Helyesírásunk az ezredfordulón
Beszámoló a Simonyi-versenyre beérkezett pályázatokról

Az idén harmadszor megrendezett Simonyi Zsigmond helyesírási versenyhez kapcsolódóan a 2000. év tiszteletére a szervezők pályázatot is hirdettek Helyesírásunk az ezredfordulón címmel. A pályázatra bármilyen, a helyesírással kapcsolatos dolgozatot be lehetett küldeni, kb. öt oldalnyi terjedelemben (természetesen név nélkül, jeligével ellátva). A szervezők a dolgozatírást megkönnyítendő a következő témaköröket jelölték meg a versenyzők számára: helyesírási babonák, helyesírásunk és a kommunikáció, helyesírásunk és a stílus, helyesírásunk előzményei, iskolai helyesírásunk, helyesírásunk és a számítógép.

Az anyanyelvi pályázatot nagy érdeklődés kísérte. A szervezőket is meglepte, hogy közel száz dolgozat érkezett az ország különböző pontjairól. Nagy örömünkre szolgált, hogy sok színvonalas, ügyesen megírt, ötletes munkát olvashattunk. A legtöbb közülük szabályos szakirodalom-jegyzéket is tartalmazott. A többtagú zsűri a következő szempontok alapján értékelte a dolgozatokat: a) a pályázat kidolgozottsága, tartalmassága, szakmai színvonala, b) a munka újszerűsége, eredetisége, c) a dolgozat szövegének stílusa, nyelvhelyessége, helyesírása.

A legkedveltebb témakörök sorrendben a helyesírásunk előzményei, a helyesírásunk és a számítógép, valamint a helyesírási babonák voltak, mindhárom témára húsznál is több dolgozat érkezett. Közepes érdeklődés fogadta az iskolai helyesírással és a kommunikációval foglalkozó témát (témakörönként tíznél valamivel több dolgozattal). Legkevesebben (tíznél is kevesebben) választották a stílussal foglalkozó témakört.

A legtöbb szakirodalmi tájékozottságot és felkészülést a helyesírásunk előzményei témával foglalkozó dolgozatok igényelték. (Ebből a témából született egyébként a legtöbb pályamunka.) Ebben a körben a helyesírás kialakulásáról, történetéről, fejlődéséről, a nyelv alakulásáról, a nyelvi változásokról szóló dolgozatokat olvashattunk. A legtöbb munka jegyzéket is közölt a felkészülést segítő szakcikkekből.

A legötletesebb, legegyénibb dolgozatok az iskolai helyesírásunk témakörében születtek. Érdekes összefoglalásokat, beszámolókat küldtek a versenyzők az iskolában folyó helyesírás-tanításról, a tanulók helyesírástudásáról, a diákok dolgozataiban előforduló leggyakoribb hibatípusokról. Volt olyan dolgozat is, amely saját készítésű helyesírási tesztet mutatott be, a feladatok megoldásával és értékelésével. Az egyik pályázó teljesen egyéni megoldásként önálló riportot készített a magyartanárával, amelyben a helyesírás állapotát és az ezzel kapcsolatos legfontosabb tennivalókat boncolgatták az adott iskolában.

A helyesírásunk és a számítógép témájában a legkülönfélébb dolgozatok születtek. Ezek a munkák mind arról tanúskodnak, hogy a számítógép egyre fontosabb szerepet tölt be a családok s így a diákok életében is. A legtöbben a számítógép helyesírás-ellenőrző programjairól írtak, a számítógép hibafelismerő képességéről, az elválasztási gondokról, a programok előnyeiről és hátrányairól. Néhányan technikai jellegű megjegyzésekkel tűzdelték tele dolgozatukat, s a legtöbbet arról szóltak, hogy mikor melyik gombot kell a számítógépen használni a hibák kijavítására. Voltak pályamunkák, amelyekben az internetes levelezésről, a szövegszerkesztő programokról írtak. Többen hangsúlyozták dolgozatukban az ember szerepét, a helyesírástudás fontosságát a számítógép használata során. Arról is olvashattunk, hogy mire nem képes a számítógép: milyen hibalehetőségeket nem ismernek fel a programok.

A helyesírási babonákkal is elég sok dolgozat foglalkozott. Ebben a témakörben születtek a helyesírási szabályokat bemutató, a leggyakoribb helyesírási hibákat felsoroló, a helyesírás mai állapotáról szóló dolgozatok. Néhányan nyelvhelyességi, nyelvművelő babonákat is ismertettek munkájukban.

A helyesírásunk és a kommunikáció témaköréből érkezett dolgozatok a kommunikáció általános jellemzésével, az írásbeli és a szóbeli kommunikáció közötti különbségek bemutatásával, az írásjelek, a betűk szerepével foglalkoztak.

Kevesen választották a helyesírásunk és a stílus témakört. Született azért itt is egy-két érdekes dolgozat, amely a helyesírásnak mint stíluseszköznek a szerepét vizsgálta adott szövegekben.

A dolgozatok nagy számából és legtöbbjük színvonalas elkészítéséből, kidolgozásából az érezhető, hogy ez a 10–14 éves korosztály fontosnak tartja az anyanyelvi műveltség megszerzését, az anyanyelv ápolását, a helyesírás ismeretét. Időt és fáradságot nem kímélve ismerkedtek meg ezek a fiatalok a számukra új tudást, ismereteket adó szakirodalommal, s emellett saját ötleteikkel, elgondolásaikkal gazdagították a különböző témakörökben megírt dolgozataikat. Természetesen elismerés illeti a felkészítő tanárokat is, hiszen az ő lelkesedésük és kitartó munkájuk, segítségük nélkül bizonyára nem születhetett volna ennyi szép és színvonalas munka. Gratulálunk nekik, és a versenyzőknek is, s kívánjuk, hogy a jövőben is gyarapítsák tovább helyesírási, vagyis anyanyelvi ismereteiket, hiszen ahogy Kölcsey írta: „idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség”.

A Helyesírásunk az ezredfordulón című pályázat eredménye

A 97 pályázóból 30 tanuló ért el I., II. és III. helyezést. A többi tanuló eredményes pályázatáért különdíjas oklevelet vagy emléklapot kapott.

A Helyesírási babonák című témakörben

A Helyesírásunk előzményei című témakörben

Az Iskolai helyesírásunk című témakörben

A Helyesírásunk és a kommunikáció című témakörben

A Helyesírásunk és a stílus című témakörben

A Helyesírásunk és a számítógép című témakörben

Balogh Judit

SUMMARY

Balogh, Judit

Hungarian orthography at the turn of millennium

The Zsigmond Simonyi National Orthography Contest, now organised for the third time, included this year a competition entitled “Hungarian orthography at the turn of millennium”. Papers were to be submitted in the following topic areas: orthographic superstitions, orthography and communication, orthography and style, historical aspects of Hungarian orthography, school orthography, computer orthography. The author reports on the criteria of evaluation, the types of papers submitted in the various topic areas, and the way the papers were written.