A rendszer újabb jelentése
A Nyr. (115 [1991]: 348–51) hasábjain szóvá tettem a rendszer akkor még csak nem régóta kialakult politikai és sajtónyelvi használatát összetételekben a korábbi, általában az előtag többes számú használata helyett: intézményrendszer < intézmények, kapcsolatrendszer < kapcsolatok, érvrendszer < érvek, érvelés stb. Mint ott említettem, ez a használat semmiféle új jelentést nem ad hozzá az összetételhez, viszont nagyzoló, pontoskodó hatású. Keletkezését nem derítettem ki, bár megvolt az a gondolatom, hogy egy rendszerváltás előtti potentát szavajárása nyomán terjedt el. Többen úgy vélik, hogy a közepes műveltségű Grósz Károly, a volt miniszterelnök kezdte el használni.
Ám azóta a rendszer önálló használatában keletkezett új jelentés: ’berendezés, eszköz, gépalkatrész, készülék, műszer, szerkezet, szerszám’. Ez a használat egyre terjed, és mondhatni műszaki szövegekben lassan általánossá válik, kiszorítván a fent említett szinonimákat. Lássunk néhány példát (eredeti helyesírással):
Figyelő, 1999. május 20–26, 11.: Virtuálisan az Internet összes forgalma Cisco rendszereken keresztül zajlik.
Autó-Motor, 1999. 20, 10.: A választható extrák kínálatában a műholdas navigációs rendszer és a nyitható hátsó oldalablak is megtalálható.
38.: …(a Nisannál kifejlesztett riasztót, indításgátlót és központi zárat egyesítő biztonsági rendszer)…
40.: …nincs szükség arra, hogy a hidraulikus rendszer nyomása állandóan 1,2–2 baros szinten legyen…
61.: …külön D osztályú mono szubbasszus erősítőket terveztek a mélysugárzó rendszerek meghatására…
Jellemző, hogy e lapban a berendezés és a készülék csak egyszer fordul elő:
34.: …haladáshoz szükséges berendezések működtetésére szolgál;
62.: A készülék legfőbb érdekessége…
Igen gyakori e szóhasználat reklámszövegekben:
Tallózó, 1999. október 7., 1899.: Egy komplett rendszer svédacél alapon … csarnokrendszer kiegészítők.
Autó-Motor, 11.: A hibátlan rendszer elemeiben tökéletes. Hátsó borítólap: Kipufogó rendszerek
A budapesti Deák téri metróaluljáróban néhány évig olvasható volt ez a mozgó reklám: Beléptető rendszerek. Alighanem a korábbi gyári, üzemi bélyegzőórát hirdették modernebb kivitelben.
E jelentés szintén gyakori élőszóval közölt felhívásokban. A MALÉV járatain a repülőgép indulása előtt figyelmeztetik az utasokat a mobiltelefon és egyéb elektronikus készülékek használatának tilalmára, mert – úgymond – megzavarhatják a repülőgép „rendszerét” (rendszerét, műszereit, berendezését).
Az ÉKsz. a rendszer ilyen jelentését nem adja meg, ellenben O. Nagy Gábor–Ruzsiczky Éva Magyar szinonimaszótára (Budapest, 1978) feltünteti a rendszer szaknyelvi jelentését valamely bonyolult jelenségsorozatra vonatkoztatva és a mechanizmus, illetve a gépezet szavakra mint szinonimákra utalva.
Alighanem az összetett berendezések leírásakor, megnevezésekor keletkezett az újabb jelentés, amidőn e műszerek, berendezések egymással való összefüggésére, „rendszerére” akartak utalni. Ez maga után vonta e szerkezetek együttesére utaló jelentést, amely aztán átterjedt az egyszerű műszerek, berendezések, sőt gépalkatrészek megnevezésére. Ebben az esetben tehát az átvitt jelentésű szó kapott konkrét jelentést. Nem csoda, hiszen korunk száguldó sebességgel fejlődő technikai berendezései gyakran bonyolult rendszert alkotó kapcsolatban működnek.
A rendszer eredeti jelentése természetesen továbbra is használatos a köz- és a szaknyelvi stílusban, például:
Élet és Tudomány 1284.: A most felszerelt első füzért 2002-ben követi egy több tagból álló nagyobb blokk elhelyezése: befejezésekor a rendszer legalább tizenhárom füzért tartalmaz,
Autó-Motor 22.: Szintén sokat javult a fékrendszer…
A rendszer kifogásolt jelentésének elburjánzása nem egészséges, mert egyrészt túl általános, tehát kevésbé szakszerű, másrészt mert elszürkíti a stílust, hiszen több rokon értelmű szót szorít ki a használatból. Ne jöjjön tehát a rendszerváltás után a rendszer egyeduralma!
Fodor István
