Helyesírásunkkal helyesírásunkért
Beszámoló a 2000. évi Simonyi Zsigmond helyesírási verseny Kárpát-medencei döntőjéről

Az előzmények

Egy tanulmányi verseny szellemi erőpróba nemcsak a diákoknak, hanem a felkészítő tanároknak is; lehetőség arra, hogy összemérjék legjobb tanítványaik felkészültségét. Talán ezért fogadták oly nagy örömmel és lelkesedéssel országos helyesírási versenyünk hírét a magyar szakos kollégák. A verseny ötlete 1996-ban született meg egy, akkor még igen mostoha körülmények között működő, peremkerületi budapesti kisiskolában: a XVII. kerületi Szabadság Úti Általános Iskolában. Jurecz Emil igazgató úr és lelkes tanári csapata elhatározta, hogy fővárosi szintű helyesírási versenyt szerveznek az 5–8. évfolyam számára. Elképzelésüket valóra is váltották, és 1997 tavaszán megrendezték – sok-sok év után először – a fővárosi gyerekek helyesírási erőpróbáját. Ez olyan jól sikerült, hogy azonnal folytatásra gondoltak, de a szó valódi értelmében is kis iskola nem vállalhatta fel egy országos döntő lebonyolítását. Ekkor fordultak hozzánk, az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékéhez, hogy segítsünk az országos verseny megszervezésében. Fábián Pál tanár úr, Grétsy László tanár úr, Keszler Borbála tanárnő, valamint a kollégák az első pillanattól kezdve örömmel támogatták a verseny megrendezésének az ötletét. A tervezéshez és az előkészítéshez önzetlen segítséget kaptunk Benkes Zsuzsától, a magyar nyelvi tanulmányi versenyek felelősétől is. Mellénk álltak a szervezésben az egyetem és a főiskolai kar társtanszékei is. Így az országos versenyt 1998 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Mai Magyar Nyelvi Tanszéke szervezi az Anyanyelvápolók Szövetségének, a társtanszékeknek és sok-sok magyar szakos hallgatónak a támogatásával. A fővárosi verseny lebonyolítását továbbra is az ötletadó iskola önzetlen tanári csapata vállalja Budaváriné Béres Erzsébet fővárosi szaktanácsadó kolléganő segítségével.

A 10–14 éves korosztálynak szervezett versennyel az a célunk, hogy megszilárdítsuk a diákokban a magyar nyelv használata iránt érzett felelősségtudatot, erősítsük az anyanyelv szeretetét. Fontosnak tartjuk, hogy írásbeli munkáikban igényességre, pontos, értelemtükröző helyesírásra törekedjenek. A Simonyi Zsigmond helyesírási verseny a középiskolásoknak szervezett, Implom Józsefről elnevezett országos helyesírási verseny hagyományait követi.

A verseny előkészítése és szervezése

Az Oktatási Közlönyben és a Magyartanítás című folyóiratban megjelenő felhívás hatására már az első évtől kezdve minden megyei pedagógiai intézet benevezett a versenyre, és önzetlenül vállalták a válogatóversenyek lebonyolítását. A verseny a kialakult hagyományoknak megfelelően három fordulóból áll: területi, megyei és országos versenyből. A területi versenyeket az egyes megyékben maguk az iskolák szervezik, tehát az iskolai versenyt nevezik annak; más megyékben pedig a megyei döntőt megelőző regionális versenyeket tekintik területi versenynek, és ezt előzik meg az iskolai háziversenyek. A februárban megrendezésre kerülő területi és az április végi fővárosi, illetve megyei szintű versenyek időpontját közös megegyezéssel az országos szervezőbizottság állapítja meg. Minden fordulóhoz központi feladatlapokat, valamint tollbamondásszövegeket állítunk össze minden évfolyam számára. Az országos döntő időpontja általában május negyedik szombatja, helyszíne az Eötvös Loránd Tudományegyetem Piarista közi épülete. Az utolsó fordulóra minden megyéből évfolyamonként az első helyezetteket, a fővárosból évfolyamonként az első három legjobb tanulót hívjuk meg. Országos válogatóversenyt szerveznek már Felvidéken és Erdélyben is, ezek nyertesei jöhetnek a magyarországi döntőre; 2000-től Kárpátaljáról is érkeznek versenyzők; 2001-től pedig a Vajdaságból, Horvátországból, Szlovéniából is számíthatunk diákokra és felkészítő tanárokra. Ezért nevezzük jogosan 2000 óta az országos fordulót Kárpát-medencei döntőnek.

A verseny szervezését lelkes egyetemista és főiskolai hallgatók, egyetemi, illetve főiskolai oktatók segítik évről évre. Az előkészítésben fontos szerepük van: Balogh Judit, Kugler Nóra, Laczkó Krisztina, Markó Alexandra tanárnőknek, állandó segítőtársaink még Jakab Katalin könyvtáros kolléganőnk, Rankasz Mária tanszéki előadó és Mártonfi Attila PhD-ösztöndíjas hallgatónk. Nélkülözhetetlenek az előkészítő munkában a tanszék gyakornok hallgatói és lelkes segítőtársaik. A döntő napján 2000-ben is kb. negyven hallgató végezte a vendégfogadással, a verseny lebonyolításával, a javítással kapcsolatos teendőket. A majd harmincfős javítócsapat munkáját ebben az esztendőben is Fercsik Erzsébet főiskolai tanárnő irányította, Bodó Csanád, Farkas Tamás, Tátrai Szilárd és Kugler Nóra egyetemi oktatók voltak az évfolyamfelelősök.

A zsűri elnöke minden évben Fábián Pál tanár úr, társelnöke Grétsy László tanár úr, titkára Antalné Szabó Ágnes egyetemi oktató; tagjai továbbá: Balázs Géza, az ELTE tanára, Benkes Zsuzsa országos tantárgyi szakértő, Fercsik Erzsébet, az ELTE TFK tanára, Keszler Borbála, a Mai Magyar Nyelvi Tanszék vezetője, Nagy L. János, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola oktatója és az Implom József helyesírási verseny főszervezője, Völgyiné Reich Márta a verseny tanár szaktanácsadója. Zsűritag még minden évben egy-egy szaktanácsadó kolléga két megyei pedagógiai intézetből, 2000-ben Somogy megyét Horváth Margit tanárnő, Csongrád megyét pedig Pacz Béláné tanárnő képviselte. A feladatlapokat, valamint a tollbamondásszövegeket a területi és a megyei válogatóversenyekre, valamint az országos döntőre Völgyiné Reich Márta tanárnő segítségével Antalné Szabó Ágnes állította össze.

Hagyománnyá vált, hogy az országos döntő előtt Budapesten találkozunk a szaktanácsadó és a versenyfelelős kollégákkal, ekkor beszéljük meg a válogatóversenyek tapasztalatait, és készítjük elő az országos fordulót. Közösen fogalmaztuk meg a versenyszabályzatot, ennek módosításáról is csak közös megegyezéssel dönthetünk. A versennyel kapcsolatos minden dokumentum, tájékoztató anyag, az előző évi feladatlapok, tollbamondásszövegek az interneten is hozzáférhetők (l. http://mnyfi.elte.hu/maimagyar/simonyi/), valamint az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszéke gondozásában megjelenő Simonyi Zsigmond Helyesírási Füzetekben olvashatók.

A 2000. évi Kárpát-medencei döntő programja

Az első országos döntőt 1998 tavaszán tartottuk az ELTE-n igen nagy sikerrel, hasonlóképpen emlékezetes volt az 1999. évi döntő is. Különösen nagy szeretettel és lelkesedéssel készültünk a 2000. évi jubileumi döntőre, mivel tanszékünk ebben az évben ünnepli megalakulásának a 30. évfordulóját. Ebből az alkalomból nemcsak versenyt, hanem helyesírási pályázatot is hirdettünk. Örömmel fogadtuk a hírt, hogy a 2000. évi Kárpát-medencei döntőre az Oktatási Minisztérium képviseletében Pósfay Péter főosztályvezető úr is ellátogat.

A program a hagyományokhoz hűen az ünnepélyes megnyitóval kezdődött. Ekkor a zsűri elnöke, Fábián Pál tanár úr, valamint az egyetem nevében Balázs Géza tanár úr, az ELTE dékánhelyettese üdvözölte a résztvevőket. Ezután Pósfay Péter minisztériumi főosztályvezető úr mondott igen tartalmas köszöntőbeszédet. A megnyitón Laczkó Krisztina tanárnő értékelte a Helyesírásunk az ezredfordulón című, diákoknak meghirdetett pályázatunkat. Ekkor adtuk át az összesen 97 pályázóból a 31 legjobb pályázatot beküldő tanulónak, valamint felkészítő tanáraiknak az értékes könyvjutalmakat. Köszöntöttük Molnár Józsefné veszprémi tanárnőt is, akinek gazdag gyűjteményéből Simonyi Zsigmond-emlékkiállítást rendeztünk az előtérben. Nagy szeretettel üdvözöltük a határon túlról érkezett vendégeket, ők már előző nap megérkeztek szálláshelyükre.

A megnyitó után évfolyamonként más-más teremben elkezdődött a helyesírási verseny. 2000-ben összesen 105 magyarországi és határon túli diák mérte össze tudását, hatvan perc állt a rendelkezésükre a tollbamondás megírására és a helyesírási feladatlap kitöltésére. A verseny ideje alatt a több mint száz kísérő tanárnak, illetve a vendégeknek kiváló szakmai előadásokat tartottak: Grétsy László Nyelvében él-e a nemzet? Egy szállóige eredete és valóságtartalma, Deme László Helyesírási rendszerünk logikája címmel. A helyesírási erőpróba után szendviccsel, süteménnyel és üdítővel láttunk vendégül minden diákot és tanárt, valamint a vendégeket. Közben egy másik teremben sok-sok magyar szakos hallgató és oktató már szorgalmasan javította a tollbamondásokat és a feladatlapokat.

A fogadás után a tanárok számára nagyszerű előadásokkal folytatódott a szakmai program: Keszler Borbála Fontosak-e az írásjelek? és Fábián Pál A Magyar helyesírási szótárról című előadását hallgatták sokan nagy figyelemmel. A feladatlapok megoldását és a tollbamondásszövegeket Antalné Szabó Ágnes mutatta be az érdeklődőknek. Eközben ügyes hallgatók két teremben anyanyelvi játékokkal szórakoztatták a gyerekeket. Mindenkinek jutott csokoládé, apróbb ajándék a jó válaszokért. A javítás és az oklevelek kinyomtatása az előző évekhez hasonlóan és a terveknek megfelelően 15.30-ra befejeződött, kezdetét vehette a díjkiosztó ünnepség. A gálán minden diáknak és minden felkészítő tanárnak értékes ajándék könyvekkel, szakmai folyóiratokkal és emléklappal köszöntük meg a munkáját, évfolyamonként az első tíz helyezettnek pedig oklevelet és könyvcsomagot adtunk. Könyvutalványt kaptak a legeredményesebb megyék versenyzői, valamint különdíjat a legsikeresebb határon túli diákok. Mindannyian egyetértettünk abban, hogy ennek a versenynek nincs vesztese, csak győztesei vannak, hiszen a résztvevők egytől egyig országunk és a határon túli magyarlakta területek leghelyesebben író diákjai. A verseny színvonalát mutatja, hogy az igen nehéz feladatlapra és tollbamondásra kapható maximális 100 pontból a legjobbak – az előző két évi döntőhöz hasonlóan – alig egy-egy pontot veszítettek csupán, és a további helyezések is csak egy-egy ponton, gyakran félponton múltak.

A versenyt 1999 óta minisztériumi támogatással, valamint sok önzetlen szponzor segítségével rendezzük meg. 2000-ben jelképes aranyoklevéllel köszöntük meg azoknak a támogatóknak a segítségét, akik már harmadik alkalommal járultak hozzá felajánlásukkal a döntő sikeres megszervezéséhez. Aranyokleveles támogatóink voltak 2000-ben: az Akadémiai Kiadó, a Balassi Kiadó, a Chio Kft., az Enciklopédia Kiadó, a Jégbüfé, a Korona Kiadó, a Krónika Nova Kiadó, a Nemzeti Tankönyvkiadó, a Pauz Kiadó, a Reader’s Digest Kiadó, a Stiefel Kiadó, a Szemimpex Kiadó, a Trezor Kiadó. Támogatták még a versenyt: az Oktatási Minisztérium, a Magyar Nyelv szerkesztősége, a Magyar Nyelvőr szerkesztősége, az Alexandra Kiadó, az Anyanyelvápolók Szövetsége, az Élet és Tudomány szerkesztősége, a Ciceró Kiadó, a Corvina Kiadó, az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzata, a Fókusz Könyváruház, a Helikon Kiadó, a Libri Könyvpalota, a Magvető Kiadó, a Mozaik Oktatási Stúdió, a Műszaki Könyvkiadó, a Passage Könyvkiadó, a Pepsi-Cola, a Raabe Kiadó, a Szamos Marcipán, a Talentum Kiadó, a Tinta Könyvkiadó, az Unikornis Kiadó.

A helyesírási verseny tananyaga

A feladatlapok és a tollbamondásszövegek tananyaga egyetlen tankönyvcsaládhoz sem kötődik, hanem – megfelelő irányító tanterv megjelenéséig – a magyartanítás hagyományait követi. Az évfolyamonkénti tananyag szerkezetét és tartalmát, a feladatok nehézségi fokát és típusát egyeztettük a megyei, a fővárosi, illetve a kerületi szaktanácsadó kollégákkal, munkaközösség-vezetőkkel. A feladatlapok és a tollbamondások kb. 95%-ban felelnek meg az egyes évfolyamokhoz rendelhető magyar nyelvi műveltséganyagnak. Egy-egy olyan feladatot is kapnak általában a versenyzők, amely nem kapcsolódik ugyan szorosan az iskolai törzsanyaghoz, de logikus gondolkodással, megfelelő olvasottsággal megoldható.

Ebben az esztendőben március 30-án találkoztunk a magyar szakos szaktanácsadókkal és a versenyfelelősökkel az ELTE-n. Ekkor értékeltük a feladatlapok gyakorlattípusait, és megvitattuk az egyes évfolyamok versenyanyagát az előző évi tapasztalatok alapján. A következő tananyag-fölépítést és követelményrendszert fogadtuk el a verseny anyagának összeállításához:

5. osztály

• az 1–4. osztályban tanult helyesírási szabályok:
  • -ő, -ú, -ű a szavak végén;
  • hosszú és rövid magánhangzók, mássalhangzók a szótőben;
  • a toldalékok helyesírása (-ból, -ből, -t, -tt stb.);
  • írásban jelölt teljes hasonulás;
  • másképpen ejtjük, másképpen írjuk;
  • az egyelemű földrajzi nevekből képzett melléknevek;
  • az egyszerűbb tulajdonnevek kezdőbetűje;
  • az egyszerűbb igealakok írása;
  • -ly stb.
• a keltezés írása;
• a betűrendbe sorolás szabályai.

Csak az országos döntőn követelmény:

• a helyesírási alapelvek.

6. osztály

• az 5. osztályos tananyag;
• az egyes szófajok helyesírása (az igék, a főnevek, a melléknevek, a számnevek, a határozószók, a névmások, az igenevek, a névutók, az igekötők, a módosítószók írásával kapcsolatos tudnivalók stb.);
• a tulajdonnevek írásmódja;
• a tulajdonnevekből képzett melléknevek alakjai.

7. osztály

• az 5–6. osztályos tananyag;
• a mondatrészekkel kapcsolatos helyesírási tudnivalók (pl. a tárgy, a határozók kifejezőeszközeinek az írásmódja, az értelmező jelző írásjele stb.).

8. osztály

• az 5–7. osztályos tananyag;
• az írásjelek használata.

Csak az országos döntőn követelmény:

• a különírás és az egybeírás;
• a rövidítések és a mozaikszók helyesírása.

A feladatlapokról és a tollbamondásszövegekről

Minden évben igen szoros a küzdelem a Kárpát-medencei döntőn, hiszen országosan és a határon túlról is a legtehetségesebb diákok mérik össze helyesírási készségüket, tudásukat. Ezért szándékosan nehéz feladatlapokat állítunk össze, és ezekhez megfelelő színvonalú tollbamondásszövegeket fogalmazunk. Minden fordulóban megoldókulcsot és pontozási útmutatót készítünk a javítás segítésére. A feladatlapok és a tollbamondásszövegek szakmai lektorálására Völgyiné Reich Márta tapasztalt vezetőtanárunkat kértük fel.

Az országos döntőn minden feladatlapot ketten ellenőriznek a javítás után. Természetesen a versenyzők sorszámot kapnak, és csak a javítás befejezése után azonosítjuk a sorszámot a névvel. Holtverseny esetén – az Implom József-versenyhez hasonlóan – a jobb tollbamondást vesszük figyelembe. Ha ez sem dönti el az eredményt, akkor megosztjuk a helyezéseket. A feladatlap hibátlan megoldásával egységesen 70–70 pontot, a tollbamondással pedig 30–30 pontot lehet szerezni. A minél gyorsabb és objektívebb javítás érdekében minden hibát egyenrangú hibának számítunk – a tanárok kérésére a vesszőhiba kivételével –, és a hibákért egy-egy pontot vonunk le, a vesszőhibákért pedig fél-fél pont levonása jár. A tollbamondások szövege: témájuk, terjedelmük, az egyszerű és az összetett mondatok aránya, a leírandó kifejezések nehézségi foka stb. az életkori sajátosságokhoz és követelményekhez igazodik.

A szövegek témája 2000-ben a millenniumhoz kapcsolódott, és a feladatlapokban is előfordultak az ezredforduló megünneplésével kapcsolatos kifejezések. Így a legkisebbek mondatot alkottak a Szent István, valamint a Szentistván nevekkel, a nagyobbaknak ismerniük kellett a Szent Jobb kezdőbetűjét és a Szent István személynévből, valamint a vele kapcsolatos más tulajdonnévfajtákból képzett melléknevek helyesírását. A helyesírási alapelvekhez és az írásjelhasználathoz kapcsolódó szövegek is a magyar történelmi időket idézték fel.

A feladatok típusa követte az elmúlt évek kialakult hagyományait, így találunk közöttük: felismerési, átalakító, kiegészítő, feleletválasztó, csoportosító, mondatalkotó feladatokat, szóegyenleteket, totókat, hibakereső gyakorlatokat stb. Minden fordulóban és minden évfolyamon adunk olyan feladatot a diákoknak, amely a helyesírási tudatosságukat méri. Ez lehet: szabálymegfogalmazás, szabálykiegészítés, igaz-hamis állítások jelölése stb. Eleinte próbálkoztunk egyszerűbb szövegalkotási gyakorlatokkal is, pl. képeslap, hirdetés megfogalmazásával, de a tanár kollégák kérésére, a javítás egyszerűsítése érdekében 2000-ben már nem éltünk velük.

Záró gondolatok

Az elmúlt évek tapasztalatai, a felkészítő tanároktól és a diákoktól kapott visszajelzések azt bizonyítják, hogy szükség van erre a helyesírási versenyre, és hogy szívesen vesznek részt rajta a legtávolabbi falvak legkisebb iskoláinak tanulói is. A beszámoló után közölt eredmények, a legjobb helyezést elért tanulók névsora azt igazolja, hogy mindenki egyenlő eséllyel indul, bármilyen iskolában tanul is, ha kellő szeretettel, figyelemmel és szorgalommal foglalkozik helyesírásunkkal. Köszönjük a felkészítő tanárok áldozatkész munkáját, amellyel nem kis részben hozzájárulnak tanítványaik sikeréhez. A verseny nagyszerű eredményei irányadók mindannyiunk számára: meg lehet tanítani és tanulni a magyar helyesírást.

Befejezésül Fábián Pál tanár úrnak az első országos döntő megnyitóján elhangzott szavait idézzük: „Ez a verseny annak is bizonyítéka, hogy Önök nem egyszerűen csak birtokolni akarják anyanyelvüket, hanem tenni is akarnak érte azzal, hogy helyesírásunkat különös gonddal elsajátították, s hogy most tudásukat összemérik. Nem véletlen, hogy versenyünket Simonyi Zsigmondról neveztük el azért, mert az előző századforduló e nagy nyelvtudósa helyesírásunk fejlődését több tekintetben új utakra terelte, […] munkásságával új irányt szabott a magyar helyesírás fejlődésének. Tanítványai voltak: Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Juhász Gyula, Bárczi Géza, Pais Dezső, Gombocz Zoltán, Beke Ödön, Kertész Manó, Balassa József. És végső soron mi is valamennyien Simonyi Zsigmond tanítványai, követői vagyunk, hiszen az ő elképzelései élednek újjá mindig, amikor ceruzát vagy tollat veszünk a kezünkbe, vagy leülünk a számítógép elé.”

Melléklet

A 2000. évi Kárpát-medencei döntő egyéni versenyének eredménye
(Azonos pontszám esetén a tollbamondás eredménye döntött.)

Az 5. osztályosok versenyében az I–X. helyen végzett tanulók névsora

A 6. osztályosok versenyében az I–X. helyen végzett tanulók névsora

A 7. osztályosok versenyében az I–X. helyen végzett tanulók névsora

A 8. osztályosok versenyében az I–X. helyen végzett tanulók névsora

A 2000. évi Kárpát-medencei döntő csapatversenyének eredménye

Antalné Szabó Ágnes

SUMMARY

Antalné Szabó, Ágnes

With Hungarian orthography for Hungarian orthography

The author (the organiser of the Zsigmond Simonyi Orthography Contest of the Present-day Hungarian Language Department of Eötvös Loránd University Budapest) reports on the national orthography contest of 2000. However, the paper is more than just a report: it describes the history of the orthography contest and the problems she encountered in organising it; introduces the material, test sheets and dictation texts of the contest; and lists the individual and team results of the Carpathian Basin Final of the 2000 contest.