószerkezet egyik elemének pontos magyar megfelelője helyett fogalmi rokonságot mutató más magyar szót alkalmaznak (például: common policies – közös elvek);
2.	tükörfordítás (calque) (például: common policies – közös politikák);
3.	tükörhibrid, amikor a magyar fordításban használatos szóösszetételnek egyik eleme idegen (angol) kölcsönszó, a másik eleme egy angol szó magyar egyenértékese (például: regional development – regionális fejlesztés);
4.	mindkét szó az angol elemek magyar egyenértékese (például: regional development – térségfejlesztés);
5.	idegen szó használata, bár megvan a magyar terminológiai megfelelő is (például: technology transfer – technológiatranszfer);
6.	magyar toldalékokkal (képzőkkel) ellátott, magyarított, angolból kölcsönzött szóalak, mely felismerhetetlen és érthetetlen, bármelyik nyelv oldaláról próbáljuk is megközelíteni (például: co-decision [procedure] – kodecíziós [határozathozatali forma]).

(Az első három jelenség megfogalmazását Országh László kategóriáira építettem [Országh 1977: 151].)

C) A szószerkezetek és összetételek fordításának helyesírása következetlen (például: convergence criteria – konvergencia-kritériumok / konvergencia kritériumok / konvergenciakritériumok)

D) Az átvett idegen szavak helyesírása is sokféle. Találkozunk

1.	megőrzött idegen írásmóddal (például: implementation – implementation);
2.	az idegen és a magyar írásmód keverésével (például: projects – projectekkel);
3.	magyarított – fonetikus – átírással (például a tulajdonnevek között: Strasbourg – Strasszburg).

E) A fordítók számára olykor probléma, hogy hogyan fordítsák a szervezetek és intézmények nevét – a legfontosabb intézmények között is van olyan, melynek nevét több, eltérő magyar fordításban látjuk (például: Economic and Monetary Union – Gazdasági és Monetáris Unió / Gazdasági és Pénzügyi Unió / gazdasági és monetáris unió; European Court of Auditors – Számvevőszék / számvevőszék / Európai Közösség Könyvszakértői Bíróság).

F) Az intézménynevek helyesírásában is akad következetlenség, olykor ugyanazon intézmény megnevezésében is:

1.	a több szóból álló intézménynév minden lényeges elemét nagy kezdőbetűvel írják (például: Economic and Social Committee – Gazdasági és Szociális Bizottság);
2.	a több szóból álló intézménynévben csak az első szó kezdőbetűjét írják nagy kezdőbetűvel (például: Economic and Social Committee – Gazdasági és szociális bizottság);
3.	vannak indokolatlanul különírt szavak (például: European Atomic Energy Community – Európai Atomenergia Közösség);
4.	indokoltan kötőjelezett alakok (például: European Coal and Steel Community – Európai Szén- és Acélközösség);
5.	birtokos személyjellel ellátott helyes alakok (például: Economic and Social Committee – az Európai Unió Gazdasági és Szociális Bizottsága); külön kérdést jelent, hogy a fordítók alkalmazzák-e az efféle tulajdonnevek előtt a határozott névelőt (ellentétes példa: Committee of Permanent Representatives of the Member States – Állandó Képviselők Bizottsága);
6.	a birtokos személyjel hiánya (például: European Court of Auditors – Európai Közösség Könyvszakértői Bíróság).

G) Következetlenséget tapasztalunk a rövidítések használatában is. Az EU működését leíró szövegek tele vannak különféle rövidítésekkel, melyekről tudomásom szerint eddig nem jelent meg magyar nyelvű önálló kiadvány. Ezért szövegenként más és más fordítói megoldást tapasztalunk:

1.	idegen rövidítés a magyar szövegen belül, értelmezés nélkül (például: EFTA, ECOSOC, GSP);
2.	az intézménynév fordítása után zárójelben áll az idegen rövidítés (például: Economic and Social Committee – az Európai Unió Gazdasági és Szociális Bizottsága (ECOSOC));
3.	az intézménynév fordítása után ott áll a magyar megfelelő rövidítése (például: European Central Bank (ECB) – Európai Központi Bank (EKB));
4.	a kifejezés magyar megfelelőjének rövidítése a név teljes magyar fordításának közlése nélkül (például: ESZAK).

H) A rövidítések, betűszók helyesírása sem egységes:

1.	a mozaikszónak csak az első betűje nagybetű (például: Coreper, Phare);
2.	a mozaikszó csupa nagybetűből áll (például: COREPER, PHARE, CAP).

I) A köznevek nagy kezdőbetűs írására sok példát találunk az angolról magyarra fordított kiadványokban. Az EU dokumentumaiban – az angol helyesírás szabályainak megfelelően – a rendeletek, programok, tervezetek nevét csupa nagy kezdőbetűs szóval közlik. A magyar fordítók olykor szolgai módon követik ezt az írásmódot, holott idegen a magyar helyesírási elvektől, különösen, ha nem címszóként, hanem szöveg közben, hivatkozásokban szerepel a kifejezés. Az írásmód révén elmosódik a köznevek és tulajdonnevek közötti határ, s ettől érthetetlenné válik a szöveg, például:

1.	program, egyezmény stb. neve, csupa nagy kezdőbetűvel (például: Common Agricultural Policy – Közös Agrárpolitika);
2.	program, egyezmény stb. neve, csupa kis kezdőbetűvel (például: Common Agricultural Policy – közös agrárpolitika);
3.	némelyik egyezmény nevét a jogi szakemberek is csupa nagy kezdőbetűvel ajánlják (például: Európa Megállapodás).

4. Példák

Az alábbiakban felsorolom, milyen példákat találtam a szóhasználat és a helyesírás következetlenségeire a különböző fordításokban, gyakran egyazon művön belül.

Jelmagyarázat:

–	piros: az angol forrásnyelvi kifejezés
–	vastag dőlt betű: a javasolt forma
–	vastag betű: az eddigi magyar célnyelvi megoldások
–	mindkettő mellett zárójelben feltüntettem a forrásra utaló számokat:
	–	az első arab szám a forrásművek jegyzékében látható sorszám
	–	a második arab szám az oldalszám (előtte római számmal a kötet száma)

A javasolt szóalak kiválasztásában Fábián Pál nyelvész (ELTE, MTA) – (F. P.), Király Miklós jogász (ELTE) – (K. M.) véleményére, valamint a Magyar helyesírási szótárban közölt alakokra – (MHSz.) támaszkodtam. Fordítástechnikai kérdésekben néhol a saját javaslataimat közlöm – (D. J.).

I. Névszók

1.	implementing (of a joint action) (11,11)
	implementációs elv (2, II, 97) (MHSz.)
	implementation (2, II, 97)
	kivitelezés (2, II, 96)
	alkalmazás (4, 61)
	implementálás (2, II, 97)
	megvalósítás (13, 18)

2.	project (16, 182)
	projektek (13, 10) (MHSz.)
	projectekkel (1, 6)

3.	26 directorates-general (DGs) (11, 14); each DG (11, 14); director general (11, 14)
	Főigazgatóság (1, 7; 13, 49) (K. M.)
	főigazgatóság (DG V) (10, 18)
	Főhatóság (4, 26)
	főigazgatóság (DG) (13, 31)

4.	directives (11, 11)
	irányelvek (1, 7; 2, I. 40; 5, 25; 4, 63; 4, 172; 7, 16) (K. M.)
	direktíva (10, 20; 12) (MHSz.)

5.	primacy of Community law (10,61) és Supremacy (MoBiDic, jogi szótár)
	a közösségi jog elsődlegessége (K. M.)
	a közösségi jog szupremáciájának tétele (2, I, 42) (MHSz.)
	szupremácia elve (1, 9) (MHSz.)
	a közösségi jog elsőbbsége (2, I, 42; 4, 242; 20)

6.	quotas (19, 334)
	mennyiségi korlátozások (1, 11; 2, I, 44; 4, 38) (K. M.)
	kvóta (6, 6; 7, 9)

7.	monitoring (16, 53)
	ellenőrzés (D. J.)
	nyomonkövetés (13, 11)
	nyomon követés (13, 36)
	monitoring (13, 37)

8.	Monitoring Committee (13, 15)
	Megfigyelőbizottság / Monitoringbizottság (F. P.)
	Nyomonkövetési (Monitoring) Bizottságok (13, 11)
	Megfigyelő Bizottság (Monitoring Committee) (13, 15)
	Ipari Monitoring Bizottság (13, 37)

II. Névszói szerkezetek

1.	common policies (11, 27)
	általános irányelvek (K. M.)
	közös politikák (1, 10)
	létre kell hozni közös politikákat (2, I, 16)
	közös elveket (érvényesítenek) (1, 6)

2.	technology transfer (11, 23; 16, 217)
	technológiatranszfer (F. P.)
	szakértelem átadása (13, 19) (D. J.)
	technológia transzfer (1, 6; 13, 23)

3.	the co-decision procedure (11, 6)
	együtt-döntési eljárások (1, 8) (K. M.)
	kodeciziós határozathozatali forma (2, I, 28)

4.	principle of subsidiarity (11, 26); subsidiarity (11, 15)
	a szubszidiaritás tétele/elve (2, I, 39; 2, I, 42; 7, 17; 5, 23) (K. M.)
	szubszidiaritás (1, 6; 5, 13)
	szubszidiaritási elv (5, 3)

5.	trans-European networks, TENs (11, 22)
	transzeurópai hálózatok (1, 8) (MHSz. – más összetételekben egybeírja a transz- előtagot a hozzákapcsolódó szóval: transzszibériai vasút)
	(egész) Európára kiterjedő / Európát átszövő / európai szintű (D. J.)
	transz-európai hálózatok (13, 4)
	transzeurópai dimenziójú (5, 2)
	a Transz-Európai Hálózat (13, 14)

6.	convergence (criteria) (16, 66)
	a konvergencia folyamata (10, 13) (MHSz.)
	konvergenciakritériumok (F. P.)
	konvergencia-kritériumok (1, 14)
	konvergencia kritériumok (5, 10)
	gazdasági tevékenysége magas fokú konvergenciát mutasson (10, 12)
	az egyensúlyban tartható konvergenciának az a szintje (10, 12)
	eleget tesznek-e a konvergencia kritériumainak (10, 12)
	konvergencia-programok (10, 13)
	gazdasági konvergenciáját (5, 10)

7.	single market (15, 75)
	egységes piac (2, I, 23) (K. M.)
	Egységes Piachoz (13, 25)

III. Szervezetek és intézmények neve, valamint rövidítéseik

1.	Economic and Monetary Union (EMU) (19, 159)
	Gazdasági és Pénzügyi Unió (2, I, 24) (K. M.)
	Gazdasági és Monetáris Unió (1, 4)
	gazdasági és monetáris unió (1, 14)
	EMU (1, 14)

2.	European Coal and Steel Community (ECSC) (2, II, 240)
	Európai Szén- és Acélközösség (4, 11; 2, II, 240) (F. P.)
	ESZAK (1, 5; 2, I, 19)

3.	European Atomic Energy Community (Euratom) (2, II, 241)
	Európai Atomenergia-közösség (F. P.)
	Európai Atomenergia Közösség (1, 5)
	EURATOM (1, 5)
	Euratom (2, II, 241); (13, 1)

4.	European Court of Auditors (11, 19)
	Számvevőszék (1, 8; 7, 6; 13, 3) (K. M.)
	az Európai Közösség Könyvszakértői Bírósága (F. P.)
	számvevőszék (4, 59)
	Európai Közösség Könyvszakértői Bíróság (3)

5.	Economic and Social Committee (11, 24)
	Gazdasági és Szociális Bizottság (1, 8; 2, I, 21; 4, 110; 7, 6) (K. M.)
	az Európai Unió Gazdasági és Szociális Bizottsága (ECOSOC) (5, 18) (F. P.)
	Gazdasági és szociális bizottság (3)
	ECOSOC (5, 18)

6.	the Official Journal of the European Communities (11, 25); the Official Journal (11, 20)
	az Európai Közösségek Hivatalos Lapja (4, 179) (F. P.) (K. M.)
	a Közösség Hivatalos Közlönye (1, 10)
	a Hivatalos Lapban (13, 13)
	EU Hivatalos Lap (13, 23)

7.	European Monetary System (EMS) (19, 158)
	Európai Monetáris Rendszer (1, 14) (K. M.)
	Európai Pénzügyi Rendszer (1, 15)

IV. Programok, rendeletek, tervezetek neve

1.	Common Agricultural Policy (CAP) és common agricultural policy (16, 58)
	közös agrárpolitika (1, 10) (MHSz.)
	közös mezőgazdasági politika (13, 2)
	Közös Agrárpolitika (13, 2)
	CAP (13, 2)

2.	Regional Development (11, 27)
	térségfejlesztés (13, 4) (D. J.)
	regionális fejlesztés (1, 6)
	vidéki fejlesztési (politika) (10, 16)
	regionális fejlődés (4, 170)

3.	General System of Preferences (2, II, 241)
	Általános Kedvezmények Rendszere (1, 12) (K. M.)
	GSP (1, 12)
	Általánosított Kedvezmények Rendszere (2, II, 241)

4.	Europe Agreement (17, 4)
	Európa Megállapodás (K. M.)
	Európai Megállapodás (1, 12; 14) (F. P.)
	társulási egyezmény (1, 12)
	társulási megállapodás (1, 12)

5.	PHARE (19, 310)
	PHARE (2, II, 242; 13, 55) (K. M.)
	a különböző Phare programok (10, 10)

V. Földrajzi név

1.	Strasbourg (7, 4)
	Strasbourg (MHSz.)
	Strasszburgban (1, 7)

5. A feldolgozott forrásművek jegyzéke

1.		Kulcs Európához. Európa Füzetek. Budapest, ITD Hungary, 1996.
2.		Király Miklós (szerk.): Az Európai Közösség Kereskedelmi Joga I. II. kötet. Budapest, ELTE ÁJTK, 1994.
3.		Gazdag Ferenc: Európai Integrációs Intézmények. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1992.
4.		Király Miklós (szerk.): Az Európai Közösségek Jogszabályainak Gyűjteménye 1. Alapintézmények. Budapest, Unió Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft. 1992.
5.		A „Diplomáciai szakszótár”, majd az „EU-Szótár” keretében eddig megjelentetett, EU-val kapcsolatos címszavak c. kiadvány, 1995.
6.		Engem is érint: 9 kérdés az EU-ról. Budapest, EU Fórum (a Külügyminisztérium támogatásával), 1996.
7.		Engem is érint: Az EU Unió Dióhéjban. Budapest, EU Fórum (KM támogatásával), 1996.
8.		Engem is érint: Az Európai Unió: Miért jó nekem? Budapest, EU Fórum (KM támogatásával), 1996.
9.		Európai Dialógus 1996/6. szám. Brüsszel, Európai Bizottság.
10.		The ABC of the Community Law. Luxemburg, Office for Official Publications of the European Communities, 1994.
11.		Serving the European Union. Luxemburg, Office for Official Publications of the European Communities, 1996.
12.		Népszabadság 1997. október (a további információ sajnos elveszett)
13.		Irány az EU. Az EU Strukturális Alapjai és a Közösségi kezdeményezések. A megoldás. Budapest, Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, 1997.
14.		A megoldás. (poszter) Budapest, MK Külügyminisztérium, 1996.
15.		European Integration. Luxemburg, Office for Official Publications of the European Communities, 1995.
16.		Thesaurus EUROVOC: Volume 3. Luxemburg, Office for Official Publications of the European Communities, 1995.
17.		Eur-Op News 97/2. Brüsszel, Európai Bizottság.
18.		Europe in 10 Points. Luxemburg, Office for Official Publications of the European Communities, 1995.
19.		Glossary of EC Terms and Acronyms. London, Butterworth, 1992.
20.		Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1989.

6. Konklúzió

Célszerű lenne az egységes nyelvhasználat kialakítása, hiszen a jogi-közigazgatási terminológiának a hétköznapi életben is gyakran alkalmazott elemei nem ingadozhatnak a szinonimák, átfedések, következetlenségek között. Össze kellene gyűjteni az eddig kialakított szótári anyagot az EU szövegek fordítóitól, a fordítások megrendelőitől (Igazságügyi Minisztérium, Külügyminisztérium, Kereskedelmi és Iparkamara, Mezőgazdasági és Földművelési Minisztérium stb.). Az adatokat – a szakmai, nyelvészeti és számítógépes feldolgozás után – szótárba kellene rendezni. Jó lenne, ha az MTA Magyar Nyelvi Bizottsága is támaszt nyújtana ehhez a munkához. Az efféle csoportmunka nem újdonság a szakszótárak szerkesztésének történetében: így készült például az Orvosi helyesírási szótár is (Ferenczy 1992: 593). Amíg ez nem történik meg, a felsőoktatás nem tudja megfelelően felkészíteni a szakemberek következő nemzedékét az Európai Unión belüli munkára.

A nemzetközi tapasztalatok is jelzik, mennyire időszerű ez a feladat. Egy példa: a Budapesten 1996 őszén megrendezett TNE fordítástudományi konferencián a finn fordítók elmondták, hogy szakmai összefogás hiányában még a csatlakozást követő évben sem állt rendelkezésükre megfelelő szótári anyag az EU terminológiájáról, ami nagymértékben megnehezítette az amúgy is új, eddig ismeretlen feladatok előtt álló fordítók munkáját. (A finn nyelv volt az első nem indoeurópai nyelv a közösség nyelvei között, és számtalan újszerű problémával találták szemben magukat a fordítók és tolmácsok.)

Jó lenne legalább arra felkészülnünk, amire előre fel lehet készülni: a terminológia egységes használatára.

SZAKIRODALOM

Deme L.–Fábián P.–Tóth E. (szerk.): Magyar helyesírási szótár. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1999.

Dow, F. 1996. Scaling the Fortress – Preparation for Accession to the European Union. In: Klaudy K., Kohn J. (szerk.): Transferre Necesse Est. 69–75. Budapest, Scholastica, 1997.

Ferenczy Gy. 1992. Az orvosi helyesírási szótárról. Magyar Nyelvőr 117: 593–4.

Kiss J. 1995. Társadalom és nyelvhasználat. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.

Országh L. 1977. Angol eredetű elemek a magyar szókészletben. Nyelvtudományi Értekezések 93. sz. 151. Budapest, Akadémiai Kiadó.

Prószéky G. 1996. Nyelvtechnológia 2000. Modern Nyelvoktatás II. évf. 1–2. szám. 30–4.

Sager, J. C. 1998. Terminology – standardization. In: Baker, M. (ed.): Routledge Encyclopedia of Translation Studies. 355–8. London–New York, Routledge.

Seregy L. 1989. Nem szakszerű, ha érthetetlen. In: Bíró Á. (szerk.): Szaknyelvi divatok Budapest, Gondolat Kiadó, 28–36.

Dróth Júlia

SUMMARY

Dróth, Júlia

A unified Hungarian terminology for EU documents

Reading Hungarian translations of documents and publications of the European Union one often finds that some lexical items occurring in the administrative usage of the EU are not translated in a uniform manner. It would be expedient to develop a unified Hungarian usage since inconsistent terminology and makeshift translator’s solutions may lead to misunderstandings. The translators’ task is made difficult by the lack of an EU specialised dictionary that they could rely on. The creation of such a dictionary is vitally urgent for more reasons than one: First, it would unify usage and make it avoidable for the translator to unnecessarily adopt the foreign term. In other cases, on the contrary: the foreign word used by experts would be recommended as a terminological unit to be used. Furthermore, the dictionary would standardise the spelling of each word, given that the EU terminology raises a number of new issues, especially with respect to the way set phrases, names of institutions, and acronyms should be written.

Legyen egységes az Európai Unió magyar nyelvű terminológiája!Az EU adminisztratív és közigazgatási nyelvezetének magyar fordítása