Az információ befogadásának módjairól, a vevőre gyakorolt hatásáról, valamint az információs berendezés memóriájának az állapotáról szóló metainformációs igék
Jelen cikkemben olyan kérdéseket tárgyalok, amelyek szerves részét alkotják „A nyelv és a nyelvi kommunikáció alapkérdései” (ELTE, Szláv és Balti Filológiai Intézet. Lengyel Filológiai Tanszék. Budapest, 2000.) című könyvemben szereplő, metainformációkról szóló fejezetnek.
Ahhoz, hogy a vevő információhoz jusson, bizonyos beállítódásra van szüksége, amely főként a befogadandó információ fajtájától és a csatornában fellépő zajnak a nagyságától függ. A vevő kommunikációs tevékenysége nem akkor kezdődik, amikor az információ közvetlenül a receptoraihoz jut, hanem sokkal korábban. A vevőnek be kell állítania magát az információ befogadására, és ki kell választania azt a csatornát, amelyen az információ hozzá fog áramlani. Ezt a beállítódást a csatorna fajtájára nézve olyan igék tükrözik, amelyeknek a szemantikai struktúráját a következő módon írhatjuk le:
IGE = AZ INFORMÁCIÓ BEFOGADÁSÁRA IRÁNYULÓ TÖREKVÉS (BEÁLLÍTÓDÁS) +
+ AZ ÉRZÉKSZERVEK IGÉNYBEVÉTELE + METAINFORMÁCIÓS TÖBBLET.
A rezultatív igék vonatkozásában a képlet az alábbi formát ölti:
IGE = BEFOGADNI AZ INFORMÁCIÓT + AZ ÉRZÉKSZERVEK IGÉNYBEVÉTELE +
+ METAINFORMÁCIÓS TÖBBLET.
Nézzük meg a nyelvi példákat:
(1) A vizuális információ esetében a következő igékről van szó: lát, néz, átnéz, kinéz, nézeget, szétnéz, benéz, körülnéz, ránéz, alánéz, felnéz, les, kiles, bámul, bámészkodik, kukkol, bekukucskál, kukucskál, tekint, betekint, kitekint, feltekint, kémlel, kémlelődik, leskelődik, kikémlel, stíröl, szemlél, szemlélődik stb., valamint az olyan kifejezésekről, mint például: szemügyre vesz, kimereszti a szemét, feszülten néz, felemeli a tekintetét, szemével megkeres, kinézi a szemét, pásztáz stb. A rezultatív igék viszont a következők: meglát, megnéz, átlát, megles, megtekint, keresztüllát, megszemlél stb. A nyelvi grafikus kód segítségével rögzített információ szelektív befogadását az olyan igék jelzik, mint például: lapoz, átlapoz, fellapoz, lapozgat, fellapozgat, forgat (vminek a lapjait) stb.
(2) Az audiális információnál olyan igékről és kifejezésekről van szó, mint például: hall, hallgat, hallgatózik, fülel, végig hallgat, hegyezi a fülét, figyelmesen hallgat stb. A rezultatív igékhez sorolhatjuk például a meghallgat, lehallgat, kihallgat, kifülel stb. igéket.
(3) Az olfaktív (szaglás) információ vonatkozásában az olyan igéket említhetjük meg, mint például: szagol, szimatol, szaglászik, szagot vesz (az utolsó általában állatokra vonatkozik). A rezultatív igék: megszagol, megszimatol stb.
(4) A gusztatív (ízlelés) információ befogadására irányuló törekvést olyan igék tükrőzik, mint például: ízlel, kóstol, kóstolgat. A rezultatív igék: megízlel, megkóstol.
(5) A taktilis (tapintás) információ esetében olyan igékről beszélhetünk, mint például: tapint, tapogat, tapogatódzik, érint, hozzányúl. A rezultatív igék a következők: megtapint, megtapogat, megérint.
(6) A konkrét információs csatorna megjelölését nem tartalmazó igék sorát az alábbi igék adják: keres, keresgél, keresget, kutat, nyomoz, kotorász, motoszkál, böngész, kémkedik, fürkész, figyel, vizslat, vizsgál stb. A rezultatív tartalomra utaló igék: megkeres, felkutat, átkutat, talál, megtalál, megfigyel, kifürkész stb.
A fentiekből láthatjuk, hogy a vizuális receptorra utaló igék csoportja különösen gazdag. Ez a megállapítás más nyelvekre is érvényes, és valószínűleg azzal kapcsolatos, hogy a legtöbb információt az ember a vizuális csatorna segítségével szerzi meg. Nézzük meg közelebbről annak a metainformációs többletnek a tartalmát, amely a vizuális és az audiális csatornával, valamint az információbefogadás fajtájával függ össze:
NÉZ = igyekszik befogadni az információt + látás segítségével + információtöbblet = O;
MEGNÉZ, MEGSZEMLÉL, MEGTEKINT = NÉZ + arra törekszik, hogy az információ lehetőleg teljes legyen;
LES, LESKELŐDIK, LESELKEDIK = NÉZ + az információt más vevőnek szánták + arra kell törekedni, hogy az adó ne vegye észre, hogy az információt más vevő veszi fel, nem az, akinek eredetileg szánták;
KÖRÜLNÉZ, KÖRÜLTEKINT = NÉZ + az információ több oldalról érkezhet (az információforrás nincs megjelölve);
ÁTNÉZ = NÉZ + az információ szelektív befogadása;
ÁTLÁT = lát (=vizuálisan, szemével érzékel) + információt szerezni a vmin túl levő forrásból, illetve teljes információhoz jutni;
NÉZEGET = NÉZ + folyamatosan, hosszabb ideig vagy többször információt akar nyerni az adott információforrásból;
BÁMUL = NÉZ + a vevő jellegzetes állapota + ráérősen, csodálkozva, meglepődve viszonyulni az információforráshoz;
KÉMLEL = NÉZ + fürkészve, figyelmesen igyekezni információhoz jutni.
Hasonló metainformációs többlettel rendelkeznek azok az igék is, amelyek arról tájékoztatnak, hogyan állítja be magát a vevő az audiális információ befogadásákor. Ebből a szempontból kiindulva elemezzünk még néhány nyelvi példát:
HALL = befogadni az információt + hallás segítségével + információs többlet = 0;
HALLGATÓDZIK, HALLGATÓZIK = HALL + az információ nem ahhoz a vevőhöz továbbítódik, akinek szánták + arra kell törekedni, hogy az adó ne vegye észre, hogy az általa továbbított információhoz olyan vevő is hozzájut, akinek azt nem szánták;
HALLGAT = HALL + figyelemösszpontosítás az információ befogadásánál;
KIHALLGAT1 = HALL + az információnak a vizsgált objektum belsejéből kell következnie;
KIHALLGAT2 = HALL + az információ nem ahhoz a vevőhöz továbbítódik + arra kell törekedni, hogy az adónak ne legyen tudomása arról, hogy az általa közölt információhoz olyan vevő is hozzájut, akinek ezt az információt nem szánták;
FÜLEL1 = HALL + figyelemösszpontosítás az információ befogadásánál;
FÜLEL2 = hallgatózik;
LEHALLGAT = HALL + az információt nem ezzel a vevővel közlik (telefonon) + igyekezni kell az adó tudta nélkül ezt az információt megszerezni.
Ehhez a csoporthoz tartoznak a következő igék is:
KIKOPOGTAT, MEGKOPOGTAT, KIKOPOG = igyekezni kell felfogni az akusztikai hullám által továbbított információt, amely a vizsgált objektum belsejéből származik, és amelyet az információvevő szándékosan idézett elő azzal, hogy megkopogtatta az adott objektum felszínén elhelyezkedő, különböző pontokat.
A nyelvi tevékenység az ember különböző viselkedési formái között különösen fontos helyet foglal el. A nyelvi közlés több funkciót tölt be a kommunikációs folyamatban. Nemcsak az alapinformációt továbbítja, hanem különböző hatást is gyakorol a vevőre, hogy az az adó intencióinak megfelelően megváltoztassa az állapotát. Erről tanúskodnak az olyan igék:
(1) amelyek arról tájékoztatnak, hogy az adó nyelvi viselkedése révén olyan állapotváltozást idéz elő a vevőben, amelyre az adott ige tartalma rámutat: elbájol, elszédít, megbabonáz, ingerel, izgat, felizgat, csillapít, megfékez, visszatart, felbátorít, lelkesít, megerősít, vidámmá tesz, megvidámít, megnevettet, meggyötör, elnyom, eltapos, ijeszt, rémít, fenyeget, rettegésben tart, elbutít, elbolondít, bolonddá tesz, becsap, ámít, megvigasztal, felbújt, felhergel, felszít, megdorgál, megszid, megfegyelmez stb.;
(2) amelyek arról szólnak, hogy az információadó a nyelvi viselkedése révén azt szeretné elérni, hogy a vevő olyan személynek tartsa őt, aki az adott igében kifejezett tulajdonsággal rendelkezik: igazol, magyarázkodik, mentegetőzik, bebiztosítja magát, felajánl, visszavonul, meghátrál, csatlakozik, hozzászegődik, viszonoz, visszavág, megtorol stb.;
(3) amelyek arról szólnak, hogy az adó nyelvi viselkedése azt váltotta ki a vevőben, hogy ő olyan személynek tartja őt, aki az adott ige vagy igei szerkezet által kifejezett tulajdonsággal rendelkezik: nevetségessé válik, szégyent vall, felsül, bohócot csinál magából, leleplezi magát, felfedi önmagát, összezavarodik, megzavarodik, fejét veszti, lelepleződik, kompromittálja magát, elárulja magát, kinevetteti magát stb.;
(4) amelyek az információadónak az adott objektumhoz fűzödő viszonyát fejezi ki: dicsőít, magasztal, istenít, megbecstelenít, lenéz, lekicsinyít, semmibe vesz, glorifikál, eszményít, idealizál, megutál, megutáltat, undort kelt, visszataszít, befeketít, bemocskol, megrágalmaz, megbélyegez, bélyeget süt vkire/vmire, megvádol, bepanaszol, hibáztat, okol, gúnyol, csúfol, kinevettet, nevetség tárgyává tesz, kinevet, lehúz, leránt, bagatellizál, lebecsül, megbecsül, kisemmiz, diszkriminál stb.
Olyan igék, mint például az idealizál, befeketít az információ igazságértékéről is tájékoztatnak: idealizál = vkit, vmit jobbnak tart; befeketít = vkit, vmit rosszabbnak tart. A visszataszít, megutál, utál, undort kelt stb. igék arról is szólnak, hogy az információadó saját magatartását sugalmazza a vevőnek.
(5) amelyek arról értesítenek, hogy az információadó nyelvi viselkedése révén azt érte el, hogy a vevő azt az objektumot, amelyről az információ szól, olyannak tartja, amely az adott igében kifejezett tulajdonsággal rendelkezik, például: diszkvalifikál, kizár, leleplez, leplet leránt stb.
A feljebb említett igék között olyanok is szerepelnek, amelyek mindig az információs viselkedést írják le, például: becsap, rágalmaz, beavat (titokba), igazolja magát, magyarázkodik, mentegetőzik, felajánl, megvádol, bepanaszol, hibáztat stb.
A metainformációs igék között olyanok is vannak, amelyek az információs berendezés memóriájának az állapotáról szólnak. Ez a berendezés természetesen maga az ember is lehet. Olyan igékről van itt szó, mint például: emlékszik, emlékezik, megemlékezik, nem emlékszik, elfelejt, elfeled, emlékezetébe vés, megfeledkezik, visszaemlékszik, emlékeztet, eszébe jut, emlékezetében felidéz, elfelejtődik, elfelejtkezik, feledésbe megy, megemlít, emleget, visszaidéz stb.
Példák:
Minden szóra emlékszik; nem emlékszik arra, hogy mi történt; megfeledkezik (elfelejtkezik) magáról; könnyű megfeledkezni a tartozásról; adósságát könnyen felejti el az ember; elfelejtett köszönni; elfelejti a kedvesét; emlékezik a hősökről; emlékezetében felidézte az események sorrendjét; visszaemlékszik a régi időkre; visszaidézi a múltat; gyakran emlegeti a régi barátokat; megemlítette, hogy találkozott a régi főnökével; eszébe jutott a tartozása stb.
Az emlékszik ige arra utal, hogy az információ a berendezés memóriájában rögzítve van, a nem emlékszik viszont azt jelzi, hogy bár az információt az információs berendezés felfogta, de nem rögzítette. Érdemes felfigyelni arra is, hogy a nyelvben csak olyan igék léteznek, amelyek az információ tudatos rögzítéséről szólnak, például emlékezetébe vés, emlékezik, megemlékezik, viszont hiányoznak olyan igék, amelyek az információnak a memóriából történő tudatos törléséről tájékoztatnak. Úgy tűnik, hogy ez a folyamat az ember vonatkozásában a tudat részvétele nélkül történik, például: elfelejt, elfelejtődik, elfelejtkezik, feledésbe megy.
Az információs berendezésben zajló folyamatokról olyan igék informálnak, mint például: eszébe jut, emlékezetében felidéz, emleget, visszaemlékszik, visszaidéz stb., de ezen kívül arról is szó van, hogy az információt már korábban rögzítették (lehetséges, hogy a memóriának a nehezebb hozzáférhető, mélyebb részein), vagy esetleg időközben elmosódott az emlékezetben, és újból előhívható lett.
Bańczerowski Janusz
SUMMARY
Bańczerowski, Janusz
Metainformational verbs describing the patterns of receiving information, the effects it makes on the receiver, and the state of the memory of the information receiving device
For a receiver to take in information (s)he needs a certain disposition that is mainly dependent on the kind of information to be received and the amount of noise occurring in the channel of transmission. The communicative activity of the receiver does not start when information is directly transmitted to his/her receptors: it starts a lot earlier. The receiver has to get disposed to receiving information and has to select the channel through which information will flow to him/her. Such disposition, with respect to the kind of channel, is reflected by verbs whose semantic structure can be described as follows:
VERB = EFFORT (DISPOSITION) TO RECEIVE INFORMATION + EMPLOYMENT OF THE SENSES +
+ METAINFORMATIONAL SURPLUS
The content of the metainformational surplus can be demonstrated mainly by an analysis of Hungarian verbs referring to the visual and auditory channels.
Linguistic utterances serve a number of functions in the process of communication. They do not only transmit the fundamental information but they also make various effects on the receiver so that (s)he changes his/her state according to the intentions of the sender. In order to do that, they employ various metainformational verbs. In the present paper, five types of such Hungarian verbs are analysed.
