__________________________
Chomsky a könyvesboltokban
A nagyvállalatok fasiszták. A hatalom természetszerűleg a működő
demokrácia és a piac ellen van. A profitot privatizálják, a költségeket
viszont a társadalommal fizettetik meg - Noam Chomsky magyarul nemrég
megjelent Titkok, hazugságok, demokrácia c. könyvéből.
Alig egy évvel azután, hogy Noam Chomskyval
beszélgethettünk az LMV! Klubban, végre megjelent az első magyar nyelvű
Chomsky-könyv. A Független Média Kiadó pár hete kiadta a
Titkok, hazugságok,
demokrácia
című könyvet, melyben David Barsamian beszélget Noam Chomskyval
(fordította Erhardt Miklós). És van egy jó hírünk, néhány héten belül megjelenik
egy másik Chomsky-könyv is, a Hatalom és terror is.
A könyv hátsó borítóján olvashatjuk, hogy a kiadó könyveinek alapgondolata
igen egyszerű: a politikai témájú könyvek nem
szükségszerűen unalmasak. Chomskyt és a könyvet ismerve el kell ismernünk,
hogy igazuk van.
__________________________
Járai Judit (Washington):
Amerikai polgármesterek fogtak össze a globális felmelegedés
ellen
2005. május 17., kedd 7:35
111 olvasás
Az Egyesült Államok nem írta alá a kiotói egyezményt. Nem hivatalos
vélemények szerint az elnökre a különböző ipari érdekközösségek gyakoroltak
nyomást, s ezért nem csatlakozott az egyezményhez. Amit ő nem tett meg,
megteszik viszont mások.
Miközben Berlinben, a német fővárosban, a globális felmelegedésről
szóló, úgynevezett kiotói egyezmény „utódját" próbálják megtalálni az ENSZ
rendezvényén, addig az Egyesült Államokban 131 polgármester fogott össze,
hogy tegyen valamit a globális felmelegedés ellen.
A kezdeményezés ötlete Gregg Nickelsé, Seattle polgármesteréé.
Seattle-ben ugyanis az elmúlt években szokatlanul száraz telek voltak és
ez az alapvető klimatikus változás késztette a polgármestert arra, hogy
felhívással forduljon kollégáihoz: ha már a Bush-kormányzat nem hajlandó
csatlakozni a kiotói egyezményhez, akkor legalább az amerikai városok tegyék
meg ezt - egyenként. Eddig 131 város csatlakozott a kezdeményezéshez, demokrata
és republikánus vezetésűek egyaránt.
Köztük van például Los Angeles, New York, Salt Lake City és sok-sok
kisváros. Ezekben a városokban most a polgármesterek olyan intézkedéseket
hoznak, amelyek enyhíthetik a globális felmelegedést. 2012-ig például hét
százalékosra akarják visszaszorítani a gázkibocsátást.
Ehhez, például Seattle-ben, a kikötői sétahajókon a dízelmotorokat
elektromos energiaforrásra cserélik le, központi, azaz a város pénzén.
New Yorkban úgy próbálják csökkenteni a káros gázkibocsátást, hogy - legalábbis
egyelőre a város hivatalok - vegyes üzemeltetésű gépkocsikat vásárolnak.
Utah állam fővárosa, Salt Lake City pedig máris az állam legnagyobb szélenergia-fogyasztójává
vált.
__________________________
Génmanipuláció botrány
- bejutott-e a Syngenta illegális kukoricája Európába?
Brüsszel/Budapest, 2005. március 24.
A Föld Barátai európai szervezete levelet írt az Európai Bizottságnak,
amelyben sürgősen biztosítékot kért arra, hogy engedély nélküli génmódosított
kukoricát nem hoztak be Európába. Ezt a veszély ugyanis komolyan fennáll,
mivel a svájci központú biotechnológiai óriáscég, a Syngenta kedden elismerte,
hogy véletlenül többszáz tonna nem megfelelő fajtájú génmódosított kukoricát
adott el az amerikai farmereknek az elmúlt négy évben.
A Nature-ben 2005. március 22-én közzé tett hír [1] szerint a Syngenta
több száz tonna Bt10-es, génmódosított, rovarölő szert tartalmazó kukoricát
termelt és adott el 2001 és 2004 között. A kukorica fajtát emberi fogyasztásra
sehol a világon nem engedélyezték. A cikk szerint a Syngenta és az Egyesült
Államok kormánya már tavaly óta tudott az esetről, és arról egyezkedtek,
hogyan hozzák a közvélemény tudomására.
Fidrich Róbert, a Föld Barátai hazai tagszervezetének, a Magyar Természetvédők
Szövetségének programvezetője elmondta, hogy a biotechnológia ipar kiszabadult
az ellenőrzés alól. A Syngenta négy éven keresztül képtelen volt észrevenni,
hogy engedély nélküli génmódosított vetőmagot ad el a gazdáknak. Hogyan
bízhatnak meg bennük a fogyasztók és a gazdák, hogy a jövőben rájuk bízzák
az élelmiszertermelést? Ez teljesen nevetségessé teszi az Egyesült Államok
génmódosított növényekre vonatkozó szabályozó rendszerét. Elgondolkoztató,
hogy az Egyesült Államok kormányzata már hónapok óta tudott ez esetről,
és a Syngentával együtt úgy határoztak, hogy a mai napig titokban tartják
az ügyet. Ez botrány!
A Magyar Természetvédők Szövetsége sürgős biztosítékot kért Németh
Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztertől arra, hogy engedély
nélküli génmódosított kukoricát nem hoztak be Magyarországra. A közvélemény
aggódni fog, hogy esetleg nem engedélyezett génmódosított élelmiszert fogyasztott,
és választ fog követelni. Amennyiben mégis találnának engedély nélküli
kukoricát, felszólítjuk a tárcát, hogy haladéktalanul vonja ki a forgalomból.
Jegyzetek:
[1]
Az eredeti Nature cikk:
http://www.nature.com/news/2005/050321/full/nature03570.html
[2]
2000-ben volt már egy hasonló botrány az Egyesület Államokban. Akkor az
Aventis által kifejleszett, emberi fogyasztásra nem enedélyezett, Starlink
génmódosított kukoricát fedeztek fel kukoricából készült chips és egyét
termékekben.
Részletek:
http://www.kukabuvar.hu/kukabuvar/kb22/kb22_32.html
__________________________
Békejel, 2005. március 20, Hősök Tere, Budapest
__________________________
Az
iraki újjáépítés veszélyei
NOL
Népszabadság Online 2005. március 16.
http://www.nol.hu/alternativ/cikk/355314/
__________________________
Befellegzett
az Internet anonimitásának ?
http://pcforum.hu/hirek/Befellegzett-az-Internet-anonimit%E1s%E1nak.htm?qnid=9420
__________________________
A Létminimum Alatt Élők Társasága
2005. janujár 6-án
sajtóértekezletet tartott és az alábbiakról
tájékoztatta a
közvéleményt:
A Létminimum Alatt élők Társaságának sajtóközleménye
2005-ben fennállásának 15. évébe lépett
a Létminimum Alatt Élők Társasága. Alapítói a szervezet megalakításakor
nem gondolták, hogy a LAÉT-ra ilyen sokáig szükség lesz. Meg sem fordult
a fejükben, hogy tizenöt évre rá több mint egy millióan a rezsi kifizetése
után havi 3400 forintból kényszerülnek megélni, és gondot okozhat nekik
a gyermekeik számára szükséges élelem előteremtése. A LAÉT szomorúan állapítja
meg, hogy még mindig szükség van karitatív munkájára, mert a szegénység
nem csökkent, hanem nyomorrá mélyült a legelesettebb, és a társadalmilag
leginkább kirekesztett rétegek, csoportok körében. Ezt támasztják
alá a Szociális Szakmai Szövetség, a Nemzetközi
Munkaügyi Szervezet (ILO), az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO),
valamint az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) Magyarországra és
Kelet-Európára vonatkozó felmérései és
kimutatásai egyaránt.
Magyarországon tavaly nem
mérséklődött azoknak a száma, akik a létminimum szintjén élnek, a minimálbér
feléből, vagy annál is kevesebből. Ezeknek az embereknek a serege hárommillió
körül mozog, vagyis a lakosság kb. 30 százalékára tehető. A létminimum
alatt élők nem csak munkanélküliekből kerülnek ki, hanem
nyugdíjasokból, magukra maradt, gyermeküket
eltartó egyedülálló emberekből, nagycsaládosokból, és sok olyan dolgozóból
is, akinek a jövedelme a létminimum szintjén mozog. Magyarországon több
százezren dolgoznak feketén, szerződés nélkül, munkáltatóiknak és sorsuknak
kiszolgáltatottan, illetve olyan szerződés alapján, amely semmiféle garanciát
nem tartalmaz a kiszámítható, rendszeres jövedelemre, mert a csupán „munkaerő
bérbevételéről” szól, esetlegesen, alkalmilag, szükség szerint, a
jövedelmezés pedig a
berendelés szerint ledolgozott munkaidő
függvényében alakul. A LAÉT attól tart, hogy a létminimum alatt élők helyzetét
súlyosbítani fogja a 2005-ben életbe lépett csekély minimálbéremelés (3000
Ft), hiszen az már az év elejei áremelésekkel sem áll arányban (víz- és
csatornadíj, gáz, közlekedés, orvosság). A családi pótlékok és a gyermekeknek
járó juttatások összege még a tervezett inflációt is alig követi, a közcélú
foglalkoztatás napi összege (3700 Ft) pedig még az árindexszel sem tart
lépést. Januártól névlegesen megszűnik a nyugdíjminimum. Ez kb. fél millió
olyan embert érinthet hátrányosan, aki 2009-ben vonul majd nyugállományba,
utolsó szolgálati éveiben pedig minimálbérre volt bejelentve. Náluk is
súlyosabb helyzetbe kerülnek majd azok, akiket szerződés nélkül foglalkoztatnak,
nem fizetnek utánuk társadalombiztosítási hozzájárulást, maguk pedig képtelenek
ezt önerőből pótolni. Egyre nagyobb számban lépik majd át a nyugdíjkorhatárt
olyanok, akik
aktív koruk jelentős részében nem rendelkeztek
öregségi nyugdíjra jogosító bejelentett munkahellyel.
A LAÉT szükségesnek tartja
felhívni a figyelmet arra az új jelenségre, hogy az amúgy is rendkívül
alacsony bérek reálértéke csökken, miközben a gazdaság növekszik. A szerény
keresetűek egyre gyakrabban kényszerülnek arra, hogy munkahelyük, állásuk
megőrzése érdekében tudomásul vegyék bérük korábbi szinten
tartását, azaz vásárlóerejük tényleges
csökkenését az áremelkedések következtében.Ez a jelenség különösen felerősödött
Európai Uniós csatlakozásunk óta. Az árak drasztikus emelésével nem tart
lépést a bérek emelése, a létfenntartási költségek emelkedésével a létfenntartáshoz
szükséges források előteremtése.
Úgy látjuk, nem teljesül a
kormányprogramban kinyilvánított cél, hogy a szegénységet az emberek munkához
juttatásával mérsékeljék, a munkahelyteremtés érdekében pedig változtassanak
a fennálló elosztási viszonyokon, azaz anyagi forrásokat csoportosítsanak
át a munkanélküliek munkához juttatására, a lecsúszó rétegek megélhetésének
biztosítására. Ennek következtében az erősebbek helyzete javul, a gyengébbeké
pedig romlik, a jómód növekedését a szegénység mélyülése kíséri.
A kialakult helyzetben a korábbinál
nagyobb terhek hárulnak a LAÉT-ra a karitatív munka terén. Erre utal, hogy
az óév utolsó két hónapjában minden eddiginél több élelmet, ruhát, bútort
kellett szétosztanunk, mert megnőtt a segélyek iránti igény, s tömegesen
jelentkeztek a rászorulók az ország különböző részeiből. A LAÉT – hála
az adakozóknak – mindenhová tudott ruhát, bútort és játékot küldeni. De
munkát, megélhetést nem tud biztosítani az állam és a vállalkozók helyett.
Márpedig a megélhetési gondokon karitativitással legfeljebb csak enyhíteni
lehet. Azt szeretnénk, ha a szegénység mérséklésére irányuló terv nem maradna
papíron, megvalósulnának az EU-hoz benyújtott állami elképzelések a kirekesztés
enyhítéséről,
a társadalmi összetartozás megerősítéséről.
Magyarország 2000-ben, az ENSZ Millenniumi Közgyűlésén a nemzetközi közösséggel
együtt kötelezettséget vállalt arra, hogy csökkenti a szélsőséges szegénységet,
a nélkülözést és az éhezést. (Lásd a mellékelt háttéranyagot!) A
LAÉT szerint ennek a feladatnak csak új elosztási viszonyok kialakítása
révén lehet eleget tenni, úgy ahogyan a kormányprogramban lefektették.
Ahhoz, hogy a terv ne maradjon papíron, végre kell hajtani. Politikai cselekvésre,
központi akaratra és forrásokra van szükség, hogy tompítani lehessen a
kirekesztés és a társadalmi szétszakadás folyamatát.
A LAÉT együttérzéséről és
szolidaritásáról biztosítja azokat a délkelet-ázsiai népeket, amelyeknek
szegénységét és nyomorát szökőár tetézte. Gyászoljuk embertársainkat, akik
a természeti csapásban életüket vesztették. Arra kérjük a fejlett világ
kormányait és bankjait, hogy töröljék el a katasztrófa sújtotta országok
adósságát, ezzel is enyhítve a népeikre
nehezedő terheken.
Budapest, 2005. január 6.
__________________________
Simó Endre:
A kelet-európai szegénység és éhezés
alakulásáról
Nem teljesülnek az ENSZ Millenniumi
Közgyűlésének határozatai a szélsőséges szegénység és az éhezés csökkentéséről,
ennek következtében nemzetközi dimenziójú szociális válságról lehet
beszélni. Elmélyült a globális differenciálódás, világszerte 1,4 milliárdan
élnek a létminimum alatt, azaz napi két dollárnál
kevesebből, ugyanakkor kevesek kezén óriási
vagyonok halmozódtak föl. Látványosan növekszik a munkanélküliség és az
alulfoglalkoztatottság, a fellendülést a centrumban, mindenekelőtt az Egyesült
Államokban a reálbérek csökkenése kíséri – állapította meg Simai Mihály
akadémikus, az MTA Világgazdasági Intézetében decemberben tartott előadásán.
A reálbérek Nyugat-Európában
sem nőnek. Az Európai Unióban 2005-ben 1,5-2 százalékos gazdasági növekedés
várható, Németországban viszont előreláthatólag csak 0,8 százalékos. Németországban
a 2004. évi 10 százalékos export-növekedés helyett jövőre mindössze 3 százalékossal
számolnak, pedig a
gazdasági növekedés hajtóerejének a kivitel
számított. Magasabb szinten termelődik újjá a munkanélküliség, a munkavállalók
pedig egyre gyakrabban kényszerülnek arra, hogy tudomásul vegyék bérük
csökkentését, hogy megőrizhessék állásukat – mondta Inotai András, a Világgazdasági
Intézet igazgatója. Az EU-val aláírt csatlakozási feltételek teljesítése
Bulgária és Románia belső társadalmi stabilitását fenyegeti – fűzte hozzá
Inotai.
A szegénység kelet-európai
alakulásáról magyar tudósok rézvételével készült ENSZ tanulmány szerint
Kelet-Európában 150 millióan élnek szegénységben, közülük 47,5 millióan
szélsőséges
szegénységben, vagyis napi 2,15 dollárnak
megfelelő jövedelemből. A szegények aránya az országok egész népességén
belül az alábbi képet mutatja:
Bulgária: 18,2
százalék
Románia: 44,5
Örményország: 86,2
Azerbajdzsán: 64,2
Grúzia: 54,2
Kazahsztán: 30,9
Kirgízia: 84,1
Tádzsikisztán: 95,8
Türkmenisztán: 34,4
Üzbegisztán: 43,1
Fehér Oroszország:
10,4
Moldávia: 84,6
Oroszország: 50,3
Ukrajna: 29,4
A jelentés szerint a fenti országokban a humán
fejlődésre az alábbiak a jellemzők: katasztrofálisan csökkennek a reáljövedelmek;
munkanélküliség tapasztalható; növekszik a szegénység és a nyomor a társadalom
széles rétegeinek körében; a társadalom gyorsan polarizálódik gazdagokra
és szegényekre; romlik a lakosság
egészségi állapota; rosszabbodik az oktatási
rendszer; gyengül a rászorulók szociális védelme; szétzilálódik a szociális
háló. Következtetéseiben a Kelet-Európáról szóló ENSZ jelentés egyebek
között megállapítja: ezekben az országokban a társadalmi átalakulást, a
globális piacgazdaságba való bekapcsolódást növekvő
nemzetközi egyenlőtlenség, iparleépülés,
gazdasági korszerűtlenség, széles elszegényedés kísérte. A térség egyes
országaiban tapasztalható állapotok ennek következtében közelebb kerültek
a fejlődő világéhoz, mint a gazdaságilag fejlettekéhez. A jövedelmek közötti
egyenlőtlenségek immár tartósan elmélyülnek, ez pedig
hosszú távon nem csak a szegény felnőttek
életére nyomja rá a bélyegét, hanem gyermekeik jövőjére is – áll a jelentésben.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete
(FAO) legfrissebb jelentésében 852 millióra becsüli az éhezők számát szerte
a világon. Az elmúlt években annak dacára is nőtt az éhezők száma, hogy
Kínában és Indiában komoly eredményeket értek el az éhezés felszámolásában,
az alultápláltság mérséklésében.
Jacques Diouf, a FAO főigazgatója e sorok
írójának adott interjújában többek között a következőket mondta: „A
fennálló állapotok elfogadhatatlanok. Szerte a világon sokkal nagyobb gazdagság
halmozódott föl annál, mintsem hogy ne lehetne változtatni a helyzeten.
Jártunk már a Holdon, most pedig a Marsra készülünk, dollár milliárdokat
költenek háborúkra és fegyverkezésre, közben pedig 852 millióan éheznek,
és naponta 14 ezer öt éven aluli gyermek pusztul el éhezés és alultápláltság
okozta betegségekben. Korunk piaci és egyéb gazdasági mechanizmusai nem
orvosolják a problémát, annak dacára sem, hogy a FAO sokat tesz az éhezés
ellen. Ennek következtében 2015 helyett csak 2050-re teljesülhet az a cél,
hogy az éhezők száma a felére csökkenjen a világon – úgy, ahogyan azt az
1996. évi római csúcsértekezleten elhatározták”.
__________________________
Természetpusztítás
is felelős a katasztrófa súlyosságáért
NOL
Népszabadság Online 2004. december 27.
__________________________
Az Európai Zöldek Bush újraválasztásáról
NOL • Munkatársunktól • 2004. november 4.
http://www.nol.hu/alternativ/cikk/338734/
Bush újraválasztása felértékeli az EU ellensúly-szerepét az USA-val
szemben - hangsúlyozta Daniel Cohn-Bendit és Monica Frassoni, az Európa
Parlamenti zöld frakció két vezetője a mai napon tett nyilatkozatukban.
"Az amerikai elnökválasztás végeredménye immáron nyilvánvaló. George
W Bush a hivatalban marad, ami sajnálatos mód kétségessé teszi, hogy Egyesült
Államok külügyi, biztonsági, szociális, és környezetvédelmi politikájában
változások történjenek, amire sokan várnak itt, Európában is.
Ebben a helyzetben minden eddiginél fontosabb, hogy az EU az elkövetkezendő
négy évben a Bush-adminisztráció minél hatékonyabb ellensúlya legyen. Mivel
csak egy erős, döntésképes unió az, amely betölheti ezt a funkciót, ezért
jelenleg az Európai Alkotmány elfogadása a legfontosabb, és prioritást
élvez minden egyéb cél előtt. Ha ezt nem sikerül elérni, akkor a Bush kormányzat
következő négy éve alatt folyamatosan pezsgődurrogástól lesz hangos a Fehér
Ház kertje"
(Forrás: Zöld Demokraták Szövetsége)
__________________________
Sajtóközlemény
Kivonulás Irakból: ezúttal igazat mond a kormány?
A Humanista Párt felháborodással vette tudomásul, hogy a kormány meg
szeretné hosszabbítani a magyar katonák iraki misszióját.
Továbbra is követeljük a magyar katonák AZONNALI, FELTÉTEL NÉLKÜLI KIVONÁSÁT
IRAKBÓL és az egész térségből! Felháborítónak tartjuk, hogy a magyar kormány
ismét szembehelyezkedik a nép túlnyomó többségének akaratával. Mi a biztosíték
arra, hogy a kormány ezúttal betartja a szavát?
Korábban a kormány tagjai már többször megszegték a szavukat, hiszen
először azt állították, hogy "magyar katona, magyar harcoló alakulat
nem megy Irakba". Medgyessy Péter azt mondta: „Magyar katona nem
megy Irakba. Az iraki ellenzékiek taszári kiképzésével, Törökország védelmének
megerősítésével, a légtér és repülőterek átengedésével véget ért a magyar
hozzájárulás.”. Kovács László szintén állította: „Magyar katona
nem megy Irakba, nem vesz részt az iraki háborúban.”. Juhász Ferenc,
jelenleg is hivatalban levő honvédelmi miniszter sem tartotta be ígéretét,
mely szerint ha háborús helyzet alakul ki, hazahozza a katonákat. A Medgyessy
kormány - melynek külpolitikáját Gyurcsány folytatni kívánja -
vezető tagjai következetesen félrevezették a magyar népet, amikor azt hangsúlyozták,
hogy a magyar katonák humanitárius feladatokat vállalnak Irakban, miközben
valójában túlnyomó többségben hadi szállítmányokat szállítottunk.
Gyurcsány új nyilatkozata is félrevezető: a hosszabbítást úgy adja el,
hogy azt mondja, kivonás. Minden alap nélkül jelenti ki, hogy január végén,
a választások után Irakban „megteremthetőek a demokratikus rend, a nyugalom,
a biztonság feltételei". Ezzel a légből kapott állítással megteremti
az alapot arra, hogy később „megváltozott körülményekre”, „szükségre”
hivatkozzon egy esetleges újabb hosszabbítás kilobbizása érdekében. Mi
lesz, ha ismét elodázzák a választások időpontját? Tud a Miniszterelnök
Úr bármilyen arra utaló jelről, hogy lehetséges Irakban normális választásokat
tartani?
Nem bízunk az ígéretben. Követeljük a Miniszterelnöktől, a Kormánytól,
az Országgyűléstől, hogy azonnal, feltételek nélkül vonja ki a magyar katonákat
Irakból. Követeljük az ellenzéktől – minthogy az iraki misszió meghosszabbítása
szempontjából hatalmon levő döntéshozó erő –, hogy feleljen meg korábbi
ígéreteinek, célzásainak, békepártoskodásának, és ne járuljon hozzá a misszió
meghosszabbításához!
2004. november 4.
(foto: Antalfay László)
Az
újbaloldal nem akar hatalmat
Szalai Erzsébet a csütörtökön
kezdődő Európai Szociális Fórumról
NOL, BiL, 2004. október
13. 11:16
____________________
A HÉTVÉGI WTO-MEGÁLLAPODÁS VESZÉLYEZTETI A KÖRNYEZETET ÉS A FEJLŐDÉST
- A FÖLD BARÁTAI SAJTÓKÖZLEMÉNYE
2004.08.03.
WTO DEAL ENDANGERS ENVIRONMENT, DEVELOPMENT
EU AND US DEMANDED HIGH PRICE FOR EMPTY CONCESSIONS
August 1, 2004 – For immediate release
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében szombaton Genfben kötött
megállapodás kapcsán a Föld Barátai nevű nemzetközi környezetvédelmi hálózat
(Friends of the Earth International) sajtóközleményt adott ki, amelyben
kifogásolta, hogy a tárgyalások résztvevői nem foglalkoztak a megállapodás
környezeti és társadalmi következményeivel.
Véleményük szerint a megállapodást sietve hozták
tető alá, a WTO-ban folyó tárgyalássorozat megmentése érdekében, nem demokratikus
eljárással és az USA és az EU által gyakorolt erőteljes nyomás hatására.
Alexandra Wandel, a szervezet egyik tagja hangsúlyozta:
a mostani megállapodás utat nyit a környezeti és társadalmi szempontból
legérzékenyebb szektorok liberalizációja előtt. Ennek a vállalati érdekcsoportok
lesznek a győztesei, a vesztesei pedig a környezet és a szegények.
A szervezet a környezetet károsító konkrét példaként
említi a nem mezőgazdasági termékek piacához való hozzáférésről szóló megállapodást,
amely javasolja lényegében az összes természeti erőforrás részleges, illetve
teljes liberalizálását. A
WTO-megállapodás egyben nyomás gyakorol a fejlődő országokra, hogy
nyissák meg szolgáltató ágazataikat, valamint élelmiszer-piacaikat a külföld
előtt. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy megszűnik a nemzeti szabályozás
az olyan alapvető szolgáltatások kapcsán, mint az oktatás, a vízellátás,
az egészségügy és az energiaellátás, és a jövőben is folytatódik az USA
és az EU által szubvencionált élelmiszerek dömpingje a fejlődő országokban
- mutatott rá a szervezet.
Végezetül kifogásolta, hogy a tárgyalások zárt eljárás
keretében folytak, sok ország tárgyalófeleinek kirekesztésével a kulcsfontosságú
megbeszélésekből, a nem kormányzati szervezetek teljes száműzésével.
Fidusz (FIDRICH Robert)
MTVSZ/FoE Hungary
fidusz@zpok.hu
HARAPJ VISSZA!
WTO, el a kezekkel az ételünktől!
www.bite-back.org/hu/
_______________________________________________
Gazdag
engedmény a szegényeknek
Megmentették
a dohai fordulót - Alku az agrártámogatásokról
Népszabadság
B. M. 2004. augusztus 2.
_______________________________________________
Világkereskedelmi
mentőakció
Népszabadság
B. M. 2004. július 28.
_______________________________________________
Ezeréves
csúcson a Nap aktivitása
Index,
2004. július 7, szerda 11:32
_______________________________________________
Londoni
ESZF - főelőadások
(végleges
program)
Berlinben június 18-20. között ülést tartott az Európai Szociális Fórum
előkészítő közgyűlése, és az alábbiakban határozta meg a londoni III. ESZF
főelőadásainak végleges programját:
Háború és Béke
--------------------
l. Milyen legyen Palesztína jövője?
2. Vessenek véget Irak megszállásának!
3. Békestratégiák és globális leszerelés - a nukleáris fegyverek és
a katonai támaszpontok ellen. Fegyverkereskedelem.
4. Túllépni az európai háborúkon.. (Balkán, Csecsenföld, kurdok.)
5. Az amerikai imperializmus ellen.
Demokrácia és alapvető jogok
--------------------------------------
1. Demokratikus, szociális Európáért.
2. Az alapvető jogok közös megfogalmazásáért.
3. A népi jogok Európájáért. Az állampolgári jogok közösségéért.
4. A népek közötti szolidaritás Európájáért.
5. Nők plenáris tanácskozása.
Társadalmi igazságosság és szolidaritás: a privatizálás
(dereguláció) ellen, a dolgozókért, a szociális jogokért és a nők jogaiért
------------------------------------------------------------------------------------------
1. Globalizáció: munka, dolgozók, szakszervezetek, határokon átívelő
kampányok.
2. Megvédeni és fejleszteni a közszolgáltatásokat és a jóléti rendszert.
3. Munka- és szociális jogok: kollektív jogokat a kizsákmányolással,
a deregulációval és a nem jogszerű foglalkoztatással szemben.
4. Együtt az egyenlőtlenségek ellen, új társadalmi és gazdasági alternatívákért.
A társadalmi szolidaritásra épülő gazdaság szerepe.
5. A tudás szerepe: kultúra, nevelés, szellemi jogok és média.
A nagyvállalatok globalizációja és a globális igazságosság
-----------------------------------------------------------------------
1. Az európai gazdaság és a világgazdaság: a Kereskedelmi Világszervezet
(WTO) és az igazságos kereskedelem.
2. Adósság, segélyek, szegénység és Nyolcak Csoportja (G8).
3. A világ nem eladó. (A közös javak és a közszolgáltatások.)
4. A Dél ellenállása a globalizációval szemben és alternatívái.
5. Pénzügyi spekuláció és igazságos adózás. (IMF,Világbank).
A rasszizmus ellen, diszkrimináció és szélsőjobboldal:
az egyenlőségért és a sokféleségért, sokszínűségért
------------------------------------------------------------------------------------------
1. A rasszizmussal szemben szükséges szövetségek és összefogás.
2. Tartóztassuk fel a fasizmust és a szélsőjobboldalt Európában!
3. A menekültek és a bevándorlók jogaiért.
4. Mohamedánok Európában: perspektívák és kihívások.
Környezeti válság és fenntartható társadalom
--------------------------------------------------------
1. Az olaj és az energiapolitika, a korporációk hatalma és a világméretű
klímaváltozás.
2. Politika a tányérban: az európai agrárium globális következményei
és jövője.
3. A fejlődés és a növekedés mítoszának vége: a fenntartható társadalom
felé.
4. Környezeti válság és európai felelősségég.
_______________________________________________
Global mailing list
They
Rule - térkép a cégekről
Index
|
Böröcz József jegyzete:
az, hogy a tokes nagyvallalatok koreben, s kulonosen a multiknal, atfedesben
vannak a vezetok, az igazgatosagi tagok es a tulajdonosok, a tokes rendszer
egyik legelepvetobb jellegzetessege. a gazdasagszociologia oramon kb a
harmadik-negyedik
heten targyaljuk, "interlocking directorates" cimszo alatt. oriasi
irodalma van. az egesz "network"-alapu gazdasagszociologianak ez szolgal
pl alapjaul.
Magyarorszagon Sik Endre, Tardos Robert es Angelusz Robert irt rola
reszletekbe menoen. Szalai Erzsebet munkassaganak nagy resze is kompatibilis
mindezzel, csakugy, mint Bruszt Laszloe. En is irkaltam ilyen dolgokrol,
az informalitas, informalis kapcsolatrendszerek kapcsan.
egyebkent k-europara is van eleg jo adat, pl. Vedres Balazs (jelenleg
a CEU szociologia-tanszeken dolgozo) kollegam dolgozik a magyarorszagi
osszefonodasok kerdesen. a cegbirosagoktol pontosan, minden ide vago adatot
napra keszen
meg lehet kapni, csak tudni kell kerdezni, es bele kell fektetni az
energiat.
udv,
jozsef
József Böröcz [ http://borocz.net
]
Sociology, Rutgers
Global@zpok.hu
https://www.zpok.hu/mailman/listinfo/global
_______________________________________________
Nem
bűnös a parlamenti céduladobáló
NOL
2004. május 26. 13:31
_______________________________________________
Noam Chomsky
Budapesten, LEHET
MÁS A VASÁRNAP
- pódiumbeszélgetés a Kossuth Klubban., 2004.
május 16.
Bihari
Ágnes beszélgetése Noam Chomskyval
elhangzott 2004 május 23-án a Kossuth
Rádió Gondolatjel című műsorában
_______________________________________________
http://indymedia.hu/cikk.shtml?x=16388
Ki Irakból!
2004.04.20. Fidusz
Az Ahimsa Csoport aktivistái hétfő délután az Országgyűlés karzatán
Ki Irakból! feliratú transzparenssel kezükben követelték a magyar katonák
hazahívását Irakból. Spanyolország és Honduras hazahívja Irakból a csapatait.
Aknatámadás érte az al-hillahi bázist, a magyar csapatok szálláshelyét.
[kedd késő délután frissítve]
"Az erőszak nem megoldás."
Narancssárga szórólapok hullotak a karzatról a képviselők közé, amikor
a Parlament tegnap az iraki katonák sorsáról tárgyalt. Az ülést megzavaró,
békejeles pólót viselő négy fiatal, akik az eddig ismeretlen - vasárnap
alakult - Ahimsa Csoport tagjai "Ki Irakból" feliratú transzparenssel kezükben
követelték a magyar katonák hazahívását Irakból.
A csoport tagjai tisztában vannak azzal, polgári engedetlenségi akciójával
megsértették az országgyűlés Házszabályát, és vállalják ennek teljes felelősségét.
Elmondásuk szerint a demonstráció azért jött létre, mert a politikusok,
képviselők figyelmen kívül hagyva a lakosság többségének akaratát rendre
olyan döntéseket hoznak, ami alapján Magyarország egy tízezres nagyságrendű
halálos áldozattal járó háborúban vesz részt. Ezen felül az ígéretek ellenére
Irak mindmáig nem vált békés, demokratikus és lakosai számára legalább
a létfeltételeket biztosító országgá, sőt a helyzet jelenleg egyre rosszabbá
válik.
Ennek fényében követelik az összes magyar országgyűlési képviselőtől,
hogy tegyen meg mindent az Irakban tartózkodó magyar katonák hazahívásáért
és a fegyveres erőszaknak köszönhetően kialakult polgárháborús helyzet
békés rendezéséért.
Jellemző módon az országgyűlési képviselők felháborodtak a rendzavarás
miatt, azonnal kivezettették a fiatalokat, és azt kezdték el nyomozni,
hogy vajon hogyan juthattak be a Parlamentbe. (Az Országgyűlés ülései nyilvánosak,
minden magyar állampolgárnak joga van jelen lenni az üléseken.) Sajnálatos,
hogy a magyar politikusokat jobban érdekli napirendjük és a házszabály
megzavarása, mint az Iraki konfliktussal való érdemi foglalkozás. Különösen
bizarr, hogy az eset idején is jól láthatóan bulvárlapok olvasgatásába
merült képviselők munkájuk megzavarását érzik legfontosabb problémának.
Bár az ország politikusainak minden lehetőségük megvan arra, hogy közpénzen,
törvényi szabályzással védjék meg magukat az általuk képviselt állampolgárokkal
való rendhagyó találkozásoktól, az Ahimsa Csoport mai sajtóközleményében
felkéri őket, hogy inkább az Irakból való kivonulás lehetőségének megvizsgálásával
foglalkozzanak.
Az ügy hátteréhez tartozik, hogy a tegnap hivatalba lépő spanyol kormányfő
ismételten bejelentette, hogy kivonják Irakból a spanyol csapatokat, szóvivőjük
szerint erre 15 napon belül sort is kerítenek. Honduras is bejelentette,
hogy nem marad tovább az egyre bizonytalanabb helyzetű országban. A Magyar
Hírlap szerint szintén kétségessé vált a thai katonák további jelentléte
Irakban. Mint azt Takszin Sinavatra miniszterelnök bejelentette, addig
maradnak a katonai egységek Irakban, amíg nem kerülnek konfliktusba a helyiekkel.
Egy évvel ezelőtt Medgyessy Péter miniszterelnök a Civilek a Békéért
szervezettel lefolytatott találkozón kijelentette, hogy magyar katona nem
megy Irakba. Idén, március végén a Környezet- és Természetvédők Országos
találkozóján a hazai zöld szervezetek is hoztak egy olyan határozatot,
amelyben felszólítják a kormányt a magyar csapatok hazahozatalára. Tudomásunk
szerint a Magyar Demokrata Fórum, valamint a Humanista Párt szintén a magyar
katonák hazahozatalát követeli.
Az MTI jelentése szerint pedig hétfő este aknavető-támadás érte a többnemzetiségű
hadosztály a-hillahi táborát, ahol a magyar szállítókontingens katonái
is vannak. A magyarok szálláshelyéül is szolgáló tábort korábban, február
18-án érte már egy támadás: két teherautó nekihajtott a tábort övező védműveknek.
Az ügy egyik mai fejleménye, hogy a tegnapi tüntetés egyik résztvevőjét
elbocsátották állásából (az akció miatt). A két fél végül közös megegyezéssel
vált el egymástól, de az eset azért még így is durva.
****
Háttér:
Az Ahimsa Csoport önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
küzd mindenfajta erőszak és megkülönböztetés ellen, akár a polgári engedetlenség
eszközével is. Az Ahimsza szó az erőszak minimálisra csökkentését jelenti,
ez képezte Gandhi küzdelmének és még korábban az ősi indiai kultúráknak
az alapját.
***
(az Indymédia az akció résztvevőivel készített riportot tesz közzé,
emellett közzétesszük képgalériánkban a "rendzavarásról" észült fényképeket
is. -szerk-)
_______________________________________________
Global mailing list
Global@zpok.hu
https://www.zpok.hu/mailman/listinfo/global
BÉKEJEL
BUDAPEST, 2004 MÁRCIUS 20.
_______________________________________________
Roy: globális ellenállás a birodalommal szemben
NOL 2004. január 27. 17:48 Szerző: L. P.,
BiL
Szinte észrevétlen maradt a nemzetközi tömegtájékoztatásban az indiai
Mumbaiban (Bombay) a múlt héten rendezett Szociális Világfórum. Pedig az
alternatív globalizációs mozgalom legtekintélyesebb személyiségei vettek
rajta részt. Arundhati Roy indiai írónő és politikai aktivista szorgalmazta,
hogy a neoliberalizmussal, az új gyarmatosítással szemben szervezzenek
globális ellenállási mozgalmat.
Arundhati Roy a Szociális Világfórummal párhuzamosan megtartott ellenfórum,
a Mumbai Ellenállás nevű rendezvény előkészítésében is részt vett. Sok
szempontból figyelemre méltó gondolatokat fogalmazott meg az amerikai birodalom"
és a neoliberalizmus jellegével kapcsolatban, egyúttal arra is kitért,
hogy szerinte milyen módon kellene fellépniük a globalizáció-kritikus mozgalmaknak
az új amerikai birodalom, az új gyarmatosítás ellen.
Cégvezetők és a külpolitika
Az
új gyarmatosítás korában mindenki veszélyeztetett, aki ellenszegül a multinacionális
cégek globális gépezetének - mondta Roy: bármire vessen is szemet ez a
gépezet, geopolitikailag fontos területre, piacra, privatizálható infrastruktúrára,
ásványkincsekre... Amelyik elit vonakodik teljesíteni az igényeit, annak
országában lázadást szítanak vagy katonai csapást mérnek rá vélte az írónő.
Állításainak alátámasztására egy vizsgálat eredményére hivatkozott,
amely kimutatta, hogy immár cégek vezetői külpolitikai döntéseket befolyásolhatnak:
a washingtoni székhelyű Centre for Public Integrity szerint az Egyesült
Államok kormányához tartozó Védelmi Politikai Tanács (Defence Policy Board)
harminc tagjából kilencnek olyan cégekkel volt kapcsolata, amelyek 2001-ben
és 2002-ben összesen 76 milliárd dollár értékben nyertek kormányzati megbízásokat.
George Schultz például a Bechtel csoport igazgatósági tagja, egyben
pedig az Irak felszabadításával megbízott kormányzati testület elnöke figyelmeztetett
Arundhati Roy, majd hozzátette: a cég 680 milliós megbízást kapott az iraki
rekonstrukciós programból.
Roy azt javasolta, hogy a két mumbai rendezvény résztvevői nevezzenek
meg két olyan vezető (multinacionális) vállalatot, amely hasznot húz Irak
tönkretételéből, hozzák nyilvánosságra iraki projektjeiket, határozzák
meg e vállalatok irodáit a világ minden pontján, szálljanak rájuk és érjék
el azok bezárását.
Iraki háború: egy gyümölcsöző kapcsolat vége
Szaddám Huszein elfogását, és a háborút úgy értékelte, mint egy családi
konfliktust: a korábban gyümölcsöző együttműködés a washingtoni kormányzat
és Szaddám között felbomlott. Roy arra emlékezetett, hogy Huszein a rémtetteit
még akkor követte el, amikor Bagdad és Washington viszonyát nem terhelte
feszültség.
Roy az Irakra mért gazdasági szankciókat genocídiumnak nevezte. A neolibarilzmus
áldozatai közé azonban nem csak a háborúkban világszerte elhunytakat sorolta.
Hanem például azt a minimum 33 millió embert is, akiket nagy beruházások
miatt telepítettek ki Indiában. Meg azokat, akiknek ez a rendszer nem kínál
mást, csak nyomort.
Az igazi fegyver: a tőke szabadsága
Roy szerint nincs rá esély, hogy a kormányok radikálisan megreformálják
a rendszert, amelyben a gazdasági érdek irányít, mert minden kormány zsarolható:
az aktivista állítása szerint a gazdasági érdekcsoportok egyetlen éjszaka
alatt tönkretehetnek bármely rezsimet, ha kivonják a tőkét az országból.
Példaként említette Lula da Silva brazil és Nelson Mandela dél-afrikai
elnök esetét, akik radikális nézeteket vallottak ellenzékben, kormányra
kerülve azonban kénytelenek voltak neoliberális reformokat bevezetni.
Nemzetközi ellenállási mozgalom
Roy
a nemzetközi ellenállás szükségességét hangoztatta, illetve azt, hogy a
mozgalomnak egy jelentős globális győzelemre van szüksége. Meglátása
szerint elengedhetetlen egy minimálprogram, ami, vélte, az Egyesült Államok
iraki megszállásával szembeni globális ellenállás lehetne.
Nem az iraki ellenállás támogatását szorgalmazta, hanem azt, hogy váljanak
a megszállással szembeni globális ellenállás mozgalmává. Az ellenállásnak
azzal kell kezd?dnie - mondta -, hogy nem fogadjuk el legitimnek az iraki
megszállást; hogy úgy cselekszünk, amivel "materiálisan lehetetlenné tesszük
a Birodalom számára céljai elérését".
Ez azt jelenti, hogy a katonák megtagadják a harcot, a tartalékosok
megtagadják a szolgálatot, a munkások megtagadják fegyverek és repülőgépek
behajózását. Azt jelenti, hogy Indiában és Pakisztánban az emberek lefékezik
az amerikai kormány terveit, hogy indiai és pakisztáni katonákat küldjenek
Irakba, hogy elvégezzék helyettük a takarítást
magyarázta az írónő.
_______________________________________________
Global mailing list
Global@zpok.hu
https://www.zpok.hu/mailman/listinfo/global
186
millió munkanélküli világszerte - rekord
NOL
2004. január 22. 17:23
Megállíthatjuk
Busht, megállíthatjuk a háborút
Tömegtüntetés
a bombayi Szociális Világfórumon
NOL
2004. január 21. 9:37
A
Föld Barátai a davosi Fórumot támadja
NOL
2004. január 21. 11:18
Élőben
Bombayből, angolul
NOL
2004. január 19. 12:59
Szociális
Világfórum Bombayben
NOL
2004. január 16. 11:55
Eufória Párizs
utcáin – és értetlen járókelők
NOL • 2003. november 16. 1:42
• Szerző: BiL
Párizsban a
közvetlen demokráciáról vitáznak
Bulihangulat a Társadalmi Fórumon
NOL • 2003. november 14. 20:58
• Szerző: Bihari László
Párizsban az
új szociális világrendről
Monbiot, Albert, Neale: mi a
teendő?
NOL • 2003. november 13. 20:00
• Szerző: Bihari László
Bihari
Ágnes: George Monbiot az ESF- on
Gondolatjel, Kossuth Rádió
2003. november 23.
George Monbiot:: Sűrű felhők
a gazdag országok egén
The Guardian 2003. Szeptember
16, kedd
2003. szeptember 13, Budapest
Kudarc
Cancúnban
NSZ
2003. szeptember 16. Szerző: B. M.
A
fejlődő országok a sarkukra álltak - WTO kudarc Cancúnban
Indymedia.hu
2003.09.15. Fidusz
Csődöt
mondhat a cancúni csúcs
NOL
2003. szeptember 14. 15:49 Szerző: BiL
Gazdagok
és szegények alkudozása Cancúnban
NOL
2003. szeptember 12. 1:08 Szerző: BiL
Tízezer
földműves Cancún utcáin
NOL
2003. szeptember 11. 12:41 Szerző: BiL
Dél-koreai
földműves leszúrta magát Cancúnban
NOL
2003. szeptember 11. 1:19 Szerző: BiL
Nemzetközi
összefogás az EU mezőgazdasági politikája ellen
NOL
2003. szeptember 10. 17:38
A
WTO egyetlen esélye a reform és átláthatóság
NOL
2003. szeptember 10. 17:24 Szerző: G. M.
Valami
nem stimmel Cancúnban
Védegylet
kontra WTO
NOL
2003. szeptember 10. 14:44 Szerző: BiL
George Monbiot: A
lokalizmus mítosza
2003. szeptember 9, kedd
The Guardian
Magyar
WTO-álláspont az agrártámogatások mellett
NOL
2003. szeptember 11. 14:08
George Monbiot: Ítéletidő
2003. szeptember 2,
kedd
The Guardian
Free Mordechai Vanunu
(Az amerikai mozgalom egy füzetéb?l)
*
A Vanunu-történet
Mordecháj Vanunu, egy korábbi izraeli nukleáris műszerész a 18 éves
börtönbüntetésének utolsó évét tölti. Azért ítélték el, mert elárulta kormányának
titkos nukleáris fegyver-tervezetét. Izraeli ügynökök 1986 szeptember 30-án
fogták el. Több mint 11 és fél évet töltött magánzárkában.
1963-ban, 9 éves korában vándorolt ki Izraelbe, mint egy marokkói 11
gyerekes zsidó család egyik tagja. Az izraeli hadseregben szolgált, majd
fiatal emberként beershebai otthona közelében, a Negev sivatagban lévő
Dimona nukleáris „kutató központban" dolgozott. A létesítmény rejtegette
a legnagyobb titokban működő földalatti plutonium tisztító üzemet. Az évek
múlásával egyre inkább tudatosodott benne, hogy ez a munka egy része Izrael
atomfegyver-fejlesztési tevékenységének. 1985-ben, mielőtt elhagyta Dimonát,
az üzemen belül sok fényképet készített azzal a céllal, hogy a polgártársai
és az egész világ számára be tudja bizonyítani az igazságot.
Ázsián át, hátizsákjában a filmmel Sidneybe utazott, ahol kapcsolatba
került egy anglikán társadalmi igazságosságért küzdő közösséggel, akikkel
megosztotta adatait. Áttért a keresztény hitre és 1986-ban megkeresztelték.
A brit lap, a Sunday Times hallott a történetről és Sidneybe küldte egy
munkatársát, hogy megvizsgálja az ügyet. A lap ezután Londonba hozta Vanunut,
ahol a nukleáris ügyekben járatos brit kutatók megvizsgálták a tényeket
és a fényképeket. Vanunu történetét október 5-én közölték, amiből a világ
először szerzett hiteles adatokat arról, hogy a kicsiny Izraelből nukleáris
hatalom lett, amelyik 200 bombához elegendó hasadóanyaggal rendelkezik.
Izraeli ügynökök szimatot kaptak Vanunu szándékairól. Még az anyag
közlése előtt elcsalták Angliából Olaszországba, elkábították és a testét
egy izraeli hajón Izraelbe vitték. A következő hónapok alatt kémkedéssel
és hazaárulással vádolták és zárt tárgyaláson elítélték. Kizártak miden
törvényes fellebbezési lehetőséget és megtagadták, hogy feltételesen szabadlábra
helyezzék.
Az első 11 és fél évet Vanunu magánzárkában töltötte, semmiféle emberi
kapcsolata nem volt, kivéve a őreit, egy ügyvédet, egy papot és olykor
a testvéreit. Az Amnesty International elítélte őreit ezen kegyetlen, embertelen
és megalázó eljárásért. 1998 március 12-től a börtön több lakójával kapcsolatba
került, de továbbra is megszorításokkal: nem lehetett kapcsolata palesztin
rabokkal, nem telefonálhatott, ellen?rizték a leveleit. Az elmúlt években
néhány alkalommal meglátogathatta őt
Nicholas és Mary Eoloff, egy St. Paul-i (Minn.) házaspár, amelyik 1997
őszén örökbefogadta őt. Az elkülönítés évei után Vanununak továbbra is
szilárd meggyőződése, hogy amit tett, az szükségszerű volt és helyes. Szabadulásának
ideje
2004. április 22. Várja szabadulását és hosszú megpóbáltatásának a
végét.
_______________________________________________
Csak olvasom napról-napra.
Az előrejelzéseket is.
Egyre rettenetesebb, ami történik.
Miért nem csinálunk mozgalmat? Nemzetközit!
Miért nem tüntetünk állandóan, folyamatosan
a fogyasztói társadalom ellen
a világgyarmatosítás ellen
a központosítók ellen
a gyorsítani akarók ellen
a növekedés ellen
a hatalmasok ellen
az üvegház-gázok kibocsátói ellen..
a olajipar ellen
a vegyipar ellen
a fegyvergyárosok ellen
a m?csótányok ellen
a kamionok ellen
a hirdetések, hulladékok ellen
a bevásárlóközpontok ellen
az amerikai kormány ellen
a kocsik és szobák h?mérsékletszabályozása ellen
a tarvágások ellen
a lignitbányák ellen
a hazug kutatók ellen, akik szerint mindez csak véletlen és a szóráson
belül
van
a főáramlati közgazdák ellen,
a WTO ellen
a GATS ellen.
Kyoto megerősítéséért,
a kerékpárutakért
az erdőkért, a növényzetért.
a szelid energiákért,
a szélerőművekért,
a naphőgyűjtőkért
a biogáz-telepekért
a hőszivattyúkért
a tömegközlekedésért
a kicsinyítésért,
a lassításért
unokáink életéért,
egy másfajta világért.
s hogy bolygónk ne váljon Húsvét szigetté.
Pi.
_______________________________________________
Fidusz wrote:
A kánikula hegyeket rombol, erdőket pusztít
Portugáliában, Spanyolországban és Hollandiában a hőség és a
szárazság miatt erdőtüzek tombolnak. A Mont-Blanc hegycsúcs omlásveszélyessé
vált a szokatlan meleg miatt. Angliában sínek görbülnek meg.
Portugáliában sok helyen megfékezhetetlen erdőtüzek tombolnak.
Már megsemmisült az ország összes erdőségének öt százaléka. Ötszáz ember
szenvedett sérüléseket és százak menekültek el otthonukból - közölte az
egészségügyi minisztérium.
Spanyolországban már tizenkilenc halálos áldozata van a hőhullámnak.
Erdőtüzek égne Spanyolország-szerte. Gerona tartományban 2450 embert telepítettek
ki egy épülő lakótelepről, amelyet lángok megközelítettek.
Hollandiában a szokatlanul meleg és csapadékszegény időjárás
következtében lángra lobbant egy erdő.
A szokatlan klimatikus körülmények omlásveszélyt idéztek elő
Európa legmagasabb hegyén, a Mont-Blanc-on. A hatóságok a hegycsúcsra vezető
ösvények, különösképpen az úgynevezett Gouter-folyosó elkerülésére, a gyalogtúrák
törlésére vagy elhalasztására szólították fel a hegymászókat, miután csütörtökön
egy macedón alpinista életét vesztette kőomlásban, 3300 méteres magasságban.
A hatóságok figyelmeztető táblákat helyeztek ki az omlásveszélyes
ösvények mentén, de - mint az AFP írja - sokan, főleg kelet-európai turisták,
fittyet hánynak az intelemre, mert kifejezetten a csúcs megmászása céljából
érkeztek a Mont Blanc-ra.
Nagy-Britanniában a hőség meggörbített a sínt egy vasúti szakaszon,
és a brit vasutak elővigyázatosságból általános sebességkorlátozást rendeltek
el.
(MTI)
_______________________________________________
ENSZ-ellenőr: A világ még nem ismeri a háború okát
NOL . 2003. június 6. 16:46
Hans Blix, az ENSZ iraki fegyverzetellenőreinek most leköszönő vezetője
és egyik munkatársa szerint a szövetségesek használhatatlan adatokat adtak
nekik az iraki fegyverekről, míg a vizsgálatokat a kilencvenes években
felügyelő ENSZ-alkalmazott, Scott Ritter szerint ha az amerikai elnök tudatosan
hazudott, akkor vádat kell indítani ellene 171 amerikai katona haláláért
egy törvénytelenül indított háborúban.
Colin Powell amerikai külügyminiszter blöffölt az ENSZ-ben, amikor állítólagos
bizonyítékokat mutatott be az Irak által birtokolt tömegpusztító fegyverekről
- mondta a világszervezet egyik német leszerelési ellenőre a Der Spiegelnek
adott interjúban.
Az amerikai külügyminiszter februárban bemutatott egy olyan műholdas
felvételt, amelyen állítólag egy vegyi mentesítő jármű volt látható. A
kép azonban Peter Franck szerint valójában egy tűzoltóautóról készült.
Blix: az amerikaiaknak sok más idnítékuk volt
Hans Blix ugyancsak bírálta a szövetségesektől kapott hírszerzési információkat.
Ezek alapján több tucatnyi helyszínt vizsgáltak át, de sehol semmit nem
találtak - mondta az ENSZ fegyverzetellenőreinek leköszönő vezetője.
Hans Blix szerint az amerikaiaknak sok más indítékuk is volt a háborúra
és kérdéses, hogy ezek között valójában mekkora súllyal szerepeltek a tömegpusztító
fegyverek - nyilatkozta Blix.
A súlyos belpolitikai támadások hatására Tony Blair kormánya beleegyezett,
hogy aláveti magát az alsóház hírszerzési és nemzetbiztonsági bizottsága
által már bejelentett vizsgálatnak. Ugyancsak vizsgálatot indít a hírszerzési
anyagok minőségének kiderítésére a külügyi bizottság.
Ritter: a világ még nem ismeri a háború igazi okát
Scott Ritter, az ENSZ iraki fegyverzetellenőreinek volt vezetője felszólította
George Bush amerikai elnököt, hogy ismerje el: becsapta a világ közvéleményét
az iraki tömegpusztító fegyvereket illetően.
Ritter 1991 és 1998 között irányította a tömegpusztító fegyverek kutatását
Irakban.
A belga Le Soir pénteki számában nevetségesnek nevezte, hogy még a
háború megindítása előtt az irakiak gyorsan megsemmisítették őket, mert
annak nyomai maradtak volna.
A világ még nem ismeri a háború igazi magyarázatát - mondta Ritter.
- Ha az amerikai elnök tudatosan hazudott, akkor vádat kell indítani ellene
171 amerikai katona haláláért egy törvénytelenül indított háborúban. Ha
legfőbb tanácsadói vezették félre, akkor Colin Powell külügy-, Donald Rumsfeld
védelmi minisztert és helyettesét, Paul Wolfowitzot kell gyilkosságért
vád alá helyezni. Ha a hírszerző szolgálatok lőttek bakot, akkor szintén
súlyos a helyzet - hangoztatta.
Ritter megdöbbenését fejezte ki, hogy Franciaország megszavazta azt
a biztonsági tanácsi határozatot, amely utólag felmenti a törvénytelen
háborút és azon is, hogy Németország most hallgat, az európai tömegek pedig
nem tüntetnek a nagyvárosokban, hogy követeljék az igazságot.
(MTI)
_______________________________________________
Wolfowitz szerint Irak olajtengeren lebeg
NOL . 2003. június 5. 16:00
Miután Paul Wolfowitz, az amerikai védelmi miniszter helyettese a múlt
héten elismerte, hogy Irak megtámadásához nem a tömegpusztító fegyverek
szolgáltatták a valódi okot, most egy konferencián célzást tett rá, hogy
az iraki olajkészlet viszont fontos tényező volt az amerikai stratégia
megválasztásában.
A Pentagon honlapján megjelent egy beszélgetés, amelyben egy Ázsia biztonságával
foglalkozó konferencián Paul Wolfowitz amerikai védelmi miniszter kifejti,
miért kellett Irakot megtámadni, és miért nem kell Észak-Koreát. Washington
szerint mindkét állam hasonló veszélyt jelent a világ békéjére.
Wolfowitz kifejtette, hogy Észak-Koreát azért nem lenne tanácsos megtámadni,
mivel a térség stabilitását veszélyeztetnék ezzel. Ott olyan jellegű belső
változásra van szükség, mint amilyen Kínában zajlott le, és nem pedig olyanra,
mint amelyet tankokkal kényszerítettek ki Irakban.
A konferencián Wolfowitz azt a kérdést kapta, hogy vajon az amerikai
kormányzat nem küld-e ellentmondásos üzenetet a világ országainak, amikor
ennyire különböző módon kezeli Észak-Koreát és Irakot, miközben hasonló
vádakat fogalmazott meg velük szemben.
A válasz: "Az elsődleges különbség - kicsit leegyszerűsítve - Észak-Korea
és Irak között az, hogy Irakban gazdasági szempontból nem volt más választásunk,
mivel az ország egy olajtengeren lebeg."
Wolfowitz a későbbiekben elmagyarázza, hogy Észak-Korea a gazdasági
összeomlás szélén áll, és Washington azt szeretné megértetni a phenjani
vezetéssel: csak akkor kerülheti el az összeomlást, ha leáll a fegyverkezési
programmal és megfelelő reformokat indít el.
Indiával és Kínával kapcsolatban Wolfowitz megjegyezte: ahogyan a két
ország a fogyasztói társadalom felé tesz lépéseket, várhatóan növekedni
fog az energia iránti igényük. A jövőben az energiáért folytatott verseny
meghatározóbb lesz, mint az ideológiai jelleg? versengés, amely a múltat
jellemezte - mondta.
A múlt héten beszámoltunk Wolfowitz egy másik megnyilatkozásáról, eszerint
a tömegpusztító fegyverek kérdése soha nem volt a Szaddám Huszein megdöntésére
indított megelőző háború fő oka az Egyesült Államok számára. A Vanity Fair
magazinban közölte: Washington azért kommunikálta hónapokon át mégis ezt,
mert "ez volt az egyetlen ok, amelyben mindenki egyetérthetett".
A diplomata a valódi okot abban jelölte meg, hogy Szaddám Huszein elnök
megbuktatása után az Egyesült Államok visszavonhatja haderőit Szaúd-Arábiából.
A Guardian brit lap megjegyzése szerint Wolfowitz soha rosszabbkor nem
tehette volna ezeket a bejelentéseket, mert az Egyesült Államok és Nagy-Britannia
kormányát odahaza éppen azzal támadják, hogy eltúlozta az Irak által támasztott
veszély súlyát abból a célból, hogy igazolhassa a háborút.
_______________________________________________
Corrections
and clarifications
Thursday June 5, 2003
A report which was posted on our website on June 4 under the heading
"Wolfowitz: Iraq war was about oil" misconstrued remarks made by the US
deputy defence secretary, Paul Wolfowitz, making it appear that he had
said that oil was the main reason for going to war in Iraq. He did not
say that.
He said, according to the Department of Defence website, "The ... difference
between North Korea and Iraq is that we had virtually no economic options
with Iraq because the country floats on a sea of oil. In the case of North
Korea, the country is teetering on the edge of economic collapse and that
I believe is a major point of leverage whereas the military picture with
North Korea is very different from that with Iraq." The sense was clearly
that the US had no economic options by means of which to achieve its objectives,
not that the economic value of the oil motivated the war. The report appeared
only on the website and has now been removed.
_______________________________________________
George Wright:
Wolfowitz
/ Iraq war WAS about oil
Wednesday June 4, 2003
Oil was the main reason for military action against Iraq, a leading
White House hawk has claimed, confirming the worst fears of those opposed
to the US-led war.
The US deputy defence secretary, Paul Wolfowitz - who has already undermined
Tony Blair's position over weapons of mass destruction (WMD) by describing
them as a "bureaucratic" excuse for war - has now gone further by claiming
the real motive was that Iraq is "swimming" in oil.
The latest comments were made by Mr Wolfowitz in an address to delegates
at an Asian security summit in Singapore at the weekend, and reported today
by German newspapers Der Tagesspiegel and Die Welt.
Asked why a nuclear power such as North Korea was being treated differently
from Iraq, where hardly any weapons of mass destruction had been found,
the deputy defence minister said: "Let's look at it simply. The most important
difference between North Korea and Iraq is that economically, we just had
no choice in Iraq. The country swims
on a sea of oil."
Mr Wolfowitz went on to tell journalists at the conference that the
US was set on a path of negotiation to help defuse tensions between North
Korea and its neighbours - in contrast to the more belligerent attitude
the Bush administration displayed in its dealings with Iraq.
His latest comments follow his widely reported statement from an interview
in Vanity Fair last month, in which he said that "for reasons that have
a lot to do with the US government bureaucracy, we settled on the one issue
that everyone could agree on: weapons of mass destruction."
Prior to that, his boss, defence secretary Donald Rumsfeld, had already
undermined the British government's position by saying Saddam Hussein may
have destroyed his banned weapons before the war.
Mr Wolfowitz's frank assessment of the importance of oil could not come
at a worse time for the US and UK governments, which are both facing fierce
criticism at home and abroad over allegations that they exaggerated the
threat posed by Saddam Hussein in order to justify the war.
Amid growing calls from all parties for a public inquiry, the foreign
affairs select committee announced last night it would investigate claims
that the UK government misled the country over its evidence of Iraq's WMD.
The move is a major setback for Tony Blair, who had hoped to contain
any inquiry within the intelligence and security committee, which meets
in secret and reports to the prime minister.
In the US, the failure to find solid proof of chemical, biological and
nuclear arms in Iraq has raised similar concerns over Mr Bush's justification
for the war and prompted calls for congressional investigations.
Mr Wolfowitz is viewed as one of the most hawkish members of the Bush
administration. The 57-year old expert in international relations was a
strong advocate of military action against Afghanistan and Iraq.
Following the September 11 terror attacks on the World Trade Centre
and Pentagon, Mr Wolfowitz pledged that the US would pursue terrorists
and "end" states' harbouring or sponsoring of militants.
Prior to his appointment to the Bush cabinet in February 2001, Mr Wolfowitz
was dean and professor of international relations at the Paul H Nitze School
of Advanced International Studies (SAIS), of the Johns Hopkins University.
_______________________________________________
Beethoven és az aknamező
Máj. 12, 08:48:44
www.linux.hu
Mag küldte be a hírt: "Öt magyarországi egyesület és néhány kis-
és középvállalkozás képviseletében egy nyolcfős delegáció utazott Brüsszelbe.
Részt vettek egy meghallgatáson az Európa Parlamentben, valamint egy tudományos
konferencián. Az látszik, hogy fontos nekik az ügy. Ez most valami olyan
dolog ami csak az informatikusokat meg a szabadalmi jogászokat érinti,
nem?
NEM. Az informatika jöv?je, és ezen keresztül a mi jólétünk függ
tőle.
Mi történt volna akkor, ha Európa királyai az 1700-as években
úgy döntenek, hogy a zene fejlődését elősegítendő, a zenei ötletekre szabadalmakat
lehet bejegyezni? Valószínűleg ma szegényebbek lennénk nagyon sok zeneművel,
például Beethoven szimfóniáival is.
Egy zeneszerző a komponálás során nem csak a saját zenei ötleteit
használja fel, hanem a már meglévőkből is válogat. A zene nem vákuumból
születik, hanem az emberi kultúrára épít. Beethovennek ahhoz hogy a saját
zenei ötleteiből nagyszerű szimfóniákat alkosson, építenie kellett az előtte
járó zeneszerzők által felhalmozott zeneelméleti tudásra.
Pontosan ezt akadályozták volna meg számára a szabadalmak.
Egy szimfónia bonyolult dolog, és csak akkor szól jól, ha minden
a helyén van. A szoftvereknél ugyanez a helyzet. Ma bármely bonyolultabb
szoftver több bejegyzett szoftverszabadalomban leírt ötletet is felhasznál.
Persze Európában a szoftverszabadalmak illegálisak, még az a negyvenezer
is amelyeket az Európai Szabadalmi Hivatal már bejegyzett.
Képzeljük el mi lenne, ha iskoláinkat egy mágikus mez? segítségével
védenénk a bombatámadásoktól, amely megakadályozza a robbanásokat. Ha mindenféle
rossz fiúk kibiztosított kézigránátokat dobálnának be az iskolák ablakán,
mindenki csak nevetne rajtuk. Csak akkor fagyna az arcokra a mosoly, ha
a harmadik óra közepén megtudnánk, hogy az er?teret az igazgató a rossz
fiúk unszolására kikapcsolja, amit?l az összes bedobált kézigránát felrobban.
Ha egyáltalán elhinnénk hogy ezt teszi, vagy fel tudnánk hirtelen mérni
hogy ez mivel jár.
A szoftverszabadalmakkal kapcsolatban most pontosan ez történik.
Az igazgató már szólt. Igaz hogy csak az éves karbantartást emlegette,
a bombák meg az er?terek szóba sem kerültek. Mondta azt is közben, hogy
2010-re mi leszünk a legversenyképesebb tudásalapú társadalom. Csak azt
felejtette el megmondani, hogy milyen tudásra fogunk alapulni.
További ajánlott olvasmányok:
A
Jó, a Rossz és a Jog
Petíció
az EU szoftverszabadalmi terve ellen
EU
törvénytervezet a szoftverszabadalmakról - tiltakozzatok!
______________________________________________
Wed, 14 May 2003 14:27:27
SZERVÁC Attila <sas@321.hu>
A magyar szoftveres szakmai szervezetek közleménye az
Európai Unió Parlamentje elé benyújtott szoftverszabadalmi javaslat tárgyában
Közlemény
A Magyar Tartalomipari Szövetség, a Linux-felhasználók Magyarországi
Egyesülete, az FSF.hu Alapítvány a Szabad Szoftverek Magyarországi
Népszer?sítéséért és Honosításáért, az FSN.hu Összefogás a szabad
szoftverek elterjesztéséért Alapítvány és a Magyar BSD Egyesület a nemzetközi
összefogáshoz csatlakozva tiltakozik a szoftverszabadalmak tervezett
legalizálása ellen. A szoftverszabadalmak bevezetése az 1973-as müncheni
Európai Szabadalmi Konvenció 52(2) szakaszával ellentétes, és a gazdaságra
-- különösen a kis- és középvállalatokra --
rendkívül negatív hatással lenne.
Ezért kérünk mindenkit arra, hogy ismerje meg a com2002-92 számú direktívatervezet
tartalmát, állításainak viszonyát önmagával és a tényekkel, várható gazdasági
hatásait, majd forduljon a világnézetének leginkább tetsz? párthoz, valamint
országgy?lési képvisel?jéhez a következ? kéréssel:
Kérünk minden magyarországon m?köd? pártot, hogy európai gy?jt?pártján
belül kezdeményezzen szakmai érveken alapuló vitát a tervezetr?l és annak
várható hatásairól, különös tekintettel az alapvet? európai értékekre mint
a jogbiztonság, a tudásalapú társadalom kiépítése, a kis- és középvállalkozók
helyzetének javítása, valamint az alapvet? emberi jogok tiszteletben tartása.
Megkérünk minden pártot, hogy hivatalos véleményét a tervezetr?l kell?
megfontolás után, de még az Európa Parlamentben tartott plenáris szavazás
(Június 18.) el?tt kell? id?vel tegye közzé.
Kérjük kormányunkat, hogy ismerje meg a tervezet tartalmát, végezze
el a lehetséges gazdasági hatások tanulmányozását elfogulatlan gazdasági
szakemberek segítségével, majd az ez alapján kialakított álláspontját közetkezetesen
képviselje az Európa Tanácsban.
Szervezeteink véleménye szerint a szoftverszabadalmak ügye szakmai kérdés,
nem kívánnak állást foglalni pártpolitikai és világnézeti kérdésekben.
Szervezeteink bíznak abban, hogy a kérdéssel kapcsolatban a szakmai érvek
fognak dönteni.
FSF.hu - LME.hu - FSN.hu - BSD.hu - Matisz
________________________
http://www.radio.hu/index.php/read/33410/hozottrovat/20
Nem kell tömegpusztító fegyvert találni?
A brit külügyminiszter az eredménytelen kutatásról
Nem dönt? fontosságú, hogy a szakért?k tömegpusztító fegyvereket találjanak
Irak területén - jelentette ki a brit külügyminiszter. Jack Straw a BBC-nek
nyilatkozott. Korábban mind Nagy Britannia, mind pedig az Egyesült Államok
arra hivatkozott, hogy azért kell megel?z? csapást mérni Irakra, mert ott
tömegpusztító fegyverek vannak. Az amerikai szakért?k eddig semmilyen tömegpusztító
fegyverre sem bukkantak Irak területén.
***************************************
No comment.
_______________________
Az amerikai alelnök volt cége ellen?rzi az iraki olajkészletet
Index / 2003. május 7., szerda 11:42
A Halliburton eredetileg az olajtüzek eloltásának megszervezésére kapott
megbízást, de most kiderült, hogy Dick Cheney volt vállalata üzemeltetheti
a kutakat, és forgalmazhatja az olajat.
Március végén jelentették be Washingtonban, hogy a houstoni Halliburton
leányvállalata, a Kellogg Brown & Root (KBR) irányíthatja az ég? iraki
olajkutak oltását és az ehhez kapcsolódó helyreállítási munkákat. A szerz?dés
értékét nem közölték. Az Öböl-háború után is ez a vállalat irányította
a munkálatokat: 1991-ben 320 kutat kellett eloltaniuk. A Halliburton elnöke
2000-ig Dick Cheney, az USA jelenlegi alelnöke volt.
A képvisel? megtudta
Henry Waxman demokrata képvisel? a hadsereg illetékeseit?l azonban megtudta,
hogy a szerz?désben szerepel a "létesítmények üzemeltetése és a termékek
forgalmazása" kitétel is. S?t, a hadsereg már a szerz?dés meghosszabbítására
is javaslatot tett. A képvisel? most azt követeli, hogy azonnal hozzák
nyilvánosságra a teljes szerz?dést, közölte a BBC.
"Nem állítom, hogy a kormány hazudott, de tény, hogy a Kongresszus nem
ismerhetett meg minden részletet. A kormány korábban azt hangsúlyozta,
hogy az iraki olaj az irakiaké. Ez a szerz?dés ellentmond ennek" - mondta
Waxman.
Hétmilliárd vagy ötvenmillió
A képvisel? szerint a Halliburton kétéves szerz?désének értéke elérheti
a hétmilliárd dollárt. A hadsereg szerint ez az összeg a legrosszabb esetre
meghatározott maximum volt, de mivel a vártnál kevesebb kút égett, így
áprilisig a cégnek mindössze ötvenmillió dollárt fizettek ki.
'Nem az alelnök döntött'
Dick Cheney hivatala a hírrel kapcsolatban csak annyit közölt, hogy
az alelnöknek nem volt szerepe a megbízott cég kiválasztásában. Wendy Hall,
a Halliburton szóviv?je szerint márciusban a szerz?dés minden részletét
nyilvánosságra hozták. A szóviv? közölte, hogy a KBR jelenleg az iraki
olajügyi minisztériumnak segít a rendszer m?ködtetésében.
_______________________________________________
http://index.hu/tech/kornyezet/golya/
A HÁBORÚ MIATT ELMARADHATNAK A GÓLYÁK
MTI, 2003. március 18., kedd 14:53
Egy Irak elleni amerikai támadás súlyos veszélyt jelentene Európa
és Ázsia madárvilágára is, hiszen az évnek ebben az id?szakában évezredek
óta milliónyi költöz? madár készül?dik, illetve indul útnak és vonul át
Irak területe fölött téli telel?helyeir?l a kontinens északabbi részein
lév? fészkel? helyek felé.
Irak területén március és április hónapban van a legtöbb madár,
a tavasz közeledtét érz?, legkülönböz?bb fajtájú, észak felé tartó költöz?
madarak itt adnak egymásnak találkát. A háborúskodásra természetesen soha,
semmilyen id?szak nem lehet alkalmas, de az ornitológusok, illetve a madarak
szempontjából a március-április talán a legalkalmatlanabb - vélekedik Phil
Hockey, a madárvándorlás elismert szakembere, a fokvárosi Afrikai Ornitológiai
Intézet munkatársa.
Fontos légifolyosó
Irak számos Európában, illetve Oroszország hatalmas nyugati síkságain
honos, s Afrikában áttelel? költöz? madár faj vándorlásának útvonalán fekszik.
Irak két óriásfolyama, a Tigris és az Eufrátesz fölött ?sid?k óta több
igen népes madárfaj, köztük gólyák és pelikánok, illetve a Kaszpi-tenger
partján és Közép-Ázsiában fészkel? vízimadárfajok légifolyosói vezetnek.
Nem fognak visszatérni
Sok faj már most útnak indult, a madárvonulás csúcsideje azonban
március közepét?l április végéig tart. A fehér gólyák például, amelyek
Dél-Afrikában áttelelve, a messzi északra, például Észtországba tartanak,
akár teljesen le is mondhatnak további vándorlásukról, és nem térnek vissza
szokásos északi költ?helyeikre, ha a háború zaja megzavarja nyugalmukat
- vélekedett a dél-afrikai ornitológus.
Éhen halhatnak
A hosszú távokat repül? madarak ugyanis nem képesek arra, hogy
a telel?helyekr?l költ?helyükig leszállás nélkül tegyék meg az utat. Meg
kell pihenniük valahol útközben, er?t kell gy?jteniük, és igen sok faj
számára ezek a pihen? helyek is ?sid?k óta változatlanok. Ha valamilyen
nyugtalanító ok - például a háború - megzavarja ?ket, elképzelhet?, hogy
tájékozódási képességüket teljesen elveszítve, egyáltalán nem mennek tovább,
s?t táplálékot sem véve magukhoz, egyszer?en éhen pusztulnak.
Ám még ha a madarak folytatják is vonulásukat, a háborús helyzet
miatti késedelem következtében esetleg kés?n érnek a költ?helyekre, és
így veszélyesen, s?t esetleg végzetesen lerövidül a fészekrakásra, a fiókák
kiköltésére és felnevelésére szánható id?. Különösen drámai ez a messze
északon él? fajoknál, ahol az éghajlat miatt a fajfenntartásra fordítható
id? amúgy is rövid. (A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
közlése szerint egyébként az elmúlt 60 évben a magyarországi gólyák száma
közel harmadára csökkent. - a szerk. megjegyzése)
Afrikában elfogytak az elefántok
A történelemben persze nem ez az els? eset, hogy a háború befolyásolja
az állatfajok sokféleségét - mondta a dél-afrikai ornitológus. Az afrikai
országokban, például Mozambikban és Angolában évtizedeken át zajló polgárháború
megtizedelte az állatvilágot, a többszázezres hadseregek folyamatos táplálása
következtében alaposan lecsökkent az ehet? húsú fajok száma, az elefántcsordákat
pedig a prédára éhes elefántcsontvadászok ritkították meg.
Kihalhat a hosszúcs?r? póling
Dél-Irak jelenleg a Közel-Kelet egyik leggazdagabb madárvilágú
helye. A dél-iraki mocsarakban van egy egész sor nyugat-oroszországi vízi
szárnyas legfontosabb telel?helye. Vannak olyan - nem költöz? - fajok is,
amelyek világviszonylatban a legnagyobb számban télen-nyáron e területeken
élnek, és költik ki fiókáikat. A világon él? márványrécék 40-60 százaléka
itt él. Minden bizonnyal végzetes lenne például a háborús helyzet az itt
fészkel? védett, és kihalófélben lév? hosszúcs?r? pólingok számára, amelyekb?l
az egész világon immár összesen csupán mintegy kétszáz példány él szabadon.
_______________________________________________
http://www.nol.hu/Default.asp?DocCollID=100059&DocID=92175#92175
SOROS GYÖRGY AZ ORWELLI BUSH-DOKTRÍNÁRÓL
NOL . 2003. március 13. 12:26
A terrorizmus elleni háború nem lehet az amerikai külpolitika vezérelve,
és nem jó, ha a világ legnagyobb hatalmú országa kizárólag az önfenntartással
van elfoglalva - írta csütörtökön a Financial Times kontinentális kiadásában
Soros György.
Soros Györgyöt a Bush-doktrína a George Orwell Állatfarmjából származó
idézetre emlékezteti: minden állat egyenl?, de egyesek még egyenl?bbek.
A Bush-doktrína, amelyet az iraki válságban alkalmaznak el?ször, szerinte
két pillérre épül: az egyik az, hogy az Egyesült Államok minden t?le telhet?t
megtesz kétségbevonhatatlan katonai fölényének meg?rzése érdekében; a másik
az, hogy jogot formál a megel?z? fellépésre - írja Soros a Financial Times-ban.
Soros párhuzamot lát a Bush-kormányzat világméret? vezet? szerepre irányuló
törekvése és a spekulatív alapú t?zsdei hullámzások között. Az értékpapírok
gyors és látványos túlértékel?dései, a t?zsdei buborékok sem a semmib?l
keletkeznek: van valóságalapjuk, amelyet azonban eltorzítanak a tévhitek.
Az Egyesült Államok esetében az ország uralkodó pozíciója a valóság, a
világméret? fölényre való törekvése pedig a tévhit. A valóság meger?sítheti
a tévhiteket, de végül a realitások és téves értelmezésük közötti szakadék
olyan szélesre tágul, hogy az már fenntarthatatlan - véli Soros.
George W. Bush amerikai elnök a piaci fundamentalizmuson és a katonai
er?n alapuló következetes stratégiával érkezett a Fehér Házba, de 2001.
szeptember 11-ig nem volt sem egyértelm? mandátuma, sem jól azonosítható
ellensége. A terrortámadás mindezt megváltoztatta. A terrorizmus ideális
ellenség, mert láthatatlan, ezért soha nem t?nik el. Olyan ellenség, amely
valódi és elismert fenyegetést jelent, ezért hatékonyan egyben tarthatja
a nemzetet. Ez különösen jól jön olyankor, amikor az uralkodó ideológia
egyébként is az önérdek gátlástalan érvényesítése.
Soros szerint azonban a terrorizmus elleni háború nem fogadható el az
amerikai külpolitika vezérelveként. Mi történik a világgal, ha leghatalmasabb
országa kizárólag önmaga meg?rzésével van elfoglalva? - teszi fel a kérdést.
Elismeri, hogy egy gyors és csekély veszteségekkel járó katonai gy?zelem
Irakban drámai módon megfordíthatja a jelenlegi recessziós gazdasági helyzetet.
De ez lenne a dolgok könnyebbik része, az igazi kérdés pedig az, hogy mi
jönne utána. A fellendülés-visszaesés folyamatában egy korai siker csak
még jobban meger?sítheti azt a tévhitet, amib?l maga a folyamat fakadt
- érvel Soros, aki szerint még mindig nincs kés? ennek félbeszakítására.
(MTI)
Global mailing list
Global@zpok.hu
https://www.zpok.hu/mailman/listinfo/global
_______________________________________________
Tracey wrote:
A MAGYAR ZÖLDMOZGALOM A HÁBORÚ ELLEN
- ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁSI INDÍTVÁNY
2003.03.10. pep
A Környezet- és Természetvéd? Társadalmi Szervezetek XIII. Országos
Találkozója egyhangú szavazással ellenezte az Irak elleni háborút, továbbá
kezdeméyezte, hogy az Országgy?lés foglalja bele az Alkotmányba a következ?
rendelkezést:
*A Magyar Köztársaság semmilyen formában nem állít el?,
nem telepít, nem tárol, nem állomásoztat és nem enged át területén nukleáris
vagy egyéb tömegpusztító fegyvereket.*
Március 7-9 között zajlott le a hazai környezet- és természetvéd?
társadalmi szervezetek XIII. Országos Találkozója, Szombathelyen. Az Országos
Találkozó (OT) kiemelt célja, hogy a szakmailag és arculatilag sokszín?
mozgalom egységes fellépését tegye lehet?vé az éves munka során. A közel
700 f?s rendezvényen hazánk összes jelent?s környezetvédelmi szervezete
képviseltette magát.
A zöld ügyek mellett idén kiemelt szerepet kapott a béke kérdésköre.
A magyarországi zöldmozgalom egyhangú szavazással kinyilvánította, hogy
ellenzi az Irak elleni háborút, mivel az egyértelm?en ellentétes a zöld
szellemiséggel. Háborúban megkülönböztetés nélkül pusztul emberi élet,
a természet és az emberiség kulturális örökségét képez? m?emlékek.
Az Alkotmány 6. paragrafusa kimondja:
*A Magyar Köztársaság elutasítja a háborút, mint a nemzetek
közti viták megoldásának eszközét.*
A környezetvéd?k kiemelten fontosank tartják e paragrafus betartását,
valamint kezdeményezték, hogy az Országgy?lés foglalja bele az Alkotmányba
a következ? rendelkezést:
*A Magyar Köztársaság semmilyen formában nem állít el?,
nem telepít, nem tárol, nem állomásoztat és nem enged át területén nukleáris
vagy egyéb tömegpusztító fegyvereket.*
A Hágai Nemzetközi Bíróság 1996-ban kimondta, hogy a tömegpusztító
fegyverekkel való fenyegetés ellentétes a nemzetközi joggal, ezért Magyarország
nem vehet részt a tömegpusztító fegyverekkel való m?veletek el?készítésében
sem. Ezt a magyar jogrendben is egyértelm?en rögzíteni kell.
Ahhoz, hogy az aláírásgy?jtés hivatalos és kötelez? évény? legyen,
az Országos Választási Bizottság ellenjegyzése szükséges. A zöldek a jogászokkal
való el?zetes konzultáció után várhatóan még a héten beterjesztik javaslatukat
az OVB elé.
Az Országos Találkozó béke szekciójának vezet?je.
---------------
Perneczky László
Alba Kör - Polgári szolgálatos tanácsadás
+ 20 / 39 00 566
psz@albakor.hu
www.albakor.hu
_______________________________________________
Demonstrációk: áttekint? táblázat
NOL . 2003. február 16. 16:24
A legnagyobb tüntetések összlétszáma egy listában felsorolva. Az adatokat
a Spiegel Online közölte. A számok a hivatalos becslést adják vissza, amennyiben
nagy eltérés mutatkozott a szervez?k számításával szemben, úgy utóbbit
zárójelben megadtuk, majd összeadtuk. 6-12 millió ember vonult az utcára
hétvégén.
* Amsterdam: 70.000
* Athén: 200.000
* Bagdad: százezres tömeget jelentett az al-Dschasira
hírtévé
* Barcelona: 1,3 millió (2 millió)
* Bécs: 15.000 (30.000)
* Beirut: 60.000
* Berlin: 500.000
* Bern: 40.000
* Brüsszel: 42.000 (100.000)
* Damaszkusz: tízezrek (hírügynökségi jelentések
szerint)
* Helsinki: 12.000
* Johannesburg: 4000
* Kairó: tízezrek (hírügynökségi jelentések szerint)
* Fokváros: 5000
* Koppenhága: 50.000
* London: több mint 1 millió (2 millió)
* Madrid: 660.000 (2 millió)
* Melbourne: 150.000
* Montreal: 100.000
* New York: 100.000
* Oslo: 60.000
* Párizs: 100.000 (250.000)
* Róma: 650.000 (3 millió)
* Saragossa: 200.000 (400.000)
* Sevilla: 100.000 (250.000)
* Stockholm: 30.000
* Stuttgart: 50.000
* Sydney: 200.000
* Valencia: 280.000
Az adatokat összeadva legalább 6.118.000 vonultak utcára a világ városaiban,
a tüntetés szervez?inek becslésén alapuló számokból kiindulva 12.081.000
ember tiltakozott az iraki háború ellen.
_______________________________________________
http://hirek.mti.hu/news.asp?newsid=70789&pub=8
Világszerte tömegek tüntettek az iraki háború ellen
Sydney, 2003. február 16. (MTI) - Ausztrália történetének eddigi legnagyobb
tömegtüntetését tartották meg vasárnap Sydneyben, tiltakozásul az Irak
ellen készül?d? háború ellen. A dpa szerint a nagyszabású megmozduláson
több mint 200 ezer ember vett részt az ausztráliai nagyvárosban. Az ötödik
kontinens több más városában is voltak hasonló felvonulások. John Haward
kormányf? a tiltakozók ellenére kitartott Bagdaddal szembeni kemény álláspontja
mellett.
- Azt teszem, amit Ausztrália számára helyesnek ítélek - mondta.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mellett csupán Ausztrália küldött
eddigi csapatkontingenst a Perzsa-öböl térségébe egy Irak elleni katonai
csapáshoz.
MINDEN ID?K LEGNAGYOBB NAGY-BRITANNIAI BÉKETÜNTETÉSE
A rend?rség szombat éjszakai összesítése szerint
"legalább" 750 ezren, a szervez?k szerint azonban több mint kétmillióan
vettek részt minden id?k legnagyobb nagy-britanniai béketüntetésén, amelyet
az iraki katonai beavatkozás elleni tiltakozásul hívtak össze a londoni
Hyde Parkba. A rendezvényt szervez? három csoport - az Állítsátok meg a
háborút koalíció (STWC), a Kampány a nukleáris leszerelésért (CND) és a
Brit Muszlim Szövetség - el?z?leg 500 ezer embert várt a híres londoni
parkba.
A brit f?városba 250 más brit városból is érkeztek tiltakozók.
A Hyde Parkot keletr?l határoló, elegáns, nyolcsávos Park Lane, ahol a
világ legdrágább szállodái és autószalonjai sorakoznak, buszparkolóvá alakult
át.
A parkba vonuló tömegben sok palesztin és iraki zászló is felt?nt.
A Scotland Yard jelentése szerint a felvonulás "zajos, de békés volt",
mindössze három embert vettek ?rizetbe a közrend megsértéséért.
A megmozdulásra 4500 rend?r felügyelt. Londonban egyébként is
a legmagasabb fokú készültségben van a rend?rség, miután hírszerzési adatok
szerint terrortámadás fenyegeti a brit f?várost és környékét. Különösen
a Heathrow repül?tér körzetében er?s az ?rizet: itt a hadsereg harckocsikkal
meger?sített egységei jár?röznek kedd óta, hivatalos helyen nem cáfolt
értesülések szerint azért, mert az Oszama bin Laden nevével fémjelzett
al-Kaida terrorszervezet utasszállító repül?gép lelövésére készült ezekben
a napokban.
A szombat éjszakába nyúló londoni megmozduláson szenvedélyes
szavakkal ítélte el az Irak elleni katonai felvonulást Bianca Jagger, a
Rolling Stones-énekes Mick Jagger els? felesége, Ken Livingstone, London
baloldali polgármestere, aki két éve hátat fordított a kormányzó Munkáspártnak,
valamint Jesse Jackson amerikai tiszteletes, polgárjogi aktivista, volt
elnökjelölt is.
Harold Pinter, a neves angol drámaíró, aki igen ritkán jelenik
meg a nyilvánosság el?tt, a nagygy?lésen mondott rövid, de rendkívül er?teljes
beszédében az Irak ellen készül? katonai fellépést el?re megfontolt tömeggyilkosságnak
min?sítette, és lemondásra szólította fel Tony Blair miniszterelnököt.
Ezt a tömeg óriási üdvrivalgással fogadta. Pinter azt mondta, hogy az Egyesült
Államokat "elmebeteg b?nöz?k irányítják".
Charles Kennedy, a londoni alsóház harmadik legnagyobb erejét
adó liberális demokraták vezére a Hyde Park-i megmozduláson mondott beszédében
azt mondta: Hans Blixnek, az ENSZ f? iraki fegyverellen?rének el?z? napi
New York-i beszámolójában semmi olyasmi nem volt, ami erkölcsileg megalapozná
a háborút. Hozzátette: a brit parlamentt?l megtagadták azt a demokratikus
jogát, hogy szavazással dönthessen a hadsereg háborúba küldésér?l.
Szombaton más brit nagyvárosokban is több tízezres béketüntetéseket
tartottak, köztük a skóciai Glasgow-ban, ahol néhány órával korábban Tony
Blair kormányf? a Munkáspárt kongresszusán azt mondta: ha egymillióan gy?lnek
össze a tüntetéseken, akkor is kevesebben lesznek, mint ahányan a Szaddám
Huszein iraki elnök által kirobbantott háborúkban meghaltak. Hozzátette:
az iraki rezsim áldozatait soha nem mutogatják a tévékben, értük nem vonulnak
milliók az utcákra.
AZ ÉSZAK-AMERIKAI FÖLDRÉSZEN SZÁZEZREK VONULTAK AZ UTCÁKRA
Százezrek vonultak az utcákra szombaton az észak-amerikai földrészen,
Kanadában és az Egyesült Államokban az egyre közelibbnek t?n? iraki háború
ellen tüntetve.
A kanadai Montrealban - a rend?rség becslése szerint - százezernél
többen, Torontóban 75-100 ezren, számos más város utcáin kisebb létszámban
gy?ltek össze a tiltakozók, dacolva a mínusz húsz fokot is meghaladó hideggel.
New Yorkban a rend?rség (szokásához híven) nem volt hajlandó becslést
közölni a tüntet?k számáról, de a szervez?k - mintegy 200 pacifista egyesület
összefogása - szerint több mint százezren jöttek össze Manhattenben.
Mivel New York városa nem engedélyezte, hogy a tüntet?k közvetlenül
az ENSZ-központ elé vonuljanak, a szervez?k a székháztól pár száz méterre
állítottak színpadot, s arra több tucat szónok lépett fel. Köztük volt
Desmond Tutu dél-afrikai érsek, Harry Belafonte énekes, Danny Glover és
Susan Sarandon színész, Angela Davis fekete polgárjogi aktivista.
Los Angelesben a rend?rség szerint 15 ezren, a szervez?k szerint
25 ezren vonultak fel Hollywood utcáin, köztük tévé- és filmsztárok, mint
például Martin Sheen és Anjelica Huston. Más amerikai nagyvárosokban is
voltak kisebb megmozdulások, Chicagóban például mintegy kétezren fejezték
ki nemtetszésüket egy Irak elleni háborúval szemben.
Az amerikai baloldal bástyájának tekintett San Franciscóban vasárnapra
jelentettek be nagy demonstrációt. Az AFP számos megfigyel?t idézve megjegyzi,
hogy a mostani béketüntetések a legjelent?sebbek az országban a vietnami
háború elleni megmozdulások óta.
________________________________
http://www.nol.hu/Default.asp?DocCollID=95697&DocID=88816#88816
Tüntetések egy el?re bejelentett háború ellen
Milliók vonultak utcára Londonban, Rómában és szerte a világon
NOL . 2003. február 16. 14:50
(részlet)
A világ hatszáz városában a szervez?k szerint több mint tízmillió ember
tiltakozott az amerikai háborús terv ellen. Százezrek vonultak az utcákra
szombaton az észak-amerikai földrészen, Kanadában és az Egyesült Államokban
az egyre közelibbnek t?n? iraki háború ellen tüntetve. Londonban a szervez?k
becslése szerint kétmillióan hallgatták Harold Pinter szónoklatát, Olaszországban
másfél millióan, Spanyolországban négymillióan, Berlinben félmillióan vonultak
fel, Ázsiában többezres tüntetéseket tartottak.
...
Róma: hárommillió
A szervez?k szerint hárommillió ember vett részt a római tüntetésen.
Az ország minden tájáról érkeztek különvonatokkal és külön autóbuszokkal.
A csoportok fokozatosan belepték a menet egész útvonalát. Aretha Franklyn,
Bruce Springsteen és Marvin Gay zenéje hallatszott a hangszórókon. "Békét,
békét, békét!" - skandálta a tömeg a téren, aztán egyperces hallgatással
is megemlékeztek minden háború áldozatairól.
Spanyolország: négymillió
Több mint 4 millióan tüntettek szombaton Spanyolország szerte egy esetleges
iraki háború ellen. Madridban a résztvev?k száma meghaladta a kétmilliót.
Barcelonában egyes értesülések szerint 1,3 millióan tiltakoztak a háború
ellen. A katalán f?városban soha nem volt ilyen méret? megmozdulás. A korábbi
legnagyobb tömeget vonzó esemény 1976. szeptember 11-én volt, amikor a
40 évi diktatúra után els? alkalommal emlékeztek meg demokratikus keretek
között a katalán nemzeti ünnepr?l. Valenciában, a szüntelen es? ellenére
több százezren tiltakoztak a belváros forgalmát megbénítva.
Berlin: félmillió
Az elmúlt évtizedek legnagyobb tüntetését élte meg Berlin, ahol a rend?rség
és a rendez?k adatai szerint a demonstrálók száma megközelítette a félmilliót.
Más német városokban is tüntettek a háború ellen. A tüntetésre 40 szervezet
mozgósított. Stuttgartban rend?rségi becslés szerint 50 ezer ember vonult
az utcára. Több ezren tiltakoztak Heilbronnban, Ravensburgban, Konstanzban
és Mainzban is.
Franciaország: hetvenkét város
Párizsban 250 ezer ember tiltakozott az iraki háború ellen tüntetni.
Párizson kívül további több mint hetven városban és településen tartottak
hasonló megmozdulásokat. Lyonban 10-20 ezer, Marseille-ben közel 10 ezer,
Rennes-ben, Nantes-ban, Brestben, Tours-ban 4-6000 résztvev?t számoltak.
Nizzában, Strasbourgban, Toulouse-ban, Bordeaux-ban, Montpellier-ben 8-12
ezer volt a résztvev?k becsült száma. Incidens nem történt, bár Párizsban
egy csoport amerikai zászlót kezdett égetni, ami ellen a többi felvonuló
tiltakozott.
Bécs: állítsátok meg az ESSO-t
Az osztrák f?városban a rend?rség szerint 15 ezer, a rendez?k szerint
20-30 ezer ember vonult fel. El?z?leg már több tartományi székhelyen voltak
kisebb tüntetések. Csütörtökön a Greenpeace a Burgtheaterépületére függesztett
vászonra vetítette George W. Bush amerikai elnök arcképét "Ne háborúzzatok
olajért, állítsátok meg az ESSO-t, állítsátok meg Busht!" jelszóval. A
szociáldemokrata párt ifjúsági szervezetének szervezésében pedig ugyancsak
pénteken - "George W. Bush és Tony Blair brit kormányf? vezetésével az
olajlobby" mottóval - vonultak végig Bécs belvárosán "Ne adjatok vért olajért!"
jelszó alatt.
Brüsszel, Amszterdam: ezrek
Brüsszelben több ezres háborúellenes tüntetéseket tartottak. A szakszervezeteken,
polgárjogi, pacifista csoportok tagjain kívül láthatók voltak a balközép
kormánykoalícióban részt vev? liberális, szocialista és környezetvéd? pártok
kiemelked? tagjai, az ellenzékb?l a Demokratikus humanista központra átkeresztelt
egykori vallon keresztényszocialisták vezet?i is. A holland f?városban
becslések szerint 25 ezren vonultak fel az Irakot fenyeget? háború ellen.
Kelet-Európa: csekély érdekl?dés
Bukarestben néhány tucat ember vett részt a tüntetésen. Alig kétszáz
ember tüntetett Belgrád f?terén, ahol hajdan több százezres tiltakozások
zajlottak a milosevici uralom ellen. Zágrábban tízezren tüntettek, Szófiában
kétezren, Minszkben is kétezren gy?ltek össze a tiltakozó akcióra,
de néhány tüntet? elmondta, hogy az Alekszandr Lukasenko elnök hatalom
kényszerítette ?ket a részvételre. Prágában és Ostravában háromszáz ember
tüntetett. Kijevben, miként varsóban is ezerötszázan mentek ki az utcára,
továbbá volt tüntetés Poznanban, Gdanskban és Pozsonyban.
Athén: könnygáz, anyagi kár
Athénban a rend?rség az amerikai nagykövetség épülete közelében összecsapott
tüntet?kkel, és könnygázt vetett be ellenük. A békésen tüntet?k több
ezres tömegér?l levált egy több száz f?s csoport, és benzines gyújtópalackokkal,
kövekkel dobálta meg a rend?röket. A csuklyát, bukósisakot visel? randalírozók
a belvárosban betörték több tucat üzlet kirakatát, és gyújtópalackot dobtak
egy görög napilap irodájába.
Ázsia: mint a vietnami háború idején
Az ázsiai városokban tartott tüntetések a részvev?k száma alapján összemérhet?
azokkal az óriás demonstrációkkal, amelyeket az 1970-es évek elején tartottak
a vietnami háború ellen. Calcuttában tízezren, Szöulban kétezren, Bangkokban
háromezren, más thaiföldi városokban összesen még kilencezren, Jakartában,
Újdelhiben, Kasmírban két-kétszázan tüntettek.
Tokióban folytatódott az amerikai nagykövetség el?tt egy hónap óta tartott
ül?demonstáció. Kuala Lumpurban a rend?rségi tiltás ellenére kétezren tüntettek
az amerikai nagykövetség el?tt, amelynek épületét kétszáz rohamrend?r és
vízágyúk vették körül. Pakisztánnak mintegy húsz városában rendeztek háborúellenes
tiltakozást.
Johannesburgban négyezren, Fokvárosban ötezren tüntettek. Kairóban csupán
ezren, de Damaszkuszban több mint kétszázezren.
_______________________________________________
http://www.indymedia.hu/cikk.shtml?x=6027
Olajozott hadigépezet
2003.02.13.
Irak egyetlen alapvet? és globálisan fontosnak tartott er?forrásban
gazdag, a k?olajban. Amennyire áldásosnak t?nhet a fekete arany feletti
rendelkezés, annyira romboló is e függ?ség egy nép számára.
Különösen, ha e nép a Föld szegényebbik feléhez tartozik, de akkor is,
ha a fejlett országok ipara, mobilitása vagy energia szektora szenvedi
eme szennyez? és destruktív deviancia minden következményét. A függ?ség
hatása alatt állók cselekedetei pedig általában kiszámíthatatlanok. Nagyon
úgy t?nik, hogy az USA külpolitikáját is ez a függ?ség vezérli. Csak sejthet?,
hogy a nemzeti szektorpolitikák kialakításában a világ energiavállalatai
mennyire meghatározóak, de tudható hogy, az észak-amerikai olajcégek egyenesen
az Egyesült Államok kormányában ülnek.
Ahogy azt sokan megjósolták már, a természeti kincsek iránti igény növekedésével,
és ezzel párhuzamos apadásával - legyen az olaj, vagy ivóvíz -, folyamatosan
kiélez?dnek a konfliktusok. Van azonban egy fontos különbség: a vízr?l
nem tudunk lemondani, míg az olajról globálisan kell "leszoknunk", annak
érdekében, hogy egy olyan világban élhessünk, ahol az energiaigények igazságosan
elégíthet?ek ki. A függ?ség oldásának legfontosabb záloga a megújuló er?források
(nap, szél, víz, geotermia, biomassza) minél hamarabbi munkába állítása,
amit?l az olajipar úgy irtózik, mint sátán a fokhagymától, minisztereink
pedig még mindig a szén- és acél korszakába révedve hozzák döntéseiket
a jöv? generációk kárára. Mi pedig, mint fogyasztók, leginkább az energiaárakat
nehezményezzük, habár a jéghegy víz alatti részére kellene koncentrálnunk:
az er?források összetételére; függ?ségünk mértékére; az okozott és hosszú
távú ökológiai károkra. Magyarország sem kivétel. Energiánk 70 százaléka
importból származik, miközben a megújuló energiaforrások kihasználatlanok.
Pedig e források kihasználása jelentené a legjobb utat egy igazságosabb
jöv?be.
Az USA 2001-es energiapolitikája (US National Energy Policy Report)
a Perzsa öbölhöz való hozzáférést - mint az USA növekv? energiaigényeinek
biztosítékát - jelöli ki f? prioritásként. Az ifjabb Bush adminisztrációjának
számos meghatározó alakja már Clinton elnöksége alatt szorgalmazta, hogy
"legyünk felkészülve az er? alkalmazására az Öbölben való érdekeink védelme
érdekében - és ha szükséges - Saddam elmozdítására is". A "Projekt egy
új amerikai évszázadért" elnevezés? terv szerz?i és aláírói között találhatjuk
Dick Cheney-t Bush elnök helyettesét, Donald Rumsfeldet, a biztonsági minisztert
és az ? helyettesét, Paul Wolfowitzot is.
A XXI. századi háború esetében az emberi veszteségek és környezeti károk
meglehet?sen er?s összefüggést mutatnak. Az emberáldozatokkal egy id?ben
ugyanis jelentkezik a környezet regenerálódó, valamint fenntartó képességének
hiánya is. A leveg? megtelik karcinogén, mérgez? füsttel a lángoló olajkutakból,
az eddigi esetleges ivóvízforrásokat elszennyezi a szivárgó olaj a benne
lév? nehézfémekkel együtt, az "intelligens" és kevésbé intelligens fegyverekb?l
származó kemikáliák, radioaktív részecskék pedig az amúgy is szegényes
földet mérgezik, alkalmatlanná téve azt a m?velésre. A fizikai infrastruktúra
lerombolása fennakadásokat okoz az amúgy sem gördülékeny élelmiszer-, víz-,
gyógyszer- és energiaellátásban, tovább súlyosbítva az átlagemberek életkörülményeit
betegségekkel és éhezéssel.
Szeptember 11-e óta az Egyesült Államok felhatalmazva érzi magát arra,
hogy katonai bázisokat hozzon létre minden fontosabb olajcsomóponton, de
els? sorban a közép-ázsiai olajmez?k felett, illetve stratégiai olajvezetékek
útvonalán. Az Unocal konzorcium például a Világbank pénzügyi segítségével
épít egy grandiózus olajvezetéket pont Afganisztánon keresztül. Eközben
Bush látványosan széttépte a Kiotói Jegyz?könyvet, mely a globális éghajlatváltozás
fékezésére jött létre, katonáit nem engedi a nemzetközi büntet? bíróság
elé, és negligálja a leszerelésre vonatkozó nemzetközi egyezményeket is.
Mindezt megfejelve, az amerikai elnök nem olyan rég azzal a kijelentésével
borzolta a nemzetközi közvéleményt, hogy akár nukleáris fegyvert is bevet
nem-nukleáris ország ellen, ha "szükséges!". Aki nem lép egyszerre...
Mi következik ebb?l a mi logikánk szerint? Az individualista, rövid
távú politikai és gazdasági érdekeken alapuló háborúzgatás nem szolgálja
sem glóbuszunk, sem a rajta él?k jólétét. Minden er?feszítésünkkel meg
kell fékeznünk az agresszív és a kooperációra képtelen, unilaterális akciókat,
legyen az akár háborús agresszió, az er?sebb jogán kier?szakolt kereskedelmi
egyezmény vagy a környezeti, leszerelési megállapodások semmibe vétele.
A konklúzió egyszer?, kivitelezése a mai gazdasági automatizmusok ismeretében
annál bonyolultabbnak t?nik. Sokkal nagyobb odafigyelést igényel mindenkit?l:
politikusainktól éppúgy, mint t?lünk, a Föld tudatos
polgáraitól.
_______________________________________________
http://www.indymedia.hu/cikk.shtml?AA_SL_Session=4cfb924ec19c0894724a9b9e04beb0e6&sh_itm=c5d3e9e4161b71b1c3d605d95267e5eb&r=1
Globális beszólás
2003.02.14. BiL
A február 15-i békedemonstrációk sorozata egy globális beszólás akar
lenni a világ mai vezet?ihez címezve.
A hétvégén sok millió ember fog tüntetni a világ minden kontinensén,
ahogyan Budapesten is lesz békedemonstráció. Soha nem fordult még el?,
hogy ennyi országban egyszerre tiltakozzanak - ugyanaz ellen. A tüntetések
honlapjain leny?göz? önszervez?dés bontakozott ki. A New York-i demonstráció
weblapján ingyen szállást kínálnak, autóban helyet a vidékr?l érkez?knek,
mások ugyanitt jelentkezhetnek, ha segíteni akarnak, Londonban két külön
gyülekezési pontot és útvonalat jelöltek meg a szervez?k, hogy a város
történetében talán még soha nem látott méret? demonstráció tömegét megfelel?
mederbe terlejék. Téved, aki azt hiszi, hogy ez a sokmillió ember mind
Szaddám Huszein véres rendszerét támogatja, és/vagy Amerika ellensége,
továbbá mindnyájan ablakok bezúzásával kívánják tölteni a hétvégét.
Az Egyesült Államok iraki inváziójáról George Bush azt állította, hogy
nem az iraki nép ellen irányul, kizárólag a vezet?je ellen. Akik tüntetni
fognak - többek között éppen Amerikában - , azoknak sem Amerikával van
bajuk, hanem a vezet?ivel. Nem csak a magyar közvélemény többsége ellenzi
a háborút. Miközben a spanyol, az olasz vagy a brit kormány a magyarhoz
hasonlóan támogatja George Bush politikáját, a lakosság többsége nemet
mond.
Az elégedetlenség nem csak a kormányok háborús politikáját érinti.
A Gallup és az Environics International tavalyi felmérése kimutatta, hogy
a világ negyvenhét országában a lakosság elképeszt? bizalmatlansággal szemléli
saját vezet?it. Legkevésbé a demokratikus csúcsintézményekben bíznak, tehát
a parlamentekben és kongresszusokban. Ezzel szemben a bizalmi index élén
a fegyveres er?k, az ENSZ és a civil szervezetek állnak világszerte. A
harminchatezer megkérdezett kétharmada határozottan állítja, hogy nem a
nép érdekeinek megfelel?en kormányozzák saját országát.
Az adatok olyan riasztóak, hogy a Föld leghatalmasabb cégeinek vezet?i
és a fejlett államok politikusai a múlt hónapban ennek a problémának szentelték
rendes évi tanácskozásukat a davosi Világgazdasági Fórumon. Bizalomépítés
- ezt a címet viselte az ötnapos ötletroham, amelyen azzal foglalkoztak,
hogy miként lehetne megfordítani a szomorú trendet.
Ezzel azonos id?pontban, a braziliai Porto Alegrében százötvenhat ország
civil szervezetei már egy új világrendr?l beszéltek. A Szociális Világfórumot
a jelenlegi világrenddel való globális elégedetlenség hívta életre. E mozgalomtól
származik a most hétvégén kiteljesed? globális tüntetéssorozat ötlete.
Firenzében még csak egymillióan tüntettek, és a résztvev?k akkor egy összeurópai
békenapról határoztak. Aztán a többi kontinens beszállt a buliba.
Ez a mostani tüntetés egy globális beszólás akar lenni a világ mai vezet?ihez
címezve. Sokmillió embernek nem tetszik az a világ, amelyben az irakihoz
hasonló véres konfliktusok nem az iraki és az amerikai nép ellentéte, hanem
az iraki, az amerikai és más vezet?k magatartása miatt robbannak ki.
A magyar demonstráció szervez?i arra kértek mindenkit, hogy pártjelvényeket,
pártzászlókat és gy?löletkeltésre alkalmas szimbólumokat ne hozzanak magukkal.
Itt most nem az a kérdés, hogy melyik kormány a jobb, hanem arról, ami
közös a jobb- és a baloldali szavazótáborban. Mindkét oldalon sokan vannak,
akik elégedetlenek az elit egyik vagy másik érdekcsoportjával. Vagy mindegyikkel.
_______________________________________________
http://www.nol.hu/Default.asp?DocCollID=94890&DocID=88112#88112
Akcióhét a háború ellen
NSZ . 2003. február 11. . Szerz?: Nyusztay Máté
Háborúellenes akcióhét kezd?dött Magyarországon. A f?városban egész
héten lesznek rendezvények: felvonulások, vitaestek, aláírásgy?jtés és
filmvetítés. Az akciók csúcspontja szombaton lesz. Ekkor a világméret?
békedemonstráció részeként Budapesten is nagyszabású tüntetéseket rendeznek
az iraki háború ellen.
Eredetileg összeurópainak indult, mára világméret?vé vált a közelg?
iraki háború elleni fellépés. Ehhez magyar civilek is csatlakoztak, akik
egész héten akciókat tartanak, els?dlegesen a f?városban.
A február 15-i demonstráció el?tti napokban a Civilek a Békéért mozgalom
gy?jt aláírásokat a háború ellen a Nyugati téri és a Blaha Lujza téri aluljárókban.
Közben folyamatosan nyilvános kérdéseket intéznek a miniszterelnökhöz és
a kormány tagjaihoz. (A háborúra vonatkozó kérdésekre ígérete szerint a
külügyi szóviv? válaszol.) Az akcióhét keretében tegnap fotókiállítás nyílt
A békéért tüntettünk, Firenze 2002 címmel az Extra kávézóban. Ma lesz a
Civilek a Békéért mozgalom békefóruma a Kossuth Klubban az egyházak képvisel?ivel.
Hippik vagy harcosok? címmel tartanak beszélgetést a háborúról szintén
ma a Trafóban, Csapody Tamás jogász, Csányi Vilmos etológus és Lányi András
író részvételével.
Lesz fáklyás tüntetés is, szerda este hatkor, a Humanista Mozgalom szervezésében
a Kossuth téren. Pénteken a szintén békepárti Rügyecskék Alapítvány rendez
Ne az én nevemben! címmel filmvetítéssel egybekötött vitát egy Paulay Ede
utcai kávézóban.
Szombaton, tehát a békedemonstráció hivatalos napján tart több ezer
f?sre tervezett, globalizációkritikus, antirasszista, általában elnyomásellenes
tüntetést a Civilek a Békéért. Miután a Vér és Becsület nev?, a Hitlerjugendjelmondatát
nevében hordozó szervezet kapta meg a civilek által is kiszemelt Kossuth
teret, a mozgalom szombat délután fél háromkor a Liszt Ferenc téren kezd,
onnan az Andrássy úton át a H?sök teréig vonulnak a tüntet?k. A szervez?k
már benyújtották új útvonaltervüket a rend?rségnek. Az MTI hétf? esti híre
szerint a BRFK megadta az engedélyt.
Artner Annamária, a civil demonstráció egyik szervez?je kérdésünkre
elmondta: az Andrássy út oldalsó szervizútján és a járdákon vonulnak majd.
A több mint száz civil (zömmel pacifista, környezetvéd?, jogvéd?) szervezetet
tömörít? mozgalomhoz az el?zetes hírek szerint 19 lemezlovas és 16 zenekar
is csatlakozott. Nemcsak a H?sök terén lesz zene szombaton. Az Erzsébet
téren ugyanis az Anima Sound System játszik a Békelánc civil formáció tüntetésén.
Ez is felvonulás lesz, és délel?tt 11-kor indul. A M?egyetemt?l a Szabadság
hídon át az Erzsébet térig vonulnak. Ebben az akcióban - amely nem keresztezi
a Civilek a Békéért és a széls?ségesek útvonalát sem - a Zöld Fiatalok,
a Szolidaritás Ifjúsági Alternatíva, a
Humanista Mozgalom, a Magyarországi Iraki Ellenzék és a Rügyecskék
Alapítvány vesz részt.
Vasárnap a Bokor Katolikus Bázisközösség szervezésében tartanak felvonulást,
Séta az er?szakmentességért és a békéért címmel. Erre február 2. óta minden
vasárnap sor kerül, de eddig kevesen csatlakoztak a menethez, amely az
Akadémia el?l indul, és a Külügyminisztérium elé érkezik.
Miután senki nem kért soron kívüli eljárást, a bíróság a polgári perekben
kialakult gyakorlat szerint tárgyalja majd a F?városi F?ügyészségnek a
Vér és Becsület Kulturális Egyesület törlése érdekében beterjesztett keresetét
- tudta meg a Népszabadság a F?városi Bíróság sajtóirodáján. Így, egyes
civil szervezetek jogi szakért?inek várakozásával ellentétben, nagy valószín?séggel
nem lesz betiltható az egyesület február 15-re a Parlament elé tervezett
tüntetése azzal az indokkal, hogy a demonstrációt bejelent? szervezet "már
nem létezik". Az ügyészség, mint megtudtuk, azért nem kért soron kívüli
eljárást, mert az ilyen (széls?ségeket érint?) ügyekben általában - más
polgári perekhez képest - rövidebb id? alatt születnek meg az ítéletek.
________________________________
http://www.nol.hu/Default.asp?DocCollID=94747&DocID=88056#88056
A Guernica "nem méltó háttér"
NOL . 2003. február 10. 13:39 . Szerz?: G. M.
A politikusok semmit?l sem félnek jobban, mint a képek hatalmától. A
washingtoni PR-gépezet a múlt héten jól vizsgázott: megmentette az amerikai
külügyminisztert, hogy egy fotó Pablo Picasso leghíresebb festménye, a
Guernica reprodukciója el?tt örökítse meg. Ehhez csak az ENSZ székházában
kellett kék függönnyel letakarni egy teljes falat.
Colin Powell múlt hét szerdán beszélt a Biztonsági Tanács el?tt, amelynek
tagjait egy Irak elleni csapásról próbálta meggy?zni. A konferenciaterem
el?terében lóg azonban a XX. század leghíresebb háborúellenes festménye.
Pablo Picasso a baszk városka, Guernica bombázása után festette a szuggesztív
képet. A német Luftwaffe pusztítását síró és üvölt? asszonyok, gyermekek,
lovak jelenítik meg. Ahogy a német Frankfurter Allgemeine Zeitung hétf?i
kiadásában leírja, a tanács tagjai általában a kép el?tt szoktak nyilatkozni,
így Powell sem kerülhette volna el a találkozást Picasso m?vével.
"Nem méltó háttér" Powell fontos beszédéhez ez a kép, nyilatkozta az
ENSZ egyik hivatalnoka. Így az 1985-ben Nelson A. Rockefeller által az
Egyesült Nemzeteknek ajándékozott reprodukciót hatalmas függönyökkel takarták
le. A világszervezet szóviv?jének magyarázata szerint az ENSZ-et képvisel?
kék szín "egyszer?en megfelel?bb hátteret nyújt a kameráknak".
A német napilap szerz?je, Thomas Wagner szerint: A döntés, hogy letakarják
Picasso festménybe fagyasztott sikolyát, valójában szimbolikus lépés. Amellett,
hogy megsérti a spanyol fest? által visszaadott esemény emlékét, megsérti
az ember alapvet? képességét, hogy a szenvedés tudatában és az áldozatokra
való tekintettel - még ha azokat csak egy festmény mutatja is be - vitatkozzon
háború vagy béke kérdésében.