A világhálón elérhető számok összevont tartalomjegyzéke

L. Aczél Petra: A megggyőző szöveg retorikája

Aczél Petra: Kossuth retorikai konferencia és szónokverseny. 1999. november 12–13.

Adamikné Jászó Anna: A 3. Kossuth-szónokverseny és retorikai konferencia

Adamikné Jászó Anna: A stilisztikai kategóriákról

Adamikné Jászó Anna: Az alakzatok és a szóképek magyar elnevezéseihez

Adamikné Jászó Anna: Balázs Géza: Az álom nyelve. Álomesemény, álomemlék, álomelbeszélés, álomértelmezés

A. Jászó Anna: Benczik Vilmos 1945–2021

Adamikné Jászó Anna: Humor, derű és bölcsesség az érvelésben Arany János epikája alapján

Adamikné Jászó Anna: Jókai első, a szabadságharc előtti novellái. Retorikai-nyelvi elemzés

Adamik Tamás l. Raisz Rózsa

Ágoston Mihály: A magyar főnévi igenév mai köznyelvi alakrendszere

Ágoston Mihály: Anyanyelvtudatunk a mostani századfordulón

Ágoston Mihály: Följegyzések és gondolatok a magyar írásmódról. Laczkó Krisztina-Mártonfi Attila: Helyesírás

Ágoston Mihály: Gondolatok egy nem létező stratégiáról

Ágoston Mihály: Ki is a mi egyik szomszédunk? („Minek nevezzelek?”?)

Ágoston Mihály: Nyelvművelő kéziszótár

Albert Sándor: Bárdosi, Vilmos: Du phrasème au dictionnaire. Études de phraséographie franco-hongroise

Albert Sándor: Nyomárkay István: Rövid horvát és szerb nyelvtörténet

Angyal László: Csíkány Andrea: A palóc nyelvjárás hat kutatópontjának lexikológiai vizsgálata különös tekintettel a hangtani és alaktani jelenségekre

Antalné Szabó Ágnes: A helyesírás-tanulás motivációja. Beszámoló a Simonyi Zsigmond helyesírási verseny 2001. évi Kárpát-medencei döntőjéről

Antalné Szabó Ágnes: A különírás és az egybeírás rendszeréről

Antalné Szabó Ágnes: A szavak súlya. Értékmegőrzés és értékteremtés az anyanyelvi versenyeken

Antalné Szabó Ágnes: A tanári beszéd kérdésalakzatai I.

Antalné Szabó Ágnes: A tanári beszéd kérdésalakzatai II.

Antalné Szabó Ágnes: Az anyanyelvi nevelés új stratégiái

Antalné Szabó Ágnes: Az anyanyelv-pedagógia jelene és jövője

Antalné Szabó Ágnes: Az íráskultúra ünnepén. Beszámoló a Simonyi Zsigmond helyesírási verseny 2002. évi Kárpát-medencei döntőjéről

Antalné Szabó Ágnes: Hat éve az anyanyelv-pedagógia és az anyanyelvi nevelés szolgálatában

Antalné Szabó Ágnes: Helyesírásunkkal helyesírásunkért. Beszámoló a 2000. évi Simonyi Zsigmond helyesírási verseny Kárpát-medencei döntőjéről

Antalné Szabó Ágnes: Jubileumi helyesírási verseny az ELTE-n

Antalné Szabó Ágnes: Ötéves a Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport

Antalné Szabó Ágnes: „taní-tani!”. Országos anyanyelv-tanítási verseny az ELTE-n

Auszmann Anita: Gósy Mária (szerk.): Beszéd, adatbázis, kutatások

Babarczy Anna l. Balázs Andrea

Bácsi Enikő: Variációk a kérésre 17–18. századi levelekben

Baditzné Pálvölgyi Kata: Előretolt dallamcsúcsok és emelkedő dallamok a magyar eldöntendő kérdések hanglejtésében

Bajzát Tímea l. Simon Gábor

Balázs Andrea – Krizsai Fruzsina – Babarczy Anna: Beszédaktusok megértése óvodáskorban

Balázs Géza: A Bihari gyermekmondókák vallatása

Balázs Géza: A helynevek antropológiai nyelvészeti szempontból

Balázs Géza: A jutasi őrmester. Hadtörténeti-etimológiai nyomozás

Balázs Géza: A képesfák, szentfák szóhagyománya: faképnél hagy

Balázs Géza: A legnagyobb költő a legnagyobb magyarról. Széchenyi István születésének 225., Arany János születésének 200. évfordulójára. Arany János: Széchenyi emlékezete

Balázs Géza: Állatalakú emberek és beszélő állatok. Zoomorfizmus, antropomorfizmus

Balázs Géza: Áll, mint Katiban a gyerek. Egy koholmány leleplezése

Balázs Géza: A magyar nyelvművelés állapota. Tudománypolitikai áttekintés, javaslatok (Deme László bevezetőjével)

Balázs Géza: A „Mátra-vidék mindenese”. Fülöp Lajos 85 éves

Balázs Géza: A média nyelvi normája

Balázs Géza: A nyolcvanéves Grétsy László köszöntése

Balázs Géza: A rézfaszú bagoly

Balázs Géza: A szóbeliség-írásbeliség paradigma. Benczik Vilmos két könyvéről

Balázs Géza: A világháló nyelve. Észrevételek, továbbgondolások Bódi Zoltán könyvével kapcsolatban

Balázs Géza: „Az égő szótár”. Elemi formák feltalálása

Balázs Géza: Az elbeszélés posztmodern jelenségei. A kortárs magyar irodalom néhány stílusjellemzője

Balázs Géza: Az sms-folklór – a minimálfolklór nyelvi képe I.

Balázs Géza: Az sms-folklór – a minimálfolklór nyelvi képe II.

Balázs Géza: Az új média új műfaja, az sms-hír – nyelvészeti megközelítésben

Balázs Géza: Balassa Iván nyelvészeti munkássága

Balázs Géza: Bartókiána, a Temesi-hipertext

Balázs Géza: Beszámoló az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának 2000. évi munkájáról

Balázs Géza: Beszámoló az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának 2001. évi munkájáról

Balázs Géza: Beszámoló az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának 2002. évi munkájáról

Balázs Géza: Beszámoló az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának 2003. évi munkájáról

Balázs Géza: Beszámoló az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának 2004. évi munkájáról

Balázs Géza: Beszámoló az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának 2005. évi munkájáról

Balázs Géza: Bódi Zoltán – Veszelszki Ágnes: Emotikonok. Érzelemkifejezés az internetes kommunikációban

Balázs Géza: Csoóri Sándor címversének (Idegszálaival a szél) alakzattana

Balázs Géza: Csúcsforgalom a damaszkuszi úton

Balázs Géza: Gondolkodási formák, gondolatalakzatok, szövegaltípusok

Balázs Géza: Grétsy László hetvenéves

Balázs Géza: Gumipitypang, gumivasút

Balázs Géza: Hálózatkutatás és nyelvtudomány

Balázs Géza: Hatalom és helyesírás

Balázs Géza: Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon. Örkény István 100. születésnapjára

Balázs Géza: Herman Ottó nyelvészeti munkássága

Balázs Géza: Horváth Gizella: Túlélőkészlet az esztétikához

Balázs Géza: Implicit tudás, anyanyelvi hallgatólagos tudás. Szívós Mihály könyve Polányi Mihály elméletéről. A hallgatólagos tudás általános elmélete. Magyar szemiotikai tanulmányok 40. kötet

Balázs Géza: Interjúk Grétsy Lászlóval és Lőrincze Péterrel

Balázs Géza: József Attila verseinek modern nyelvészeti megközelítése. Egy példa: Tudod, hogy nincs bocsánat

Balázs Géza: Kemény Gábor (1948–2021) Fájó szívvel, egy elmaradt jubileum kapcsán…

Balázs Géza: Lőrincze Lajos életműve és öröksége

Balázs Géza: Lőrincze után…

Balázs Géza: Magyari Sára: A nyelvi világkép a magyar és a román nyelvben

Balázs Géza: „Minden házfalat cseréljetek sms-falra”. Sms-fal mint elektronikus graffiti

Balázs Géza: Nagyszalonta nyelvművelője: Dánielisz Endre

Balázs Géza: Nyitott tenyér, a lelkek összekapcsolódása: a retorika birodalma. Chaïm Perelman: A retorika birodalma. Retorika és érvelés

Balázs Géza: Párhuzamos fordítások nyelvi megközelítése

Balázs Géza: Tárgyilagosság, érzékenység, misztikum. Tárnok Zoltán kisepikája

Balázs Géza: Temesi-textusok. Temesi Ferenc: 49/49

Balázs Géza: Thaly Kálmán, a gyűjtő, hamisító, rejtőzködő

Balázs Géza: Török Gábor visszhangtalan stíluselmélete

Balázs Géza: Választási sms-ek folklorisztikai-szövegtani vizsgálata

Balázs Géza: Wacha Imre: Kvaterkázás. Anekdoták a XX. század második felének nyelvészeiről, nyelvművelőiről

Ballagó Júlia l. Simon Gábor és Tátrai Szilárd

Balogh Andrea – Veszelszki Ágnes: Udvariasság és sértés a számítógépes játékokban – pragmatikai szempontból

Balogh Judit: A beszélt nyelvi értelmező

Balogh Judit: A jelző és az értelmező

Balogh Judit: A kereszteződő szófajúságról

Balogh Judit: Antalné Szabó Ágnes: Helyesírásunk öröksége

Balogh Judit: Az értelmezői mellékmondat

Balogh Judit: Az értelmezős szerkezet helye a szintagmák között I.

Balogh Judit: Az értelmezős szerkezet helye a szintagmák között II.

Balogh Judit: Fercsik Erzsébet – Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája

Balogh Judit: Fercsik Erzsébet – Raátz Judit: Kommunikáció és nyelvhasználat

Balogh Judit: Helyesírásunk az ezredfordulón. Beszámoló a Simonyi-versenyre érkezett pályázatokról

Balogh Lajos: Kálnási Árpád: Debreceni cívis szólások és közmondások

Bańczerowski Janusz: A cím mint a legkisebb metaszöveg

Bańczerowski Janusz: A család fogalma a világ magyar nyelvi képében (egy kérdőíves anyag tükrében)

Bańczerowski Janusz: A fej nyelvi képe a magyar nyelvben

Bańczerowski Janusz: A félelem tartományába tartozó negatív érzelmek konceptualizációjáról

Bańczerowski Janusz: A föld nyelvi képe a magyar nyelvben

Bańczerowski Janusz: A frazeológia mint az emberi világkép tükröződése

Bańczerowski Janusz: A halál mint kultúrfogalom a magyar és a lengyel nyelvben

Bańczerowski Janusz: A halmaz egyes elemeinek kiemelését jelző például, többek között, először, és így tovább metaoperátorok

Bańczerowski Janusz: A jelentés metainformációs mutatói a szövegben

Bańczerowski Janusz: A kognitív nyelvészet alapelvei

Bańczerowski Janusz: A kommunikációs fragmentumok mint a nyelhasználat alapvető egységei

Bańczerowski Janusz: A kommunikációs tér fogalma és szerepe a nyelvhasználatban

Bańczerowski Janusz: A kötőszók mint metaszövegbeli operátorok

Bańczerowski Janusz: A lengyel nyelv törvényi védelméről

Bańczerowski Janusz: A metaszövegről és az intertextuális metaszövegbeli operátorokról

Bańczerowski Janusz: A „mond” komponenst tartalmazó metaszövegbeli operátorokról

Bańczerowski Janusz: A nem verbális kommunikáció mint a kognitív nyelvészeti kutatások tárgya

Bańczerowski Janusz: A nyelvészeti strukturalizmus és kognitívizmus tézisei és alapelvei

Bańczerowski Janusz: A nyelv fogalma a nyelvhasználat tükrében

Bańczerowski Janusz: A nyelvi jelentés és az emberi tudás

Bańczerowski Janusz: A nyelvi kategorizálás nem tipikus esetei

Bańczerowski Janusz: A nyelvtudomány paradigmái

Bańczerowski Janusz: A pozitív érzelmek konceptualizálásának néhány kérdése

Bańczerowski Janusz: A profilírozás mint nyelvészeti fogalom

Bańczerowski Janusz: A szaknyelvek és a szaknyelvi szövegek egyes sajátosságairól

Bańczerowski Janusz: A szaknyelvek szerepe a civilizációs fejlődésben

Bańczerowski Janusz: A szavak kapcsolódási mechanizmusa a világ nyelvi képének tükrében

Bańczerowski Janusz: A szövegbe bevezetendő információkat episztemikus szempontból jellemző metatextémák

Bańczerowski Janusz: A szövegen belüli átfogalmazást bevezető metaoperátorok (= metatextémák)

Bańczerowski Janusz: A szövegen belüli ekvivalencia relációját jelző nevezetesen, vagyis, tehát, azt jelenti metaoperátorok

Bańczerowski Janusz: A szövegen belüli fejtegetést nyomatékosító metatextémák

Bańczerowski Janusz: A szövegkezdő metainformációs mondatok struktúrájáról és funkcióiról

Bańczerowski Janusz: A természetes nyelv fogalma a nyelvtudományi paradigmák tükrében

Bańczerowski Janusz: A világ nyelvi, tudományos és kultúrképe mint a második valóság komponensei

Bańczerowski Janusz: Az ábrázolás fogalma a kognitív nyelvészetben

Bańczerowski Janusz: Az aha, igen, mi, valamint a replika végét jelző (expresszív) metaszövegbeli operátorokról

Bańczerowski Janusz: Az anya fogalmának nyelvi képe a magyar nyelvben

Bańczerowski Janusz: Az apa/atya fogalmának képe a magyar nyelvben

Bańczerowski Janusz: Az információ befogadásának módjairól, a vevőre gyakorolt hatásáról, valamint az információs berendezés memóriájának az állapotáról szóló metainformációs igék

Bańczerowski Janusz: Az információ értékéről és feldolgozásáról szóló metainformációs igék a magyar nyelvben

Bańczerowski Janusz: Az információk fontosságát jelző metatextémák

Bańczerowski Janusz: Metanyelvi struktúrák szerepe a jelentés módosításában

Bańczerowski Janusz: Mi fenyegeti a jövő nemzedék nyelvi kultúráját?

Bańczerowski Janusz: Néhány megjegyzés a „nyelvi helyesség” fogalmáról

Bańczerowski Janusz: Néhány megjegyzés a nyelv kognitív felfogásához

Bańczerowski Janusz: Néhány megjegyzés a „természetes nyelv” fogalmának értelmezéséhez

Bańczerowski Janusz: Néhány megjegyzés az információ fogalmáról és terjedelméről

Bańczerowski Janusz: Néhány reflexió a hallgatás szemantikájáról

Bańczerowski Janusz: Nemzeti sztereotípiák a magyar és a lengyel közmondásokban és frazeológiai kapcsolatokban

Bańczerowski Janusz: Nyelvi kommunikációs problémák a mai világban

Bańczerowski Janusz: Szaknyelvek és szakmai gondolkodás – nyelvészeti, glottodidaktikai és transzlatorikai implikációk. Varsó, 2001. november 16–17.

Bańczerowski Janusz – Bárdosi Vilmos: A „haza” fogalma a világ magyar nyelvi képében

Bańczerowski Janusz – Dziewońska-Kiss Dorota: A SZÍV képe a magyar és a lengyel frazeológiában

Bándli Judit: Az egyet nem értés pragmatikája

Bánréti Zoltán: Ellipszis az összetett szavak szerkezetében

Bárány Erzsébet – Gazdag Vilmos: Берегсасі Аніко – Черничко Степан: Гроші та (мовна) політика. Візуальна конструкція мовної політики на банкнотах на території сучасного Закарпаття. Beregszászi Anikó – Csernicskó István: Pénz és (nyelv)politika. A nyelvpolitika vizuális konstrukciója a bankjegyeken a mai Kárpátalja területén (Ismerteti: )

Bárány Erzsébet l. mégBárányné Komári Erzsébet

Baranyiné Kóczy Judit: A vérszerződéstől a vércikiig: A VÉR kulturális konceptualizációja a magyar nyelvben

Baranyiné Kóczy Judit: Mi a kulturális metafora?

Baranyiné Kóczy Judit: Orientációs metafórák a magyar népdalok természeti kezdőképeiben

Baranyiné Kóczy Judit: Referenciapont, -szerkezet és -lánc a népdalok térszemantikai konstrukciójában

Baranyiné Kóczy Judit: Szövegtípus és deixis: a térdeixis funkciója a magyar népdalban

Bárányné Komári Erzsébet: Kótyuk István: Az ungi magyar nyelvjárás ukrán jövevényszavai

Bárányné Komári Erzsébet l. mégBárány Erzsébet

Bárdosi Vilmos: Egy készülő magyar frazeológiai etimológiai szótár elé

Bárdosi Vilmos: „Egy szótár, ami nélkül túl kockázatos lenne élni” 50 éves a Petit Robert, a modern egykötetes francia értelmező szótár

Bárdosi Vilmos: Globalizáció, Európa és nyelv. A francia példa

Bárdosi Vilmos: Kolumbusz tojása

Bárdosi Vilmos: Tulajdonneves frazeológiai reáliák fordítási nehézségei

Bárdosi Vilmos l. még Bańczerowski Janusz

Bárczi Géza: Simonyi Zsigmond

Bartha Csilla – Hámori Ágnes: Stílus a szociolingvisztikában, stílus a diskurzusban

Bártházi Eszter: A topik jelenségének relevanciája a megnyilatkozáspéldány, a megnyilatkozástípus, valamint a mondat szintjén

Bartók Márton: Magyar állathangutázó mondatszók strukturális és szupraszegmentális ikonicitásának vizsgálata

Bata Sarolta: Markó Alexandra (szerk.): Beszédtudomány. Az anyanyelv-elsajátítástól a zöngekezdési időig

Batár Levente: A beszólás mint beszédaktus

Batár Levente: Huszár Ágnes: A gondolattól a szóig. A beszéd folyamata a nyelvbotlások tükrében

Batár Levente: Nádasdy Ádám: Ízlések és szabályok – Írások nyelvről, nyelvészetről 1990–2002

Bata Sarolta l. Gósy Mária

Bauko János: Alkalmazott névtudomány, anyanyelvi keresztnévtervezés Szlovákiában

Beke András: Szókezdetek automatikus osztályozása spontán beszédben

Beke András l. még Gósy Mária

Beke György: Lőrincze Lajos Erdélyben

Békei Gabriella: Időjelölés a közmondásokban

Bencédy József: A nyelvi, nyelvhasználati változások belső hatóerőiről

Bencédy József: Elekfi László – Wacha Imre: Az értelmes beszéd hangzása

Bencédy József: „Így is jó, úgy is jó”

Bencédy József: Keszler Borbála: Írásjel-használati gyakorlókönyv

Bencédy József: Mi újság a stilisztikában?

Bencédy József: Szathmári István: Stíluseszközök és alakzatok kislexikona

Bencédy József: Új nyelvhasználat felé?

Bencze Lóránt l. Raisz Rózsa

Benczes Réka: Korszakváltás a nyelvészetben. Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Nyelvtan

Benczes Réka: Kovács László: Fogalmi rendszerek és lexikai hálózatok a mentális lexikonban

Benczes Réka l. még Tóth-Czifra Erzsébet

Bene Annamária: A felső magánhangzók hosszúsága

Benkő Loránd: Lőrincze Lajossal

Benkő Samu: „Angyal múlék fölöttünk”

Benő Attila: A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat lexikográfiai és terminológiai kutatásairól

Benő Attila – Lanstyák István – P. Márkus Katalin – M. Pintér Tibor: A Termini magyar–magyar szótár és adatbázis szerkezeti és szerkesztési sajátosságai

Beregszászi Anikó – Csernicskó István: A kárpátaljai magyar személynevek átírásának és használatának kérdésköréről

Beregszászi Anikó – Csernicskó István: Kidobott pénz vagy megtérülő befektetés? Az ukrán nyelv oktatása Kárpátalja magyar iskoláiban

Beregszászi Anikó – Kolozsvári-Nagy Enikő: Az olvasás és az írás tanítása a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolákban

Bérces Edit l. Fóris Ágota

Bérces Emese l. Fóris Ágota

Bertók Lóránd: Néhány emlékem Lőrincze Lajosról

Bíró Ferenc: Vörös Ferenc: Családnévkutatások Szlovákiában

Bíró János: A betűszók írásmódja egy empirikus vizsgálat tükrében

Biró János: Az igei alaptagú határozós szerkezetek -ás, -és képzős alakjainak írásmódja

Biró János: Végül ki teszi fel az i-re a pontot?

Blankó Miklós: Beke József: Bánk bán szótár. Katona József Bánk bán című drámájának szókészlete

Boda István Károly – Porkoláb Judit: Koltay Tibor: A referálás elmélete és gyakorlata

Bodányi Ákos: Ami az x-et illeti szerkezetek tulajdonságairól

Bódi Zoltán: Adamik Tamás – A. Jászó Anna – Aczél Petra: Retorika

Bódi Zoltán: Az írás és a beszéd viszonya az internetes interakcióban

Bódi Zoltán: Balázs Géza nyelvstratégiai trilógiája

Bodó Csanád: Kinek a hangján? A kisebbségi oktatás nyelvi dilemmái

Bodó Csanád: Nyelvi változások a nyelvcsere és nyelvvesztés folyamatában

Bodó Csanád – Heltai János Imre: Mi a kritikai szociolingvisztika? Elmélet és gyakorlat

G. Bogár Edit: Az etimológus Simonyi és Mariánovics Milán

Bokor József: Szabó József: A népi szemléletmód tükröződése nyelvjárásaink szókészletében

Bokor József: Szabó József: Koppány menti tájszótár

Bóna Judit: A hadaró és a gyors beszéd temporális sajátosságai

Bóna Judit: Beszédtervezési folyamatok az életkor és a beszédstílus függvényében

Bóna Judit: Gósy Mária: Fonetika, a beszéd tudománya

Bóna Judit: Gósy Mária – Imre Angéla: Beszédpercepciós fejlesztő modulok

Bóna Judit: Különböző beszédtípusok temporális sajátosságai az életkor és a nem függvényében

Bóna Judit: Tanárjelöltek beszédprodukciója felolvasáskor

Bóna Judit – Váradi Viola: A beszédtempó és az artikulációs tempó gyermekek és kamaszok beszédében a beszédtípus és a mértékegység függvényében

Bóna Judit l. még Gósy Mária

Borda Lajos: Egérispán

Boronkai Dóra: A beszélőváltások és a szociokulturális tényezők összefüggései társalgási szövegekben

Boronkai Dóra: A deixis szerepe a nézőpont jelölésében

Boronkai Dóra: A dialógus mint különböző szövegek közötti párbeszéd

Boross Viktor: TEST – TÉR – JELENTÉS 1.

Boross Viktor: TEST – TÉR – JELENTÉS 2.

Bozsik Gabriella – Ludányi Zsófia: Beszámoló a Nagy J. Béla helyesírási verseny 2019. évi Kárpát-medencei döntőjéről

Bölcskei Andrea: A szabványügy és a magyar nyelv

Bölcskei Andrea: Szabó T. Attila: Erdély Történeti Helynévgyűjtése I–II.

Bősze Péter: Tartozékbetűk, tartozékszámok és tartozékmagyarázók az orvosi-biológiai irodalomban

Brenner Koloman: Mi befolyásolja a német nyelvjárások használatát az elektronikus médiában?

Büky László: Almandól és mások – A Füst Milán-i líra névadása

Büky László: Az ünnep főnév környezetkíséretéről a 14–20. századi irodalmi nyelv alapján

Büky László: Beke József: Arany-szótár. Arany János költői nyelvének szókészlete I–III.

Büky László: Benő Attila – Fazakas Emese (szerk.): Stilus virum arguit – A stílus elárulja az embert. Köszöntő kötet Máthé Dénes 65. születésnapjára

Büky László: Bosnyáknyakú tyúk

Büky László: Bosnyáknyakú tyúk és zsidónyelű kés

Büky László: Csinógli

Büky László: Deme László nyolcvanéves

Büky László: Egy Karinthy-karcolat alluzív fölépítése: A szürkék hegedőse

Büky László: Egy Weöres Sándor-vers szövegfelépítéséről – Gravitáció

Büky László: Hírértékviszonyok egy költői szövegműben

Büky László: H. Tóth Imre: A nyelvtudomány története a kezdetektől a XX. század elejéig

Büky László: Jakab László – Hlavacska Edit: Csokonai-szókincstár III. – Csokonai költeményeinek szótára I–II. (Számítógépes nyelvtörténeti adattár 13.)

Büky László: Kemény Gábor: Krúdy körül. Stilisztikai tanulmányok és elemzések a 20. századi magyar irodalomról

Büky László: Kontra Miklós – Bakró Nagy Mariann (szerk.): Nyelvészetről egyes szám első személyben

Büky László: (Lírai) enni- és innivalók Füst Milán verseiben

Büky László: Motívumrend egy Füst Milán-versben

Büky László: Ördög Ferenc: Helynévmutató Csánki Dezső történelmi földrajzához

Büky László: „…testben, lélekben tisztán…” A test(részek) kontingenciái és értékállapotaik Füst Milán költői nyelvében

Büky László: Vácziné Takács Edit: Az írói névadás sajátosságai Karinthy Frigyes művei alapján

Büky László: Wosseggw és rézfaszú

Constantinovits Milán: Szülők, pedagógusok és diákok. A heterogén célcsoportok megszólításának retorikai stratégiája

Csárdás László Bence: Szavak gyakoriságának szubjektív megítélése gyermekkorban

Csépány Nikoletta: Egy életmódkalauz szövegének retorikai elemzése és a felnőttek szövegértő olvasása

Cseresnyési László: Megjegyzés Szili Katalin Epilógusához

Csernicskó István – Fedinec Csilla: Nyelvpolitika Ukrajnában, 2015. március

Csernicskó István – Márku Anita: Ízelítők a Termini magyar–magyar szótár kárpátaljai anyagából

Csernicskó István l. még Beregszászi Anikó

Csiszár Zoltán: A középkori hóstátok

Csízy Katalin: Szemerkényi Ágnes: Szólások és közmondások

Csontos Nóra: A kihagyás és megszakítás jelölésének alakulástörténete. A kihagyásjel, a gondolatjel és a három pont használata a 17. század közepétől a 19. század elejéig a magyar nyelvű nyomtatványokban

Csontos Nóra: Az idézetek jelölésének módja magyar nyelvű nyomtatványokban (a XVII. század közepétől az iézőjel megjelenéséig)

Csontos Nóra – Dér Csilla Ilona – Furkó Péter: Idézés – önidézés – ’én’-idézés. A mondom szerepe az idézés jelölésében

Csorba Dávid: Bibliai vonatkozású paratagmák mint az egyházi írásértelmezés toposzai

Deme László: Anyanyelvi mozgalmaink és morális hozamuk (3.)

Deme László: Anyanyelvünk szolgálatában (Jakab István 70 éves)

Deme László: A nyilvános megszólalás kultúrája

Deme László: Ismét az Új magyar tájszótárról. Ezúttal a 4. és az 5. kötet kapcsán

Deme László: „Mozgalmunk édes bátyja”

Dér Csilla Ilona: Diskurzusjelölő a periférián? A szerintem véleményjelölő beszélt nyelvbeli pozícióiról

Dér Csilla Ilona: Nemesi Attila László: Az alakzatok kérdése a pragmatikában

Dér Csilla Ilona l. még Csontos Nóra és Markó Alexandra

Dezső László: Nyelvi és metrikai típusok a régi magyar népdal verselésének és dallamának jellemzésében

Dezsőné Zemplényi Vera: Tudományos ülés két baranyai faluban

Dobozi Eszter: Kodály Zoltán nyelvészeti munkái

Dobsonyi Sándor: A tulajdonnevek helyesírásának néhány kérdése a szabályzattervet tükrében

P. Dombi Erzsébet: Anyanyelvi nevelés és helyesírás. Implom József helyesírási verseny 1999.

Domonkosi Ágnes: A nyelvi viselkedés mintái a televízióban

Domonkosi Ágnes: A személyviszonyok poetizálódása Závada Péter Virályok sijjogása című versében

Domonkosi Ágnes: Gábor Tolcsvai Nagy: A Cognitive Theory of Style

Domonkosi Ágnes: Szathmári István (szerk.): Az alakzatok világa 6–10.

Domonkosi Ágnes – Kuna Ágnes: A tetszikelés szociokulturlis értéke. A tetszikelő kapcsolattartás szerepe az orvos-beteg kommunikációban

Domonkos Krisztina – Zsédely Anita: Apáczai-napok a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolán

Dóra Zoltán: Az „emberközpontú” nyelvművelő

Dóra Zoltán: Kell mennem, kell menjek?

F. Dornbach Mária: Árulkodó személyragok

Dömötör Adrienne: A kihalt kötőszók történetének egyik fejezete: a íI>hogyki típus létrejötte és használata

Dömötör Adrienne: Az úgy mond-tól az úgymond-ig. Egy diskurzusjelölő elem története az ómagyar kortól napjainkig

Dömötör Adrienne: Tegezés/nemtegezés, köszönés, megszólítás a családban

Drávucz Fanni: A poliszémhálózat funkciója az érzelemfogalmak rendszerében

Dróth Júlia: Egy korszerű szakszótár elkészítésének alapjai

Dróth Júlia: Legyen egységes az Európai Unió magyar nyelvű terminológiája! Az EU adminisztratív és közigazgatási nyelvezetének magyar fordítása

Dudás Előd: Duro Blažeka – Nyomárkay István – Rácz Erika: Mura menti horvát tájszótár / Rječnik promurskih Hrvata

Dudás Előd: Magyar hatás a muravidéki szlovén helyesírásban

Dudás Előd: Vig István: Verancsics Faustus Dictionariuma a korabeli európai kontextusban

Dudás Mária: Šklifov, Blagoj: Za oazširenieto na dialenktnata osiva na bălgarskija ezik i negovoto obnovlevnie ’A bolgár irodalmi nyelv nyelvjárási alapjának kiszélesítése és megújítása’. Sofija, 2002.

Dziewońska-Kiss Dorota l. még Bańczerowski Janusz

É. Kiss Katalin: A mutató, személyes és rejtett névmások megoszlásáról – Elekfi László megállapításai nyomán

É. Kiss Katalin: Földi János, a nyelvész

É. Kiss Katalin: Isa

Eklics Kata – Huszár Ágnes: Válaszkikerülési stratégiák politikusinterjúkban és az ellenük való védekezés

Elekfi László: A magyar szókincs szófaji arányai a Magyar ragozási szótár tükrében

Elekfi László: Bodolay Géza

Elekfi László: Friss emlékezés egy tartalmas életpályára. Kiss Lajos 1922–2003

Elekfi László: Garfika, grafikus

Elekfi László: Helyesírásunk egy cikksorozat tükrében. Szabályok és gyakorlati tanácsok Graf Rezső korábbi írásaiban

Elekfi László: Homonimák felismerhetősége toldalékos alakok alapján

Elekfi László: Költészet, helyesírás, gyorsírás

Elekfi László: Stílus- és verssajátságok egy „ronda” remekműben

Elekfi László: Személyragozott igekötők?

Elekfi László: Szókincsünk nyelvtani alakrendszerének munkálatai a Magyar ragozási szótár megjelenése óta

Eőry Vilma: Strukturális nyelvleírás és anyanyelvi oktatás Csehországban és Magyarországon

Érsok Nikoletta Ágnes: Írva csevegés – virtuális írásbeliség

Érsok Nikoletta Ágnes: Sömös, sumus, írj vissza

Érsok Nikoletta Ágnes: Szóbeliség és/vagy írásbeliség

Evellei Kata: A téves szótalálások kiváltó okai

Evellei Kata: Főnév-melléknév konverzió magyar háziállatok megnevezésében

Evellei Kata: Narratíva és nézőpontszerkezet Az arany ember szövegváltozataiban

Fábián Pál: Benkő Loránd: Nemzet és anyanyelve

Fábián Pál: Géza Bárczi: Geschichte der ungarischen Sprache

Fábián Pál: Kánikula

Fábián Pál: Mit ér a nyelv, ha magyar?

Fábián Zsuzsa: Híradás a Szótári Munkabizottság megalakulásáról

Fabulya Márta: Izé, hogyhívják, hogymondjam. Javítást kezdeményező lexikális kitöltőelemek

Farkas Tamás: Hozzászólások az új akadémiai helyesírási szabályzat tervezetének a tulajdonnevek írásával kapcsolatos szabálypontjaihoz

Farkas Tamás: Név és valóság. A VI. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai

Farkas Tamás: Vörös Ferenc: Családnevek térképlapjainak nyelvföldrajzi vallomása

Fedinec Csilla l. Csernicskó István

Fehér Erzsébet: A magyar nyelvészeti szövegkutatás irányai, tárgykörei

Fehér Erzsébet: A magyar stilisztika a 90-es években

Fehér Erzsébet: A stíluselmélet archeológiája

Fehér Krisztina: A 20. század eleji újgrammatizmus és a nyelvi változások

Fehér Krisztina: Anyanyelv és közösség

Fehér M. István: Hermeneutika és nyelvfilozófia – minden nyelvtudomány nyelvisége

Fehértói Katalin: Késő középkori kanonoki névsorok

Fehértói Katalin: Keszler Borbála: Írásjeltan. Az írásjelhasználat szabályai, problémái és története

B. Fejes Katalin: A szabad vonatkoztatás empirikus vizsgálata

B. Fejes Katalin: Egy mondat helye a vers koreferenciális szerveződésében. József Attila: „A mindenséggel mérd magad!”

B. Fejes Katalin: Vizuális és akusztikus. Ady Endre: Az Idő rostájában című versének kreatív megközelítése

Fejős Edina: A -kod(ik)/-ked(ik)/-köd(ik); -lkod(ik)/-lked(ik)/-lköd(ik); -skod(ik)/-sked(ik)/-sköd(ik) képzős igék

Fekete Csaba: Zsoltár szavunk történetéhez

Fenyvesi István: Egy 1849-es orosz dokumentum a magyar nyelvről

Fercsik Erzsébet: Az idegen márkanevek egy típusának magyar toldalékolása

Ferenczi Gábor: Pomozi Péter (szerk.): Palóc olvasókönyv. Nyelvi és irodalmi kalandozások. A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 10.

Figler Csilla: Könyvbemutató az Ormánságban

Fischer Márta: Az európai uniós fordítás és terminusalkotás magyar vonatkozásai

Fodor István: A rendszer újabb jelentése

Fodor István: Balázs Géza: Magyar nyelvkultúra az ezredfordulón.

Fodor István: Balázs Géza: Nyelvünkben a világ

Fodor István: †Fehértói Katalin: Árpád-kori személynévtár (1000–1031)

Fodor István: Hungaro-Slavica 2001. Studia in honorem Iani Bańczerowski professoris Universitatis Scientiarum de Rolando Eötvös nominatae

Fodor István: Máté Jakab: A nyelvtudomány (vázlatos) története az ókortól a 19. század elejéig. Elméletek, irányzatok és módszerek III.

Fodor István: Máté Jakab: A 19. századi nyelvtudomány rövid története. A 20. századi nyelvtudomány történetének főbb elméletei és irányzatai

Fodor István: Máté Jakab emlékezete (1926–2001)

Fodor István: Szleng – bizalmas köznyelv. Gondolatok két új szótár kapcsán

Fodor István: Vászoly Erik: Ausztrália bennszülött nyelvei

Fodor István: Zaicz Gábor (főszerk.): Etimológiai szótár: magyar szavak és toldalékok eredete

N. Fodor János: Mutatvány a Történeti magyar családnévatlasz lexikális térképlapjaiból

Fóris Ágota: A szótári információk és a szaknyelvi normák viszonya

Fóris Ágota: Géczi János – Kenesei Andrea (szerk.): Simonyi Zsigmond. Vár ucca tizenhét

Fóris Ágota: Tudományos kommunikáció a lézerfizikában. A nagy energiájú, atto- és femtoszekundumos, impulzusüzemű lézerek terminológiai harmonizációja

Fóris Ágota – Bérces Emese: A zenei szaknyelv és a zenei lexikográfia aktuális kérdései

Fóris Ágota – Bérces Edit: A wellness terminológiája

Földesi András: Nyelvművelés szótárfokon

Földi Ervin: Hozzászólás Dobsonyi Sándor A tulajdonnevek helyesírásának néhány kérdése a szabályzattervezet tükrében című cikkéhez.

Fricsovszky Éva: Jolán Kelemen: De la langue au style. Élements de linguistique contrastive français–hongrois

Furkó Péter l. Csontos Nóra

Fülöp Lajos: Fábián Pál nyolcvanéves

Fülöp László: N. Fodor János: Személynevek rendszere a kései ómagyar korban. – A Felső-Tisza-vidék késő középkori személyneveinek szótára (1401–1526)

Fülöp László: Vörös Ferenc: Kis magyar családnévatlasz

Gaál Imre Péter: Az isa és az ősmagyar kori *VCV fölépítésű mutató névmási rendszer

Gaál Imre Péter: Az isa kihalása utáni ím(e)s ám szerkezet. Magyarázatkísérlet

Gaál Imre Péter: Migé

Gaál Imre Péter: ysa – Szófejtési kísérlet

Gáspári László: A gondolatalakzatok kérdéséről (az ismétlés)

Gáspári László: Mondatösszevonás-típusok és funkcióik Nagy Gáspár költői nyelvében

Gáspári László: Retorikai-stilisztikai konstrukcionális egységek grammatikai szerveződése. Nagy Gáspár-kommentárok

Gáspári László: Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv szövegtana

Gazdag Vilmos: Csernicskó István: Nyelvpolitika a háborús Ukrajnában

Gecső Tamás: Szükség van-e a filológiára? Egy nyelvész reflexiói

B. Gergely Piroska: Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan

Gheno, Danilo: A Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom. Gondolatok és javaslatok

Gerstner Károly – Ittzés Nóra: „…nekem nincs saját nyelvtanom, csak nyelvtani elgondolásaim”

Gonda Zsuzsa: Digitális szövegek olvasására jellemző stratégiák és mintázatok

Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszédmegértés összefüggései kisgyermekkorban

Gósy Mária: A beszédritmus elemzésének egy lehetséges megközelítése

Gósy Mária: A megakadásjelenségek eredete a spontán beszéd tervezési folyamatában

Gósy Mária: A [p, t, k] mássalhangzók zöngekezdési ideje

Gósy Mária: A spontán beszédben előforduló megakadásjelenségek gyakorisága és összefüggései

Gósy Mária: A testalkat és az életkor becslése a beszéd alapján

Gósy Mária: Az egyéni hangszínezet és a beszélő felismerésének kísérleti-fonetikai megközelítése

Gósy Mária: Az életkor hatása a mentális lexikon működésére

Gósy Mária: Beszédtervezési diszharmónia és a kitöltött szünetek összefüggései

Gósy Mária: Feltevések és tények az egy szó kiejtéséről

Gósy Mária: Hibaüzenet kezelése olvasáskor

Gósy Mária: „R” hangok: kiejtés, hangzás, funkció

Gósy Mária: Szabályok és érvényesülésük a magánhangzók kapcsolódásaiban

Gósy Mária: Szóidőtartamok ismétlésben és spontán beszédben gyermekeknél

Gósy Mária – Beke András: Magánhangzó-időtartamok a spontán beszédben

Gósy Mária – Bóna Judit: A megakadásjelenségek javítása a beszédmegértésben

Gósy Mária – Bóna Judit: Beszédfolyamatok monitorozása

Gósy Mária – Gyarmathy Dorottya: A BEA beszélt nyelvi adatbázis tízéves fejlesztése és kutatási eredményei

Gósy Mária – Gyarmathy Dorottya: A nyelvhasználati változás egy jelensége

Gósy Mária – Gyarmathy Dorottya: Szublexikális nyelvbotlások jellemzői a spontán beszédben

Gósy Mária – Horváth Viktória: Beszédfeldolgozási folyamatok összefüggései gyermekkorban

Gósy Mária – Horváth Viktória: Eltérő beszédpercepciós működések az iskoláskor kezdetén

Gósy Mária – Horváth Viktória – Bata Sarolta: Szabálytalan „előzés” a beszédprodukcióban

Gósy Mária – Kovács Magdolna: A mentális lexikon a szóasszociációk tükrében

Gósy Mária – Kovács Magdolna: Nyelvi tudatosság, norma és rendszerkényszer a h esetében

Gósy Mária – Markó Alexandra: Szegmentumsorok hibás kivitelezése a beszédprodukcióban

Gósy Mária – Pregitzer Márta: Ikergyermekek beszédfeldolgozási folyamatairól

Gósy Mária l. még Heltai Pál

Gráczi Tekla Etelka – Horváth Viktória: A fonetika a felsőoktatásban

Gráf Rezső: Rendszer és mozgás. Száz éve született Tompa József

Grétsy László: A szaknyelvek megújításáért

Grétsy László: Megnyitó [az Egynyelvű szótáraink és a nyelvhasználat című konferencián]

Grétsy László: Hangsúlyeltolódások a nyelvművelésben

Grétsy László: Lőrincze Lajos és a humor

Gugán Katalin: Az alany és az állítmány egyeztetése a középmagyar korban

Guttmann Miklós: Kiss Jenő (szerk.): Magyar dialektológia

Gyarmathy Dorottya: Gósy Mária (szerk.): Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban

Gyarmathy Dorottya l. még Gósy Mária

Győrffy Erzsébet: Egy online helynévkompetencia-felmérés tanulságai

Gyuricza Katalin: Az intertextualitás vizsgálata nyelvészeti szempontból

†Hadrovics László: Magyar–délszláv szellemi kapcsolatok a középkorban

Haader Lea: A mellékmondatok osztályozásának problémái

Haader Lea: A. Molnár Ferenc: Két régi magyar ima az oltári szentségről. A Laskai sorok és párhuzamos szövege a Thewrewk-kódexben

Haader Lea: A Nyulak szigeti skriptórium mint műhely

Haader Lea: Az alárendelő összetett mondatok általános kérdései

Haader Lea: Írásbeli megakadásjelenségek történeti pszicholingvisztikai szemszögből

Haader Lea: Mikrodiakrónia és változásvizsgálat (az összetett mondatokban)

Haader Lea: Régi bor, új tömlő: sokadszor a Halotti beszéd feʒe szaváról

Haader Lea: Tamás Forgács: Ungarische Grammatik

Haader Lea: Változások a történeti szintaxisban – pragmatikai háttérrel

Hahn Judit: Honlap, weblap, webhely: terminusok útvesztőjében

Hajdú Mihály: Benkő Loránd: Az ómagyar nyelv tanúságtétele. Perújítás Dél-Erdély korai Árpád-kori történetéről

Hajdú Mihály: Lelkes György: Magyar helységnév-azonosító szótár

Halm Tamás: A nyelvi változás formális modellezése

Hámori Ágnes: Dominancia és barátságosság a Kulcsár-kihallgatáson

Hámori Ágnes l. még Bartha Csilla

Hangay Zoltán: Adamikné Jászó Anna (szerk.): A magyar olvasástanítás története

Hangay Zoltán: Balogh Ferencné: Lőrincze Lajos. Emlékezés és bibliográfia

Hantó Réka: Gyorsított és normál tempójú szövegek megértése látássérülteknél

Hardi Judit: A félreértés pragmatikai vizsgálata

Hargitai Evelin: „Én ilyen luzofónius magyar beszélek.” A magyarországi portugál ajkú diaszpóra nyelvhasználatáról

Harka Ákos: Tiszafüred környéki halnevek

Havas Ferenc: Hozzászólás a különírás és egybeírás kérdéséhez

Havasi Zsuzsanna l. Simon Gábor

Havasmezői Gergely: Benedek András – Nyíri Kristóf (szerk.): A kép ereje. Visual Learning 4: The Power of the Image. Emotion, Expression, Explanation

Hegedűs Attila: A Szilágysági nyelvatlasz bemutatása

Hegedűs Attila: Punnyadt, avagy adalék a nyelvi változás mechanizmusához

Hegedűs József: Gyula Décsy: The Linguistic Identity of Europe

Sz. Hegedűs Rita: Újabb érvelés az ideje szóalak infinitivusi bővítmények birtokos jelzői szerepe mellett

Hell György: A hagyományos és az „új magyar nyelvtan”

Heltai János Imre: Az egységes nyelvi repertoár pedagógiája

Heltai János Imre l. még Bodó Csanád

Heltainé Nagy Erzsébet: A Magyar Nyelvi Bizottság 2011. évi beszámolója

Heltainé Nagy Erzsébet: A népi konceptualizáció mint jelentésképző érték és stílusalkotó tényező Sinka István költészetében

Heltainé Nagy Erzsébet: A normativitás mint értékszempont a nyelvművelésben és a nyelvi tanácsadásban

Heltainé Nagy Erzsébet: A tulajdonnév jelentése és stilisztikája kognitív megközelítésben – a sinkai személynevekben

Heltainé Nagy Erzsébet: Beszámoló az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának 2006. évi munkájáról

Heltainé Nagy Erzsébet: Beszámoló az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának 2008. évi munkájáról

Heltainé Nagy Erzsébet: Beszámoló az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának 2009. évi munkájáról

Heltainé Nagy Erzsébet: Beszámoló az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának 2010. évi munkájáról

Heltainé Nagy Erzsébet: Emberséget és tudományt tanultunk tőle. Emlékezés Szathmári Istvánra, a Tanárra

Heltainé Nagy Erzsébet: Laudáció Szathmári Istvánról a Faludi Ferenc Alkotói Díj átadása alkalmából

Heltainé Nagy Erzsébet: Nyelvhasználati minősítések, a helyes-helytelen a tanácsadói gyakorlatban

Heltainé Nagy Erzsébet: Nyelvi és stílusviták a Nyugatban

Heltainé Nagy Erzsébet: Sólyom Réka: A mai magyar neologizmusok szemantikája

Heltai Pál: A fordító és a nyelvi normák I.

Heltai Pál: A fordító és a nyelvi normák II.

Heltai Pál: A fordító és a nyelvi normák III.

Heltai Pál – Gósy Mária: A terpeszkedő szerkezetek hatása a feldolgozásra

Hlavacska András – Krizsai Fruzsina: A napló műfajisága Bram Stoker Drakula című regényében

Hódi Éva: Lőrincze Lajosra emlékezve

Holczer József: Ami a Magyar helyesírási szótárból kimaradt

Holczer József: Csakugyan Speedez meg „beSpeedez” a narkós?

Honti László: A magyar nyelv 1. személyeket jelölő morfémái

Honti László: A magyar nyelv őstörténetének kutatása és a vele kapcsolatos felelősség

Horváth Ildikó: Hivatásos két- és többnyelvűség

Horváth Iván: Orosz nyelvi elemek Rachmanowa Die Fabrik des neuen Menschen című művében

Horváth Krisztina: Ragátszövődés. A mondatátszövődés egy különleges típusának vizsgálata

Horváth László: A gyűjtőnév irányította egyeztetésről

Horváth László: A mennyiség irányította egyeztetésről

Horváth László: A sakknyelv az Értelmező szótárban

Horváth László: A tévedett : tévedt kettősség történetéhez

Horváth László: A volna : lenne kettősség kontrollvizsgálata

Horváth László: Arany, Turgenyev, Áprily és a cica

Horváth László: Az első magyar sakk-könyv etimológiai statisztikája

Horváth László: Egyeztetési vizsgálódás 20. századi drámákban

Horváth László: Egy középmagyar korpusz faktitív szerkezetei

Horváth László: Két korpuszok vallomása

Horváth László: Óvodások beszéde etimológiai megközelítésben

Horváth László: Sakknyelv, Kéziszótár, Nagyszótár

Horváth László: Történeti korpuszvizsgálat a hangrendi illeszkedés köréből

Horváth László: Zoltán András: Szavak, szólások, szövegek. Nyelvészeti és filológiai tanulmányok

Horváth Péter: A szereplők episztemologikus helyzetének korpuszalapú kvantitatív vizsgálata történeti tárgyú narratívákban

Horváth Péter: Domonkosi Ágnes – Simon Gábor (szerk.): Nyelv, poétika, kogníció. Elmélet és módszer a poétikai kutatásban

Horváth Péter: Ladányi Mária – Hrenek Éva (szerk.): A szerves-dialektikus nyelvelmélet és hatásai. Tanulmánykötet Zsilka János professzor (1930–1999) tiszteletére

Horváth Péter: Séma és konstruálás történeti tárgyú elbeszélő szövegekben

Horváth Péter Iván: Kemény Gábor: Tanuljunk magyarul is! Válogatott nyelvművelő cikkek 2009–2019

Horváth Viktória: Beszédtervezési és önellenőrzési folyamatok kilencéves gyermekeknél

Horváth Viktória: Vannak-e „női” és „férfi” megakadásjelenségek a spontán beszédben?

Horváth Viktória l. még Gósy Mária és Gráczi Tekla Etelka

Hőhn Mária – Priszter Szaniszló: A marosvásárhelyi Teleki-herbáriumok (XVII–XVIII. század) és növényneveik

Hrenek Éva: Szinonímia a feledésbe + ige típusú funkcióigés szerkezetek körében

Huszár Anna – Krepsz Valéria: A beszélőn belüli variabilitás alakulása a beszédtípus, a szövegbeli helyzet és az életkor mentén

Huszár Ágnes l. Eklics Kata

Imre Angéla: Különböző műfajú szövegek szupraszegmentális jellemzői

Imrényi András: A magyar szórend kísérleti modelljei 1. Optimalitáselmélet

Imrényi András: A magyar szórend kísérleti modelljei II. Tartományok és viszonyok a magyar mondatban

Imrényi András: Brassai, Elekfi és a mondat dimenziói

Imrényi András: Egymásbaágyazottság a magyar mondat hálózatos szerkezetében. A láncoktól a buborékokig

Imrényi András: Önhasonlóság a magyar elemi mondatban

Istók Béla: Dürscheid, Christa – Frick, Karina: Schreiben digital. Wie das Internet unsere Alltagskommunikation verändert

Istók Béla: Veszelszki Ágnes: Netnyelvészet. Bevezetés az internet nyelvhasználatába

Istók Béla – Lőrincz Gábor – Lőrincz Julianna: A lexikai variánsok és az alakpárok kapcsolatrendszere

Ittzés Nóra: Az eltűnt szakmaiság nyomában. Kiss Gábor (főszerk.): Nagy magyar tájszótár

Ittzés Nóra: Igék és igei szerkezetek ábrázolása A magyar nyelv nagyszótárában

Ittzés Nóra: Nyelvhasználat és szótári ábrázolás viszonya a korpuszalapú szótárban

Ittzés Nóra l. Gerstner Károly

Iványi Zsuzsa: A „nyelvemen van” jelenség német és magyar nyelvű beszélgetésekben

Iványi Zsuzsanna: A nyelvészeti konverzációelemzés

Jakab István: A jelzős szerkezetek összevonásának törvényszerűségei

Jakusné Harmos Éva: A kereskedelmi és a politikai propaganda nyelvi eszközei

Jakusné Harnos Éva: A nyomtatott sajtó hírei a diskurzuselemzés szemszögéből. A diskurzuselemzés alkalmazása a nyomtatott sajtó kutatásában

Jánk István: Aki nyelvjárásban beszél, nem szereti a nyelvtant? Nyelvi attitűdök magyart tanító pedagógusoknál

Jánk István: A nyelvi alapú diszkrimináció vizsgálatának módszertani korlátai és lehetőségei

Jánk István: Kádár Edit (szerk.): FELADATBANK anyanyelvi tanórák tervezéséhez az V–VIII. osztályban 1–2. kötet

Jánk István: Kontra Miklós: Felelős nyelvészet. Felelős nyelvészet, avagy a nyelvészet és nyelvészek felelőssége

Jánk István: Lingvicizmus a Kárpát-medence négy országának gyakorló és leendő magyartanárainál

Jánk István: Vančo Ildikó – Kozmács István (szerk.): Nyelvtanulás – nyelvtanítás. Fókuszban az államnyelv oktatása kisebbségek számára

Jászay László: Krékits József: Felszólító performatív beszédaktusok

A. Jászó Anna: Az integráció a magyartanításban

A. Jászó Anna: Kemény Gábor: Nyelvi mozaik

A. Jászó Anna l. még Adamikné Jászó Anna

Jobst Ágnes: A HARC metafora szerepe az '50-es évek politikia köznyelvében

Jobst Ágnes: A mi mint a hatalom és a szolidaritás névmása

Cs. Jónás Erzsébet: Kabán Annamária: Szövegek színeváltozása. Szórend és értékszerkezet

Cs. Jónás Erzsébet: Péter Mihály: Orosz verstan (Bevezető kurzus).

Cs. Jónás Erzsébet: Pethő József: Krúdy-tanulmányok

Cs. Jónás Erzsébet: Stíluskutató Csoport 1970–2008 (CD)

Cs. Jónás Erzsébet: Szatmári István: Hogyan elemezzünk verset?

Jónás Frigyes: „Virágok virága”. Végső búcsú D. Bartha Katalintól

Ifj. Kaán Miklós – Keszler Borbála: Péter Mihály Az erdélyi fogorvoslás történetéből című munkája, a fogorvosi szaknyelv és a népi foggyógyítás  

Kabán Annamária: Szathmári István: A stíluselemzés elmélete és gyakorlata

Kamacsi Zoltán: Beregszászi Anikó: Alkalmi mondatok zongorára. A magyar nyelv oktatásának kihívásai kisebbségben

Károly Krisztina: A referenciális kohézió a fordítási univerzálék tükrében: a referenciaeltolódások a magyar–angol sajtófordításban

Károly Krisztina: Sajtószöveg és fordítás. A topikszerkezet és a hírtartalom viszonya újságcikkek fordításában

Kárpáti László: Bárdosi Vilmos: Szólások és közmondások eredete. Frazeológiai etimológiai szótár

Kárpáti László: Blaskó Ágnes – Hamp Gábor: Írás 1.0 – Az ötlettől a jól strukturált szövegig

Kárpáti László: Pléh Csaba: A társalgás pszichológiája

Kassai Ilona: Lengyel Zsolt: Az írás. Kezdet – folyamat – végpont

Kata Mihály: Lőrincze Lajos tanár úr emlékére

Kecskés Judit: Valóban megértik a mai diákok az elbeszélő múlt idejű igealakokat?

Kemény Gábor: „Áldassék a lektor!”. Egy régi vita mai tanulságai

Kemény Gábor: Anyanyelvi séták a szavak ösvényein. Grétsy László két könyve szavaink eredetéről, használatáról, változásairól

Kemény Gábor: A nyelvi kép mint „rendellenesség”

Kemény Gábor: A nyelvi kép mint „szabályszerűség”

Kemény Gábor: A nyelvi kép: „rendellenesség” és „szabályszerűség”

Kemény Gábor: A Nyugat jelentősége a modern magyar szépirodalmi stílus kiteljesedésében

Kemény Gábor: A rajongók – Rajongók. Kemény Zsigmond regényének és Móricz Zsigmond átdolgozásának összehasonlítása kvantitatív módszerrel

Kemény Gábor: A szecesszióról és két új erdélyi könyvről

Kemény Gábor: A „szecessziós” Krúdy. Egy Aranykéz utcai éj emléke

Kemény Gábor: A szöveganyag nyelvisége – plusz valami más… (Weöres Sándor: Via vitae)

Kemény Gábor: Az analitikus kifejezésmód érvényesülése újabb nyelvhasználatunkban

Kemény Gábor: Büky László: Füst Milán metaforahasználatának alapjai (szótárszerű feldolgozásban)

Kemény Gábor: Kabán Annamária (szerk.): Funkcionális mondatperspektíva és szövegszerkesztési stratégia

Kemény Gábor: Krúdy Gyula önéletrajzi regényének szöveg- és címváltozatai. Urak, betyárok, cigányok – Dunántúl(i) (–) Tiszántúl(inál)

Kemény Gábor: Krúdy Gyula vadszőlőlevelei. Az ellentét szövegszervező funkciója a Vadszőlő három írásában

Kemény Gábor: Máthé Dénes: A költői kép szemiotikai és irányzati vizsgálata a két világháború közti magyar közéletben

Kemény Gábor: Minya Károly: Rendszerváltás – normaváltás. A magyar nyelvművelés története, elvei és vitái 1989-től napjainkig

Kemény Gábor: Összegzés, zárszó [az Egynyelvű szótáraink és a nyelvhasználat című konferencián]

Kemény Gábor: Pethő József: A halmozás alakzata

Kemény Gábor: Pethő József: Alakzat és jelentés. Az alakzatok stílus- és jelentésképző szerepe a szövegben

Kemény Gábor: Prózastílus-jellemzés kvantitatív módszerrel

Kemény Gábor: Stilisztika és nyelvművelés Elekfi László munkásságában

Kemény Gábor: Szkülla és Kharübdisz között: a stilisztika feladatai és lehetőségei az új évezred küszöbén

Kemény Gábor: Tárgyiasító és allegorizáló metaforaalkotás Cholnoky László kisregényeiben

Kenesei István: A nyelvelmélettől a nyelvművelésig. A nyelvészet egységéről és változatosságáról

Kenesei István: Szavak, morfémák, toldalékok

Kertes Patrícia: A diskurzusjelölők funkciója érvelő érettségi szövegekben

Kertész András: A kognitív nyelvészet szkeptikus dilemmája

Kertész András: A metanyelvészet mint kutatási program

Keszler Borbála: A IX. Anyanyelvi Konferencia. Marosvásárhely, 2000. augusztus 11–14.

Keszler Borbála: A magyar írásjelhasználat és Európa

Keszler Borbála: A magyar orvosi nyelv és a tájszók

Keszler Borbála: A régi magyar (15–17. századi) orvosi szavakat és kifejezéseket tartalmazó források és olvasóközönségük

Keszler Borbála: A szakszótárakról. A régi magyar orvosi nyelv történeti szótárának tervéről

Keszler Borbála: A szóképzés

Keszler Borbála: A XVII. századi nyelvújítás és a magyar orvosi nyelv

Keszler Borbála: Beszámoló a Magyar Nyelvi Bizottság 1998. évi munkájáról

Keszler Borbála: Bősze Péter: Magyar orvosi nyelv. Helyesírási útmutató

Keszler Borbála: Deme László (1921–2011)

Keszler Borbála: Fábián Pál (1922–2008)

Keszler Borbála: Megjelent A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása

Keszler Borbála: Miskóltzy Ferentz orvosi szavai

Keszler Borbála: Névmás – névmási jelentés

Keszler Borbála l. még ifj. Kaán Miklós

Kicsi Sándor András: Bétel

Kincses Kovács Éva: Szathmári, I. (red.): Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominatae. Tomus XXIII.

Király Lajos: Cs. Nagy Lajos: Medvesalja magyar nyelvjárási atlasza

Kis Ádám: Az akadémiai helyesírási szabályzat és a számítógép

Kis Tamás: Egy hiányzó adatról

Kiss Gábor: A magyar lexikográfia újabb eredményei, hiányosságai és feladatai

Kiss Gabriella: „Ezöknec meg irasára, hogy ki lenne vég emleközet senkit nem halhatéc”. Vég- előtagú összetett főneveink történetéhez – Tinódi ürügyén

Kiss Jenő: A magyar nyelv és az Európai Unió

Kiss Jenő: A nyelvjárások és az anyanyelvi nevelés

Kiss Jenő: A nyelvjárások és a dialektológiaoktatás Kárpát-medencei magyar szakos hallgatók szemével

Kiss Jenő: Az anyanyelvoktatás, a nyelvjárások és a nyelvjárási hátterű iskolások

Kiss Jenő: Az első tájszóközlésektől az egyesített digitális tájszótárig

Kiss Jenő: Döbrentei Gábor és a magyar nyelv ügye

Kiss Jenő: Előzetes az Új magyar nyelvjárási atlasz szociolingvisztikai tanulságaiból

Kiss Jenő: Emlékező szavak Elekfi Lászlóról

Kiss Jenő: Lőrincze Lajos és a nyelvjáráskutatás

Kiss Jenő: Magyar nyelvjárási beszélők anyanyelvi tetszési indexéhez

Kiss Jenő: Népnyelv és népnyelvkutatás

Kiss Jenő: Tájszótárírás és tájszótárak

Kiss Margit: Bollettino. Dizionari e ricerca filologica

Kiss Margit: Knapp Éva – Tüskés Gábor (szerk.): Az Esterházy család és a magyarországi művelődés. Képek és szövegek a XVII–XIX. századból

Kiss Margit: Mikor vonzat a birtokos jelző?

Kiss Margit: Peter Trudgill: Sociolinguistic typology

Kiss Margit: Tüskés Gábor – Lengyel Réka (szerk.): Magyarországi gondolkodók, 18. század. Bölcsészettudományok I.

Kiss Margit – Tüskés Gábor: A Mikes-szótár. Kutatási beszámoló

Kiss Róbert Richárd: Köszönések az üzenetrögzítőkön

Klaudy Kinga: A kommunikatív szakaszhatárok eltűnése a magyarra fordított európai uniós szövegekben

Klaudy Kinga: Mit tehet a fordítástudomány a magyar nyelv „korszerűsítéséért”?

Kocsány Piroska: Arany János verseinek német fordításairól

Kocsány Piroska: Kemény Gábor: Bevezetés a nyelvi kép stilisztikájába

Kocsány Piroska: Metszésponton a szöveg

Kocsány Piroska: Párhuzamos műfordítás: a stilisztika kivételes lehetősége

Kocsis Ágnes – Varga-Sebestyén Eszter: Ludányi Zsófia – Jánk István – Domonkosi Ágnes (szerk.): A nyelv perspektívája az oktatásban. Válogatás a PeliKon2018 oktatásnyelvészeti konferencia előadásaiból

Kolláth Anna: Beregszászi Anikó és Csernicskó István: …itt mennyit ér a szó? Írások a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatáról

Kolláth Anna – Lehocki-Samardžić Anna – Vukov Raffai Éva: Az oktatás terminológiája a Termini-szótárban – délszláv nyelvi kontaktusban

Kolozsvári-Nagy Enikő l. Beregszászi Anikó

Koltay Tibor – Prókai Margit: A nyelvtudomány és a könyvtártudomány interdiszciplináris kapcsolatairól

Koltói Ádám: A retorika reneszánsza

Kolumbán Adrienn: Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: Szimbolizáció és szemiotika – A jelteremtő ember

Komlósi Boglárka: Most ironizálsz? Az irónia és az irónia kulcsingerei a különböző nyelvi szinteken

Korompay Klára: Szathmári István: A Magyar Nyelvtudományi Társaság története (1904–2005)

Kósa András: Számadás egy tankönyvsorozat megírása után

Kovács Balázs: A magyar perifrasztikus igeneves szerkezetek spirálelmélete

Kovács László: Hálózatkutatás és szociolingvisztika

Kovács Magdolna l. Gósy Mária

B. Kovács Mária: A funkcióigék kérdéséhez

B. Kovács Mária: A funkcióigés szerkezetek a jogi szaknyelvben

Kovács Máté: Szabó Dávid – Kiss Tamás (szerk.): Szleng és lexikográfia

Kováts Dániel: Megépül a széphalmi Magyar Nyelv Múzeuma

Kozmács István: A magyar bemegy és az udmurt pš̀rš̀nš̀ ’bemegy/bejön’ igék tipológiai tanulsága

Kozmács István: A másik hazai nyelv oktatása Finnországban

Kozmács István: Az államnyelv oktatása a szlovákiai magyar tannyelvű általános iskolákban

Kökényesi Nikoletta: Kvantitatív módszerek alkalmazhatósága sajtónyelvi szövegek stilisztikai elemzésében

Kövecses Zoltán l. Szelid Veronika

Kövendi Dénes: A rá és személyragos alakjai mint határozószók és mint igekötők

Krepsz Valéria l. Huszár Anna

Krizsai Fruzsina l. Balázs Andrea és Hlavacska András

Kruzslicz Tamás: Balázs Géza – Veszelszki Ágnes (szerk.): Generációk nyelve

Kruzslicz Tamás: Konstrukciós nyelvtani leírás a be- igekötős igék kapcsán – a magyar mint idegen nyelv nézőpontjából

Kugler Nóra: A nyelvi polaritás kifejezésének egy mintázata, avagy milyen a félelmetesen jó?

Kugler Nóra: A szószerkezet-csoportok, illetve a viszonyhálózat („szószerkezet-szövedék”) mintázatainak elkülönítése a magyar leíró nyelvészeti hagyományban

Kugler Nóra: A szubjektivizáció jelenségének nyelvészeti értelmezései

Kugler Nóra: A talán lexéma episztemikus funkcióinak vizsgálata beszéltnyelvi korpuszon

Kugler Nóra: Mit magyaráz a kollokálódás, és mit nem? A rekkenő hideg példája

Kugler Nóra: Mondattan

Kugler Nóra: Próbák és szempontok a módosítószók elhatárolásához

Kugler Nóra – Markó Alexandra: A hangzásegység és az elemi mondat a beszédben

Kulcsár Szabó Ernő: A jelentés történése az irodalmi műalkotásokban. A beszédszerep nyelvi valósága a Ha negyvenéves… esztétikai tapasztalatában

Kulin Ferenc: Kazinczy és a magyar beszéd

Kuna Ágnes: Az orvosi receptről. Beszélt nyelvi elemek a 16–17. századi receptekben

Kuna Ágnes: „Magyarország szikláin”. A magyar sziklamászóutak nevei

Kuna Ágnes: Személydeixis és önreprezentáció az orvos-beteg találkozáson. Az első személyű deiktikus elemek mintázatai az orvosi kommunikációban

Kuna Ágnes: Változás az orvos-beteg kommunikációban. Változó szemlélet, módszer és gyakorlat

Kuna Ágnes l. még Domonkosi Ágnes

Laczkó Krisztina: Alaktan – Bevezetés

Laczkó Krisztina: A Magyar ragozási szótár alkalmazásának tanulságai

Laczkó Krisztina: A metapragmatikai tudatosság jelzései internet közvetítette diskurzusokban

Laczkó Krisztina: A mutató névmások funkcionális vizsgálata

Laczkó Krisztina: A névmási rendszer funkcionális keretben I.

Laczkó Krisztina: A névmási rendszer funkcionális keretben II.

Laczkó Krisztina: Az alany és az állítmány viszonyáról: hozzárendelés vagy alárendelés?

Laczkó Krisztina: Körkép a magyar helyesírásról – áttekintés a 12. kiadás után

Laczkó Krisztina: Névmás és helyettesítés

Laczkó Krisztina: Névmás és referencia

Laczkó Krisztina: Újjáalakult az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottsága

Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila: A különírás és az egybeírás. Vitaanyag

Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd: „Minél nagyobb az égés, annál jobb a sztori!” Egy narratív műfaj sajátosságainak pragmatikai megközelítése

Laczkó Mária: Adamikné Jászó Anna: Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig

Laczkó Mária: A kitöltött szünetek formái és funkciója tizenévesek spontán beszédében

Laczkó Mária: A minősítés kifejezésére használt szerkezetek a tanulók spontán beszédében

Laczkó Mária: Beszédfeldolgozás, jegyzetelés és tanulás

Laczkó Mária: Hezitálássorozatok a spontán beszédben: gyakoriság, forma és funkció

Laczkó Mária: Hogyan érzékeljük a stílust? Szleng kifejezések vizsgálata percepciós és produkciós szempontból

Laczkó Mária: „Kivi vok, mien 5let muxik” – Az SMS-ek rövidítéseinek megértéséről

Laczkó Mária: Középiskolai tanulók beszédének temporális jellemzői

Laczkó Mária: Napjaink tizenéveseinek beszéde szóhasználati jellemzők alapján

Laczkó Mária: Óvodások és kisiskolások spontán mondatalkotási folyamatai

Laszkács Ágnes: Thoroczkay Miklósné: Beszédtechnikai gyakorlókönyv

Lanstyák István: A Magyar értelmező kéziszótár a nyelvhelyesség fogságában

Lanstyák István l. még Benő Attila

Lantay Gyula: Idegen eredetű, jelölt mássalhangzó-kapcsolatra végződő tövek tárgyesete a magyar nyelvben

Lechner Ilona – Márku Anita: Benő Attila – Péntek János (szerk.): Kognitív és pszicholingvisztikai szempontok a nyelvi érintkezések vizsgálatában

Lehocki-Samardžić Anna l. Kolláth Anna

Lengyel Klára: A segédigék kérdéséhez. Válasz Uzonyi Kiss Judit és Tuba Márta cikkére

Lengyel Klára: Az állítmány

Lengyel Klára: Kísérleti tankönyveinkről

Lengyel Klára: Tagolatlan nyelvi elemek

Lengyel Zsolt: A recenzálásról. Válasz Kassai Ilona recenziójára

Lengyel Zsolt: Az írott nyelv mint az elsajátítás tárgya

Lengyel Zsolt: Gósy Mária: Pszicholingvisztika

Lévai Béla: Bigecs, Bigécs, Begecs

Lévai Béla: Hóstát

Levente Péter: Csókolom!

Lőrincz Gábor: Adamikné Jászó Anna: Jókai és a retorika

Lőrincz Gábor: A szlovákiai magyar tankönyvkutatás legújabb eredményeiről a Selye János Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke mellett működő Variológiai Kutatócsoport munkásságának a tükrében

Lőrincz Gábor – Lőrincz Julianna: A nyelvi variativitás elméleti kérdései

Lőrincz Gábor l. még Istók Béla

Lőrinczi Réka: Előmunkálatok és adalékok az igeleírás történetének vizsgálatához

N. Lőrincz Julianna: Gecső Tamás (szerk.): Lexikális jelentés, aktuális jelentés

N. Lőrincz Julianna: Gecső Tamás (szerk.): Poliszémia, homonímia

N. Lőrincz Julianna: Gecső Tamás – Spannraft Marcellina (szerk.): A szinonimitásról

Lőrincz Julianna: Georg Trakl: A magányos ősze

N. Lőrincz Julianna: Cs. Jónás Erzsébet: A színpadi nyelv pragmatikája

Lőrincz Julianna: Misad Katalin: Nyelvi kontaktusok. Szlovákiai magyar vonatkozású alkalmazott nyelvészeti tanulmányok

Lőrincz Julianna: Pethő József: Jelentéstan

N. Lőrincz Julianna: Péter Mihály: „Pár tarka fejezet csupán…”. Puskin „Anyegin”-je a magyar fordítások tükrében

Lőrincz Julianna l. még Istók Béla és Lőrincz Gábor

Ludányi Zsófia: Korpuszneveink helyesírásáról

Ludányi Zsófia: A mozgószabályokról

Ludányi Zsófia: Nyelvi menedzselés és nyelvi tanácsadás. Helyzetkép, lehetőségek, feladatok

Ludányi Zsófia: Sólyom Réka: Szaknyelvi szemantika

Ludányi Zsófia l. még Bozsik Gabriella

Lukács László: Népi harangszó-magyarázatok. Néprajzi adatok a belehallás jelenségéhez

Maitz Péter: A nyelvtörténetírás elvi kívánalmairól a német nyelv magyarországi története kapcsán

Major Hajnalka: Pécseli Király Imre: Bevezetés a retorikába két könyvben

Major Hajnalka: Winfried Prost: Manipulation und Überzeugungskunst. Wie Sie andere gewinnen und sich vor Fremdsteuerung schützen

Málnási Ferenc: Benő Attila – Fazekas Emese – Zsemlyei Borbála (szerk): Többnyelvűség és kommunikáció Kelet-Közép-Európában

Málnási Ferenc: Benő Attila: Kontaktológia. A nyelvi kapcsolatok alapfogalmai

Málnási Ferenc: Benő Attila: Kontaktusjelenségek az erdélyi magyar nyelvváltozatokban

Málnási Ferenc: Benő Attila – T. Szabó Csilla szerk.: Az ember és a nyelv – térben és időben

Málnási Ferenc: Pomogáts Béla: I. Magyar irodalom Erdélyben (1918-1944). II. Irodalmi dokumentumok

Markó Alexandra: A fonetika oktatása Európában

Markó Alexandra: Beszédkutatás 2002 tudományos ülésszak

Markó Alexandra: „Szavak nélkül”. Nonverbális vokális közlések fonetikai elemzése

Markó Alexandra – Dér Csilla Ilona: Diskurzusjelölő vagy mutató névmás? – A hangsúly szerepe a lexikális döntésben

Markó Alexandra – Mártonfi Attila: Egyetemi anyanyelvi napok. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 1999. február 9–10.

Markó Alexandra l. még Gósy Mária és Kugler Nóra

Márku Anita l. Csernicskó István és Lechner Ilona

P. Márkus Katalin l. Benő Attila

Maróti Orsolya: Szili Katalin: Tetté vált szavak. A beszédaktusok elmélete és gyakorlata

Mártonfi Attila: A Magyar Nyelvőr a világhálón

Mártonfi Attila: Kétéves a Magyar Nyelvőr internetes kiadása

Mártonfi Attila: Tájékoztató bibliográfia „A helyesírás kézikönyvei” témában

Mártonfi Attila – Nagy József – Sólyom Jenő: Az újonnan felfedezett (104–118-as rendszámú) kémiai elemek magyar elnevezése

Mártonfi Attila l. még Laczkó Krisztina és Markó Alexandra

Márton Károly: Kézzel írott szövegek hibajelenségeinek vizsgálata diákok magyardolgozatai alapján

D. Mátai Mária: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika

D. Mátai Mária: A névmások története a középmagyar kor végéig

Mátai Mária: A névutók és a névutómelléknevek története

D. Mátai Mária: A szófajtörténet történeti problematikája

Mátai Mária: Dömötör Adrienne: Régi magyar nyelvemlékek. A kezdetektől a XVI. század végéig

D. Mátai Mária: Ladányi Mária: Produktivitás és analógia a szóképzésben: elvek és esetek

Mátai Mária: Szófajok a grammatikában

Máté Bálint: Vita: min? avagy a nyelvművelés visszavág?

Menaker Angelika: Morvay Károly: Rövid baszk nyelvtan – Euskal gramatika Ilaburra

Minya Károly: A magyarítás motivációi és nehézségei

Minya Károly: A toronyőr, akinek nyelve fogalom. Lőrincze Lajos a rádiós ötpercek tükrében

Minya Károly: Magyar helyesírási szótár

Minya Károly: Pedagógusjelöltek Kazinczy-versenye Budapesten

Mizser Lajos: „Csúnya” nevek (?) Avagy szükség van-e névszépítésre?

Mojzes Imre: Az e-műszaki nyelv

Mokány Sándor: A Fattyúpaptól a pásztorkáig

Molnár András: Pejoratív értelem a -Vdik, -(V)kVdik, -skVdik képzők körül

A. Molnár Ferenc: Ady Endre egy szaváról (dancs)

A. Molnár Ferenc: A Halotti beszéd és könyörgés értelmezése

A. Molnár Ferenc: Az Ómagyar Mária-siralom értelmezése

A. Molnár Ferenc: Az Ómagyar Mária-siralom néhány szavának magyarázatáról

A. Molnár Ferenc: Balassi-magyarázatok

A. Molnár Ferenc: Dongába dönt, maradt, volt

A. Molnár Ferenc: Gárdonyi Géza Isten rabjai című regénye és a kódexek

A. Molnár Ferenc: Jeles nyelvészek egy hatvani középiskola tanáraiként

A. Molnár Ferenc: József Attila-kommentárok

A. Molnár Ferenc: Kiveti a drágát a hasából

A. Molnár Ferenc: Pótlólagos megjegyzések a Halotti beszéd és könyörgés értelmezéséhez

A. Molnár Ferenc: Újabb adalékok legkorábbi szövegemlékeink tanulmányozásához

T. Molnár István: In memoriam Papp Ferenc

T. Molnár István: Jászay László – Lőrincz Julianna: Variancia az orosz ige paradigmájában

Molnár Zoltán Miklós: Nyíri Antal: Szófejtések és nyelvtörténeti tanulmányok

Molnár Zoltán Miklós: Szabó József: Nyelvjárási és szociolingvisztikai tanulmányok

Morvay Károly: Bárdosi Vilmos (főszerk.): Magyar szólástár

Morvay Károly: T. Litovkina Anna: A bőség kellemetes zavara. Gondolatok a Magyar közmondástárról

Mózes Dorottya: Metrolingvisztika, kreol stilizálás és performancia Sam Selvon The Lonely Londoners című regényében

Nagy Károly: A Lőrincze Lajos vezette Anyanyelvi Konferencia a rendszerváltozás éveiben

Nádas Tímea: A főnévi igeneves figura etimologicák grammatikai vizsgálata

Nádas Tímea: A határozói igeneves figura etymologicák grammatikai vizsgálata

Nádas Tímea: Hányféleképpen mondhatni?

Nádas Tímea: Tekintettel egy határozóra – élőnyelvi szempontból

Nádasdi Péter: Egy a nominális elemen személyjelölt jelzői tagmondat régen és ma – esettanulmány

Nádasi Edit: Navracsics Judit: A kétnyelvű gyermek

Nagy József l. Mártonfi Attila

Nagy Julianna: Metaforaértés és/vagy mondatértés. A metafora lírai szerepe

Nagy L. János: A helyesírás tél végi ünnepe Gyulán

Nagy L. János: A magyar helyesírás ünnepe Gyulán

Nagy L. János: Ezüstjubileum Implom József városában

Nagy L. János (szerk.): Kodály-kerekasztal (Benne Petőfi S. János, Péntek János, Rozgonyiné Molnár Emma és Nagy L. János előadása)

Nagy L. János: Szikszainé Nagy Irma (szerk. és a bev. írta): A Nyugat stiláris sokszínűsége

Cs. Nagy Lajos: Anyanyelvi örökségünk tíz kötetben

Cs. Nagy Lajos: Néhány fogalom megnevezésének tagoltsága és szóföldrajzi realizációja a felvidéki Medvesalján

Nagy Marianna: A félreértések fogalmi alapú megközelítése és az intuíció, az introspekció helye a vizsgálatukban

Navracsics Judit: A korai és a késői kétnyelvű mentális lexikon rendezettségének összehasonlítása

Navracsics Judit: Gósy Mária: Pszicholingvisztika

Nemesi Attila László: A természetesen hogy… típusú szintaktikai szerkezetről

Nemesi Attila László: Retorika és pragmatika: az implikatúra fogalmának klasszikus gyökerei

Nemesné Kis Szilvia: Király Lajos: Nyelvjárási és névtani vizsgálatok Somogyban

Nemesné Kis Szilvia: „Lovakrul”

K. Németh András: Bántava. Egy Tolna megyei dűlőnév középkori eredetéről

Németh Szilvia: Pomozi Péter (szerk.): Navigare humanum est. Pusztay János hatvanadik születésnapjára

Németh T. Enikő: Krékits József: Felszólító performatív beszédaktusok. A „beavatkozás” igéi

Nyirkos István: A mai finn nyelvművelésről

Nyomárkay István: A bécsi grammatikák és a közép-európai nyelvtanok III.

Nyomárkay István: Adalékok a horvát szaknyelv magyar és német mintáihoz

Nyomárkay István: A hangváltozások klasszikus és modern interpretációi

Nyomárkay István: A hazugság fogalmának képe a magyar nyelvben

Nyomárkay István: A közép-kelet-európai nyelvek szellemi rokonsága

Nyomárkay István: A nyelvhasználat udvariassági stratégiái II.

Nyomárkay István: A világ nyelvi képe az idegen szavak tükrében egy horvát drámában és magyar fordításában

Nyomárkay István: Albert Sándor: „A fövenyre épített ház”. A fordításelméletek tudomány- és nyelvfilozófiai alapjai

Nyomárkay István: Egy téves kritika rövid cáfolata a Tripartitum magyar, horvát és német nyelvű fordításának szöveghűségéhez Veres Balázs, Ivan Pergošić és August Wagner fordítása alapján

Nyomárkay István: Filológia – a nyelvi kapcsolatok kutatásának tudománya (Magyar hatás a 16. századi horvát jogi terminológiában)

Nyomárkay István: Filológiánk tegnap és ma

Nyomárkay István: Hrvatski jezik u dodiru s europskim jezicima ’A horvát nyelv érintkezése európai nyelvekkel’

Nyomárkay István: Közérthetőségre való törekvés a Tripartitum magyar és horvát fordításában

Nyomárkay István: Nyelvi világkép, tükörszavak és etimológia

Nyomárkay István: Nyelvújítások Közép-Európában a 19. században. Kísérlet az anyanyelvi terminológiák kialakítására a közép-európai nyelvekben

Nyomárkay István: Szalay Imre magyar nyelvtanának szerb fordítása

Nyomárkay István: Szalay Imre magyar nyelvtanának vend fordítása

Nyomárkay István: „Szeretsz-e engem?”

Nyomárkay István: Uwe Hinrichs: Handbuch der Eurolinguistik

Nyomárkay István: Verbőczy István Hármaskönyvének magyar és horvát fordítása I.

Nyomárkay István: Verbőczy István Hármaskönyvének magyar és horvát fordítása II.

Pacsai Imre: Bańczerowski Janusz: A nyelv és a nyelvi kommunikáció alapkérdései

Pacsai Imre: Magyar–szlovák kulturális és nyelvi kapcsolat jegyei a szlovák népmesékben

Páji Gréta: Megszólítások és említőformák pragmatikai szempontú megközelítése Kosztolányi Dezső szépprózai szövegeiben az Aranysárkány és novellák alapján

Pajzs Júlia: Országh László – Magay Tamás (szerk.): Angol–magyar nagyszótár. Országh László – Futász Dezső – Kövecses Zoltán (szerk.): Magyar–angol nagyszótár

Palágyi László: A verbális humor kognitív nyelvészeti megközelítése – a lexikai vegyítés és a szemantikai újraértelmezés

Pál Ferenc: Vígan dudál-e a portugál?

Pálffy Gabriella: „Coccinelle”. Chamfrault Catherine, Gál Edit, Tamussin Catherine: Francia nyelv 8–11 éveseknek

Pankovics Gergő:Az ige jelentésének összefüggése az igei vonzatstruktúrával

Pap Andrea: Adalékok a nyelvi benyomáskeltés stratégiáihoz (A leechi udvariassági elvek megvalósulása a magyarok nyelvhasználatában)

Pápay Kinga: A genetikai összetevő a beszélő személy beszédsajátosságaiban

G. Papp Katalin: Az anya megszólításai Madách Mária Majthényi Annával folytatott levelezésében

Papp Kornélia: Magyar Cicero kerestetik!

Parapatics Andrea l. Veszelszki Ágnes

Pásztor Emil: A Bükk-kel írásmód problémája

Pásztor Emil: A számok helyesírásának néhány kérdése

Pásztor Emil: Fercsik Erzsébet: Helyesírási kalauz I.

Pásztor Emil: Finn nevek toldalékolása a magyar helyesírásban

Pásztor Emil: Mihez képest 11. kiadású a helyesírási szabályzatunk?

Pátrovics Péter: Lehetséges-e a „nagy aspektuselmélet”?

Pátrovics Péter: Lévai Béla (szerk.): Alapinformáció és metainformáció

Pátrovics Péter: Néhány gondolat a magyar igekötők eredetéről, valamint aspektus- és akcióminőség-jelölő funkciójuk (ki)alakulásáról

Pátrovics Péter: Nyelvhasználat a bíróságon

Péntek János: A nyelvi környezet és a helyesírás

Pesti János: A dúdol ~ dudul és tutol ~ tutul igék jelentéskapcsolatairól

Pesti János: A tök jó nyelvi szerkezet előzményeiről

Pesti János: Az öregisten tájszavunkról

Pesti János: Neveljünk sznobokat! (Avagy a magyar nyelvművelő mozgalom alkonya?)

Pesti János: Wacha Imre: A Kazinczy-versenyek és a helyes kiejtés kérdéséről

Pete István: A fokozás mibenlétérol

Pete István: A határozott tárgyas ragozásról

Pete István: A jelentés és leírásának a keresése. Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet

Pete István: A morféma újradefiniálásának szükségessége

Pete István: A szó szerkezeti és derivációs elemzése

Pete István: Férfinyelv-e a magyar?

Pete István: Hangtan vagy hangalaktan?

Pete István: Hány esetük van a magyar főneveknek?

Pete István: Ismét a morféma újradefiniálásának szükségességéről

Pete István: Kiefer Ferenc: Aspektus és akcióminőség, különös tekintettel a magyar nyelvre

Pete István: Korunk nyelvtudományának történeti háttere és jellemzői

Pete István: Nem- és fajfogalom – névmási jelentés

Pete István: Nyelvészeti atomizmus és holizmus

Pete István: Pátrovics Péter: Az aspektus története és tipológiája

Pete István: Strukturalista és strukturális nyelvleírás

Pete István: Zérók és nem zérók, kis pro-k és nagy PRO-k a magyarban

Péter Mihály: Kemény Gábor (szerk.): A metafora grammatikája és stilisztikája

Péteri Attila: Az árnyaló partikulák elhatárolásának problémája a magyar nyelvben

Péteri Attila: Mondattípus és mondatmodalitás a német és a magyar nyelvben

Pethő József: A figura-alap viszony a nyelvben és a nyelvleírásban

Pethő József: A halmozás alakzatának néhány elméleti kérdése

Pethő József: A. Jászó Anna – L. Aczél Petra (szerk.): A régi új retorika. A. Jászó Anna – L. Aczél Petra (szerk.): A szónoki beszéd részei és a beszédfajták

Pethő József: A képiség jelentésstilisztikája a Toldi estéjében

Pethő József: Állandóság és változás. Krúdy utolsó alkotói korszakának stílusáról

Pethő József: A személyjelölés és az aposztrofé konstrukciói Kosztolányi Dezső Számadás című kötetében

Pethő József: Búcsú Szathmári Istvántól

Pethő József: Domonkosi Ágnes: Stíluselemzés, trópusok, alakzatok

Pethő József: Kemény Gábor: A nyelvtől a stílusig

Pethő József: Metaforizáció és nyelvszemlélet a nyelvújítás diszkurzusában

Pethő József: Szemantikai ismétlések a Szindbád útja a halálnál című Krúdy-novellában

Pethő József: Szikszainé Nagy Irma: Költészet és játék. A játékosság stíluslehetőségei a magyar költészetben

Pethő József: Szikszainé Nagy Irma: Magyar stilisztika

Pethő József: Szikszainé Nagy Irma: Stíluselemzés – stílusértékelés – stílusművelés

Pethő József: Tátrai Szilárd: Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés

Pethő József: Tolcsvai Nagy Gábor: Bevezetés a kognitív nyelvészetbe

Pethő József: Tolcsvai Nagy Gábor: Kognitív szemantika

Pethő József: V. Raisz Rózsa két új kötetéről

Pethő József l. még Raisz Rózsa

Pethő-Szirmai Judit: Bárdosi, Vilmos – González Rey, María Isabel: Dictionnaire phraséologique thématique français–espagnol. Diccionario fraseológico temático francés–español

Petykó Márton: A blog műfaji jellemzőinek korpuszalapú vizsgálata

Petykó Márton: Az internetes troll mint identitás kialakítása politikai blogok diskurzusaiban

Pintér Lilla: A mondatértékű bővítmények típusai a magyar nyelvben

Pintér Lilla: Obviáció a magyar nyelvben

M. Pintér Tibor l. Benő Attila

Pléh Csaba: Pragmatika és pszicholingvisztika összekapcsolódásának változatai

Polcz Károly: Pragmatikai ekvivalencia a beszédaktusok fordításában

Pólya Katalin: A felkiáltó mondatok a középmagyar korban

Pomázi Bence: A neki az ő élete szerkezettípus a -nak/-nek rag grammatikalizációjában

Pomázi Bence: A névutóvá válás vizsgálata a köszönhetően, betudhatóan és a megfelelően lexémák esetében

Pomázi Gyöngyi: Beszámoló az első magyar szótárnapról

Pomogáts Béla: Lőrincze Lajos az Anyanyelvi Konferencia élén

Posgay Ildikó: Dialektológiai szimpozion. Szombathely, 2001. augusztus 23–25.

Pölcz Ádám: Az emberközpontú nyelvművelés és az antik retorikai hagyomány

Pölcz Ádám: Beke József: Arany-szótár. Arany János költői nyelvének szókészlete I–III.

Pregitzer Márta l. Gósy Mária

Prókai Margit l. Koltay Tibor

Pusztai Ferenc: Benkő Loránd nyolcvanéves

Pusztai Ferenc: Egynyelvű szótáraink és a nyelvhasználat

Pusztai Ferenc: Lexikográfiai kérdések és válaszok az átdolgozott Magyar értelmező kéziszótárban

Pusztai Ferenc: Lőrincze Lajos előtt és után

Pusztay János: Terminológia és nyelvmegőrzés

Putz Orsolya: A figyelemmel kapcsolatos konstruálási műveletek szerepe Trianon konceptualizálásában

Raátz Judit: Retorikai lexikon

Rácz János: A bak és kecske állatnév növényneveinkben

Rácz János: A boglárka nemzetség

Rácz János: A csukák neveinek történeti-etimológiai vizsgálata

Rácz János: Agármony és bakszakáll

Rácz János: A harcsák neveinek történeti-etimológiai vizsgálata

Rácz János: A jászkeszeg és a ragadozó őn neveinek történeti-etimológiai vizsgálata

Rácz János: A kopó fajtacsoport nevei

Rácz János: A Lippia nemzetség fontosabb fajainak elnevezései

Rácz János: Állatnevek a botanikában

Rácz János: A marosvásárhelyi Teleki-herbáriumok növényneveihez

Rácz János: A paduc és a pikó neveinek történeti-etimológiai vizsgálata

Rácz János: A soknevű sulyom, zsurló és csormolya

Rácz János: A süllőnevek történeti-etimológiai vizsgálata

Rácz János: A sün a botanikában

Rácz János: A Szőlő és Bor

Rácz János: A tokfélék neveinek történeti-etimológiai vizsgálata

Rácz János: Csengővirág és bolondítófű

Rácz János: Egy soknevű szőlőfajta

Rácz János: „Egy virág nem tavasz”

Rácz János: Erdei gyümölcsök I.

Rácz János: Erdei gyümölcsök II/1. Fajnevek a Rosa nemzetségben

Rácz János: Erdei gyümölcsök II/2. Fajnevek a Rosa nemzetségben

Rácz János: Erdei gyümölcsök III. Fajnevek a Crataegus nemzetségben

Rácz János: Érdekes növénynevek I.

Rácz János: Érdekes növénynevek II.

Rácz János: Érdekes növénynevek III.

Rácz János: Érdekes növénynevek IV.

Rácz János: Érdekes növénynevek V.

Rácz János: Érdekes növénynevek VI.

Rácz János: Érdekes növénynevek VII.

Rácz János: Gyümölcsneveinkhez I.

Rácz János: Gyümölcsneveinkhez II.

Rácz János: Gyümölcsneveinkhez III.

Rácz János: Gyümölcsneveinkhez IV.

Rácz János: Gyümölcsneveinkhez V.

Rácz János: Gyümölcsneveinkhez VI.

Rácz János: Gyümölcsneveinkhez VII.

Rácz János: Gyümölcstermő egzotikus növények nevei I.

Rácz János: Gyümölcstermő egzotikus növények nevei II.

Rácz János: Gyümölcstermő egzotikus növények nevei III.

Rácz János: Gyümölcstermő egzotikus növények nevei IV.

Rácz János: Gyümölcstermő egzotikus növények nevei V.

Rácz János: Gyümölcstermő egzotikus növények nevei VI.

Rácz János: Here és orr a botanikában

Rácz János: Húr szavunk a növénynevekben

Rácz János: Jakab Oszkár: Madárnévkalauz. A Kárpát-medence madarainak kalauza

Rácz János: Kedvelt fajták nevei a Citrus nemzetségben

Rácz János: Keserű növények – keserű nevek

Rácz János: Kutya van a kertben…

Rácz János: „Lapi lapi, cserelapi”

Rácz János: Madárneves összetételek a növényvilág terminológiájában I.

Rácz János: Madárneves összetételek a növényvilág terminológiájában II.

Rácz János: Madárneves összetételek a növénynevek terminológiájában III.

Rácz János: Madárneves összetételek a növényvilág terminológiájában IV.

Rácz János: Népi növényneveink

Rácz János: Népi növényneveinkhez

Rácz János: Növényneveink a zebra állatnévvel

Rácz János: Növénynevekben béka?

Rácz János: Összetett növényneveink ló- előtaggal I.

Rácz János: Összetett növényneveink ló- előtaggal II.

Rácz János: Vidrafű és társai

Rácz János: Vizslák fajtanevei

Rácz János: Zergefű és társai

Rádi Éva: Lengyel Zsolt: Szóról szóra

V. Raisz Rózsa: Bóbita varázskönyve. Weöres-breviárium. Összeállította, ritmizálta Nagy L. János

V. Raisz Rózsa: Két kötet bibliai eredetű közmondásokról.
Magay Tamás: Bibliai eredetű kifejezések, közmondások, bölcsességek magyarul és angolul. Biblical Phrases and Sayings in Hungarian and in English.
T. Litovkina Anna: Aki keres, az talál. Bibliai közmondások szótára

V. Raisz Rózsa: Rozgonyiné Molnár Emma: Frazeológiai kaleidoszkóp. Tanulmányok magyar szólásokról, közmondásokról

V. Raisz Rózsa: Ruzsiczky Éva: Szinonimaszótár diákoknak

V. Raisz Rózsa: Zimányi Árpád: Nyelvhasználat, nyelvváltozás

V. Raisz Rózsa: Zimányi Árpád (szerk.): A II. egri kiejtési konferencia

Raisz Rózsa – Pethő József: Egy sajátos könyvbemutató Szathmári István elnökletével és Juhász Dezső köszöntőjével. Benne: Szathmári István (szerk.): Alakzatlexikon (Ismerteti: Adamik Tamás és Bencze Lóránt); Szathmári István: A magyar stilisztika útja

Révay Valéria: Régi magyar szövegek nyelv- és művelődéstörténeti kommentárokkal

Roskó Mira l. Simon Gábor

Rozgonyiné Molnár Emma: Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyar szövegtan

Rozgonyiné Molnár Emma: Szikszainé Nagy Irma (szerk.): A stilisztikai-retorikai alakzatok szöveg- és stílusstruktúrát meghatározó szerepe

Rozgonyiné Molnár Emma: Szikszainé Nagy Irma (szerk.): A stíluskohézió eszközei a modern és posztmodern szövegekben

Rusvai Julianna: Simonyi Zsigmond és Pápay József

Sebestyén Árpád: Kálnási Árpád: Debreceni cívis szótár

Sermann Eszter: Fóris Ágota: Kutatásról nyelvészeknek. Bevezető a tudományos kutatás módszertanába

Simon Gábor: A magyar rím fonológiai leírása funkcionális-kognitív megközelítésben

Simon Gábor: A megszemélyesítés szemantikai sémái József Attila leíró költeményeiben

Simon Gábor: A metaforikus jelentés nyelvtanvezérelt megközelítése

Simon Gábor: A rím anaforikus működésének kognitív szemantikai leírása

Simon Gábor: Az ütemhangsúlyos verselés kognitív poétikai magyarázata

Simon Gábor: Horváth Márta (szerk.): A művészet eredete. Kultúra, evolúció, kogníció

Simon Gábor: Referenciális állványzatépítés – a rím pragmatikai motiváltságáról

Simon Gábor – Bajzát Tímea – Ballagó Júlia – Havasi Zsuzsanna – Roskó Mira – Szlávich Eszter: Metaforaazonosítás magyar nyelvű szövegekben: egy módszer adaptálásáról

Simon Gábor – Tátrai Szilárd: „Tőlem ne várjon senki dalt” – Az elégikus líramodell kidolgozása Arany János költészetében

Simon László: A magyar állatfajnevek helyesírása

Slíz Mariann: A beszélő nevek mint a posztmodern eszközei

Slíz Mariann: Farkas Tamás – Kozma István (szerk.): A családnév-változtatások története időben, térben, társadalomban

Sólyom Jenő l. Mártonfi Attila

Sólyom Réka: Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): A szabványosítás fordítási és terminológiai vonatkozásai

Sólyom Réka: Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd (szerk.): Kontextualizáció és metapragmatikai tudatosság

Sólyom Réka: Neologizmusok kognitív szemantikai megközelítése

Sólyom Réka: Stílus és fogalmi integráció főnév → melléknév szófajváltással keletkezett magyar neologizmusokban

Somló Katalin: Bergman, Rolf – Nesius, Dieter (Hgs.): Die Entwicklung der Großschreibung im Deutschen von 1500 bis 1700

Somogyi Zoltán: Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás

Svindt Veronika: A nézőpontviszonyok és a nézőpontváltás képességének fejlődése óvodás gyermekeknél

Svindt Veronika: Az afázia funkcionális pragmatikai megközelítése

Szabó Eszter: Kovács Magdolna: Code-Switching and Language Shift in Australian Finnish in Comparison with Australian Hungarian

Szabó Éva: Az egyidejű beszéd pragmatikai funkciója politikai vitaműsorokban

Szabó Gergely: A migráció és a többnyelvűség narratívái amerikai magyarok körében

Szabó Gergely: „Hogy fejezzem ki magam szépen?” – Nyelvi ideológiák az obszcenitások mögött

Szabó Gergely: Tódor Erika-Mária: Hétköznapi kétnyelvűség. Nyelvhasználat, iskolai nyelvi tájkép és nyelvi én a romániai magyar iskolában

Szabó József: A dél-dunántúli délszláv (horvát, szerb és szórványos szlovén) bevándorlások nyelvi és néprajzi nyomai a földrajzi nevekben I.

Szabó József: A dél-dunántúli délszláv (horvát, szerb és szórványos szlovén) bevándorlások nyelvi és néprajzi nyomai a földrajzi nevekben II.

Szabó József: A dél-dunántúli délszláv (horvát, szerb és szórványos szlovén) bevándorlások nyelvi és néprajzi nyomai a földrajzi nevekben III.

Szabó József: A dél-dunántúli délszláv (horvát, szerb és szórványos szlovén) bevándorlások nyelvi és néprajzi nyomai a földrajzi nevekben IV.

Szabó József: A dél-dunántúli délszláv (horvát, szerb és szórványos szlovén) bevándorlások nyelvi és néprajzi nyomai a földrajzi nevekben V.

Szabó József: A dél-dunántúli délszláv (horvát, szerb és szórványos szlovén) bevándorlások nyelvi és néprajzi nyomai a földrajzi nevekben VI.

Szabó József: A dél-dunántúli délszláv (horvát, szerb és szórványos szlovén) bevándorlások nyelvi és néprajzi nyomai a földrajzi nevekben VII.

Szabó József: A dél-dunántúli délszláv (horvát, szerb és szórványos szlovén) bevándorlások nyelvi és néprajzi nyomai a földrajzi nevekben VIII.

Szabó József: A dél-dunántúli német betelepülések néprajzi és nyelvi nyomai a földrajzi nevekben I.

Szabó József: A dél-dunántúli német betelepülések néprajzi és nyelvi nyomai a földrajzi nevekben II.

Szabó József: A dél-dunántúli német betelepülések néprajzi és nyelvi nyomai a földrajzi nevekben III.

Szabó József: A dél-dunántúli német betelepülések néprajzi és nyelvi nyomai a földrajzi nevekben IV.

Szabó József: A dialektológia és az iskolai oktatás kapcsolatának vizsgálata Németországban és Ausztriában

Szabó József: A nyelvjárás és az irodalmi nyelv helyzete és szerepe német Svájcban, különös tekintettel az iskolai oktatásra

Szabó József: A török kor emléke Somogy megye földrajzi neveiben

Szabó József: A történeti mondák néhány típusa a Tapolcai járás földrajzi neveiben

Szabó József: Balogh Lajos – Ördög Ferenc – Varga Mária (szerk.): Veszprém megye földrajzi nevei IV. A Veszprémi járás

Szabó József: Beszámoló a 9. bajor-osztrák nyelvjárási konferenciáról

Szabó József: Dallos Nándor – Perti János: Hosszúhetényi szótár. Hosszúhetényi Honismereti Füzetek 3.

Szabó József: Gondolatok Ördög Ferenc Válogatott tanulmányok című kötete kapcsán

Szabó József: Írások vásárhelyi nyelvön. A kötetet szerkesztette: Benkő László, Földesi Ferenc, Fülöpné Rákos Éva

Szabó József: Még egyszer a bosnyáknyakú származékszó magyarázatáról

Szabó József: Molnár Zoltán Miklós: Nyelvföldrajzi-szociolingvisztikai vizsgálatok a magyar nyelvterület nyugati régióiban

Szabó József: Nyelvjáráskutatók konferenciája Augsburgban

Szabó József: Régi korok emléke Somogy megye földrajzi neveiben

Szabó József: Régi korok emléke Tolna megye földrajzi neveiben

Szabó József: Sebestyén Árpád: Szülőföld és nyelvi hagyomány. Válogatás Sebestyén Árpád írásaiból

Szabó József: Zárszó egy magyar nyelvészeti konferenciához

Szabó T. Attila: Rácz János: Növénynevek enciklopédiája

A Szabó T. Attila-ösztöndíj kuratóriuma: A magyar nyelv és a tudományok. Szabó T. Attila-ösztöndíj

Szabó Zoltán: Az „irányzatiság” mint egy lehető stilisztikai vizsgálati elv. A stílustörténet mint alkalmazott diszciplína

Szabó Zoltán: Az alakzatok világa 11–15. Sorozatszerkesztő: Szathmári István

Szabó Zoltán: Békési Imre: Osztatlan filológia

Szabó Zoltán: Boda István Károly – Porkoláb Judit: A hipertext alkalmazása szövegek értelmezésében

Szabó Zoltán: Boda István Károly – Porkoláb Judit: Számítógépes stilisztikai és szövegtani tanulmányok

Szabó Zoltán: Czetter Ibolya: A stílus és a formák. Tanulmányok a nyelvművész Márai Sándorról

Szabó Zoltán: Egy lehető szövegstilisztikáról

Szabó Zoltán: Elena Dragoş: Introducere în pragmatică. Casa cărţii de ştiinţă

Szabó Zoltán: Gondolatok az összehasonlító stilisztikáról

Szabó Zoltán: Mózes Huba három verstani munkája

Szabó Zoltán: Petőfi S. János – Benkes Zsuzsa: A szöveg megközelítései. Kérdések – válaszok. Bevezetés a szemiotikai szövegtanba

Szabó Zoltán: Szathmári István: Stilisztikai fogalmak magyarázata szépirodalmi példákkal szemléltetve

Szabó Zoltán: Szathmári István (szerk.): Stilisztika és gyakorlat.

Szabó Zoltán: Szikszainé Nagy Irma: A retorikai kérdés rövid tudománytörténete

Szabó Zoltán: Szilágyi N. Sándor: Elmélet és módszer a nyelvészetben különös tekintettel a fonológiára

Szabó Zsolt: A zenei szaknyelv néhány kérdése

Szathmári István: A funkcionális stilisztika történetéhez

Szathmári István: Államiságunk, kultúránk, nyelvünk ezer éve

Szathmári István: A Magyar Nyelvtudományi Társaság kapcsolata a Magyar Irodalomtörténeti Társasággal és az irodalomtudománnyal

Szathmári István: A Magyar Nyelvtudományi Társaság működésének kezdetei 1905-ben

Szathmári István: A magyar reformáció nyelvi hatásáról

Szathmári István: Aprónak látszó tévedések a rádióban, a televízióban és a sajtóban

Szathmári István: Az alakzatkutatásról – egy pályázat ürügyén

Szathmári István: Az alakzat vitatott alapkérdései az alakzatlexikonban

Szathmári István: Boda István Károly – Porkoláb Judit: Ahipertext paradigma a szövegtanban és a stilisztikában

Szathmári István: Dayka Gábor Grammatikai feljegyzések című, kéziratban fennmaradt, magyar nyelvű, nyelvészeti jellegű írásáról

Szathmári István: Dayka Gábornak Aorthographia címet kapott, kéziratban fennmaradt magyar nyelvű, nyelvészeti jellegű írásáról

Szathmári István: Elnöki megnyitó a Deme László-emlékülésen

Szathmári István: Faludi, a stílusújító

Szathmári István: Félmúlt és közeljövő. Lexikográfiai Füzetek 3. (Szerk.: Magay Tamás)

Szathmári István: Forgács Tamás: „Állati” szólások és közmondások. A felfuvalkodott békától a szomszéd tehénig

Szathmári István: Hogyan alapozta meg Révai Miklós az alakzatok magyar elnevezésrendszerét?

Szathmári István: Irodalmi nyelvünk Laczka János Zair-fordításában és Bessenyeiről szóló életrajzában

Szathmári István: Kazinczy stilisztikai nézeteiről – még egyszer

Szathmári István: Ki lehet a Telamon királyról szóló 16. századi verses széphistória szerzője?

Szathmári István: Kiss Lajos: Magyar írók a térképről

Szathmári István: Korreferátum az Egynyelvű szótáraink és a nyelvhasználat című előadáshoz

Szathmári István: Kossuth nyelve és stílusa kilenc 1845–1846-os hivatalos levele alapján

Szathmári István: „Légy tudatában értékeidnek!” A Kazinczyról elnevezett Szép magyar beszéd verseny értékelése, Győr, 2005. ápr. 24.

Szathmári István: Mária D. Mátai: Kleine ungarische Sprachgeschichte

Szathmári István: Mennyiben szolgálták Szenczi Molnár Albert szótárai a magyar irodalmi nyelv (sztenderd) létrejöttét?

Szathmári István: Milyen elemekből áll a Hegykő falunév?

Szathmári István: Minden ’mindenki’ jelentésben

Szathmári István: Minya Károly: Mai magyar nyelvújítás. Szókészletünk módosulása a neologizmusok tükrében a rendszerváltozástól az ezredfordulóig

Szathmári István: Miről árulkodik a Pannóniai ének nyelve és helyesírása?

Szathmári István: Mi vitte Dayka Gábort, a költőt a nyelvtanírás és a nyelvtudomány felé?

Szathmári István: Móricz Zsigmond 1929-i beszéde Tiszacsécsén

Szathmári István: Móser Zoltán: Körülvesznek engem a dalok. A népdalgyűjtő és népdalíró Czuczor Gergely

Szathmári István: Nyelvünk közéleti szerepéről. Értékelő beszéd a Kazinczyról elnevezett szép magyar beszéd verseny győri döntőjén

Szathmári István: Olvas vagy felolvas

Szathmári István: Papp Lászlóra emlékezve

Szathmári István: Rövid vissza- és előretekintés nyelvtudományunkban konferenciánk kapcsán

Szathmári István: Simonyi és helyesírásunk

Szathmári István: Szenczi Molnár Albert zsoltároskönyve 400 éves

Szathmári István: Végső búcsú Nyéki Lajostól

Szathmári István: Verseghy nyelvi-stilisztikai nézetei Értekezés a Szentírás magyar fordításáról… című utolsó munkájában

Székely Gábor: Reflexiók „A fokozás mibenlétéről”

Szelid Veronika – Kövecses Zoltán: Metaforauniverzálék a költészetben

Szende Aladár: Kiss Gábor (szerk.): Magyar szókincstár

Szende Tamás: Változási tendenciák a mai magyar beszédben

Szép Beáta: Adalékok a magyar jogi szaknyelv kialakulásának történetéhez

Szépe György: Szende Aladár

Szépe Judit: A nyelvi rendszer egyszerűsítésének tendenciája és változatai az afáziában. A hangtan szintje

Szikszainé Nagy Irma: Bozsik Gabriella (szerk.): Két évtized a helyesírásért

Szikszainé Nagy Irma: Fehér Erzsébet: A szövegkutatás megalapozása a magyar nyelvészetben

Szikszainé Nagy Irma: Gondolatok a szövegértő olvasásról A. Jászó Anna cikke kapcsán

Szikszainé Nagy Irma: Szabó Zoltán (szerk.): „Arany-alapra arannyal”. Tanulmányok a magyar irodalmi szecesszió stílusáról

Szikszainé Nagy Irma: Szathmári István: A magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései

Szilágyi Márton: Nyelvek és nyelvi rétegek Kazinczy Ferenc Fogságom naplója című művében

Szilágyi-Varga Zsuzsa: Magyari Sára – Bartha Krisztina (szerk.): Nyelv – Közösség – Perspektíva

Szili Katalin: A be igekötő jelentésváltozásai I.

Szili Katalin: A be igekötő jelentésváltozásai II.

Szili Katalin: A beszélői szándékok és a szintaktikai szerkezetek viszonya a függő beszédben. A hogy-os mondatok kérdéséhez pragmatikai aspektusból

Szili Katalin: A bókra adott válaszok pragmatikája. Adalékok a szerénység nyelvi megnyilvánulásához a magyar nyelvben

Szili Katalin: A felszólító módról pragmatikai aspektusból I.

Szili Katalin: A felszólító módról pragmatikai aspektusból II.

Szili Katalin: A hanghatások és az emberi testrészek mozgásainak képe a magyar nyelvben

Szili Katalin: Akcióminőség vagy lexikai aspektus? I. (Problémafelvetések a magyar akcióminőségek kapcsán)

Szili Katalin: Akcióminőség vagy lexikai aspektus? II. (Problémafelvetések a magyar akcióminőségek kapcsán)

Szili Katalin: A kérés pragmatikája a magyar nyelvben

Szili Katalin: A meg- igekötő funkcióiról másképpen I. A meg- mint lexikaiaspektus-képző

Szili Katalin: A meg- igekötő funkcióiról másképpen II. A meg- mint lexikaiaspektus-képző

Szili Katalin: A nyelvművelésről más összefüggésben

Szili Katalin: A tárgyasság a magyar nyelvben. A tárgyasság morfoszintaktikai összefüggései

Szili Katalin: Az érzelmeket kifejező igékről, különös tekintettel aspektuális jellemzőikre

Szili Katalin: Az inchoativumokról a melléknévi tövű igeképzés kapcsán a magyar nyelvben

Szili Katalin: Az udvariasság pragmatikája

Szili Katalin: Édes hazánktól Magyarországig

Szili Katalin: Elnézést, bocsánat, bocs… A bocsánatkérés pragmatikája a magyar nyelvben

Szili Katalin: Hogyan is mondunk nemet magyarul?

Szili Katalin: Kosztolányi a nyelvről (Kosztolányi nyelvszemléletének kérdéséhez)

Szili Katalin: Kosztolányi nyelvművelődési tevékenységéről (Születésének 125. évfordulója kapcsán)

Szili Katalin: Valahol a passzívum és a mediálisok között

Szívósné Vásárhelyi Zsuzsanna: Az intertextualitás tanításának lehetősége

Szlávich Eszter l. Simon Gábor

Szloboda János: Szabály vagy szabálytalanság?

Szolcsányi Ákos: A heterogén többes szám

Szoták Szilvia: Országspecifikus oktatási terminusok terminológiai és szociolingvisztikai elemzése a Termini magyar–magyar szótár példái alapján (Ausztria)

Szöllősy Éva: Mit tegyünk – lexikográfiánk adósságainak törlesztésére?

Szőke Bernadett: Újabb kutatások az értelmezőről

Takács Edit: A progresszív jelentéstartalom konstruálásának sajátosságai a magyarban

Takács Szilvia: Szövegépítkezés a ráolvasó imádságokban

Tamás Dóra: Ablonczyné Mihályka Lívia: Gazdaság és nyelv

Tamás Ildikó: A nemzeti nyelv problematikájáról nyelvtörténeti, népköltészeti és fordításelméleti kontextusban

Tánczos Orsolya: Hogyan végezzünk szintaktikai terepmunkát az uráli nyelvekben? Kísérleti szeminárium a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen

Tátrai Szilárd: A kontextus fogalmáról

Tátrai Szilárd: Áttekintés a deixisről

Tátrai Szilárd: Az elbeszélés lehetőségei. Narráció és fokalizáció. Ottlik Géza Iskola a határon és Továbbélők című regényében

Tátrai Szilárd: Az elbeszélő „én” nyelvi jelöltsége

Tátrai Szilárd: Egy nem mindennapi elbeszélés. Kosztolányi Dezső: Esti Kornél, Hatodik fejezet. Problémavázlat a narratívák szövegtipológiai megközelítéséhez

Tátrai Szilárd: Hárman egy ladikban. Kontextualizáció, perspektiválás és személyjelölés a dalszövegekben

Tátrai Szilárd – Ballagó Júlia: A stílustulajdonítás szociokulturális szituáltsága. Funkcionális kognitív pragmatikai megközelítés

Tátrai Szilárd l. még Laczkó Krisztina, Simon Gábor

Tódor Erika: Nyelvi alapkészségek kialakítása a romániai magyar tannyelvű iskolákban

Tolcsvai Nagy Gábor: A cselekvés hitelessége

Tolcsvai Nagy Gábor: A határtalanítás az Osiris idegen szavak szótárában és a szókészlet

Tolcsvai Nagy Gábor: A kognitív nyelvészet elméleti hozadéka a szövegtan számára

Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv lírai újraalkotása Arany János életművében

Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar segédige + igenév szerkezet szemantikája

Tolcsvai Nagy Gábor: A módszertan, amint elnyom vagy felszabadít. Írás- és olvasástanítás, államnyelv-elsajátítás a határon túli magyarok körében

Tolcsvai Nagy Gábor: A nyelvi megformáltság szerepe a kultúra autopoietikus és önreflexív folyamataiban

Tolcsvai Nagy Gábor: A személyjelölés poétikája. Egy kutatás bevezető tanulmányai

Tolcsvai Nagy Gábor: A szimulációs (szubjektív) temporalitás a magyar igekötőben

Tolcsvai Nagy Gábor: Az államnyelv oktatása a határon túli magyar régiókban. Nyelvpedagógiai elemzés

Tolcsvai Nagy Gábor: Az államnyelv oktatása, az írás és olvasás tanítása a határon túli magyar régiókban

Tolcsvai Nagy Gábor: Az én szubjektivizációs megkonstruálása a Pályám emlékezete szövegében

Tolcsvai Nagy Gábor: Bevezető [A nyelvi megformáltság diszkurzív beágyazottsága. Műhelykonferencia az ELTE Stíluskutató csoport szervezésében]

Tolcsvai Nagy Gábor: „Élő mesterünk” – diszkurzusban Arany János nyelvi világával

Tolcsvai Nagy Gábor: Esettanulmány a szlovákiai magyar nyelvváltozat lexikai szemantikai változatairól

Tolcsvai Nagy Gábor: Funkcionális nyelvtan: elmélet és gyakorlat

Tolcsvai Nagy Gábor: Kazinczy kétszáz éve

Tolcsvai Nagy Gábor: Két napihír összehasonlító stílusérték-vizsgálata befogadói változások alapján

Tolcsvai Nagy Gábor: Kisebbségiek államnyelvoktatása: amit a nyelvtudomány tehet

Tolcsvai Nagy Gábor: Mondá – mondta. A folyamatos és az egyszerű múlt idő konstruálási mintázatai 19. századi naplókban

Tolcsvai Nagy Gábor: Petőfi S. János emlékére

Tolcsvai Nagy Gábor: Posztkoloniális korszak a magyar nyelv és nyelvközösség történetében

Tolcsvai Nagy Gábor: Személyjelölés a személytelenítő lírában. Pilinszky költészetének egy poétikai jellemzőjéről

Tolcsvai Nagy Gábor: Van: változatok a létezés nyelvi konstruálására

H. Tomesz Tímea: Verbális és vizuális alakzatok a 2019-es Super Bowl reklámjaiban

Tóth Beatrix: A szövegértés fejlesztésének elmélete és gyakorlata

Tóth-Czifra Erzsébet: Vargha Katalin – T. Litovkina Anna – Barta Zsuzsanna (szerk.): A nyelvész, az antropológus és a pszichológus konferenciára mennek… Sokszínű humor – A III. Magyar Interdiszciplináris Humorkonferencia előadásai

Tóth-Czifra Erzsébet – Benczes Réka: Piros és vörös színneveink korpuszalapú kognitív vizsgálata

Tóth Etelka: A Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság 2012. évi beszámolója

Tóth Etelka: Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottsága 2015. évi tevékenysége

Tóth Etelka: Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottsága 2016. évi tevékenysége

Tóth Etelka: Beszámoló a Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság 2013. évi tevékenységéről

Tóth Etelka: Beszámoló a Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság 2014. évi tevékenységéről

Tóth Etelka: Hőnyi Ede 1935–2017

Tóthfalussy Zsófia: A Festetics-kódex „paragrafusjelei”

Tóthfalussy Zsófia: A paragrafusjelek funkciója a magyar kódexekben

Sz. Tóth Gyula: Balázs Géza: Antroposzemiotika. Életünk feltűnő jelei

Tóth Katalin: Az el- igekötős igék jelentései Nyitragerencsér nyelvjárásában

Tóth Szilárd: Mokány Sándor 70 éves

Tőke-Farkas Vanda: Gósy Mária: Diszharmóniás jelenségek a beszédben

Tüskés Gábor l. Kiss Margit

Udvardi Anna: A hatékony kommunikáció szerepe az egészségügyi ellátásban – az adherencia problémája és megoldási lehetőségei

Udvari István: Az északkeleti magyar nyelvjárástípus elemei kárpátaljai ruszin szótárakban

Urkom Alexander: Fodor István: Mire jó a nyelvtudomány?

Tuba Márta l. Uzonyi Kiss Judit

Uzonyi Kiss Judit – Tuba Márta: Hány segédigénk van?

Uzonyi Kiss Judit – Tuba Márta: Újra a segédigékről

Vallent Brigitta: Beszélt nyelvi hatások a középiskolások fogalmazásaiban

Vančo Ildikó: A szlovák nyelvi készségek kialakítása a szlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák alsó tagozatán

Vančo Ildikó: A szlovák nyelv tanítása szlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolákban. Általános helyzetkép

Váradi Viola l. Bóna Judit

H. Varga Gyula: Kis Tamás (szerk.): A szlengkutatás útjai és lehetőségei

H. Varga Gyula: Lőrincze Lajos és a rádiós nyelvművelés

Varga Józsefné Horváth Mária: Farkas Tamás: Családnév-változtatás Magyarországon

Varga László: A magyar mellékhangsúly fonológiai státusáról

H. Varga Márta: A ’hiány’-t jelentő denominális fosztóképzős melléknevek szemantikai ellentétpárjai

H. Varga Márta: A kreol nyelvek kialakulása és az anyanyelv-elsajátítás, nyelvkeletkezés kérdése

H. Varga Márta: A magyar szókészlet hiányos paradigmájú főnevei: a plurale tantumok

H. Varga Márta: A „szabályosság ~ szabálytalanság” jelentése a morfológiában

H. Varga Márta: A szófajjelölő képzők funkcionális vizsgálata

H. Varga Márta: A -(V)s képző produktivitásáról

H. Varga Márta: Az élő ~ élettelen kategória néhány európai nyelvben

H. Varga Márta: Egyszerű vagy összetett képzők?

H. Varga Márta: Gyermek ~ gyerek

H. Varga Márta: Hegedűs Rita: Magyar nyelvtan. Formák, funkciók, összefüggések [2004]

H. Varga Márta: Hegedűs Rita: Magyar nyelvtan. Formák, funkciók, összefüggések [2019]

H. Varga Márta: Igemód és mondatmód. A felszólító mód és a kötőmód („a mellékmondati felszólító mód”) összefüggései a magyarban

H. Varga Márta: Jürgen Trabant – Sean Ward (eds.): New essays on the origin of language

H. Varga Márta: Redundáns jelenségek a magyar grammatikában

H. Varga Márta: Rokon funkciójú nyelvtani elemek kognitív szemantikai vizsgálata. A „hiány” kifejezésének lehetőségei a magyarban

H. Varga Márta: Szemantikai differenciálódás a névszók többes számában

H. Varga Márta: „Születésnapját a születése napján ünnepeltük”. Töprengések a szoros szerkezetű összetett szavak toldalékolásáról

Varga Mónika: Az ellentétes mellérendelésről 16–17. századi bibliafordítások nyomán: variáció és változás

Varga Mónika: „Az hol az haragrúl írsz” – Szöveg- és személyközi kapcsolatok jelzéseiről középmagyar levelekben

Varga Mónika: Nem lévél [!] új a nap alatt – a létige egy sajátságos alakja nyomában

Varga Mónika: „Te öttél meg engemet néne” – A megbetegedés metaforáiról boszorkányperekben

Varga Mónika: Tudományos asszonyok, kanboszorkányok és módszertani szempontok a boszorkányperek pragmatikai vizsgálatához