Itt nem megkérdőjelezhetetlen igazságokat, hanem különböző véleményeket találsz, nagyrészt idézetek formájában. A dolgod csak annyi, hogy elgondolkozz rajtuk.
Az 1993-94 között New Yorkban született mű a Pannonica Kiadó kiadásában jelent
meg 1998-ban. A szerző előző művei: A FORRADALMAK KORA, A TŐKE KORA,
PRIMITÍV LÁZADÓK
A SZÉLSŐSÉGEK KORA felépítése:
I. A Katasztrófa Kora (1914-1947)
II. Az Aranykor (1947-1973)
(legérdekesebb fejezete: A kulturális forradalom)
III. A Földindulás (1973-1991)
(legérdekesebb fejezete: Bűvészek és bűvészinasok - a természettudományok)
Érdekes gondolatok a könyvből:
A XX. század egyik legfélelmetesebb jelensége a múlt lerombolása - azon társadalmi
mechanizmusoké. amelyek az ember mindennapi gyakorlatát összekötik a korábbi
generációkkal.
A XX. század a vallásháborúk százada.
187 millió a század áldozatainak száma.
Csak a liberális kapitalizmus és a kommunizmus időleges és bizarr szövetsége
mentette meg a demokráciát (a II. világháború idején).
E különös század iróniája: az októberi forradalom legmaradandóbb hatása az
volt, hogy mind háborúban, mind békében megmentette ellenlábasát (melynek
egyetemes felszámolása pedig az októberi forradalom célja volt), azáltal, hogy
beültette a kapitalizmusba a félelmet. Ezzel kényszerítette, hogy megreformálja
önmagát. Enélkül a nyugati világ ma valószínüleg különféle autoriter és fasiszta
rendszerekből állna (az Egyesült Államokat leszámítva). Ugyanis a nyugati
gazdasági világválság lehetővé tette a globális szocialista kihívást.
A kapitalizmus aranykorának váratlan és valószínűleg megismételhetetlen
korszaka 1947-től vajon miért következett be?
A szakemberek sem tudják biztosan. Egy integrálódó, transznacionalista
(országhatárokon és állami ideológiai korlátokon is átnyúló)
és egyetemes világgazdaságot teremtett, és szükségszerűen követte egy
globális válság.
A Kelet és Nyugat közötti különös párhuzam
Keleten azt hiszik, hogy az ember sorsát maga határozza meg. Nyugaton pedig
azt, hogy az ember közeledik afelé, hogy sorsát maga határozza meg.
Mindkét álláspont hajótörést szenvedett.
Bűvészek és bűvészinasok - a természettudományok
Az Einstein utáni fizikát egyik rendszer sem kedvelte. A nácik "zsidónak", a
szovjetek "nem eléggé materiaistának" tartották. A valódi ok azonban az volt,
hogy az új szemlélet kétségbe vonhatta világnézetük a priori (a tapasztalatot,
a tényeket megelőző) igazságait.
Valóban egyre-másra tűntek el a régi bizonyosságok. A "játékot" új szabályok
irányították, a tudósoknak állandó ellentmondásokkal kellett együttélniük.
Heisenberg határozatlansági elve (1927) kimondta: az atomon belüli
folyamatok megfigyelése megváltoztatja magukat a folyamatokat.
Az atom belsejében a kvantumállapotokhoz (melyek egyszer hullámként,
másszor részecskeként nyilvánulnak meg) tartozó energiaállapotok a
hullámmechanika megteremtője,
Schrödinger hullámegyenletével kiszámíthatóak.
Dirac a negatív energiaállapotok értelmezésére megalkotta az
antianyag-koncepciót.
A Bohr-féle komplementer-elv, a relativitás-elmélettel rokon
metafizikus elmélet
kimondta: a természet egyetemességét nem lehet egyetlen képlettel leírni,
azaz
nincs egyetlen modell. A valóság megragadásának egyetlen módja:
a különböző megközelítéseket alkalmazunk és aztán ezeket egymás mellé
rendeljük, hogy kiegészítsék egymást.
Gödel kimondta, hogy egy axiómarendszert sohasem alapozhatunk önmagára.
Egy ellentmondásoktól mentes, belsőleg konzisztens rendszert még csak
elgondolni sem tudunk (Gödel-elv).
Planck és Einstein képtelenek voltak elfogadni ezt. "Isten nem
szerencsejátékos. Egy belső hang azt súgja nekem, hogy a kvantummechanika
nem a végső megoldás" - vallotta
Einstein.
Aztán a relativitáselméletben kimutatta: az elektromosság, a mágnesség és az
optikai jelenségek gyökere ugyanaz.
Munkássága következtében az éter (a fény feltételezett közvetítő közege)
és a flogisztron (az éghetőség feltételét
biztosító feltételezett anyag) az álteóriák múzeumába
került.
(A két eltérő természeti erő, a gravitáció és az elektromágnesesség
összehangolásására 40 évet szentelt - mindhiába.)
Hubble felfedezte, hogy a kozmosz nem statikus, a világegyetem tágul
(a relativitáselmélet ezt már előre sejtette...).
A XIX. század elméletei kimondták: a természetben az ugrás kizárt.
A termodinamika 2. főtétele pedig előre jelezte a világegyetem "hőhalálát".
Az evolúciós diszkontinuitás XX. századi elmélete szerint a világegyetem
a 15 millió évvel ezelőtt
bekövetkezett ősrobbanás (Big Bang) révén keletkezett és bizonyára így ér
majd drámai véget is.
Az 1960 körül megjelent katasztrófaelmélet kimondta: a folytonos
változások hirtelen töréseket okozhatnak.
Az 1980-tól létező káoszelmélet (USA) a helyzetek
kiszámíthatatlanságát modellezte
(ma és itt jelentéktelennek tűnő események kimutathatóan óriási hatást
váltanak ki máshol.)
Új lendületet adott a régi oksági elméletnek. Megtörte a kapcsolatot az okság és az
előreláthatóság között.
"A történelmi és evolúciós fejlődés láncolatának végső eredményeit nem lehet előre
megjósolni a kezdetekkor, mert a legkisebb jelentéktelen változás is
olyan evolúciós lavinát
indít el, amely radikálisan megváltoztatja a fejlődés irányát." (Gould, 1989).
Ennek politikai, gazdasági és társadalmi következményei is óriásiak.
(Planck már 1933-ban észrevette, hogy a tudomány válsága kapcsolatban áll a
társadalom válságával.)
Korunk problémáiról
"Ma a genetika, az evolúciós és molekuláris biológia területén nincs olyan
szakember, akinek ne volna anyagi érdekeltsége a 'biotechnikában'.
Mindent, amit teszünk, meghatároz a tulajdon kérdése" (Lewontin, 1992).
A kormányokat nem érdeklik a végső igazságok (kivéve az ideológiaiakat és
a vallásiakat) - a gyakorlati eredmények vonzzák őket. A tudomány azonban -
eltérően pl. a művészetektől - nem képes anyagi támogatás nélkül hatékonyan
működni.
Ma már minden XX. századi állam, mely korlátozni akarta a tudósokat,
okkal bánja azt. Az emberi ész szabad szárnyalása az alapkutatások terén
rövid távon veszteséges, de nélküle az alkalmazott tudományok nem képesek
magas profitot hozó gyakorlati eredményekre.
Az emberiség előtt álló válság elkerülésére létrejött a "nulla növekedés
elmélete", azonban ez befagyasztaná a már meglévő különbségeket.
Nem véletlen, hogy Svájcban lett népszerű, Afrikában már kevésbé...
Reálisabb megoldás a fejlődési ütem egy elviselhető szintre csökkentése.
Mindkét szélsőséges megközelítés megbukott a gazdaságirányítás terén is:
Margaret Thatcher 'laissez-faire' (totálisan szabad) gazdasági modellje és
a szovjet típusú piacot kiiktató tervgazdálkodás is kudarcot vallott.
Mára igazolódott, hogy a nép és a döntéshozók mennyire egymásra vannak
utalva. Meglepő módon a politikától elforduló tömegek nem könnyítik meg a
döntéshozók dolgát. A közérdek kis szeletéért kampányoló csoport
hatékonyabban tud koncentrálni saját speciális céljaira, mint egy sokféle célért
kűzdő, nagyobb tehetetlenségű párt.
Tanulnunk kell ezekből a megállapításokból, mert a
TÖRTÉNELEM az emberiség bűneinek és tévedéseinek története.
/A könyv fordítását a SOROS Alapítvány ösztöndíjjal támogatta/
A könyv megjelenésével kapcsolatban a Timesban egy cikk jelent meg.
A cikk érdekesebb témái:
A kapitalizmus csődje
A világ pénzügyi rendszereinek pénzügyi válsága
Urambátyám-kapitalizmus: valutaspekuláció és felelőtlen tőkekihelyezések
A "modern pestis" oka, hogy az IMF hitelképtelenné vált és programjai nem
működnek.
Elhúzódó hanyatlás várható.
Csak idő kérdése, hogy az USA belső gazdaságának működése lelassul.
Ennek következménye külkereskedelmi deficit lesz, ami miatt
hitelmegszorítások és a szabad kereskedelem korlátozása várhatók.
Ha ezt nem sikerül nemzetközi kormányzati akciókkal megelőzni, az iszlám és a
nacionalista mozgalmak előretörése fog beküvetkezni, melynek következménye
lehet a multinacionalista cégek vagyonának államosítása (lefoglalása).
A megoldást a szerző a hitel költségeit csökkentő ún. hitelgarancia-tervben
látja.
Ahol minden keveredik.
Amikor felmerült az írásbeliség igénye, akkor a
japánok az írásjeleket az erősen különbözü kínai nyelvből vették át.
Ennek következménye,
hogy az iskolás gyerekek idejük nagy részét írással és olvasással töltik.
Ha a napi újság elolvasásához nekünk is közel 2000 írásjel ismeretére lenne
szükségünk, biztos a mi gyerekeink is ezt tennék... A japán szemléletre
jellemző, hogy az olvasás-
és írástanulás nehézsége ellenére az analfabéták aránya alatta van az
európai átlagnak.
A vallások is békében megférnek egymás mellett. Ha temetés - akkor
buddhizmus. Az évenkéni rituális 7-5-3 áldásra még a katolikusok is elviszik
3 és 7 éves lányaikat, valamint 5 éves fiaikat. A sinto (a vallás neve
az Istenek útját jelenti) igazi japán jelenség.
Habár a japánoknak csak 4 százaléka gyakorló hívő, a hagyományok erőteljes
tisztelete, azon a tradíció, hogy egész életükben ugyanazon a munkahelyen
dolgozik szinte mindenki, valamint az erős családi kötelékek miatt szilárd
az erkölcs. A munkaadó iránt érzett végtelen hűség kizárja a sikkasztást vagy
lopást.
Ezek után ki csodálkozhat el azon, hogy a nyugati világból gyorsan átvesznek
minden módszert és találmányt, amit hasznosnak tartanak? Mindez gondosan megfér
a szigorú hagyományokkal - az elvek és a logika eklektikussága, ellentmondásai
cseppet sem zavarják a gyerekkoruktól a hierarchia tiszteletére és az ego
alárendelésére szoktatott japánokat.
A közösség iránti hűség és a főnökkel szembeni alázat azonban nem gátolja
meg még a kevesebbet kereső női beosztottakat sem, hogy a csoport ügyeiről
elmondják ötleteiket, gondolataikat. A munkahelyi étkezdékben a vezeztők,
igazgatók nem elkülönítve, egymás között
fogyasztják az ebédet, hanem mindegyikük a saját csoportja körében. Minden
reggel
együtt skandálják el a vállalat jelszavát, munkaidő után a főnökkel együtt
mennek
vacsorázni, talán még magánéletük problémáit is sokan az "atyai" szerepet
betöltő csoportvezetővel vitatják meg. Ezen fejlett csoporttudat nélkül
biztos,
hogy nem következhetett volna be a japán csoda.
/Folytatása köv./
Öveges József (1895-1979), akinek a 100 kérdés - 100 felelet c. TV-műsoráért
a fizika közérthetővé tételében nagy szerepe volt, 1975-ben az Élet és Irodalomban
hirdette:
Tudományos játékszobákat!
A számtalan nyugat-európai városban már meglévő tudományos jelenségbemutató
sajnos 1996-ig nem valósult meg hazánkban. A CSODÁK PALOTÁJA ekkortól ad otthont
a minden gyerek által közkedvelt tudományos varászlatoknak.
Ferenczi György, a fiatalon elhúnyt fizikus, a félvezetők specialistája nagy szerepet
vállalt ennek az interaktív természettudományi múzeumnak a létrehozásában.
Az 1954-ben Tótkomlóson született író naplóformában írott regénye az
elidegenedésről szól. Egy szlovák nemzetiségű család csődjének
(széthullásának) krónikája,
az egész életre kiható nagy hazugságok idején a tisztaság hajlékainak
keresése. Nyelve egy régebbi kor hangulatát idézi és a magyarországi
szlovákság ízes szófordulatainak bemutatásával szinesíti a történetet.
"Hisz nem tudtam, hogyan lehetséges írni másképpen, mint abban a tónusban,
hogy nekem nincs és nem lehet nőmön kívül örömöm senki... Hogy akkor éltem
csak valaha is, ha énrám ragyogott Jadvigám"
A már csak szóban élő száz évvel ezelőtti magyar nyelv és egy
ötvenéves életmód nyomában
Az első Moldvai Népánctáborról a FolkMAGazin 1998 dec.-i számában
jelenik meg egy írás.
Az egygyerekes családban a szeretet csak vertikális. A gyermek önzése nagyobb
szerepet kap, a kinőtt ruhák hasznosítása is nehezebb.
Két gyermeknél állandóak a konfliktusok.
Három-négy gyermeknél ők szinte már együtt nevelik egymást a gazdag és egyenrangú
szeretet jegyében.
És lesz elég ünneplő
családi összejövetelen a születésnapokon és esküvőkön...
És nem fog a depressziósók és alkoholisták száma negymértékben megnövekedni
karácsonykor és újévkor, mint manapság. Elidegenedett világunkban a hirtelen
felszabaduló szabadidő miatt a magány és a szeretetnéküliség érzése sok
tragédiát okozott már és okozhat idén is, mivel felkészületlenül éri az
embereket.
Néhány ügyes fogást én is feljegyeztem a legutóbb:
Megjegyezném, hogy szervezetünk statumuma szerint a ...ok nem tartoznak
hozzánk, de örülnék, ha a sorsuk javulna.
Remekül elveszi az élét a kérdésnek azzal, hogy annak nem a lényegével kezd
foglalkozni a válasz bevezetőjében, ráadásul "hízeleg" is egy kicsit azzal,
hogy (legalábbis részben) egyetért a kérdést feltevővel. Egy jól hangzó
idegen szó pedig elbizonytalaníthatja
felindultabb és kevésbé művelt kérdezőt...
Először is a kedves telefonáló néző is engedje meg, hogy én is azzal kezdjem,
hogy ...t kívánjak
Remekül elveszi az élét a támadásnak, ha személyes kontaktus kialakítására
törekszünk a kérdezővel. Az érzelmi azonosulás után akár egy fél mondattal is
finoman lesöpörheti a tömegeknek szimpatikus, de érvekkel rosszul alátámasztott
véleményt.
Egy pillanat türelmet kérek. Soha nem kell félni attól, ami van. Inkább
attól, ami nincs...
A fogyasztói világban jól hangzó érvet akkor szokták bedobni, amikor a túltermelés
miatt nem lehet valamit eladni...
Jó, hogy Ön is felvetette...
Megnyugtathatom, hogy én is egyetértek Önnel...
Az érzelmi töltés Önnél is ugyanazt a ...ért való aggódást jelzi, ami
minket is...
A harmadik szófordulat különösen agresszív támadás esetén
válik be. Egyértelművé teszi: a cél közös, csak a megvalósítás útjában van
némi eltérés...
Innen bárki folytathatja - ha megírja ötletes szófordulatait és
gondolatait, rákerülhet erre a honlapra az Interneten!
Néhány példa:
- "a nő volt Isten második tévedése".
Akkor találjuk ki, ki volt az első...
- "a legkifizetődőbb üzlet ma tudományos köntösben árulni
misztikát"
- mondta Popper Péter az 1999-es hollywoodi szuperfilm, az
Első Fejezet és M Drosnin: A Biblia kódja
című könyve a kapcsán.
A magyarul is megjelent könyvből egyébként megtudhatjuk pl., hogy a J.F.K. és
a Rabin elleni merénylet is pontos időpontjával be volt kódolva a Biblia
héber nyelvű szövegébe.
Ezen kívül még sok más is, de a közemberek azokról csak az események
bekövetkezése után szerezhetnek tudomást.
A "kiválasztottabbak" persze előbb is. Mindenesetre érdekes, hogy
az előbbi két elnököt állítólag figyelmeztették a Bibliába kódolt
jóslatra - mégis megtörténtek a merényletek.
Nálunk Magyarországon szerencsére nem kell tartanunk az ilyen közhangulatot
felkavaró ügyek nyilvánosságra kerülésétől - megvédenek minket a vállaltok és a
bankok adatainak titkosságát is garantáló törvényeink...
/Arról még nem nyilatkozott senki sem, hogy a számítógéppel elemzés során mekkora a
valószínűsége,
hogy egy tetszőleges szám szerinti ugrással haladva egy szövegből kiválasztott
karaktersorozat nyelvileg értelmes legyen. Többezer kísérletnél biztos van rá esély...
Javaslom kipróbálásra angol, német, latin, ógörög, orosz, sumér és magyar nyelven is,
hátha így is kijön belőle valami./
- "Az éj sötétjében a fenevad az úr.."
És ott láthatatlanná válik a korlátolt emberi szem számára.
Ez ellen védekezésül menekül zárt falak mögé és varázsol intelligenciájával a teremtőt idéző
mesterséges fényt esténként a mai ember. A civilizált városi gyermekek már nem
is érzik a természetes fény hiányának veszélyeit. A betonerdőben és a
vegyiméreg-folyamokban vadállat nem tud már létezni. Az ember még épphogy, de kibírja.
Ebből is látszik az ember felsőbbrendűsége: ő a leggyorsabban alkalmazkodó "állat".
- vagy tedd fel a kérdést: Kik a barbárok?
Dzsingisz Kán "hordái"?
A hunok, akiknek nyilairól nem feledkezett el az utókor, kulturáltságáról
azonben igen ?
A maják és az aztékok a napistennek bemutatott gyakori emberáldozataik miatt?
I. (Oroszlánszívű) Richárd és a pápa vandál keresztes seregei?
A kegyetlen lőfegyveres spanyol konkvisztádorok?
A vakmerő normann hajósok, a vikingek?
A világháború pusztításra kényszerített csapatai?
A kambodzsai vörös khmerek és a boszniai, az afganisztáni és a
ruandai polgárháború résztvevői?
Az iraki gyilkosságok és az amerikai bombázások végrehajtói?
A természetet tönkretevő, közvetve és fegyver nélkül leigázó, éhséget és
nyomort teremtő fogyasztói társadalom, ahol az erőfitogtatás és a könyörtelen
agresszió érdemnek számít?
Választhatsz!
(A barbár kívülről: pusztító, gyilkoló és jól szervezett katonai horda.
A barbár belülről: saját népének jólétet teremtő, saját istenei és törvényei
szerint élő, hódításra berendezkedett társadalom.
Korunk ragadozó életet folytató emberének sikerült a "barbárságot" tovább
fokoznia: olyan mértékben képes pusztítani a környezetét és az életet, hogy
azzal már saját fönnmaradását is veszélyezteti.)